Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-21 / 8. szám
KULTÜRA Babonák és hiedelmek a Garam mentén Manapság már nem Járnak össze a rokonok, Ismerősök, de még a szomszédok sem beszélgetni. A televízió „jóvoltából“ minden család a négy fal rabja lett. A kultúra a házhoz jött. Egy-egy gombnyomás után a világ bármely táját nézhetjük, láthatjuk. Csak hiányzik valami belőlünk; az emberek egymáshoz való szeretete kihalófélben van. Valamikor úgy olvastam, hogy a síkságon élő ember tekintete nyíltabb, mert messze ellát, a hegyi lakóé már nem annyira, mert szeme akadályokba ütközik. A mi szemünk, tekintetünk is zord, mogorva lett, mert igen közel van a négy fal. Szinte Jólesik, ha néha-néha elbeszélget valaki a múltról, a régi népszokásokról, hiedelmekről, babonákról, amelyek már csak egy-egy idősebb bácsi vagy néni ajkán élnek. Ezeket most már megsolyogjuk, pedig valamikor így élte a falu az életét. Megpróbálom most ezeket a szokásokat, babonákat úgy sorjában leírni, ahogy újév reggelétől szilveszter estéjéig betartotta a falu népe. Üjév napján nyúlhúst, vagy szárnyashúst, baromfit nem ettek, mert azt tartották, hogy elszalad vagy elrepül a szerencse a háztól. Inkább disznóhúst fogyasztottak, mert a disznó betúrja a szerencsét. Újév napján szerencsének tartották, ha elsőnek férfi jött a házhoz. Kiváltképp szerencse volt, ha cigány köszöntött újévet. Azt is megfigyelték, hogy ki Jött be elsőnek a faluba. Ha zsidó ember volt, azt rossz évnek mondták. Pénzt nem adtak ki újévkor, mert akkor egész évben sok volt a kiadás. Tavasszal a gyermekeknek nem volt szabad otthon sípolniuk, mert akkor nem keltek ki a kislibák. Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Három évig mint sziget a tengerben áll Munkács: a magyar szabadságharc végső menedéke. Az ostromról és a hősi helytállásról, Zrínyi Ilona életéről, szerelméről szól ez a távoli idők hangulatát ébresztő tör- j ténelmi regény. Szép hősi életregény ez, mert az írónő végigkíséri a hősnő életét, első házasságától egészen a haláláig. (Ara Kčs 16.—) Hunyady József: A Napisten fiai A hajdani Inka birodaloni mesés gazdagsága Immár évszázadok óta foglalkoztatja az írók képzeletét. Az író egy bizonyos Francisco Pizarro állítólag kanászból lett Peru főkormányzóját rajzolja meg. Okos ember volt, csak ravasz, kegyetlen, az Inka Birodalom véreskezű elpusztítója. Hunyady nagy írói beleéléssel, a krónikás pontosságával igyekszik megrajzolni Pizarro ellentmondásos alakját, (Ara Kčs 29.— ) Nagypénteken korán reggel mindenki ment a folyóhoz, ott mosakodott, fésülködött, hogy egészséges legyen egész évben. Volt, aki a lovait is megáztatta. A folyóból vittek haza vizet, megöntözték a falalját, hogy ne legyenek békák. Mindenszentek napján fogadták a gazdák a szolgákat, megkínálták őket, mert azt tartották, hogy az, amelyik gyorsan eszik, az jól dolgozik, $ki lassan, az lusta. Talán a legtöbb babona Luca napján és karácsony böjtjén volt. Luca napján a gyerekek hangos kolompszóval Jártak lucázni, pénzt és kalácsot kaptak. Luca napján nem volt szabad varrni, tollfosztás volt Ilyenkor, mert akkor jól tojtak a tyúkok. Ugyancsak ekkor dörzsölték be az ólakat fokhagymával, hogy ne legyen dögvész. Luca napjára készült el a luca széke. Karácsony estéjén ha valaki felállt rá a templomban, meglátta, hogy ki a boszorkány. Luca estéjén a gazdasszony három kazalból húzott szalmát, amit a tyúk- és lúdkasokba tett, hogy bő szaporulat legyen. Karácsony estéjén a vacsora gyümölcs és dió volt-. Aki egészséges diót tört fel, az egész évben egészséges lesz, aki rosszat, az beteg. A gazdasszonynak vacsora ideje alatt nem volt szabad fölkelnie, mert akkor nem jól ültek a tyúkok a tojásokon. Lányos háznál 13 darab gombócot főztek, amelyekben cédulákon legénynevek voltak. Amelyik gombócot leghamarabb felvetette a víz, olyan nevű férje lesz a lánynak. Ez vonatkozott arra is, hogy milyen nevű férfivel találkozott először karácsony reggelén. Ugyancsak ekkor vitte ki a lány a szemetet, a lapátot lefordította, majd ráállt és hallgatta, hogy merről ugatnak a kutyák. Abba az irányba ment férjhez. Karácsonykor jártak a pásztorok köszönteni, s kalácsot és bort kaptak. A barkavesszőből a gazdasszony kihúzott egyet, hogy bő szaporulat legyen ez állatoknál, de ruhával húzta ki, nehogy csupasz legyen a kisborjú. A gazdasszony a pásztorok után gyorsan felsöpörte a szobát és a szemetet utánuk szórta, nehogy bolhák legyenek. f Babonák, hiedelmek, amelyek vallásból, de főleg a szegénységből eredtek, már kiveszőben vannak. Egy- egy idősebb néni vagy bácsi emlékszik csak rá. Csekei Ernő Fejes Endre: Rozsdatemető A nagy sikert aratott regényt ólból kiadták. (Ara Kčs 16,50, az NKBK tagoknak Kčs 12.— ) Verne Gyula: A Bégum 500 milliója. Hódító Robur. A világ ura. Verne mindegyik művében méltóan megjósolja századunk több fon tos technikai vívmányát, a levegőnél nehezebb repülőszerkezetet, a kozmikus testté váló lövedéket, és sok mást, ami napjainkban már valóság (Ara Kčs 31,—1 H. G. Wells: Vakok országa A kitűnő, fantasztikus regényíró nak a legjobb elbeszéléseit gyűjti egybe a kötet. (Ara Kčs 18.—) E. de Goncourt: A Zemganno testvérek Gianni és Nelo a regény két hősének élete közös munkában, kísérletezésben és alkotásban telik. Később Nelo ellen bosszút esküszik a cirkusz hasztalan epedő műlovarnője. A lendületes, izgalmas csekeményt a romantika szélsőséges tobzódó színei, s ugyanakkor a hitelességre törekvő szinte dokumentatív próza ténygazdagsága veszi körül. (Ara Kčs 3.— ) Ügy kés ült, mint a véniány férjbe., uis- te e. A lénveg a<, bogy végre vaiahára van hajléka a kultúrának. A falu fiataljai mostanában színdarab betanulására készUlnek, hogy necsak importált kultúrával ékeskedjenek. • MESEJÁTÉK BEMUTATÁSÁRA KÉSZÜL A MATESZ. Március elején mutatja be Komáromban a Magyar Területi Színház Luknár Ladislav szlovák író „A BÖLCS KÁDI“ című, keleti (arab| környezetben játszódó szép mesejátékát Klimits Lajosnak, a Szlovák Rádió magyar rendezőjének rendezésében. A Thália Színház „Szürke ló“ című sikeres bemutatója után tehát már másodízben gondol a MATESZ legkisebb polgártársainkra akkor, amikor ezt a mesejátékot műsorára tűzi. Az Ezeregyéjszaka meséjét tükröző játék díszleteit Platzner Tibor, jelmezeit Csonka István, a Győri Kisfaludy Színház tagja tervezi. A darab próbái folynak, a bemutató elé nagy érdeklődéssel tekintenek a legkisebb szlovákiai magyar nézők, a gyerekek. S. J. ^ # A KOMAROMI DUNA-MENTI MÜZEUM megkezdte új kiállítás termeinek rendezését és egyes részleges újjászervezését. A múzeum dolgozói azon igyekeznek, hogy jobb körülmények között mutassák be a látogatóknak a meglevő dokumentumokat, fontosabb történelmi és néprajzi szakaszokat az ókortól az újkorig terjedő időszakban. Hazánk felszabadulásának 25. emlékévében a kiállításra kerülő régebbi és újabb tárgyakon kívül, korszerű vitrinek, újszövegű grafikonok és irányító feliratok is készülnek, hogy a látogató szinte „önmaga“ is eligazodjon a város és a járás történelmében. Ezzel párhuzamosan a természetrajzi osztály anyagát is feltöltik újabb exponátokkal, hogy a Duna mente faunáját és flóráját a lehető legpontosabban bemutathassák. A Járási ideológiai és kulturális osztályok irányításával a komáromi múzeum fokozni fogja kulturális nevelőtevékenységét is, kiállítások, előadások, szimpóziumok rendezésével. Elmélyíti kapcsolatait az iskolákkal. Nagyobb súlyt fektet a táj- és népkutatő, valamint a történelmi és természetrajzi érdekkörök munkájának irányítására és a tanulók — felnőttek, értelmi foka szerint szervezi meg és bővíti ki kutató munkásságának hatásosabb módszerét. —szem— ■uiagyarország fővárosa történelmi és kulturális nevezetességek terén Igen gazdag. Ott van Európában a legészakibb pont, ahol a Római Birodalom (I.—IV. század) és a Tö tök Birodalom (XVI —XVIII. század) emlékei egy városban láthatók. A híres római tartományi székhely (Aquincum) volt valaha ezen a helyen s maradványai ma is megtalálhatók. A török időkre főként a sajátos, keleties hangulatú, kupák, fürdők emlékeztetnek. Budapest különben a világ egyik legnagyobb fürdővárosa A város belterületén több mint harmincféle értékes forrás tör fel. A Duna jobb partján áll az ősi vár, amelynek legrégibb részei a XIII. századból valók. A volt királyi palotához csatlakozó várbeli lakónegyed hangulatos, kanyargós utcáin léptennyomon középkori reneszánsz barokk épületek vannak, Kiemelkedik közülük a gótikus stílusú Mátyás-templom. A mestermű mellett van a Halászbástya, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a városra. A vén folyó pesti oldalán van a neogótikus Országháza, és a Magyar Tudományos Akadémia reneszánsz épülete. Sok neves történelmi épület, múzeum, képtár van a Duna-mente legnépesebb városában. A hadtörténet szégyene A második világháborúban gyorsan előrenyomuló szovjet csapatok még 1944 decemberében körülkerítették Budapestet. Malinovszkij és Tolbuhin marsaitok számára nem volt kétséges, hogy a Magyarország fő városában bekerített erők hosszú Ideig kitarthatnak, s ellenállhatnak, ami Budapestnek és lakosságának pusztulásával jár. Márpedig a szovjet parancsnokságnak eltökélt szándéka volt, hogy amennyiben lehetséges, megkíméli a pusztulástól a főváros nevezetességeit és lakóit. Bár a második és harmadik Ukrán Front áttörhetetlen acélfallal vette körül a bennrekedt alakulatokat, a német parancsnokság nem akarta tudomásul venni, hogy a budapesti csata számukra elveszett. Sem kitörésre, sem felmentésre nem számíthattak. A szovjet parancsnokság a város érdekében ultimátumot szerkesztett, amelyben vázolta a német és magyar egységek kilátástalan helyzetét, s felszólította azokat a fegyverletételre. Kapituláció esetén szavatosságot ajánlottak fel a harcot beszüntető tisztek és legénység biztonságáért. életéérj. December 29-én hajnalban a szovjet állásokból hangszórók közölték. az ultimátumot a körülzárt csapatok kai. Bejelentették, még aznap, moszkvai időszámítás szerint tizenegy órakor a vecsési országúton, és ugyan abban az időpontban a Duna másik partján, a budaörsi országúton, egy egy parlamenter írásban viszi a szovjet parancsnokság feltételeit. Az előre jelzett időpontban jól látható fehér zászlóval haladt a peremsáv felé -Steinmedz kapitány parlamenter gépkocsija. (A magyar származású szovjet tisztnek csak sofőrre volt szüksége, tolmácsra nem. mert németül és magyarul egyaránt kitűnően beszélt.) A gépkocsi a bombatölcsérelí miatt lassan haladt előre Amikor eljutott a németek peremvonalához, a csendet hirtelen gépfegyver és tüzérségi tűz zaja törte meg, э kisvártatva, amikor a füst eloszlott, azt látták a szovjet állásokból feszülten figyelők, hogy a kocsit szétlőt ték, és mellette két halott fekszik. A fasiszták néhány perccel később megismételték a hadtörténelem szégyenét. Osztyapenko kapitány a másik parlamenter tolmácsával indult a német állások felé. Ott már várták őket és bekötött szemmel elvezették a parancsnokságra. A hitlerista parancsnok be sem várva az ultimátumban meghatározott időpontot, közölte, hogy az ajánlatot elutasítják. Ezután bekötött szemmel visszavezették őket az első állások felé, és a kísérők eltávoztak. Ekkor német vezényszó hallatszott és lövések dördültek. Osztyapenko kapitány egy hátába fúródó golyótól összeesett, s a helyszínen meghalt. Tolmácsa a lövéstől csak megsebesült, s minden erejét összeszedve, elérte a szovjet állásokat. Ennek a szégyenletes eseménynek ellenére a szovjet parancsnokság úgy döntött, nem vetik be a nehéz tüzérséget, hanem utcai harcokban foglalják el a várost. Ez a harc nagyobb véráldozatot követelt, de Budapest nem vált a földdel egyenlővé. Az ádáz harc ötven napig tartott, míg végül 1945 február 13-án az utolsó németet is kiűzték Budáról. A hadműveletek során több mint 50 ezer ellenséges katonát semmisítettek meg és közel 140 ezren estek fogságba. Természetesen a szovjet és az oldalukra átállt magyar egységek részéről is komoly veszteségek toltak. A fasiszták makacs, ellenállás? óriási károkat okozott Budapestnek. A németek egytól-egyig felrobbantották a Duna hídjait. A lakóépületeknek több mint 70 százaléka megrongálódott avagy teljesen romokban hevert. Üjból a szovjet hadsereg A budai oldalon még folytak az ádáz harcok, de Pesten már megkezdődött a helyreállítás. A-munkában a kommunista párt tagjai voltak az élenjárók, akikhez csatlakoztak a szociáldemokraták is. Hallatlan lelkesedéssel dolgoztak és több üzemben már januárban megkezdődött a munka. Fokozatosan mindenütt helyreállt a rend és megindult az újjáépítés. Amikor már-már úgy látszott, lassanként mindent rendbehoznak, 1956. októberében az ellenforradalmi erők provokálása következtében ólból fegyverek ropogtak Pesten. Végülis a szovjet hadsereg vetett véget a garázdálkodásnak, s másodszor Is felszabadították a várost. Az 1956-os ellenforradalomban Budapest jelentős károkat szenvedett és ez megbénította a gyorsütemü fejlődést. Valójában a háborús károk nyomainak eltüntetése most fejeződött be a vár tatarozásával. Az Erzsébet hidat is csak húsz évvel az ostrom után adták át rendeltetésének. Továb épül-szépül a város Az ezernyi nehézség ellenére a negyed évszázad alatt óriásit fejlődött Budapest. Manapság a lakosai nak száma közel 2 millió, vagyis Magyarország lakóinak 19 százaléka a fővárosban él. Az elmúlt évek során hatalmas lakónegyedek létesültek és az egykori nyomortanyák helyett korszerű blokkokban élnek a dolgozók. Parkok, gyerekjátszóterek egész sorát látjuk az egyes városnegyedekben. A megnövekedett nagyváros forgalma szempontjából elkerülhetetlen volt az aluljárók .építése. Földalatti Is épül a város alatt. A legújabb szakasz a Fehér-út és a Deák-tér közötti, már készen van. Április 4-én az ország 25. éves felszabadulásának az évfordulóján újabb hat kilométeres útvonalon utazhat át a nagyközönség. A Déli pályaudvarig terjedő szakaszt két-három év múlva adják át ren deltetésének. A városban a közlekedést Is korszerűsítették. A rozoga sárga villamosok eltűntek és sokhelyütt hatalmas csuklós autóbuszokkal bonyolítják le a forgalmat. A lakónegyedek mellett középületek létrehozására is nagy gondot fordítottak. Szállók, éttermek egész sora épült a belvárosban. Egész sor új üzemet is létesítettek és manapság Budapest az ország erős ipari bázisa. A sportlétesítmények terén szintén sokat gazdagodott a város. Európa egyik legnagyobb stadionja, a Népstadion ott büszkélkedik a Keleti pályaudvar közelében. Sokat lehetne még sorolni az új létesítményeket, amelyek szebbé, gazdagabbá tették a világvárost, ahol örökre elűzték a kizsákmányolókat, s a dolgozó nép saját maga számára építi, szépíti a Duna gyöngrét. —tt— A szovjet hősökre emlékeztető Szabadság-szobor Budapesten. У