Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 2. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1970. Január 10. Ara 1,— Kčs XXI. évfolyam, 2. szám. Lapunk tartalmából: 2. oldal: Negyed évszázad a felszabadult Párkány életében Bohumil DuSek Írása. 4. oldal: Az együttműködés eredményes Balia József írása a Terményforgalmi Vállalat munkájáról. 13. oldal: Kazinczy elkötelezettségében Bába Piroska beszámolója a kassal nyelvművelő napokról. Politikai csapást kell mérni a jobboldalra Az alábbiakban ismertetünk néhány gondolatot dr. Gustáv Hu sák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának a Rudé právo szerkesztőinek adott nyilatkozatából. Husák elvtárs nyilatkozata első részében a múlt év áprilisi fordulat jelentőségével foglalkozott. Megállapította, hogy az április óta bekövetkezett változások szemmel láthatók, mert 1968 januárja után a szocializmus alapvető modelljét megbontották, nagymértékben aláásták. Csak Illúzió maradt az, amit a szocializmus „új modelljének“ neveztek. Vagyis ez a szocializmus kispolgári értelmezése volt és ezen kívül csupán a belvagy külpolitikai Jellegű leplezett szocialista ellenes törekvések maradtak. Múlt év áprilisa óta az egész pártban, az egész társadalmunkban egyértelműen megszilárdultak társadalmunk, pártmunkánk elvei, felújítottuk a marxista-leninista elveket és ma már pártunk és társadalmunk minden egyes egészséges eleme ezt az elvet támogatja. Felújítottuk a párt vezető szerepét, fokozatosan megszilárdulnak a társadalmi szervezetek és ez állami szervek. A gazdaság Is jelentős lépést tett előre. A jobboldali ellenséges erők kezéből kitéptük a legfontosabb hatalmi eszközöket a sajtóban, az állami szervekben stb. A párt szerepével foglalkozva Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy a párt vezetősége abból Indult ki, hogy a fő erőt a párt Jelenti. így tehát a válságos helyzet megoldásában Is a fő erőt a párt, a párton belül pedig a legfontosabb szervek: a központ, a kerületek és a Járások Jelentették. Itt kellett tehát megkezdeni a problémák megoldását is. Ma, nyolc hónap után leszögezhetjük — mondta Husák elvtárs —, hogy a központban, a kerületben és a járásokban is érvényesült az az irányvonal, melyet áprilisban kezdtünk meg s melyet aztán a májusi és a szeptemberi plénum konkretizált. A párt kulcsfontosságú szerveit és a párt egészséges magvát egységes elvek alapján mozgósítottuk és ez az erő aztán hatással volt az egész társadalomra. Most az a feladatunk, hogy ez a folyamat behatoljon minden egyes elapszervezetbe, ahol még jelentős hiányosságok vannak. Mag kell oldani azon emberek párttagságának kérdését is, akik ténylegesen ellenséges nézeteket vallanak és nem hajlandók vagy nem képesek hibás nézeteiket helyrehozni. A pártban ez évben be akarjuk végezni ezt a folyamatot. Husák elvtárs kitért arra is, hogy vajon a politikai konszolidálódás folyamata lassúnak e nevezhető. A „lassúságot“ — mondta —, amit egyes elvtársak felrónak, meg lehet magyarázni, elsősorban is a múlt évi válság mélységével. A válságot ugyanis nem lehet gyorsan megoldani, mert figyelembe kell vennünk a meggyőző folyamat bonyolultságát. Látnunk kell azt, hogy az embereket gyakran rosszul tájékoztatták, félrevezették, sok tényt nem ismertek. Pártunk első titkára nyilatkozata következő részében azokkal az okokkal foglalkozott, amelyek az 1968 januárja utáni káros irányzatú kibontakozáshoz vezettek. Megállapította: „1960-tól nálunk az osztályfeletti össznépi államról beszéltünk, átugortuk az egyes időszakokat, azt állítottuk, hogy már olyan szakaszba jutottunk, ahol nem hat az osztályantagonizmus, vagy legalább is nem hat negatívan. A CSKP Központi vezetősége 1960-ban helytelen következtetésekre jutott, miszerint a tulajdonjogi kapcsolatok megváltozásával az emberek gondolkodásmódja is annyira megváltozott, hogy nálunk az össznépi állam valósággá vált és eltérhetünk attól az elképzeléstől, hogy a szocialista éllam a proletariátus diktatúrája. A korszakok ilyen naív átugrása aztán megbosszulta magát. 1968-ban ezt a gondolatot leplezték a szabadság, a demokrácia, a humanitás, a szocializmus új modelljének absztrakt jelszavai. Kétségtelen, hogy a gyakorlatban az államhatalmat mindenütt: a hadseregben, a biztonsági szervekben és az államapparátusban is aláásták. Ezért az államhatalmi szervekben végzett legutóbbi tisztogatásoknak az volt a céljuk, hogy a kormányban, a .parlamentben, a hadseregben és a biztonsági szervekben a szocialista állam szilárd eszközt találjon.“ Ami azt illeti — zárta le nyilatkozatának ezt a részét Husák elvtárs — az utolsó hónapokban ezen a téren sok munkát végeztünk. Nyilatkozata további részében Husák elvtárs népgazdaságunk konszolidálódásával foglalkozott. Megállapította elsősorban is azt, hogy 1968-ban lényegében a piacgazdaság elve érvényesült nálunk, a terv elvesztette központi-irányító szerepét és a gazdaságban ösztönösség nyilvánult meg. Áprilisban megkezdődött a gazdaság konszolidálódása, ami azt jelenti, hogy olyan útra tértünk, melynek elsőrendű célja az említett veszélyes irányzatok beszüntetése. Nyíltan leszögeztük, hogy olyan tervet kell előkészítenünk, amely kötelező lesz a vállalatok számára s mely egyben figyelembe veszi az egész társadalom érdekeit. Az első eredmények máris mutatkoznak — hangsúlyozta Husák elvtárs. — A legutóbbi hivatalos tájékoztatás adatai szerint például 1969 első felében a munkatermelékenység az iparban csak 2,9 %-kal, a bérek 7,8 %-kal emelkedtek. A második félévben a munkatermelékenység már 6,3 %-kal emelkedett. A népgazdasági terv jellegével foglalkozva Husák elvtárs megállapította hogy az új terv az ár, bér, beruházás és termelési tényezők irányításának elvére épül. Kihirdették az ármoratóriumot, a kormány betiltotta a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak emelkedését. Hazánk nemzetközi kapcsolataival összefüggésben Husák elvtárs kije lentette, hogy köztünk és a szövetséges államok között kialakult válság az ellenséges erők mesterkedésének következménye volt. Mint mondta: „Kísérlet történt arra, hogy országunkat belpolitikai változásokkal kisza kítsák a szocialista táborból és olyan politikai vezetéshez juttassák, amely Csehszlovákiát „csendesen“ átvezeti a másik partra. Szocialista szomszé daink számára tehát nem lehetett közömbös, mi történik határaikon, m' történik egy szövetséges országban.“ A szövetséges szocialista országokhoz való viszonyunk alakulásával kapcsolatban megállapította, hogy pár hónap alatt teljes bizalmat értünk el köztünk és a Szovjetunió, valamint a többi szövetségesek között. Ezt azonban nem szép szavakkal, hanem belpolitikai fejlődésünk helyes Irányzatával értük el, mely arról tanúskodik, hogy a CSKP új vezetősége konszolidálja a csehszlovákiai helyzetet, teljes összhangban nemzeti és internacionalista érdekeinkkel. Csehszlovákia nemzetközi helyzete általában (Folytatás a 2. oldalon.) A FÜLEKRE FIGYELŐ VARROM Élenjártak a harcban Losonc és Fülek környéke 1944 utolsó és az ezt követő év első napjaiban szabadult fel. A cudar télidőben emberek ezrei szorongtak a pincékben és várták a fejleményeket. A munkásmozgalom jelentős központjaiban sokan szívszorongva várták a szovjet hadsereget. Amikor megjöttek az első hírmondók, a kommunisták közül sokan sírva borultak a szovjet katonák vállára. Most egy olyan városkát mutatunk be, amely már a harmincas évek derekán harcias kiállásával megrengette a kapitalizmus örök létezésében hívőket. EGT KIS TÖRTÉNELEM A városkára figyelő várrom téli napfényben fürdik. KI tudja mikor rakták le az alapjait, s mióta dacol az időjárás viszontagságával a fülékl erődítmény. Ha Matuzsálem Idejében élnénk, s lenne olyan halandó, mint Noé apánk öregatyja, aki 969 esztendőt élt meg, talán elmesélhetné az egykori büszke vár építésének történetét. A szájhagyomány szerint egy pásztor talált nagymennyiségű kincset, s abból építette a meredek sziklára a várat. Mivel a hűséges Füles elnevezésű kutyája segítségével sikerült a kincset meglelni, az ő nevét adták a várnak, amelyet később Fülekre változtattak. Bél Mátyás Jegyzetek Magyarország történetéhez című művében 1246-ból tesz említést a várról. Egy rablólovagról ír, akit a székesfehérvári törvényszék elé hivattak, hogy fegyvertelenül vívjon meg egy páncélos vitézzel. A lovag nem tett eleget az idézésnek, elmenekült. A század végén a király, majd 1311-től 1321-ig Csák Máté volt az erődítmény ura. A vár számtalanszor cserélt gazdát, mígnem a Bebek család birtokába került, ök építették később a Jelenleg is álló Bebek tornyot. 1423-ban már városi jelleggel bírt Fülek. A XV. században a várban és környékén a Perényiek hatalmaskodtak. Addig tartották rettegésben a vidéket, míg Mátyás király rendet nem teremtett. A század végén újra a Bebek családé lett a vár. A meredek sziklára épített erődítmény sokáig dacolt a törökökkel, s a hódítók nem bírták bevenni annak falait. A véletlen azonban az ellenség kezére játszotta a várat. Jánosi Pál várkapitány az őrséggel együtt lakodalomba lovagolt. Míg távol voltak, egy török fogoly megszökött, és értesítette a béget, hogy itt az alkalom. Amíg a vár távollevő védői dínom-dánomoskodtak, a törökök elfoglalták a várat, és 1556-tól 1593-ig birtokolták. Pálffi Miklósék verték ki az ellenséget, s utána szintén többször cserélt gazdát a hadi szempontból jelentős erődítmény. A Thököly-mozgalom idején a császárpárti Koháry István volt a várkapitány. Thökölyéknek török segítséggel sikerült elfoglalniuk a várat, amelyet 1682-ben felégettek. A büszke várnak ez lett a végzete. Később a császárpártiak templomot, házakat építettek a vár köveiből. GYÄRAK ÉPÜLNEK A XX. század elejéig a község lakossága főleg földműveléssel foglalkozott. Az első felépített üzem a fülek! gőz-téglagyár volt. Mivel a községben és a környéken sok olcsó munkaerő akadt, egy részvénytársaság zománc edénygyárat létesített, amelyet 1908. május elsején helyeztek üzembe. A gyár többször cserélt gazdát, többször leállt, s később, az első világháború alatt hadiüzem lett. Akkoriban 400—500 munkás dolgozott a gyárban, 1938-ban a kibővített üzemben több mint 4000 munkást alkalmaztak. Lényegében ez az egyetlen jelentős üzem maradt meg a környéken, mivel a többieket leépítették, s elszállították Csehországba. A gyár 1938 nyarán leégett, és felbecsülhetetlen károk keletkeztek, amelyet a Biztosító Társaság sem térített meg, mivel a városkát Magyarországhoz csatolták. A gyár fejlődésével együtt izmosodott a munkásmozgalom. Szilárd elvű kommunistákkal az élen sok borsot törtek a Hullta által vezetett részvénytársaság orra alá. A VÖRÖS FÜLEK Az 1935-ös képviselőválasztáskor megmutatkozott a párt áldozatkész tevékenységének eredménye. A választók több mint 60 százaléka szavazott a 4-es számú listára, s így a kommunisták kapták a legtöbb széket a helyi képviselőtestületben. A környékbeli községekben az elért eredmény még szembetűnőbb volt. A következő év tavaszán vörös zászlót lengetett a szél a gyérkémény tetején. Teleki Feriék tűzték ki a párt lobogóját a legmagasabb létesítményre. A bíztató tavaszt forró nyár követte, amelyre egész Közép-Európában felfigyeltek. A párttal az élen az üzemi bizottság 22 pontban fogalmazta meg követelését. Hullta Vilmos igazgató kerek-perec elutasította a munkásság kérelmét. Másnap hiába hangzott fel a gyár szirénájának hívó szava, a dolgozók zöme a labdarúgópálya felé vette az irányt. (Folytatás a 2. oldalon.) Fülek felszabadításáért folytatott harcban 13U szovjet katona esett el. A képen az első és a második világháborús emlékmű látható a város középpontjában
