Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-28 / 9. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE IA Szabad Földműves ez évi második, harmadik, negyedik és ötödik számában Jozef S 1 a b á к mérnök, CSc, a szőgyéni Družba EFSZ elnöke, a Parasztszövetség járási bizottságának tagja, kimerítően foglalkozott azzal a problémával, milyen feladatok várnak szövetkezeteinkre a következő húsz évben. A szövetkezeti mozgalommal összefüggő és egymást kölcsönösen befolyásoló számos pozitív és negatív jelenséget sorolt fel, és érintette a népgazdaság többi ágazataival összefüggő kapcsolatokat. Élesen bírálta a mezőgazdaság fejlődését befolyásoló tényezők helytelen irányát és pangását. Bírálta továbbá a szövetkezeti mozgalomban, különösen a szállítóvásárlói kapcsolatokban mutatkozó visszásságokat. (Ezeket szövetkezetellenes irányzatoknak és jelenségeknek minősítette.) Meghatározta a mezőgazdaságnak, mint a lakosság élelmezéséhez szükséges legfontosabb élelmiszerek termelőjének helyét és fontosságát, s rámutatott távlataira, tekintettel a világméretben mutatkozó általános jellegű élelmiszerihiányra. Számos észrevételével egyetérthetünk, ha bár lehetséges, sőt talán szükséges is lenne ezekről különböző fórumokon nemcsak vitatkozni, hanem határozott intézkedéseket is tenni a helyzet fokozatos javítása érdekében. A jelenlegi helyzetben az öszszes kérdés komplex megoldásának szükségességét kell látnunk, amelyek politikai, gazdasági és társadalmi konszolidációnkat segítik elő a mezőgazdaság terén. A Parasztszövetség — társadalmi-érdekvédelmi szervezet A szerző cikkének negyedik, befejező részében azt állítja, hogy a parasztságnak (hiányzik egy központi szerve. Cikkéből idézem az alábbi részleteket: „A szövetkezetek építésének eddig eltelt húsz éve alatt ezeket sem mint termelőüzemeket, sem mint a tagok társadalmi-érdekvédelmi szervezetét nem intézményesítették, mégpedig e kettős szerepe teljesítésének kárára, a szövetkezetek, a tagok és az egész társadalom hátrányára. Akár tapasztalatból, akár a rendszerek létezésének működése kibernetikai logikájának uralása céljából, szem előtt kell tartanunk a szövetkezetek olyan irányú igyekezetét, hogy a földművesszövetkezetek országos méretű szövetségébe, illetve az EFSZ-ek országos tanácséba tömörüljenek.“ Majd a továbbiakban így ír: „A szövetkezetek VII. kongresszusának határozatai kifejezésre juttatták a mezőgazdaságban létesült szövetkezeti szervezetek végleges kiépítésének szükségét a benyújtott javaslatok és a konkrét tapasztalatok alapján. Hasonló tapasztalatokat szereztek a testvéri szocialista államok mezőgazdasági szövetkezeteinek fejlesztésében is. Ezt a követelményt eddig nem teljesítették. A környező szocialista országokban már végrehajtották, vagy jelenleg valósítják meg a mezőgazdaság szövetkezeti szerveinek a központi tanácsa, illetve a mezőgazdasági szövetkezetek központi szövetségeinek létrehozását. Magyarországon már kétéve működik ez a rendszer, a Szovjetunióban most alakítják meg a kolhozok központi szervét, és hasonló a fejlődés Bulgáriában s a Német Demokratikus Köztársaságban is.“ E megállapítás és bizonyos mértékben szubjektív, egyéni nézethez az alábbiakat kell hozzáfűzni: — A szövetkezeti parasztságnak van társadalmi-érdekvédelmi szervezete és ez a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség. A szövetkezeti parasztság saját érdekvédelmi szervezete megalakítását sokéves igyekezet előzte meg, és az igény Jogosságát a szövetkezeti gazdálkodásnak a közelmúltban elért pozitív eredményei is alátámasztják A szövetség teljesíti programját Fennállásának néhány hónapja alatt a szövetségnek és szerveinek Igen súlyos és komplikált feltételek között is sikerült teljesíteni az alapszabályokból és programjából eredő feladatait. Mindenekelőtt nagy figyelmet kellett fordítani a Parasztszövetség szervezési felépítésére. Ma a szövetségnek több mint 2000 alapszervezetében kereken 245 ezer tagja van és szervezési fokozatai szerint a Szlovák Szocialista Köztársaság 25 járásában már működik járási bizottsága. Nem a Parasztszövetség Központi Bizottsága szerveinek hibájából, hanem egyes helyi problémák megoldatlansága következtében késett meg egyes helyeken a szövetség járási szerveinek megalakítása, amire azonban fokozatosan feltétlenül sor kerül. A társadalmi élet terén a Parasztszövetség a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködve biztosította az első EFSZ-ek megalakítása 20. évfordulójának méltó megünneplését. Ennek keretében a szövetkezetek 17 ezer alapító tagjának adtak át díszoklevelet, elismerő oklevelet és emlékérmeket, 1500 minisztériumi és 327 állami kitüntetést. A Parasztszövetség utazási irodája — „Agroturist“ — útján a Szövetség 7600 szövetkezeti tag és a tagok 3483 gyermekének üdültetését szervezte meg részben külföldön is, ugyanakkor társasutazásokat rendezett a szocialista és a kapitalista országokba. A szövetkezeti földművesek nyugdíjellátása terén a Parasztszövetség Központi Bizottságának plénuma magáévá tette azt az elvet, hogy legtszlatív. úton igyekezzék már 1970. január 1-től megszüntetni a szövetkezeti földművesek és az alkalmazotti viszonyban levők nyugdíjellátása terén mutatkozó egyenlőtlenségeket és eltéréseket, továbbá bevezetni az egyénileg gazdálkodó földművesek kötelező betegbiztosítását. Az EFSZ-ek munkaerő-újratermelése kérdésének megoldása érdekében kedvező gazdasági-, szociális- és kulturális feltételeket kell teremteni az egyes szövetkezetekben, hogy itt a munka az Ifjúság számára is vonzóbb legyen. Ezért fejleszteni kell a fürdőgyógykezelés, valamint a munkabiztonságról és a munkavédelemről való gondoskodást az összes erre Illetékes állami szervvel és az egyes érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve. Ki kell bontakoztatni a munkakörnyezet szociális, higiéniai és kulturális színvonala fejlesztését célzó versenyt. A gazdasági érdekek megóvása és a jogvédelem terén a Parasztszövetség a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági termelésének és a termékek árubabocsátási lehetőségeinek elemzését dolgozta ki az elmúlt 1969-es évben. Elkészítette a mezőgazdaság gépesítési eszközeinek, a műtrágyák és a vegyszerek árképzési irányzata fejlődésének elemzését és felhívta az illetékes állami szervek figyelmét az e téren mutatkozó árkülönbözetekre, ellentétekre és visszásságokra, aminek során módosították az 1970-es évre megszabott gazdasági ösztönzőket és a mezőgazdaság kiadásaira az input áremelésének címén 288 millió koronát adtak. A Parasztszövetség beavatkozása nyomán fenntartották a gyapjú eddigi eladási árát, megoldották a melléküzemági termelés megadóztatás! kérdését. A Szövetség továbbá részt vett a mezőgazdaság közgazdasági, ökonómiai reformjának elmélyítésére irányuló munkákban, kidolgozta a szövetkezeti földművesek anyagi érdekeltsége fokozását célzó alapelveket, hogy az EFSZ-ekben a jutalmazás az iparhoz hasonlóan kellő egyensúlyba, összhangba kerüljön. Továbbá hozzájárult az 1970-es év gazdasági szabályainak megszövegezéséhez, az árpolitika létrehozásához és valóraváltásához, valamint a dohány termelésével és elhelyezésével kapcsolatos kérdések, a szőlőfelvásárlás problémáinak megoldásához, ugyanígy a juhgyapjú, a korai burgonya, a zöldség, a gyümölcs árának kérdéséhez, a szarvasmarhatenyésztés, a cukorrépa vetőmag, a repcefelvásárlás stb kérdésének megoldásához. Figyelemmel kíséri a mezőgazdaságnak szállított gépek minőségét, intézkedéseket tesz a gépek — elsősorban a traktorok és gabonakombájnok — szállításának feljavítására. Nem hanyagolja el a szükséges intézkedések megtételét a pótalkatrész-ellátás, a gépalkatrészek árképzése és a szolgáltatások minősége kérdésének ellenőrzésére. A legiszlatív-jogi tárgykörben kidolgozták és jóváhagyták a Parasztszövetség Központi Bizottságának tárgyalási rendjét, a járási bizottságok mintaszabályzatát és tárgyalási rendjét, a Központi Bizottság és a járási bizottságok ellenőrző tanácsának tárgyalási rendjét. Kifelé a szövetség részt vett a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény, a szocialista szövetkezeti mozgalomról, a szocialista üzemekről, a vállalkozási tevékenységről szóló törvények alapelveinek kidolgozásában, a Munka Törvénykönyvv, a földalap védelméről szóló törvény novelizálásában, a földtulajdon és a földhasználat védelmének törvényesítésében, a vadászati törvény, a Pa rasztszövétségnek, mint szövetkezeti szervezetnek jogi helyzetét meghatározó törvényerejű rendelet kidolgozásában. A föderális Parasztszövetség megalakításához a szövteség kongresszusának kell hozzájárulnia a két nemzeti szövetség közös eljárása alapján. Az országos kérdésekben elfoglalt egységes álláspont érdekében a Cseh Parasztszövetséggel eddig egy közös koordinációs bizottságot létesítettünk, amelynek tagjai a két szövetség elnökségének képviselői. Hogyan nálunk — és barátainknál? A Parasztszövetség szerveinek, funkcionáriusainak és alig 25 tagot számláló végrehajtó apparátusának tevékenysége a járásokon is gyakran ért el teljes, néha azonban csak részlegeredményt, sikert. Eddigi tevékenysége azonban ékesszólóan bizonyítja, hogy a szövetség létezik. Konkrét munkát fejt ki, amely hasonlít a magyarországi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a Termelőszövetkezetek Központi Szövetségeinek munkájához. Ez a szervezet Magyarországon szintén társadalmi szervezet, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetése alatt áll és küldetése mindazon feladatok elvégzése, amelyekkel ezt a szervet a termelőszövetkezetek megbízták s ugyanakkor érdekeik védelme is (az 1967-es évben kelt III. törvény 101. paragrafusa). Szóljunk azonban még néhány szót arról, hogy Magyarországon a szövetkezetek érdekvédelmének milyen rendszerét alakították ki, amelyre a címünkben említett cikk szerzője hivatkozik. A tagságot képező szövetkezetek érdekében mindkét vezető szerv (a központi tanács és a körzeti szövetségek) tevékenységüket a szövetkezetek társadalmi érdekeinek védelmére irányítják (jogvédelmet nyújtanak, iskolázást, versenyt szerveznek, támogatják a szövetkezeti önkormányzatot stb.). Jelentős mértékben fejleszteni kell az érdekvédelmet a szolgáltatások nyújtásával, Illetve a szolgáltatások megszervezésével, például talajvizsgáló laboratóriumok, ellenőrző szolgálat, az eladásra kerülő termékek mintáinak felülvizsgálata stb. bevezetésével (lásd dr. Németi László, a Magyarországi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa dolgozójának a Budapesten 1969. december 2—5-én megtartott nemzetközi tudományos konferencián elmondott beszédét). Tehát válaszolni szeretnék a kérdésre — hogyan tovább szövetkezeteink következő 20 esztendejében? Ugyanúgy mint eddig. A szövetkezetek létesítésének első 10 esztendejében Csehszlovákia Kommunista Pártja kitűzte az egységes földművesszövetkezetek megalakításának és megszilárdításának programját, a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szövetkezeti formáját. Ezt a programot teljesítettük és az eredmények kézzelfoghatóak. Sőt, azt is elmondhatjuk, hogy ezek az eredmények még a kapitalista országokra is bénítóan hatnak. Hiszen csak a szőgyéni EFSZ olyan kiváló termelési eredményeket ér el (s ugyanígy számos más szövetkezetünk), hogy egyes termékekben túl-, szárnyalta a világszínvonalat. Pártunk XIV. kongresszusa bizonyára kitűzi földműveseink és szövetkezeti parasztjaink további feladatait, célját és programját. Ha ezt szövetkezeteinkben teljesítjük — gazdasági és társadalmi téren a Parasztszövetség központi vezetősége és járási szerveinek segítségével (mivel szövetségünk mindig a párt álláspontját képviselte), remélhetjük, lesz mit ünnepelni a következő 20 esztendő eltelte után is. JUDr. Michal Durdiak тяшяшятштшяятшшятл Megjegyzés • HOGYAN A KÖVETKEZŐ HŰSZ ÉVBEN e. cikksorozathoz Van a szövetkezeti földműveseknek iBisndaimi érdekvédelmi szervezetük Adás-vételi kapcsolatok a mezőgazdaságban A szövetség programjának fontos része a mezőgazdasági őstermelők védelme. Ebben a tevékenységében a mezőgazdasági termelők egyenjogúsítására helyezi a fösúlyt azokkal a partnerekkel, akik anyagi és technikai cikkeket adnak el, vagy mezőgazdasági termékeket vesznek ét a termelőktől. Hasonlóan fontos tevékenység a termelők védelme az ökonómia területén, főképpen az anyagi eszközök és szolgáltatások árának kialakításával kapcsolatban. Jelentős feladata a szövetségnek a nem megfelelő normák felülvizsgálata és azok módosítására kifejtett törekvés. A DOHÁNYTERMELŐK PROBLÉMAI Még mindig nincs helyesen értelmezve és kidolgozva némely feldolgozó ágazat kapcsolata a mezőgazdasági termelőkkel. Példa erre a dohánytermelés helyzete. Néhány évvel ezelőtt még nagy nyomást fejtettek ki a dohány vetésterületének kiszélesítésére, tavaly azonban a dohányipar nem volt hajlandó szerződést kötni akkora területekre, mint az előző években. A probléma abból adódott, hogy a készáruk választéka túlzott mértékben a behozatalra volt beállítva. A szövetség azon az állásponton volt, hogy ezt a kérdést mindkét szerződő fél kölcsönös előnyeinek alapján sürgősen rendezni kell. A dohányipar a jobb binőségű fajtákra való áttérést szorgalmazza, ami ellen a termelőknek nem is volna kifogásuk, de a fokozott termelési igényekkel arányosan magasabb átvételi árakat követelnek. A kérdés a megoldás időszakában van, de még további ezzel összefüggő kérdéseket kell tisztázni, pl. a behozatalt, a hazai dohányosokra kedvezőbb adópolitikát, mivel az eddigi adórendszer a behozott dohánynak kedvezett. A szövetség továbbra is törekedni fog a kérdés megoldására, mivel e növény termelésére kedvezőek a feltételeink, elegendő munkaerő és szárítóberendezés áll rendelkezésünkre. A szövetség foglalkozott a szőlő felvásárlásának kérdéseivel Is. Voltak ugyanis olyan törekvések, amelyek a cukortartalom alsó határának felemelését célozták, ami a gyakorlatban sok termelőnél a realizációs ár csökkentését jelentené. A feldolgozó vállalat (Vinárské závody) nem fogadta el a szövetségnek a felvásárlási ár emelésére vonatkozó javaslatát. egy r£gí sérelem Már évek óta léteznek a gépi eszközök beszerzése körüli hiányosságok. A gépek alacsony technikai színvonala már közismert. Még lesújtőbb jelenség azonban, hogy az 1970-re vonatkozó szükséglet sem mennyiségben, sem választékban nincs fedezve. A mezőgazdasági gépgyártás kapacitása csökken és így jogos a mezőgazdák félelme, hogy a gyárak terve szerint még a kiselejtezett gépeket sem lehet majd újakkal pótolni. A tervszámok azt mutatják, hogy pl. a traktorok száma 3000 darabbal csökken a tavalyi mennyiséghez viszonyítva. Hasonló a helyzet a pótalkatrészek gyártásában is. A szövetség az általa készített alapos elemzésből kiindulva javasolta, hogy az SZSZK kormánya és a föderális kormány részletesen értékelje és rendezze a gépekkel és gépi eszközökkel való ellátás kérdését. Erélyes intézkedések szükségesek, mivel a gyárak tervei szerint a gyártás mélyen a szükséglet színvonala alá süllyed. Tekintettel erre a veszélyes helyzetre, javasoljuk, hogy a fontos gépek és gépi eszközök mennyisége az állami terv és az Iparügyi Minisztérium tervének kötelező mutatójává váljék, javasoljuk azonkívül a mezőgazdasági technika bevezetésére nyújtott állami segély kérdésének megoldását is. A mezőgazdasági üzemek, de még az Agroetroj előtt sem ismeretes, hogy az egyes gépekre jár-e ez a támogatás, vagy pedig csak a komplett gyártási vonalakra. Az árak kérdése sincs megoldva. Még senki sem tudja, mibe fognak kerülni az egyes gépfejták 1970-ben. A szövetség maximális igyekezetét fejt ki, hogy ezeket a problémákat, amelyek már most is korlátozzák a mezőgazdasági termelés hatékony fejlesztését az illetékesek teljes felelősséggel és sürgősen oldják meg. Л JAVTfASOK KÉRDÉSE Némely szolgáltató szervezet (gépállomás, gépjavító vállalat stb.) nem nyújt az őstermelőknek szolid munkadíj ellenében jó minőségű munkát. A jótállás feltételeit sem tartják be. S a gépjavító szolgálat (szerviz) kérdése sincs kielégítően megoldva. Ugyanakkor az árképzésben is hiányosságok észlelhetők. A Parasztszövetség a beadványában felsorolta az érvényes árak megsértésének eseteit és felterjesztette megoldás céljából a Szlovák Arhivatalnak. A múlt év június 1-től kezdte meg működését a Mezőgazdasági Építkezési és Meliorációs Vállalat, mint szövetségünk szervezete, amely egyúttal a mezőgazdasági építő és meliorációs üzemek érdekszervezete is. Az új vállalat viszonylag rövid időn belül, a tervezett anyagokon kívül, nagy mennyiségű cementet, építőblokkot, meliorációs burkolatot és különféle gépeket biztosított az építés és a melioráció céljaira. A vállalat szervize megismerteti tagszervezeteivel az építkezés és a meliorációs berendezések elkészítésének legújabb módszereit. A szövetség igyekszik megoldani a mezőgazdasági termékek kivitelének és behozatalénak problémáit is. E célból kezdtük kialakítani az Agroexporta vállalatot még 1968 decemberében. Ezt az akciót még a mai napig nem sikerült dűlőre vinni, bár a jóváhagyás minden feltételét és kellékét megteremtettük és ezeket a Kereskedelmi Minisztériumnak felterjesztettük. Az illetékes minisztérium legutolsó álláspontja az, hogy Szlovákiában szükséges kialakítani önálló, erős külkereskedelmi szervezetet, amely megába foglalná az egész mezőgazdaságélelmezésipari komplexumot, a mezőgazdasági őstermelők azonban csak azokkal a cikkekkel vennének részt ebben a szervezetben, amelyek nem szerepeltek a külkereskedelem eddigi rendszerében. . A VÉDELMI POLITIKA Az a véleményünk, hogy az állami és gazdasági szervekkel együttműködve fel kellene dolgozni a védelmi politika alapelveit a mezőgazdasági termelés, valamint a hazai és külföldi vevőkkel való kapcsolatok területén. Szükséges lesz áttekintést nyerni a piac szükségleteiről, a feldolgozó kapacitásokról, a kiviteli és behozatali kvótákról, és a mezőgazdasági üzemek termelési lehetőségeiről. Hogy megelőzzük a népgazdasági károkat és megvédjük az EFSZ-ek jogos érdekeit, igyekezni fogunk ezen kapcsolatok változatait optimálisan kialakítani. Az őstermelők igényelnek vizsgálata alapján a szövetség érvényesíteni fogja a mezőgazdasági üzemeknek azt a követelését, hogy olyan gépeket gyártsanak, amelyek elérik a kívánt technikai színvonalat a legkedvezőbb termelési folyamat és a költség kímélés szempontjából. Segíteni fog a szövetség a mezőgazdasági üzemek és a velük kapcsolatot tartó feldolgozó vállalatok kooperációjának és integrációja kialakításában, főleg a raktárak, a szárító berendezések és a közös vágóhidak építésében. Ezt a tevékenységet kívánja folytatni a szövetség, hogy közvetlenül a szövetkezetekben járuljon hozzá pártunk irányvonalának megvalósításához, amely a dolgozó földművesek életszínvonalának emelését és a piac elegendő., jóminőségű mezőgazdasági termékekkel való ellátását célozza. KOREŇ D., mérnök, a Parasztszövetség Központ! Bizottsága műszaki-fejlesztési osztályának vezetője
