Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-21 / 12. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE BUZITKA példát mutat He a losonci Jónásban valaki mezőgazdasági körökben Bű­zlika község nevét említi, fölfigyelnek az emberek. Ez termé­szetesen annak köszönhető, hogy a Jánás egyik legkonszoll­­dáltebb szövetkezete ebben a faluban van, még konkrétabban mondva a hat település központjában. Kellőlek Milan mérnök, a szövetkezet gépesítési részlegének vezetője és Lajtošová Irena főkönyvelő előjáróban megjegyez­ték, hogy a gazdaság a múlt évben hektáronként 9075 korona értékű mezőgazdasági terméket adott el a felvásárlóknak. Ebből Is látható, hogy a szövetkezet ökonómiai szempontból Jól megalapozott. MEGBECSÜLIK AZ ÜREGEKET A nagyobb pénzösszegből feltétlenül több Jut szociális cé­lokra is, Jegyeztem meg a főkönyvelőnek. Az pedig értett a szóból, föllapozta a nyilvántartási bizonylatot és megjegyezte, hogy a múlt évben a szövetkezet 27 Idős tagjának 37 700 ko­ronát fizettek ki szociális támogatás clmán. Akadt olyan csa­lád, mely 3000, 2000, 1000 vagy 500 koronát kapott. Az összeg mindig attól függött, hogy ki milyen mértékben szorult a segítségre. A buzitkel szövetkezet teHát Jó példát mutatott másoknak Is, ezért dicséret illeti ezt a gazdaságot. Beszéd tárgyát képezte az Is, (hogy a hat településből álló falu eléggé rendezetlen feltételek mellett éli hétköznapjait és ünnepnapjait. A legközelebbi település két, a legtávolabbi pedig hat kilométerre esik a központtól. Ez természetesen különleges helyzet kialakulását kényszerítette ki, ami a szö­vetkezeten belüli szervezésre és az emberek életkörülményeire egyaránt hatással van. MUNKAELIGAZlTÄS A HANGOS HlRADÖBAN A munkaellgazítást például lehetetlen hasonló módon vé­gezni, mint azokban a gazdaságokban, amelyekben az embe­rek egymáshoz közel, vagyis a szomszédságban élnek. A mun­kaellgazítást naponta a reggeli órákban, a helyi hangos hír­adón keresztül a vezető dolgozók előzetes megbeszélése alap­ján végzik. Az eligazítást az elnök, vagy pedig a gépesítési részleg vezetője végzi. Eleinte kételkedtem benne, hogy valaki hallgat az efféle munkaeligazításra, de biztosítottak róla, hogy ez a módszer Buzltkán Jól bevált, és senkinek eszébe sem Jut, hogy meg­sértse a már évtizede beidegződött fegyelmet. Ha valaki mégis szabadságot szeretne kivenni, úgy egy nappal előbb bejelenti közvetlen fölöttesének, hogy helyébe mást oszthassanak be a munkába. Tehát senki meg sem kísérli, hogy bejelentés nél­kül odahaza maradjon, mert ez Igen drága lenne számára. Ebből is látható, hogy a buzitkai szövetkezet tagjai fegyelme­zett emberek. NEM PANASZKODNAK, DE EZ IS HIBÁI Sajnos, hogy a Jó tulajdonságokkal felruházott szövetkezeti tagoknak nehézségeik Is vannak. Nem panaszkodtak, de mégis megtudtam, hogy a faluban csupán egyetlen élelmiszerbolt van, Dóra majoron pedig egy kis vegyeskereskedés áll a dol­gozók rendelkezésére. A Jednota mozgóboltja hetente egyszer visz árut a többi településekre. így az asszonyoknak, hogyha valamit elfelejtettek megvásárolni, vagy a faluba vagy pedig Fülekre kell utezniok. Egyébként a központban levő italbolt a község legrégibb épületében van, ezért nem ártana, ha a Jednota újat építene. Amint már említettem, Buzitkán van a losonci Járás egyik legkiválóbb szövetkezete, ezért a falu megérdemelné, hogy a központ korszerű üzlethálózatot kapjon és kisebb elárusító­helyeket a településeken, hogy az ott élő emberek is hasonló feltételek mellett élhessenek, akárcsak a városok dolgozói. Ez azért is fontos lenne, hogy megnyerhessék a fiatalokat és a mezőgazdasági szakembereket. Mert a fiatalok közül ugyan ki lenne hajlandó munkát vállalni olyan munkahelyeken, ahol élelmiszert sem lehet rendszeresen kapni. Persze, ezt nem lehet kizárólagosan a Jednota rovására írni. Ilyesmire több figyelmet kellett volna fordítania a Járási nemzeti bizottság kereskedelmi osztálya dolgozóinak is. De még mindig nem késő. A mulasztás behozható. BUZITKA EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONTOT ÉRDEMELNE Egészségügy terén Is csaknem hasonló a helyzet. Ha valaki megbetegszik, a Füleken székelő egészségügyi központba kell utaznia. Hisszük, hogy az illetékesek, az áldatlan állapotot rövidesen felszámolják. Hoksza István vk korszerű nagyüzemi mazőgazda­­” ságban az új technológia széles­körű alkalmazása és a termelés gé­pesítése következtében egyre nőnek az igények a dolgozók szakmai fel­készültsége lránt, akik lépést tudnak tartani a mezőgazdaság gépesítésének fejlődésével. Vitathatatlan, hogy e mezőgazda­ságnak nagy szüksége van a fiata­lokra. Sok szövetkezetben ezen a té­ren problémákkal küzdenek. A mun­kaerőhiány felszámolása, a fiatalok megnyerése és ezáltal a mezőgazda­­sági dnlgnzók átlagos életkorának megjavítása még mindig komoly fel­adat számos közös gazdaságban. Szükség van A losonci Járásban is azt tapasztal­tam, hogy a szövetkezetekben általá­ban kevés a fiatal és nagyon magas az átlagos életkor. Sürgősen orvosol­ni kell ezt a nem éppen kedvező helyzetet. A termelési igazgatóságon Kaüák Ivan-nal, a szociális osztály dolgozó­jával mérlegeltük a problémákat és kerestük azok eltávolításának lehető­ségeit. a fiatalokra A losonci járás 50 szövetkezetében 34 849 hektár mezőgazdasági földterü­leten (ebből 18.158 hektár szántó) 4889 állandó dolgozó tevékenykedik. Ha részletesen elemezzük a dolgozók átlagos életkorát, a következő kép tárul elénk: 20 éves korig 113-an, 20—30-ig 485-en, 30—35-ig 392-en, 33—40-lg 474-en, 40—45-ig 553-an, 45—50-ig 630-an, 50—55 éves korig 480-en, 55—60-ig 638-an, BO—85-ig 574-en, 05 évesnél idősebbek pedig 584-en dolgoznak a Járás szövetkeze­teiben. A kimutatásból megállapítha­tó, hogy nagyon kevés a fiatal, és sok az idős, az 50—65 évea dolgozó. Az áldatlan helyzet megjavítása érdekében sokat fáradoznak a szövet­kezetek és a járás irányítói. Tavaly a stabilizációs alapból 2 millió 615 ezer koronát utaltak át a problémák megoldásának elősegítéséhez, vagyis 230 ezer koronát a munkaerő tobor­zásra használtak fel, 59 400-at mint stabilizációs járadékot, főleg a kato­naságtól hazatérő fiatalok részére, 382 ezer koronát pedig a szövetkezet­ben dolgozó új házasok kaptak. A szakemberek anyagi támogatása ta­valy 1 millió 128 ezer koronába ke­rült. A Mátéink megnyerése nem könnyű feladat, mert sok helyen egyelőre még nem tudják megoldani a lakás­kérdést. A tervek szerint 1973—75-ig ez a probléma felszámolható. Az idén 10, 1971-ben pedig további három lakásegység épül a járás szövetkeze­teiben. A lakáskérdés, az anyagi tá­mogatás tehát az alapja a fiatalok megnyerésének a mezőgazdaság szá­mára. Ezen a téren jó példával jár elő a fülekkovácsi szövetkezet, ahol tíz fiatalt vettek föl a közösbe. Évente jelentős az anyagi befekte­tés a fiatalok megnyerése érdekében. A szövetkezetekben fokozatosan ja­vulnak az életkörülmények és a mun­kakultúra. Ha a fiatalok mindenütt és mindannyian bekapcsolódnak a kulturális tevékenységbe, akkor jél fogják magukat érezni a szövetkeze­tekben és nem fogják az iparban ke­resni megélhetésüket. -kp-Egy kis megértés kellene! A sőregi szövetkezetben Homola István főkönyvelővel a tagság szociális helyzete alakulásáról beszélgettünk. Ez a gazdaság is azok közé tartozik, ahol az említett tárgykörben a Járásiak ellenőrzést tartottak. Tény, hogy az utóbbi években lényeges Javulás történt a kezdetben botladozó szövetkezetben. Része van ebben Pölhös mér­nöknek, aki az Ipoly mellől került ide elnöknek és Homola főkönyvelőnek, aki Ipolynyékröl slelett a sőre­­giek segítségére. S része van benne a tagságnak, mert hallgatott a fiatal szakemberek tanácsaira. Természetesen, nem megy egyszerre minden. Először konszolidálni kellett a belüzemi helyzetet, őszintén szólva, nemegyszer a belső szociális helyzet rovására. Tehát valamirevaló szociális helyzet kialakítását csakis megfelelő pénzeszközökkel lehet biztosítani Sőregen és másutt. Szóba került, hogy a múlt esztendőben a szociális ala­pon levő 80 ezerből csak 73 ezer koronát merítettek ki. Nem azért, mintha nem lett volna hová tenni a pénzt. A takarékosságra objektív okok kényszerítették a veze­tőséget. Így újra eltolódtak a munkakörülmények Javí­tását célzó Intézkedések. Most nem Is a kis dolgokról van szó, bár sokszor azok Is Jelentősek lehetnének, hiszen Homola főkönyvelő el­mondta, hogy náluk — bár nem valami rózsás a helyzet a dolgozók Javát szolgáló higiéniai berendezések terén — az Istállók szociális helyiségeiben mégis átöltözhet­nek és megmosakodhatnak az állatgondozók. Tehát nem kell úgy hazamenniük, ahogy a munkát abbahagyták. A szövetkezet azonban valami mást, korszerűbbet, az emberek kényelme és egészségvédelme szempontjából nagyobbat akart elérni. Tervezték egy szociális-kultu­rális éptímény létrehozását konyhával, fürdővel, irodák­kal és tanácsteremmel. Az építmény mintegy 900 ezer koronába került volna, ha támogatja őket a Járás. Ha legalább 50 százalékos szubvenciót kaptak volna rá. Saját eszközökből Sőregen ilyesmi még nem megy, leg­alábbis egyelőre nem. Fontosabb, hogy a szövetkezeti tag, hány koronát visz haza havonta. Ez is hozzátarto­zik a dolgozók szociális helyzetének Javulásához. A vezetőség Jól tudja, mire lenne szükség, hogy a fiatalok fölfigyeljenek a szövetkezeti munka Jó oldalai­ra. Csakhát pénz kellene hozzá, és nem kevés. Végered­ményben az is ámulatba ejtő, hogy a fiatal Homola Ist­ván a mostoha lakásviszonyok mellett a sőregi szövet­kezetben maradt. Most, talán már kedvezőbbek a kilátá­sok. Ha felépítik a hatlakásos szövetkezeti házat, ott majd emberibb módon lakhat. S ha a járási szervek — élükön a termelés felelőseivel és a Parasztszövetséggel — támogatást nyújtanak, mód nyílik az egész tagság Javát szolgáló szociális berendezések létesítésére Is. Ifjú mezatjazdászok fóruma Irányítja a fiatalokat A nagyüzemi mezőgazdaságban nagy szükség van szakképzett fia­talokra. örvendetes jelenség, hogy az utóbbi Időben sok olyan fiatal­lal Is találkozunk, akiknek élet­pályájuk és terveik megvalósítása a mezőgazdasággal függ össze. Ezek közé tartozik Kiss József is, aki a nagydaróci szövetkezet agronómusa és egyben az ifjúsági klub vezetője is. A mosolygós arcú, 26 éves fia­tal agronömus földműves család­ból származik. Már gyermekkorá­ban nagyon megszerette a mező­­gazdaságot. Az alapiskola befeje­zése után a Komáromi Mezőgaz­dasági Műszaki Középiskolán sajá­tította el a növénytermesztés alap­jait. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után, 1963-ban szülő­falujába került, ahol egy évig, mint csoportvezető ismerkedhetett meg a 850 hektár mezőgazdasági földterületen (ebből 607 hektár szántő) gazdálkodó szövetkezettel. A katonaidő letöttése után, 1966 őszén, átvette a növénytermesz­tés irányítását. Megismerkedett a termelési feladatokkal és a problémákal. Minden kezdet nehéz. Nem volt ez könnyű Kiss Józsefnek sem. A fiatal agronömus azonban nem riadt vissza a nehézségektől. Fo­kozatosan megismerte munkatársait, a növénytermesztés dolgo­zóit, és a közös munka egyre gyümölcsözőbb lett. Amikor a kez­deti problémákról érdeklődtem tőle, röviden így válaszolt: „A leg­nehezebb volt az embereket megismerni. Amikor megtanultam mindenkivel, úgymond, a saját nyelvén beszélni, már könnyebb lett a dolgom. Talán ez általános Jelenség, hiszen ahány ember, annyi szokás. Az Idősebbeknek gyakran volt megjegyzésük az új techno­lógiához. Később azonban sikerült meggyőzni a kételkedőket, hogy a korszerű termelési módszerek alkalmazása, a Jő minőségű vető­mag, a megfelelő tápanyagellátás az alapja a hektárhozemok foko­zásának.“ Az ifjú mezőgazdász sokat fáradozott, hogy a szövetkezetből ne hiányozzanak a fiatalok. A buzitkel gépjavító szakmunkásképző Is­kolából több fiatal jött a szövetkezetbe, akik általában elégedet­tek a munkabeosztásukkal. Az idén hat család részére épül szövet­kezeti lakás, ami további nagy segítséget Jelent a fiataloknak. Az agronómus szeretné, ha a fiatalok még nagyobb odaadással dolgoznának. A munkafegyelem terén Is akadnak hiányosságok, — egyesek igazolatlanul otthon maradnak, ami csak nehezíti a munka­szervezési. Fegyelmezettebb, körültekintőbb munkával csökkenteni lehetne a gépek elhasználódását, a kiadásokat, mert bizony az alkat­részhiány Itt Is probléma. Kiss József és a vezetőség között Jó az együttműködés. Nem­csak szakmai téren, hanem a fiatalok irányításáért is dicséretet ér­demel ez agronömus, mert példás vezetője az 1967-ben alakult Pe­tőfi Sándor Ifjúsági Klubnak. Kezdetben klubestéket, vetélkedőket rendeztek és a „Baj van a szerelemmel“ című színdarabbal nyolc alkalommal szórakoztatták a közönséget. A bevételből két hétig üdültek a Balatonnál. Sajnos, az utóbbi időben a klub tevékenysé­gében visszaesés mutatkozik. Befejezésül a leendő mezőgazdászoknak azt üzeni, hogy szor­galmasan tanuljanak és keressék az összefüggéseket az elmélet és a gyakorlat között. Kajtor Pál Segíthetne a szövetség járási bizottsága, ha.. A szövetkezetek megalakítása óta aránylag sokat vitatkoztunk a terme­léssel kapcsolatos problémákról, az agro- és zootechnikal kérdésekről. Közben valahogy megfeledkeztünk az értékek létrehozójáról, az emberről. El kell Ismernünk, ez nagy hiba volt, de már a felismerést is pozitívan kell értékelnünk. Cikkeinkben egyre gyakrabban fog­lalkozunk a szövetkezetekben dol­gozó emberek életkörülményeinek pozitív és negatív Jelenségeivel. Ez azonban nem csak és nem kizáróla­gosan az újságírók feladata. Az új­ságíró esetleg megláthatja ami van, vagy ami nincs, tanácsot adhat, mit is kellene tenni. A megoldás azonban Járási vagy helyi viszonylatokban mindig az Illetékesektől függ. Legutóbb például a losonci Járás­ban kerestem magyarázatot arra, hogy a szövetkezetekben dolgozó em­berek milyen feltételek mellett ter­melnek, és milyen körülmények közt élnek. A Járási termelési Igazgatóságon végtére Is magyarázatot kaptam mind­arra, amit gyűjtőfogalomként szociá­lis helyzetnek nevezünk. A rendelke­zésre bocsátott anyagok tanulmányo­zása után megállapítottam, milyen a helyzet. Az egyik segédanyag például erről tájékoztatott, hogy a gazdaságok leg­többjében nem használják fel oksze­rűen a dolgozók munka- és életkörül­ményei Javítását szolgáló pénzeszkö­zöket. Egy bizottság több helyszíni szemle alkalmával megállapította, hogy a szövetkezetekben a legelemibb higiéniai berendezések is hiányoznak. Semmi esetre sem hibáztathatjuk az egyszerű embereket, s nem Is a bűnbak keresése a célunk, hanem az, hogy belátható időn belül érezhető változás álljon be a szövetkezett föld­művesek életkörülményeinek Javulása terén a losonci Járásban. Végeredményben az lenne a leg­okosabb, ha megszűnne mindennemű formalizmus, helyette a tények be­szélnének, s a végeredményt az em­berek munka- és életkörülményeinek javulásával mérnénk fel. Komoly hiányosságnak tartom, hogy a múlt esztendőben a termelési Igazgatóság csupán egyetlen szövet­kezetből kapott Jelentést a szociális bizottság ténykedéséről, helyesebben mondva a szociális alapon elhelyezett pénzösszeg gazdaságos felhasználásá­ról. Persze, alig hihető, hogy a többi gazdaságban nem foglalkoztak volna hasonló problémákkal, csupán az a kérdés, hogy mire használták fel a pénzt. Arra-e, amire a legnagyobb szükség mutatkozott, vagy pedig el­kótyavetyélték? A múlt esztendőkben, vagyis 1968- ban és 1969-ben, a losonci Járásban 283 szövetkezeti tag nyújtotta be igénylését fürdól beutalásra. Az ese­tek legtöbbje reumatikus, Idegrend­szeri zavar és lelkibetegség volt. Saj­nos, az említett két esztendőben az igénylők közül csupán 158 személy kapott beutalást. Természetesen a többieknek Is szükségük lett volna rá. A Jövőre nézve fontos lenne, ha az illetékes Járási szervek részben a termelési Igazgatóság, részben a Pa­­resztszövetség Járási bizottsága, a Já­rási nemzeti bizottság szociális és egészségügyi osztályai, valamint a Já­rási szakszervezeti tanács figyelembe venné a szövetkezeti tagság Igényét. Már azért is, mivel a mezőgazdaság­ban dolgozó egyének éveken keresz­tül háttérbe lettek szorítva, fürdői beutalót legfeljebb csak esetenként kaphattak, míg más munkaszakaszo­kon dolgozó egyének évente kapnak beutalót fürdői kezelésre, gyakran a mezőgazdasági dolgozók rovására. Ez semmi esetre sem becsületes dolog. Véleményem szerint komoly hiá­nyosság az is, hogy a Parasztszövet­ség Járási bizottságának nincs kellő létszámú ügyintéző munkaközössége, így tevékenysége sem terjedhet ki a fennálló problémák orvoslására. Ezt persze elsősorban Járási viszonylat­ban kellene megoldani, de nem árta­na, ha a szövetség központi szerve közbenjárna az ügy sürgős Intézése érdekében. —h—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom