Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-21 / 8. szám
Шк Szomszédok viszályai és rendezésük Vidéki polgártársaink közül sokan Mm tudják, hogy miképpen és kihez ffirdulva lehet Jogorvoslatra Igényt tartaniuk az esetben, ha a szomszédos Ingatlan vagyonnal összefüggő Vitás kérdések megoldását óhajtják. Helyszűke miatt nem közölhetünk arra vonatkozó részletes utasításokat, hogy ml a teendő olyankor, ha például a víz valamelyik ház esőcsatornájából a szomszédos telekre csurog, ha a szomszédos telkeket elválasztó kerítés vagy fal tulajdona, Illetve tatarozása, esetleg a szomszédos telken levő kút használata, stb. kérdéses. Cikkünkben ezért csak az Ingatlan tulajdonosa vagy a birtokhasználatra Jogosult egyén Jogvédelmi eszközeinek ismertetésére szorítkozhatunk. Az 1904-ben érvénybe lépett polgári törvénykönyv nemcsak az Ingatlan vagyon tulajdonosának biztosít Jogvédelmet [tekintet nélkül arra, hogy személyi tulajdonról vagy magántulajdonról van sző), hanem az Ideiglenes blrtokhasználatra Jogosult egyéneknek (régebben árendások) Is. A polgári törvénykönyv azonban nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, melyek — a szomszédi kapcsolatokkal összefüggésben — kimondottan korlátoznák, vagy bármiképpen szabályoznék a tulajdonos, Illetve az Ingatlan használatára Jogosult egyén jogainak gyakorlását. A polgári törvénykönyv VI. cikkelye viszont arra az általános érvényű elvre figyelmeztet, hogy a polgári Jogi viszonyok alapján Jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének mindenkor összhangban kell lennie a szocialista együttélés szabályaival. Magától értetődő, hogy az adott Ingatlan vagyont használó szomszédoknak Is ehhez az elvhez kell Igazodniuk. Sarkalatos elveket tartalmaz a polgári törvénykönyv VII. cikkelye Is. E törvényerejű elvek szerint senkinek sem szabad Jogaival visszaélve megkárosítania a társadalmat, vagy polgártársát, Illetve kárukból hasznot húzva, tehát Jogalap nélkül gazdagodnia. Az esetben, ha helytelen szomszédi magatartás ad okot az Ingatlan vagyonra vonatkozó Jogvédelem Igénylésére, a Jogának gyakorlásában meggátolt egyén rendszerint az Illetékes Járásbírósághoz fordul Jogorvoslatért. Ezekre az esetekre, mivel a polgári perrendtartás körébe tartoznak, a polgári bírósági ügyvitelről szóló 1963/99 sz. törvény vonatkozik. Az illetékes bíróság a felperes (a károsult) Indítványára megindítja a bírósági eljárást. Az ennek alapjául szolgáló, keltezett és aláírt beadványon pontosan fel kell tüntetni a kérdéses Ingatlan helye szerint Illetékes bíróság címét, továbbá az ügyfelek — esetleg Jogi képviselőik — nevét, foglalkozását és lakóihelyét. A szabatosan és félreérthetetlenül fogalmazott beadvány lényegbevágó részének az adott ügyre vonatkozó, döntő fontosságú tények, a felperes által megjelölt bizonyítékok stb. pontos Ismertetését kell tartalmaznia s világosan kell utalnia arra Is, hogy a panasztevő milyen jogára hivatkozik. Az eljárás megindítása Iránti kérelem alapján — amennyiben a bíróság nem rendeli el a külön Illetékdíjszabást — elvileg az eljánás tárgya értékének 4 százalékát kitevő bírósági illetéket kell megfizetni. A legkisebb Illeték 20 korona. Előfordulhat, hogy az eljárás tárgyának értékét becslés szerint sem lehet megállapítani. Ilyen esetekben 60 korona szabott Illeték befizetése kötelező. Ha pedig bíróság előtt kötött egyezségről, a bírósági döntés végrehajtására tett Javaslatról vagy házastársiak hányadnélküll közös tulajdonának megállapításáról van szó, úgy az előírt bírósági Illeték az eljárás tárgya értékének csupán 2 százaléka lelhet. A bírósági Illetéket 400 korona erejéig — elvileg — okmánybélyeggel fizetik. Az ennél nagyobb Illetéket — a bíróság felszólítása után — befizetőlappal kell az Illetékes bíróság címére átutalni. A szomszédjoggal kapcsolatos további védőintézkedéseket a polgárt törvénykönyv 5. §-a Ismerteti. Ilyen Intézkedésre minden helyi nemzeti bizottság Jogosult, más szóval Illetékes az előzetes Jogvédelemre. Ha például nyilvánvaló a szocialista együttélés elveivel összegyeztethetetlen Jogsértés, a károsult ez esetben az Illetékes helyi nemzeti bizottságtól kérhet Jogvédelmet. A helyi nemzeti bizottság ennek alapján megtilthatja a Jogsértéssel azonosítható cselekvést, vagy elrendelheti a kifogásolt állapot megszüntetését. Kétségkívül előfordulhat az ts, (hogy valaki Jogtalan cselekedetével közvetlenül veszélyezteti a Jószomszédi viszonyt, például az esetben, ha olyan falat emelt, mely könnyen öszszedőlhet és romba döntheti vagy erősen megrongálhatja a szomszédja udvarán állő faépítményt. Az ehhez hasonló szélsőséges esetekre a polgárt törvénykönyv 6. §-a vonatkozik, éspedig oly értelemben, hogy az, akit közvetlen Jogsértés veszélyeztet, ezt a4veszélyt, tehát az őt károsító cselekményt maga Is elháríthatja. Ezt azonban — és ez a feltétel rendkívül fontos — csak kellő mértéktartással, Jobban mondva nem törvénybe ütköző raődon szabad megtennie. Ha pedig fennáll annak 'a veszélye, hogy az egyik szomszéd Jogellenes viselkedése vagy cselekedete a másiknak kárt okozhat, ez utóbbi a polgárt törvénykönyv 416. §-a értelmében kimondottan köteles a fennforgó veszély elhárítására. Magától értetődő, hogy a mértéktartó magatartás ez esetben sem melőzihető. Nyilvánvaló tehát, hogy kettős kötelességről van szó. A veszélyéztetett egyénnek egyrészt Joga van bizonyos óvintézkedésre, vagyis a feltételezhető kárnak okvetlenül elejét kell vennie, másrészt mindenkor szem előtt kel! tartania azt ez elvet, hogy beavatkozása közben nem szabad megengedhetetlen magatartást tanúsítania. Az ilyen önvédelmi fellépésre szoruló és arra egyben köteles egyénnek természetesen az adott helyzethez kell Igazodnia s a veszélyeztetés körülményeinek megfelelően kell eljárnia. Ez az elv már azért sem mellőzhető, mert. a veszélyeztetett egyén nem önhatalmúlag védi meg a Jogát (lásd a polgári törvénykönyv 6. § -át), hanem tárgyilagosan megállapítható ártalmas állapot megszüntetésére törekszik. A szomszédi együttélés során sok minden előfordulhat. A polgári törvénykönyvre hivatkozva most a végszükségről teszünk említést. Ezen a fogalmon azt a helyzetet értjük, amelyben közvetlen veszély — tűzvész. árvfz, stb. — fenyegeti az embereket. Ha valakinek a szomszédja az Ilyen helyzetben elhárítja (például tűzoltás közben) a veszély következményeit és ezzel bizonyos kárt okoz, nem visel érte felelősséget. Ez azonban több körülménytől függ. Elsősorban ettől, hogy a szomszéd ezt a kárt nem okozta szándékosan. Másodsorban attól, hogy a veszélyt — tekintettel az adott körülményekre — nem lehetett másként elhárítania. Végül pedig ettél, hogy a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása közben okozott kár ne haladja meg azt a kárt, illetve oly mértékű se legyen, mint az a kár, amely a közvetlen veszély következményeként keletkezne. A károsodás veszélyének elhárításával összefüggő kötelességeket és logokat részletesebben a polgári törvénykönyv 415—419 §§-al Ismertetik. (-a) Apróhirdetés Eladunk egy Skoda 706 Trambus hfltőszerelvényt 12 tonna teherbírőképességfl pótkocsival.' — Ajánlatokat .Chladená preprava“ Jeligére a Szabad Földműves kiadóhivatala továbbít. * <i irt ét. <Li ■ pattan törvény, hogy a kocsi * rendszerint a legkellemetlenebb pillanatban romlik el, amikor egyáltalán nem Is várjuk. Ilyen rendkívül kellemetlen hiba a huzalszakadás Is. Leggyakrabban a gázpedál huzalja szakad el, de néha követi példáját a tengelykapcsoló is. Ha a szakadás közvetlenül a porlasztónál történt, nincs nagyobb bajunk vele. Laposfogóvei felkunkoríthatjuk a kiálló végét és egy darab dróttal (amit különben mindig vigyünk magunkkal) hozzáerősítjük a Ha elszakad a huzal kis horgot a porlasztóhoz. Így minden nehézség nélkül folytatjuk útunkat. Ha azonban a szakadás nehezen hozzáférhető helyen történik, akkor az üres Járati csavart hívjuk segítségül. Állítsuk be magasabb fordulatszámra, aztán üljünk be a kocsiba és ezzel a segédgázzal hajtsunk tovább szép Ipssan. Persze csak az alacsonyabb sebességfokozatoket használjuk, előzésre egyáltalán ne gondoljunk, hiszen nem vehetjük Igénybe a motor teljes erejét. Ha azonban a tengelykapcsoló huzalja szakad el, valamivel bonyolultabb lesz a helyzet, de mégsem teljesen reménytelen. Állítsuk a kart első sebességre, és az önlndftéval gyújtsuk be a motort. Hogy megkönynyttsük az önindító munkáját, nem árt, ha a Jelenlévő önzetlen bámészkodók közül néhányan megtolják a kocsit, amíg a motor begyullad. Ettől kezdve azonban hajthatunk magasabb sebességfokozettal Is, csak a kapcsolás vlemlvel bonyolultabb, mint amikor a tengelykapcsoló üzemképes állapotban van. Sebességváltásnál a kart először állítsuk üres Járatra, és ugyanakkor úgy szabályozzuk a motor fordulatszámát, hogy se ne húzzon, se ne fékezzen. Ebben a helyzetben a kart könnyen be lehet állítani. A semleges állású sebességnél a motor fordulatszámát hallás után fokozzuk annyira, amilyen körülbelül megfelelne ennek a sebesésgnek, és azután kapcsoljuk a megfelelő sebességet. Ha azonban ez nehezen megy, Inkább kocogjunk első sebességgel a legközelebbi műhelyig. A Karvai Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1970/71-es tanévre 1970. szeptember 1-től az alábbiakban felsorolt szakokra felveszi (3 éves tanoncviszonyba) azokat a fiúkat és lányokat, akik 1970. szeptember 1-ig a 9-éves iskolát sikeresen elvégezték. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, vlrfigkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak ĺ (pincegazdaság, gyümölcskertészet) '3. Kovács szak (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szak (asztalos, kádár) A tanulók az Iskola diákotthonában étkeznek és nyernek elhelyezést. A szakgyaknrlatokat az iskola műhelyeiben és a tangazdaságban végzik. Érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és a tangazdaság igazgatóságán. KRAVANY NAD DUNAJOM, okres Komárno A világtalan asszony Kovács Karolinának hívják, л faluban azonban mindenki csak Lina néninek szólítja. 1908-ban született Felsőszecsén, tehát most 62 éves. Születésekor az alsószecsel anyakönyvi hivatalba a hivatalos bejegyzés mellett az is ott állt, hogy világtalan. Nem tudni ml okozta, milyen betegség. Akkoriban még a szegény gyermekekkel szüléskor nem szaladtak mindjárt az orvoshoz, kórházba. Maradt tehát a szomorú valóság: vak — világtalan. Így élte le azóta életét szüleivel, testvéreivel. Iskolába nem Járt, Intézetben sem volt olyan helyen, ahol a világtalanokat tanítják erre, vagy arm a mesterségre. Itthon élt a család közösségében. Az udvar volt az egyedüli birodalma. Az udvar, amelyet úgy megszokott, hogy úgy Járkeí benne, mintha csak látna. Csodálatos kifinomult érzéke, tájékozó képessége van. Tudja, hol van minden szerszám, lapát, söprű, vödör. Megeteti a baromfit, -vizet visz a kútról, fát-szenet visz be a kályhába, sőt ki Is mos. Emlékezőképessége nagyon Jő, mindent tud, olyan élő kalendárium. A faluban előfordult eseményeket pl. lakodalmakat, egyik vagy másik ember halálának idejét pontosan tudja. Távolról megismer mindenkit hangjáról, lépéséről. Azokat Is, akik Magyarországról jönnek haza látogatóba 15 vagy 20 év után az első hallásra névről szólítja. Nagyobb betegségben még nem szenvedett, eltekintve a kisebb megfázástól, náthától. Éli az életét, s mennyi víz folyt le azóta a Garamon, mennyi változás történt már az életben, amelyből ő semmit sem látott, tgy hát nem is jelent számára semmit. Eliramodott fölötte az élet. Még nem látta sohasem szeretteinek, Ismerőseinek arcát. Nem látta a felkelő napot, a kéklő eget, a fénylő csillagokat. Nem látta a zöldellő rétet, a tarka vadvirágokat, mégis élni kell, az életet nem lehet eldobni. Sorsát megadással viseli, csak néha-néha felsőhajt: „Istenem, de megvertél engem“, s Ilyenkor szemgödreiből könnyek árja Indul el. Templomba nem jár, imádságot nem olvashat, csak éli az életét. Talán nem is fél úgy az elmúlástól, mint azok, akik látnak; Csekel Ernő, Felsőszecse Hasznosítják a Párizsi Csatornát Az érsekújvári járásban Kottától Kőhídgyarmatig húzódik a Párizsi Csatorna vízrendszere. Nevét onnan kapta, hogy először a francia fővárosból hozott szakemberek próbálták e vadvizeket megzabolázni. Azóta már több szakaszon rendezték partjait, hogy a mezőgazdasági szántóterületek, valamint az itt lakó emberek életének veszélyeztetését csökkentsék. Kisújfalu és Köbölkút között már olyan a csatorna vfzbósége, hogy a közeljövőben itt egy 150 hektárnyi területű víztárolót építenek. Ez a víztároló nem csak a környező 1000 hektár szántóterület rendszeres öntözését szolgálja, hanem kitűnő lehetőséget biztosit majd a víziszárnyasok nagyüzemi tenyésztésére is. Ezen kívül 'Köbölkút határában csaknem 160 hektár területen a téli hőnapokban jelentős nádmennyiséget aratnak, mivel a nád az építkezésnél fontos nyersanyagot jelent. Ez a nádas különben rendkívül egyedülálló növény- és állatvilága miatt védett területnek számít. Egy köbölkúti pedagógus e nádas világban élő állatokból, madarakból értékes gyűjteményt szedett össze, az állatokat preparálta, kitömte s most a tanulóifjúság biológiai ismereteinek gyarapítását szolgálja. GÄBRIS JÓZSEF, Érsekújvár Új híd Félen Ez év első napjaiban a Doprastav n. v. határidőre készítette el és átadta rendeltetésének Fél községben a Kis-Dunán épített ú] közúti hidat. A híd építését 1967 elején kezdték. A régi híd ideiglenes létesítmény, gerendákból ácsolt híd volt, (melynek lebontása már folyamatban van), az ú] vasbetonbél készült. Érdekessége, hogy a folyó két partján álló pilléreken nyugszik s a vizet merész ívben hidalja át. Hat millió korona beruházással épült és íven Šesták munkacsoportjának jó munkáját dicséri. Mivel Félen Igen fontos közutak haladnak át, nagyon szükségessé vált egy Ilyen korszerű, minden Igényt kielégítő közúti híd építése. A szövetkezetnek Is Jől Jött az új híd, mivel csak egy bekötő utat kell rendbehozni és így végig aszfaltozott út vezet majd a hídtól a szövetkezet gazdasági udvaráig. A falu egész lakossága Igen hálás .és köszönettel nyugtázza a Doprestav áldozatkész munkáját. ^ Mózes Imre, Fél Egy eredmény a sok közül A Tornaváraljal EFSZ évzáré közgyűlését 1970. február 14-én tartották, ahol többek között kiértékelték a csíbenevelés terén elért eredményeket. Erről szólt Reichel János elvtárs, az EFSZ elnöke is, amikor elmondotta, hogy az éjt gazdasági udvar három csibeőljában az egész év folyamán Hunnlahybrld csibeneveléssel foglalkoznak. A csibéket 62—65 nap után 1—1,40 kg súlyban átadják a kereskedelmenek. Csibékből 70 ezer darabot terveztek, az elmúlt év folyamán azonban 110 ezer darabot neveltek fel. A tervezett 1,30 dekás napi súlygyarapodással szemben 1,40 dkg-ot értek el, és az 1 kg hús előállításához tervezett 2,85 kg takarmány helyett 2,75 kg-ot használtak fel. Az évi tervet 5813 kg hússal lépték tül. A nyereségrészesedés ez évi mérlege 3 koronát mutat, amihez hozzájárult a fent elmondott szép eredmény Is. F. R. 110 éves iskola Ebben az évben jelentős jubileum megünneplésére készül a hazánkban egyedülálló brnőt textilipari középiskola. A neves intézményt 110 évvel ezelőtt alapították és hosszú ideig Közép-Eurőpában nem volt párja. Az iskolában először német, később pedig cseh nyelven tanították. Igen figyelemreméltó eredménynek számít, hogy ebben az iskolában az utóbbi ötven év alatt több mint 4000 fiatal sajátította el a textilgyártás bonyolult és sokrétű szakmai ismereteit. Okáč elvtárs, az iskola igazgatója elmondotta, hogy ma már az oktatást annyira kiszélesítették, hogy a textilgyártás valamennyi szakágazatát elsajátíthatják a tanulók. Létesítettek népművészeti és színház-kosztümtervezési tanszéket és mivel a textiliparban igen fontos szerepet játszanak a színek és a különféle minták, neves festőművészek képzőművészeti ismeretekkel is felvértezik a holnap ruha- és textilminta-tervezőit. A jubiláló iskolában 45 tanár több mint 500 tanulót oktat. Évente megközelítőleg 150 tanulót vesznek fel. Ma már nincs is hazánkban olyan textilipari vállalat, ahul a vezetők és a legjobb szakemberek ne ebből az iskolából kerültek volna ki. Kívánjuk a 110 éves iskolának, hogy a jövőben minél több kiváló szakembert neveljen, mert ezáltal valamennyien szebb ruhákat hordhatunk és munkájuk nyomán a szőnyegekkel, függönyökkel, bútortextillel és faliszőnyegekkel megszépül a lakásunk is. (k. 1.)
