Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 2. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A magyarországi szövetkezeti törvényről VAGYONJOGI RENDEZÉS A TAGSÄG MEGSZŰNÉSE ESETÉN Az eddig érvényes törvényes előírások nem rendezték eléggé ez olyen íöldek kérdését, emelyeket a tagság megszűnése folytán ezeket vissza kellett szolgáltatni, de a kilépett tag képtelen volt azok megművelésére. Az ú] törvényjavaslat a következő rendezést írja elő: a) a szövetkezet köteles a volt taggal, vagy esetleg annak örökösével elszámolni és a kölcsönös Igényeket rendezni, beleszámítva a munkaviszonyból keletkezett követeléseket Is. Mindezt a kilépést megelőző év zárómérlegének elkészítése utón egy hónappal, de legkésőbb a folyó év április 1-ig, b) a szövetkezet köteles visszaadni a szövetkezetesltett földet, kivéve az olyan földeket, amelyeken a tag más Jogi Igények alapján gazdálkodott már a belépés előtt és ezek az Igények a szövetkezetesítés következtében nem szűntek meg; — az átvett épületeket a tagrészesedés értékében; — az élő lnventárt, olyan mennyiségben, amely megfelel az átvételi árnak, a kötelező betét, a törlesztési részletek és a kötelező betét alapján be nem adott állatok értékének levonása után. Az élő tnventórt olyan értékben kell visszatéríteni, amely megfelel az átadás Idején érvényes átvételi árnak: — a holt lnventárt és az Ipari termelő eszközöket az átvételi árban kell visszatéríteni, de le kell számítani a kötelező betéteket és a kifizetett törlesztési részleteket; — olyan vetőmag mennyiséget kell kiadni, amely megfelel a visszaadott föld területének és az állatállománynak. Amennyiben a tag követeléseit Időközben pénzre változtatta át, követelheti ezeket szövetkezeti részesedés vagy pénz formájában; c) ha a tag vagy ennek örököse mint egyéni gazdálkodó nem tudja biztosítani a visszakapott földek megművelését, nem kérheti a termelőeszközök (mindenekelőtt a föld) visszaadását és a szövetkezet sem követelheti tőle, hogy azt átvegye. Ebben az esetben megmarad az Igénye az élő és a holt Inventár pénzbenl visszatérítésére, olyan feltételek mellett, amelyek a tagok esetében érvényesek. Ha kételyek merülnének fel arra vonatkozólag, hogy a tag képes-e a visszakapott földön gazdálkodni, akkor a tag vagy a szövetkezet Javaslatára a bíróság hoz döntést, d) Ha a tag egy szomszédos szövetkezetbe lép át, eddigi szövetkezete köteles a másik szövetkezet kérelmére a földet és a többi termelőeszközöket átadni. Ha a tag a földet nem Igényli, vagy nem szomszédos szövetkezetről van szó, Igénye van az élő és holt Inventár értékének pénzbeni megtérítésére, vagy tagrészesedésének kifizetésére, Iha Igényeit már előzőleg pénzre váltotta át. • ' tV Nálunk az utóbbi évek nemcsak elméletileg, de gyakorlatilag Is azt tanúsították, hogy a szövetkezeti parasztság a szocialista társadalom legkonszolidáltebb és legszilárdabb osztálya. Vezető politikai és gazdasági tényezőink nemcsak Itthon, de a nemzetközi fórumokon Is joggal állapíthatták meg, hogy a szövetkezeti földművesek pártunk Irányvonalának és céljaink megvalósításában a legkritikusabb Időkben Is helytálltak. Prof. Koloman Botfa, a föderális kormány földművelésügyi minisztere a szovjet kolhozok legutóbbi kongresszusán Joggal jelenthette ki, hogy népünk és társadalmunk legkritikusabb korszakában egyetlen egy EFSZ sem oszlott fel. Sőt éppen a szövetkezeti földművesek voltak azok, akik a nagyon nehéz viszonyok és feltételek mellett Is hiánytalanul teljesítették a társadalommal szemben vállalt kötelezettségüket és biztosították népünk mezőgazdasági termékekkel való ellátását. Az EFSZ-ek földalap-rendezésének problémája azonban a mai napig sincs megoldva. A további fejlődés érdekében ezt a kérdést megfontoltan és ésszerűen kell rendezni. Az egyik Ilyen rendezési módot a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tartalmazza, amely megvalósulása esetén nagyban hozzájárul a szövetkezetek földalapjának rendezéséhez. Emellett tekintetbe veszi a tagok eddig érvényes védelmét és a gyakorlati követelményeket. Ezért törvényhozóinknak más Javaslatok mellett ezt Is mérlegelniük kell és segítséget kell nyújtaniuk a legmegfelelőbb megoldást megtalálni. A FÖLDRŐL SZŐLŐ TÖRVÉNY MAGYARORSZÄGON Rovatunkban gyakran Jelennek meg cikkek, kérdések és javaslatok arról, (hogy miképpen rendezzük nálunk a föld tulajdonjogát, illetve a föld használati jogát. Foglalkoznak ezzel a kérdéssel az Irányító szervek, a mezőgazdasági üzemek, az illetékes rezortok és az érdekszervezetek is. Az utóbbi években alkalmunk volt körülnézni a szomszédos, főleg a szocialista országokban, amelyek saját feltételeik között rendezik ezt a nagyon fontos kérdést. Mindenütt egyénileg és sajátosan, de alapjában véve a szocialista alapelvek szerint. Ez pedig minden szocialista államban közös. Nem képez kivételt a Szovjetunió sem, amely a forradalmi földről szóló dekrétum alapján — elsőnek a világon — teremtette meg a lehetőséget a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés bevezetésére. A kolhozok új alapszabály-javaslata, amelyet ezeken a hasábokon hoztunk nyilvánosságra, erről részletesen beszámolt. Olvasóink — a Parasztszövetség tagjai és funkcionáriusai — több javaslatot juttattak hozzánk, amelyben említést tettek a magyarországi földtörvényről. Most az egyéni válaszok helyett lényeges pontjaiban ismertetjük a Magyar Népköztársaságban 1908. Január 1-én életbe lépett törvényt. A FÖLDTULAJDON ÉS A FÖLDHASZNÄLAT egysége Az említett törvény lehetővé teszi, (hogy fokozatosan kialakuljon a szövetkezeti földtulajdon. Ismeretes, hogy a népi demokratikus fejlődés sajátos vonásaival nem volt összhangban a földtulajdon és annak használati Joga. A szövetkezetbe beadott föld továbbra Is a tag tulajdonában maradt. Ez a helyzet, különösen az utóbbi időben problémákat vetett felszínre, főleg azért, mert az idős tagok elhalálozása után az örökösök a tulajdonjog elmen különféle követelésekkel léptek fel. Hasonló Igényekkel álltak elő a községből elköltözőnek is. Ennek következtében sok esetben előfordult a szövetkezet használati jogának megsértése. Az új törvény fokozatosan kialakítja az egységet a tulajdon és a használati jog között és olyan alapot teremt a tulajdon és a használat jogának rendezésére, amely összhangba hozza a közérdeket az egyéni érdekkel. A NEMTAGOK FÖLDIÉINEK FELVÁSÁRLÁSA A nem szövetkezeti tagok telkei és földjei, beleszámítva az erdőket és házparcelláket is — amelyek a törvény életbe lépésekor a szövetkezet használatéban voltak — felvásárlási ér ellenében a szövetkezet tulajdonába mennek át. A tulajdonba vétel 1969. január 1-ével lépett életbe. Kivételt képeznek a tagok földjei és azoké, akiknek a földjei a közös használatában vannak és 1969. Január 1-lg beléptek a szövetkezetbe. Nem megy át a szövetkezet tulajdonába az a föld sem, amely a tag élettársának tulajdona — ha közös háztartásban élnek — és éppúgy a tag özvegyének földje sem. Hasonlóan Ítélik meg a régi földtulajdonosokat, akiknek földjéradékra van igényük azon a elmen, hogy földjük egy rokon földbeadási kötelezettsége folytén került a szövetkezet tulajdonába. A nemtegok közé sorolják az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket is. Ezek földjei — ha azokat a szövetkezet használja, — átmennek a szövetkezet tulajdonába. Ugyanígy Ítélik meg az egyházi földeket is, amennyiben nem estek az állam és az egyház között kötött egyezmény keretébe. az Állami telkek meghagyása és a föld felkínálása A szövetkezeti tulajdon kialakításának egyik forrása a nemtagok földjeinek felvásárlása. A további források: az állami és más földek meghagyása a szövetkezet tulajdonában és a földkfnálat. A törvény szerint a szövetkezet tulajdonjogot szerezhet olyan állami földekre, amelyek használatában vannak, beleértve a telkeket is. A járási Végrehajtó Bizottság ráruháztatja a telkek és földek tulajdonjogát olyan szövetkezetekre, amelyek biztosítani tudják az ilyen földek tartós nagyüzemi megművelését. Fel lehet ajánlani a szövetkezetnek magántulajdonban és magánhasználatban levő földeket is. Ebben az esetben olyan egyéni gazdálkodókról vagy azok örököseiről van szó, akik nem szándékoznak gazdálkodni. Az ilyen felajánlók mentesek a magángazdálkodókra kötelező örökösödési adó alól. Természetesen csak akkor, ha a szövetkezet elfogadja az ajánlatot. A szövetkezeti tag, a tag özvegye és mások, akik tagnak számítanak, felajánlhatják saját földjüket a szövetkezetnek, amely ezeket használja. TÉRÍTÉS A FÖLDÉRT Az átvett föld értékét a szövetkezet megtéríti. A községen kívül fekvő földért annak tiszte katasztrális hozamát, vagyis aranykorona értékének nyolcvanszoros forint értékét kell kifizetni. (Pl. egy 20 aranykorona értékű földért kát. holdanként 1600 forintot.) A beltelkekért a kisajátításnál érvényes árat, amely rendesen magasabb mint a felvásárlást ár. Ennél nagyobb telek ára az aranykorona érték nyolcvanszorosa. Magasabb az ára az erdőterületeknek, a szőlőknek és gyümölcsösöknek. Ez lehet négyszerese is az aranykorona árnak. Az állami földekért a szövetkezet aranykoronánként 10 forintot fizet. A felajánlott föld énának térítését, illetőleg megállapodás kötendő a szö: vetkezet és az eladó között. Az ár nem lehet alacsonyabb, mint a nemtag részére érvényes vételár, de nem haladhatja meg ennek kétszeresét. A nemtagnak 5 év alatt kell о vételárat kifizetni egyenlő részletekben, de meg lehet állapodni rövidebb terminusban is. Vonatkozik ez az állami földekre is. A tag földjét, ha azt felkínálta, egyszerre kell kifizetni. EGYÉNI TULAJDONJOG ÉS FÖLDHASZNÁLAT Minden egyén a város területén 800—1600 négyszögöl területű földet bírhat, attól függően, hogy a ■zárt parcellán szőlő vagy gyümölcsös van-e. Az egy tulajdonban levő földeket a község területén össze keli számítani. Zárt parcelláknak számítanak azok a földek, amelyeket nem lehet nagyüzemi módon megművelni és a városban vagy annak szélén fekszenek. ☆ Az Itt vázolt törvény egy nagyjelentőségű cél fokozatos elérését segíti elő: a szövetkezeti tulajdon kialakulását. Ezért a törvény a szocialista forradalom folyamatának egyik jelentős tényezője. Ezt a célt tűzték ki maguk elé a többi szocialista államok, köztük a ml köztársaságunk is. A Magyar Népköztársaság új törvénye nekünk is jó szolgálatot tehet. IUDr. Michal Durdiak FELFIGYELTETÖ KEZDEMÉNYEZÉS Szövetkezetek ha összefognak ф Felső-Csallóköz tíz közös gazdasága közös erővel iskolai üdülőközpontot épít ф Negyven tanulót fogad majd be egy turnusban ф A tervrajzot ingyen készítette a járási építkezési vállalat somorjai munkaközössége ф Lám, sose tudja az ember hol, milyen értékes dolgokra lel terepjárás közben. Így történt ez nemrégiben Is, mégpedig a bacsfat szövetkezet irodájában. Javában folyik a terefere, érdeklődés, miként sikerült az elmúlt év ,s egyszeriben a pionírtábor építése Is szóba kerül. Miféle újabb kezdeményezés ez? — ötlött fel bennünk a kérdés nyomban. Firtatni kezdtük, s nem hiába. — Hát az úgy volt — magyarázta Kovács Mihály elnök —, hogy összehívtak minket Somorjára, a magyar Iskolába. Mármint a környékbeli szövetkezetek elnökeit. Dudás Kálmán Iskolaigazgató előadta, mennyire jól jönne egy iskolai üdülőközpont létesítése. Egymagában az Iskola erre képtelen, de közös erővel egy Ilyen üdülőt tető alá lehetne hozni... Nos a kezdeményező, okos szóra nemcsak felfigyeltek a jelenlevők, de nyomban hozzáláttak a megoldás kulcsának kereséséhez. Szócséplés, köntörfalazás helyett a lényegénél fogták meg a dolgot. Tíz szövetkezet — a vajkai, somorjai, tejfalusi, bacsfai, békéi, csákányi, nagylégi, gútori, újéleti és aranykalászi —, valamint néhány HNB fogott össze. Meghányták-vetették, hol találhatnának megfelelő helyet. S úgy döntöttek, hogy Privigyéhez mintegy harminc kilométernyire kitűnő a környezet. Az üdülőközpont építéséhez elsősorban tervrajz kellett. S lett tervrajz. Mégpedig a Járási Építkezési Vállalat somorjai részlegének munkaközössége jó. voltából. Igyekezetüket, áldozatkészségüket mi sem bizonyltja Jobban, mint az, hogy idejében és díjmentesen elkészítették, amiért elismerést érdemelnek. A tervrajz azonban egymagában nem elég. — Havonta egyszer összejövünk Somorjára — tájékoztatott az elnök —, megbeszélni a legsürgősebb tennivalókat. Amellett pontosan nyilvántartjuk melyik mezőgazdasági üzem vagy HNB mivel járul hozzá az üdülő felépítéséhez. Semmiféle parancs, vagy unszolás nincs, önkéntes a hozzájárulás. Például a bacsfai szövetkezet kőműveseket, szállítóeszközt, kátránypaptrt adott. Faanyagot a gútori közös gazdaság (összesen mintegy harminchét köbméter), a szükséges salakbeton-idomoket a békéi, 2200 téglát a somorjai szövetkezett adott. A bacsfai HNB ablakok beszerzését, Csákány az üveget, Aranykalász az üvegezést, villanyszerelést vállalta, stb. A Nováky-i Vegyi Művek illetékesei — látva a rendkívül nagy igyekezetét — karbid-meszet adtak a falazáshoz, ingyenesen. Figyelmességüket, meszszemenő jóindulatukat és hozzájárulásukat méltányolják is az üdülőt építő felsőcsallóköziek. S remélik, a baráti gesztusnak e megnyilvánulását a baráti kapcsolatok szálainak szövögetése követi majd — az üdülő üzemelését követően is. * Dicsérjék e sorok a fáradhatatlan szervezőt, kezdeményezőt, Dudás Kálmán iskolaigazgatót, a Szülői Tanácsot, valamint mindazokat, akik tevőlegesen hozzájárultak — s hozzájárulni akarnak a közeli hónapokban ahhoz, hogy az üdülőközpont mihamarabb felépülhessen. S hirdethesse fennen az összefogás magasztos eszméjét. Serkentse hasonló kezdeményezésre, cselekvésre más tájak embereit, tisztségviselőit, akik a közjó, a társadalmi előrehaladás ügyéért fáradoznak. I kovács) Üjabb „HÜSGYÁR“ a láthatáron • Társulással évente száz vagon sertéshús, nyolcezer hétszáz választott malac ф Tagsági alapra hat millió korona ф 400 vagon takarmányt összpontosítanak ф A jövedelem egy ré széből különféle alapok ф Ismét egy üzem-közi vállalattal gazdagodtunk. Ezúttal öt szövetkezet és egy állami gazdaság fogott össze, hogy társulva enyhítse a sertáshús- és malachiányt. A hanvai, rimaszécsi, gömörpanyiti, Kráf-i, Širkovec-i szövetkezet és a Feledi Állami Gazdaság közös együttműködése révén létrejött üzemközi termelő-vállalat központja Feleden található. Ezt a sikeres kezdeményezést a Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottság tanácsa már jóváhagyta, s Így sor kerülhetett a cégbejegyzésre. A társulás hústermelő üzemegysége Domafalán működik. Itt évente 90— 100 vagon sertéshús kitermelésével számolnak. Az üzemközi vállalat nem kevesebb, mint 8 ezer 700 választott malacot irányzott elő. Ezek felhizlalása körülbelül 100—140 vagon sertéshús termeléséhez járul majd hozzá. Ahhoz, hogy ezek az elgondolások valóra is váljanak, mind az előhizlalásban, mind pedig a hizlalást illetően a hizlalás magyarországi technológiáját alkalmazzák. Ez megköveteli, hogy az állománycserék közötti időszak 20. napja után elvégezzék a rendkívül fontos fertőtlenítést. Négy sertésfiaztatót építenek, és egy-egy fiaztatóban a 95 napos fordulóval 2100—23000 választott malacra számítanak, vagyis kilenc—tíz malacot átlagosan, anyakocánként, egyszeri fialással. Remélik, hogy a malacszükségletből önellátók lesznek. Az új üzemközi vállalatot hét tagú elnökség irányítja, s a gazdálkodás helyességét, a termelés menetét három tagú ellenőrző bizottság ellenőrzi. A termelő vállalat saját alapszabályzattal és munkarenddel rendelkezik, amelyet az alapító közgyűlésen jóváhagytak. A szóban forgó mezőgazdasági üzemek aláírták az alapításról szóló jegyzőkönyvet, amely leszögezi, hogy a tagsági alap hat millió korona, s 400 vagon takarmányt adnak össze. Ezenkívül a működés elősegítéséhez az állam is hozzájárul kölcsön formájában, mely kiteheti a beruházási költségek 70 százalékát. A jövedelem öt százalékát beruházási, 2 százalékát üzemelési alapra fordítják. Ezen kívül saját pénzeszközökből még megtoldják az üzemelési alapot, amely elérheti a 10 százalékot. Ugyancsak számolnak üzemfe|lesztési-, tartalék-, szociális- és kulturális-, valamint lakásépítési alap létesítésével is. Jaroslav Duäek, Rimaszombat
