Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-21 / 12. szám

SZÖVETSÉGI szemle A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma Az Egységes Parasztszövetség Köz­ponti Bizottságénak elnöksége olyan problémákkal foglalkozott, amelyek már rég megoldásra várnak, és léke­lik a mezőgazdaság sikeres tovább­fejlesztését. Napirenden szerepeltek olyan kérdések Is, amelyek főleg tájé­koztató Jelleggel bírtak, mint pl. a Parasztszövetség Járási apparátusai­nak szervezeti felépítése, valamint a szövetkezeti mozgalom 20. évforduló­jának ünnepségei, érdemes mezőgaz­dasági dolgozók és kollektívák május 1-1 és május 9-1 kitüntetése, az Egy­séges Parasztszövetség Jogi helyzete, ami még a mai napig sem tisztázó­dott, de Pavel Jonáš mérnök, a Pa­rasztszövetség Központi Bizottságának elnöke bejelentette, hogy a felsőbb pártszervek elemzik a Parasztszövet­­ség eddigi tevékenységét. Remélhető, hogy hamarosan tisztázódik a Paraszt­vita után születnek meg majd a vég­leges árak. Az elnökség megállapította, hogy bár a mezőgazdaságot az utóbbi évek­ben nem támogatták kellően, az utol­só két évben mégis Jelentős eredmé­nyekkel dicsekedhet és általában ökonómllag megszilárdultak a szövet­kezetek. Szlovákiában mindössze 119 szövetkezet szorult mintegy 337 millió koronás állami segítségre. Az ökonó­miai mutatók azt bizonyítják, hogy ha tovább tart a szövetkezetek pénz ügyi megszilárdulása, a következő gazdasági évben már nem lesznek olyan szövetkezetek, amelyek Jelen­tős állami segítségre szorulnak. A szövetkezeti tagok keresete a Nyu­­gat-Szlováklal Kerületben a legna­gyobb. Azonban hozzá kell fűznünk, hogy a bevételből sokkal többet ad­nak beruházásokra, mint a közép­gépekről van szó, amelyek Jelentős mértékben hozzájárulnak a munkater­melékenység emeléséhez. Előzetes számítások szerint egy fejő például már 35 tehenet fejne, 100 szarvas­marhát és 1000 sertést hizlalna, va­lamint 5000 baromfit gondozna ke­vesebb fizikai munkakifejtéssel, mint ma. A munkatermelékenység llyen­­nemfl fokozása azért Is Indokolt, mert a szövetkezeti tagok 27 százaléka már 00 év körül mozog, és a statisz­tikusok számításai szerint a szövet­kezeti dolgozók száma 1985-lg egy­­harmadával csökken, minek követ­keztében a mostani 0,5 hektár he­lyett 9,1 hektár Jut majd egy-egy szövetkezeti dolgozóra. Az értekezleten kiderült, hogy nemcsak a mezőgazdaság géppel való ellátása körül van baj, hanem az alkatrészekkel Is, ami kedvezőtlenül befolyásolja a gépjavítást. Minden­felé panaszkodnak a szövetkezeti funkcionáriusok, hogy nem tudják hol megjavíttatni lánctalpas traktoraikat. Járásonként legalább még 27—30 lánctalpas traktort kellene megjaví­tani, ha el akarjuk érni, hogy a ta­vaszi munkákat sikeresen végezhes­sük el. A mezőgazdasági dolgozók agggodalommal tekintenek a tavaszi Az Egységes Parasztszövetség KB elnökségének üléséről Megoldásra váró problémák Szilárd mezőgazdasági terményárakra lenne szilkség • Nagyobb fokú gépesítéssel pótolhatjuk az EFSZ-tagok létszámának csökkenését О Lassú ütemben halad a gépek javítása О Problémák a műtrágya szállítása körül szövetség munkaköre és kitűzhetnek egy távolabbi munkaprogramot. Az eddigi bizonytalanság bizonyos mér­tékben fékezte az apparátus tevékeny­ségét s fóleg ennek tudható be, hogy a központi apparátusnak nincs elég Jó kapcsolata a Járási szervekkel, és lassan aktivizálódnak az alapszerve­zetek Is. Parázs vita kerekedett a mezőgaz­dasági termények ára körül. Főleg a gabonafélék, valamint a tej és a tojás árának rendezéséről volt szó. Akad­tak olyan Javaslatok Is, hogy a gabo­nafélék árát esetleg tájjeleggel kel­lene megállapítani. Az elnökség tag­jai lándzsát törtek amellett, hogy a mezőgazdasági termékek árát közpon­tilag kell rendezni, mert a különböző gyarapodási és más árkiegészítő pót­lékok sokszor Igazságtalansághoz ve­zetnek. Egyes mezőgazdasági üzemek például ügyesen olyan termelési sza­kaszokra Irányítják figyelmüket, ahol a termelés gyors emelkedésére és ezzel egyidejűleg gyarapodási pré­miumra lehetett számítani, ugyan­akkor a közellátás nem olyan árut kapott, amire a lakosságnak szük­sége lett volna. Újabban a tojásterme­­lés Is csak rendkívül magas terme­lékenységi szinten kifizetődő, és ez­ért rossz helyzetbe kerülhetnek olyan szövetkezetek, amelyek az állatte­nyésztést tojástermelésre szakosítot­ták. Az elnökség tagjai felháborodtak amltt, hogy a mezőgazdasági termé­nyek árát az árbizottságok Igyekeznek befagyasztani, ugyanakkor aránytala­nul magasak a mezőgazdasági gépek és szolgáltatások árai. A mezőgaz­dasági termények árát még további bizottságok tárgyalják és csak hosszú vagy a kelet-szlovákiai szövetkezetek, így alakult ki az a helyzet, hogy a Kelet-Szlovákiai Kerületben százalék­­arányban többet adnak a béralapra, azonban a termelés alacsonyabb szintje miatt természetesen alacso­nyabb az egy hektárra eső bevétel is, s így a tagok keresete alacso­nyabb, mint a Nyugat-Szlováklal Ke­rületben. A nyugat-szlovákial szövet­kezetek fejlődése tehát egészséges, mert a termelés magas szintje mel­lett Jelentős összegeket tartalékolnak az alapokra, nagy beruházásokat va­lósítanak meg, és ugyanakkor bizto­sítják a tagok kereseti lehetőségeit Is. Legnagyobb vita a mezőgazdaság gépekkel való ellátása körül bontako­zott ki. A mezőgazdasági gépgyárak­nál, sőt még a gép- és traktorállo­másoknál Is olyan irányzat kapott teret, hogy Inkább az Ipari üzemek­nek termelnek, vagy külföldi meg­rendeléseket teljesítenek, és majd­hogynem semmibe veszik a mezőgaz­dasági üzemek szükségleteit. A hely­zet annyira elfajult, hogy például ha­zai gyártmányú traktorokat alig vásá­rolhatnak. Németh Jenő mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter helyettese felszólalásában el­mondotta, hogy bizonyos mértékben sikerült csökkenteni a kivitelt vagy más módon biztosítani, hogy a mező­­gazdaság több hazai gyártmányú gé­pet kapjon, de sajnos, ezen a téren még nagyon sok a tennivaló. Egyéb­ként a távlati tervek szerint mező­­gazdaságunk számára 190 újfajta me­zőgazdasági gépet fejlesztünk ki, ebből 120-at Csehszlovákiában, a töb­bet pedig a szocialista országokkal együttműködve. Olyan mezőgazdasági munkák elé, egyrészt a mezőgazdasá­gi gépek lassú Javítása, másrészt a rossz műtrágya-ellátás miatt. A brati­­slaval Dimitrov üzemből például mint­egy 110 ezer tonna műtrágyát kellett volna elszállítani, de nincs elég szál­lítóeszköz, és fennáll e veszélye an­nak, hogy a mezőgazdasági üzemek késve kapják meg majd a műtrágyát. Az Egységes Parasztszövetség alap­szervezeteinek tehát a Jövőben sok nehézséggel kell megküzdeniök, mert amíg a földművesek többtermelésre és konszolidációra törekednek, más Ipari üzemek — köztük a traktor­állomások egy része Is — Inkább a nyerészkedést helyezik előtérbe. Vi­szont a mezőgazdaságnak sokszor olyan terményeket Is kell termelni, ami kevés hasznot hoz, vagy egye­nesen ráfizetéses. Ezen a helyzeten — ha azt akarjuk, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók az eddigi lelkesedés­sel dolgozzanak — változtatni kell, mert ellenkező esetben elkedvetlened­hetnek mezőgazdasági dolgozóink és ez a termelés csökkenéséhez vezet­het. Az- Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának tehát nagyon sok munkája lesz a jövőben, a Járási apparátusok kiépítése mellett állan­dóan küzdenie kell a mezőgazdasági termények árainak kedvező rendezé­séért, a mezőgazdaság jobb gépi, valamint műtrágya ellátásáért. Mind olyan problémák ezek, amelyek meg­oldásra várnak. Es az a baj, hogy várnak, mert egy kis rugalmassággal, előrelátóbb, körültekintőbb mezőgaz­daság-politikával ezeket a problémá­kat Időben megoldhattuk volna. Balia József Megjegyzések a mezőgazdasági üzemek biztosításához Tavaly a Szlovák Szocialista Köztársaság Pénzügyi Miniszté­riumának 184-es számú hirdetménye lényegében érvénytelenné tette a régebbi 108/88. számú rendeletet, amely a mezőgaz­dasági üzemek törvényes biztosításáról szól. Az ú] rendelethez azonban hozzá kell fűzni, hogy ez lényegében csak a régi rendelet javított kiadása, mivel lényegében kevés újdonságot tartalmaz, kevés Javítás van benne a régi rendelettel szemben, és több kérdés nincs megoldva, főleg olyan problémák, ame­lyek az EFSZ-ekre vonatkoznak. Az Egységes Parasztszövetség az 1971-es évben néhány Ja­vaslatot dolgoz ki majd ezzel a rendelettel kapcsolatban, de addig Is hozzáfűz néhány megjegyzést. A 184-es rendelet 1. §-ának 5. bekezdése szél- és vihar­károkról beszél. A Szlovák Állami Biztosító azonban csak akkor Ismeri el a viharkárt, hogyha a szélerősség legalább 75 km óránkénti sebességű. Ilyen megállapítás vagy gyakor­lat megfelel a biztosítónak, mert világos vonalat szab meg, hogy mikor kell kártérítést fizetnie az Illetékes mezőgazda­­sági üzemnek, azonban ez a megállapítás' magában hordoz olyan veszélyt Is, hogy esetleg a mezőgazdasági üzemnek a biztosító nem fizeti meg a kárt, mégpedig azért, mert, amint ismeretes, a htdrometeorológlai állomások elég ritkán vannak elhelyezve Szlovákia területén és így előfordulhat, hogy bár a szélerősség sebessége több Is volt, mint óránként 75 kilomé­ter, de a távol levő állomás ezt nem mérhette meg. Ilyen esetben pedig a biztosító egyszerűen elutasítja a mezőgazda­­sági üzem kárigényét. Viszont a logika azt diktálja, hogy ez az eljárás helytelen. Ilyen esetekben a biztosító elutasítja a kár megállapítását Is, pedig az EFSZ vezetői a Járási mezőgazdasági társulások, valamint az Egységes Parasztszövetség járási bizottságainak vezetőivel, esetleg más szervezetek vagy intézmények szak­embereivel megállapítanák a kárt és esetleg megkezdenék a bírósági eljárást az Állami Biztosító ellen. Véleményünk sze­rint így az EFSZ-ek megkaphatnák Jogos kártérítésüket. A rendelet 7. §-ának 1. bekezdése olyan károkról Is beszél, amelyek a természeti csapás következtében keletkeznek. Saj­nos, a nem eléggé világos és részletes fogalmazás Itt Is kü­lönböző kibúvókra adhat okot. Ezért a Jövőben ezt a részt is világosabban, érthetőbben kellene megmagyarázni, hogy a szövetkezetek esetleg ne szenvedjenek károsodást. A rendelet 9. §-ának 1. bekezdése kimondja, hogy a kárt a természeti csapással sújtott földterület növénykultúrájának ’ fejlődési foka szerint kell megállapítani. Ismeretes, hogy ebben a kérdésben a mezőgazdasági üzemek nehezen egyez­nek meg a biztosítóval, ezért az alábbi eljárást Javasolnám. A kár megállapításakor Jegyzőkönyvet kell írni és a szövet­kezeti vezetőknek el kellene érniük, hogy a kár fölbecsülője a Jegyzőkönyvet minden esetben az EFSZ képviselőjének Jelen­létében írja meg. Nem szabadna megengedni, hogy a kárbecslő csak Jegyzeteket csináljon. Jegyzőkönyvbe kellene foglalni az EFSZ képviselőjének véleményét a kár nagyságát illetően, főleg abban az esetben, ha az EFSZ nem ért egyet a becslés­sel. A Jegyzőkönyvből egy példányt meg kellene kapnia. Ha a szövetkezetek így Járnak el, lehetőségük lesz később Is har­colni a kár magasabb fokú elismeréséért. Ha a biztosító nem becsli fel Idejében a kárt, akkor az EFSZ megfelelő szak­emberekkel állapítja meg annak százalékát és így nyújtja be kárigényét a biztosítónak. Az EFSZ-eknek ragaszkodniuk kellene ahhoz, hogy a bizto­sító a kárról minden esetben részletes kimutatást készítsen. A kár nagyságának kiszámítását az EFSZ, a vezetőség azonnyomban ellenőrizné és 15 napon belül Jelentené észre­vételeit a biztosítónak. Ha a biztosító nem fogadná el az észre­vételeket, akkor bírósági úton lehetne az ügyet Intézni. Figyelmeztetjük szövetkezeteinket, hogy kárukat legkésőbb nyolc napon belül Jelentsék a biztosítónak, azonban ezzel kap­csolatban meg kell Jegyeznünk, hogy a károsultaknak esetleg későbbi bejelentés esetén sem szabadna károsodniuk. Csak néhány gondolatot vetettünk fel a 184-es rendelettel kapcsolatban. Gondoljuk, hozzájárulunk a rendelet jobb hasz­nálhatóságához, és egy újabb, tökéletesebb rendelet megszüle­téséhez. Dr. Polák, az EPSZ dolgozója ................................ . 13 Az anyai j áradékról szóló törvény Ebben az évben lép 80. évébe asszonyaink szép ünnepe. Sok olyan nő van nálunk is — anyáink, nővéreink, felesé­geink —, akik nagyon Jól emlékeznek, milyen volt az életük a felszabadulás előtt. A burzsoá köztársaságban és az ún. „Szlovák Államban“ munkájukat és társadalmi szerepüket na­gyon kevésre becsülték és még kevesebbet tettek annak érde­kében, hogy megváltozzék a viszony azokkal szemben, akik az embert a világra hozzák és emberré nevelik. Csak az utóbbi 25 év alatt álltak be lényeges változások ezen a téren. Az emberi életben 25 év hosszú Időszak, de a történelemben csak a másodperc töredéke. És éppen ez alatt a huszonöt év alatt szocialista köztársaságunk nagyon sokat nyújtott asszonyainknak. Alapvető törvény' biztosít nekik Jo­got a munkára, ugyanolyan munkáért ugyanolyan bért kap­hatnak, mint férfitársaik és bármely iskola, beleértve a fő­iskolát Is, nyitva áll előttük. Minden foglalkozást gyakorolhat­nak, és bármilyen funkciót betölthetnek a politikai és társa­dalmi életben. Tudjuk azonban, hogy a nőről, mint anyáról és dolgozóról történő gondoskodás terén még sok hiányosság tapasztalható, habár sokat tettünk eddig is az anya és a gyermek védelmére. A nők fokozatosan gazdaságilag önállókká válnak. Modern társadalmunk tudatosítja, hogy nem elég gon­doskodás az, ha a nők ünnepe alkalmával csokrokkal, figyel­mességgel és ajándékokkal árasztjuk el asszonyainkat és lányainkat. Ezért a párt vezetése alatt céltudatosan konkrét előfeltételeket alakítunk ki a nők tényleges egyenjogúsítására azzal a határozott céllal, hogy minden asszony elsősorban anya lehessen. Az egyik ilyen konkrét intézkedés az anyai Járadékról szóló 154/1989. számú törvény, amely 1970. Július 1-én lép életbe E törvény célja, hogy a népesedés növekedésének érdeké­ben Járadékot biztosítson az olyan anyáknak, akik az anyai gondoskodás Idején nem dolgozhatnak. Ez a törvény a munka­­viszonyban levő anyák mellett a katonai szolgálatot teljesítő nőkre, tanoncokra, diáklányokra, a szolgáltatást végző nőkre, valamint a nemzeti bizottságokban és a földművesszövetkeze­tekben tevékenykedő asszonyokra és azokra a nőkre Is vonat­kozik, akik bár nem tagjai a szövetkezetnek, de ezzel állandó munkaviszonyban állnak. Vonatkozik a törvény az egyénileg gazdálkodó asszonyokra, valamint az egyéni gazdálkodók családtagjaira és más gazdálkodó nőkre. A Járadékra vonatkozó Igény feltételezi, hogy a dolgozó nőnek, aki úgy döntött, hogy egyéves koráig gondoskodik gyermekéről, Joga van anyai járadékra: a) ha a szülés előtti két évben legalább 270 napot dolgozott; b) gyermekét egész­napi rendes gondozásban részesíti; c) legaíább egy saját gye­rekről gondoskodik és emellett egy vagy több gyermekről egészen a kötelező Iskoláskor befejezéséig vagy egy rokkant gyermekről, annak 25 éves koráig; d) ha legalább egy saját gyermekről gondoskodik egyéves korig, ha nem férjezett, öz­vegy, elvált vagy más okból egyedülálló dolgozó nőről van szó. E gondoskodás Idején nincs igénye sem munkabérre, sem táppénzre. Anyai Járadékra joga van továbbá olyan dolgozó nőnek, aki egy évre gondozásba fogad gyermeket az illetékes szerv dön­tése alapján. Hasonlóan Joga van Járadékra nem férjezett, özvegy, elvált, vagy más okból egyedülálló nőnek, aki kere­settel rendelkezik, ha az egy éven aluli gyermeket, mivel nem lehetett elhelyezni bölcsődében, az illető nő saját költségére más személyre bízza gondoskodás céljából, mint például szülei­re, nagyszüleire vagy testvéreire. Anyai járadékra van igénye annak a dolgozó nőnek is, aki a szülés előtt megszakította a munkatevékenységet — eset­leg a gyermekről való tartós gondoskodás miatt —, ha a munka megszakítása és a szülés napja közt nem telt el kilenc hónapnál hosszabb Idő. Anyai Járadék a gyermek egyéves koráig igényelhető, és havonta utólag esedékes. Nagysága: О Egy gyermek után a gyermek egyéves koráig 500 Kős • Két gyermek után a gyermek egyéves koráig 800 Kčs • Három vagy több gyermek után egyéves koráig 1200 Kčs egy naptári hónapra. Az anyagi Járadékra való Jogot érvényesíthetik: — munkaviszonyban levő anyák és olyanok, akik beteg­­segélyző biztosítást élveznek, valamint a katonai szolgálatot teljesítő nők, — a földművesszövetkezetekben vagy a termelőszövetkeze­tekben dolgozó nők, — és a nemzeti bizottságokon tevékenykedő nők. Az új törvény további bizonyítéka annak, hogy államunk tervszerűen gondoskodik az anyákról. De minden törvényt alkalmazni és érvényesíteni kell a mindennapi életben és ebben minden illetékes szerv nemcsak lehetőséget kap, hanem kötelezettséget Is vesz át, hogy biztosítsa a törvény végre­hajtását. A szövetkezetekben dolgozó, valamint az egyénileg gazdál­kodó nők érdekszervezetük, a Parasztszövetség közvetítésével bizonyosan követelni fogják, hogy megkapják mindazt, amit a törvény nyújt számukra. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a szövetkezeti földművesek osztályának nőtagjait azok közé sorolták, akik Jogosultak anyai Járadékra. Ez annyit Jelent, hogy a legfelsőbb politikai és gazdasági irányító szervek elismerték egyenjogúságukat a többi ágazatokban dol­gozó nőkkel. Ez pedig igazán nagyon értékes, s méghozzá tartós ajándék. JUDr. Michal Üurdiak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom