Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-21 / 8. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma MÄR TEVÉKENYEBBEK A PARASZTSZŰVETSÉG JÁRÁSI BIZOTTSÁGAI, DE ... Érdekszféra és emberiesség Egyre bátrabban, tevékenyebben látnak munkához a Parasztszövetség járási bizottságai. Persze még nem min­denütt értették meg igazi küldetésüket, vagy nem is akarják megérteni. Azt tartja a jó magyar közmondás: „Nemakarásnak nyögés a vége!“ Ott, ahol a jószándék, a tettrekészség nem hiányzik, egészen más a helyzet: tervezgetnek, mit hogyan lehetne javítani, a szövetkezeti parasztság érdekeit védelmezni, ha ezt a szükség meg­kívánja. Az alábbiakban két járási bizottság tevékenységéről adunk számot, ami azt példázza, van mit tenni, csak ko­molyabban körül kell nézni a Parasztszövetség alapszer­vezeteinek házatáján. SOKOLDALÚBBAN GONDOSKODNI AZ EMBEREKRŐL Lényegében mit Is tűzött maga élé a Parasztszövetség Dunaszerdahelyl Járási Bizottsága? Havonkénti össze­jövetelein az alapszervezetek képvi­­löl sorra veszik a legfontosabb kér­déseket. Elsősorban azt, milyen a szövetkezetek dolgozóinak szociális ellátottsága, mi a helyzet az EFSZ- tagok és gyermekeik üdültetése kö­rül, hányadán állnak a szocialista mun ka versennyel, amelynek irányel­vei már napvilágot láttak a RoTnicke noviny, valamint a Szabad Földműves »Szövetségi Szemle« című rovatában, s miként használják ki a téli idősza­kot a különféle speciális tanfolyamok lebonyolítására, vagy miféle problé­mák merültek fel a fiatal szakkép­zett tagok megfelelő munkakörbe he­lyezése — vagy nem helyezése — körül stb. Az említett Járás* bizottság megál­lapította Januári ülésén, hogy a du-4 naszerdahelyt Járásban is van mit behozni: például a fiatal munkaerők toborzási tervét nem teljesítették. Százhetvenhét helyett csak 92 ifjú került a mezőgazdasági szaktaninté­zetekbe, mezőgazdasági középisko­lákba. A szakképzett munkaerők to­borzási tervének teljesítése Is hiá­nyos: 148 helyett 128 ilyen munka­erőt nyertek meg az utánpótlás biz­tosítása érdekében. Ezek az eredmé­nyek kicsit sem megnyugtatók. Kevés ez ahhoz, hogy a kiöregedő szövet­kezeti tagok helyébe friss, lehetőleg szakképzett erők kerülhessenek. Mert a fejlődés törvénye ilyen munkaerő­ket követel. Komoly gond ez a dunaszerdahelyl Járásban, ott ahol a munkaegység át­lag-értéke jóval meghaladja a 30 ko­ronát. Ebből az következtethető, míg néhány évvel ezelőtt a mezőgazda­sági dolgozók • vng* Jóléte előfelté­teleinek megl' mtését, illetve Javí­tását tartották a legsürgősebb fel­adatnak, a munkaerőkérdés megoldá­sát az anyagi érdekeltség elmélyíté­sében látták, ipa már egyre inkább a szövetkezeti tagokról való sokoldalú gondoskodás kerül előtérbe. S ez így van rendjén! Hiszen két­ségtelen, mind fokozottabb mérték­ben kell gondoskodni azokról az egykori' szövetkezetelapftókról — már kiöregedett tagokról, — akik szfvüket-lelküket is beleadták a kö­zös gazdálkodásba, nemcsak ingó és ingatlan vagyonukat. Ezek az embe­rek jogosan elvárják, hogy az a sok­­sok erőfeszítés, áldozatkészség — és Javakról való önkéntes lemondás a közös Javára — némiképp visszaté­rődön életük alkonyán. De az sem másodrendű kérdés, milyen erők ke­rülnek a kiöregedők helyébe, s mi­ként gondoskodnak azok szociális, kulturális és társadalmi igényeik ki­elégítéséről. Ezek a fiatalok — ügv lenne Jó, ha — a szövetkezeti tagok családtagjainak köréből kerülnének ki. Nem azért, mintha tehetségükből nem futná más munkahelyek betöl­tésére. Egyre gyakoribbak a föld tulajdon|ogi problémái, amelyek fel­vetődnek szövetkezeteinkben. A szö­vetkezeti tagok gyermekei a közös gazdaságba lépéssel társtulajdono­sokká válnak, ily módon az EFSZ földalapja szilárdul, s egyben a föld­höz való Jobb viszony kérdése is megoldódik. Éppen ezért a Parasztszövetség Já­rási szerveinek, valamint az alap­­szervezetek — a szövetkezetek — ve­zetőinek figyelmüket erre a kérdésre kell irányítaniuk, az utánpótlásra így nézzenek. Csak helyeselhető a Parasztszövetség Dunaszerdahelyl Já­rási Bizottságának az a rendelkezése, hogy az alapszervezetek gondosan ügyeljenek a tanoncok, valamint képzett munkaerők toborzására. Az 1970/71-es évi toborzási tervük 143 fiatal mezőgazdasági szektenlntézetbe és 238 munkaerő munkaviszonyba megnyerését irányozza elő. E feladat teljesítésének egyik legfőbb előfelté­tele: a szövetkezetek vezetői szoro­sabb kapcsolatot teremtsenek a ki­lencéves alapiskolák, valamint a me­zőgazdasági szakközépiskolák tantes­tületével, s a tanulók szüleivel egy­aránt. A munkaerőutánpótlás kérdésének megoldását segíti elő a dunaszerda­­helyi Járásban a pótlólag kapott anyagi eszköz is — lakásépítés cél­jára. Ez az pénzösszeg 26 szövetke­zetben 38 lakás építését teszi lehe­tővé, amely harmincnyolc család jö­vőjének biztos alapját Jelenti. AZ ADÄS-VÉTELI KAPCSOLATOK JAVÍTÁSÁÉRT A Parasztszövetség Tapolcsányi Já­rási Bizottsága ez év Januári ülésére meghívta a járás valamennyi érde­kelt termelési, feldolgozóipari, keres­kedelmi szervezeteinek képviselőit, s a Járási mezőgazdasági társulás termelésszakosítási bizottságával kar­öltve megtárgyalták a mezőgazdasági üzemeknek nyújtandó szolgáltatások 1970. évi tervét. A tervbeszámolőt élénk vita követ­te. E vita keretében a Parasztszövet­ség Járási bizottságának képviselői a problémák mély ismeretével fejezték ki állásfoglalásukat, ami a termelő­üzemek (itt mezőgazdasági üzemek­ről van szól) és a felvásárló vállalat, valamint a feldolgozóipar irányító szervei közötti Jobb viszony kialakí­tását illeti. Percig sem vitás, a mezőgazdasági termékek minőségi osztályozása, a szerződéses felvásárlás még ma is a termelők és a felvásárlási üzem szer­vei közötti kapcsolat legérzékenyebb, legfájóbb pontja. Igaz, némi Javulást eredményezett a néhány évvel ezelőtt létesített adás­vételi kapcsolatokat ellenőrző cso­port tevékenysége. Meglepő: követke­zetes, részrehajlást nem ismerő el­lenőrző munkájukkal milliós tételek Jogtalan kifizetésétől mentesítették a mezőgazdasági üzemeket. Ezek az összegek a felvásárló szervek terven felüli bevételét gazdagították volna. Bár ezeknek az üzletfeleknek kapcso­lata gazdasági szerződéseken alapult, inkább ellenfelek voltak, mint keres­kedelmi partnerek. Az Agrokomplexom létrehozásával e téren újabb változás történt. Am számos hiányosság továbbra is léte­zik és ez kedvezőtlenül befolyásolja a mezőgazdasági termelés továbbfej­lesztését. Ez a tény szinte alátámasztja a ta­polcsányi tanácskozás fontosságát. Az Itt elhangzott vitából leszűrt tanul­ságokat közrebocsátjuk, hogy más Járásoknak is segítségére szolgáljon. A mezőgazdasági üzemek Jogvédel­me továbbra is égető probléma, kü­lönösen az adás-vételi kapcsolatok terén mutatkozik meg a legszembe­tűnőbben. A termelő üzem Jogvédel­mét a Járási mezőgazdasági társulás (termelési igazgatóság), központilag a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium biztosítja, míg a szövet­kezeti parasztság egyéni- és csoport­érdekelnek Jogvédelmére a Paraszt­­szövetség Járási bizottsága, felsőbb szinten pedig a Parasztszövetség Köz­ponti Bizottsága (Bratislava, Panen­ská C. 1.) hivatott. Kétségtelen, hogy e problémák megoldása egybefonó­dik. Mindkét szerv feladata, mert lé­nyegében a veszteség, amely a szö­vetkezetei éri az adás-vétel egyenlőt­len feltételei miatt, végső soron a kö­zös vagyon tulajdonosai, a szövetke­zeti tagok látják kárát. Ezért Járási szinten mindkét szerv­nek közös feladata: ф Ellátni a mezőgazdasági üzeme­ket, vállalatokat az adás-vételi kap­csolatokat szabályozó rendeletekkel, amelyek megszabják a mezőgazdasági termékek minőségi osztályozásának feltételeit. f Sürgősen gondoskodni kell ar­­hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói — akik a kitermelt Javakat átadják a felvásárló és feldolgozó szerveknek, s ilymódon kapcsolatba kerülnek e szervek szakképzett kép­viselőivel — kellő szakismeretekkel legyenek felfegyverezve. Halasztha­tatlan ezeknek az embereknek az Iskoláztatásai A szövetkezet trakto­rosa, aki megfelelő ismeretekkel nem rendelkezik, nem lehet a Gytlmölcs­­zöldségkereskedelml Vállalat felvá­sárlójának egyenrangú partnere, ami­kor a termékek minőségi osztályozá­sáról van szó. • A Parasztszövetség Járási bizott­sága képviselőjének a felvásárló szervek képviselőjével közösen kell figyelemmel kísérni az adás-vételi kapcsolatok alakulását, s megfelelő Intézkedéseket kell javasolni mind a kereskedelmi partnerek, mind a felsőbb szervek felé, ha a szükség megkívánja. ф Következetesen ragaszkodni kell a szerződéses kötelezettségek mind­két részről történő betartásához. ф Meg kell teremteni a mezőgaz­dasági termékek előnyösebb értéke­sítésének feltételeit: közös szövetke­zeti, esetleg más kereskedelmi szer­vek létrehozásával. E kereskedelmi társulásokba szükség esetén be lehet vonni a felvásárló, esetleg feldolgozó vállalatokat. E javaslatok gyakorlati átültetése hozzájárulhat az adás-vételi kapcso­latok súrlódási felületeinek felszámo­lásához, elősegíthetik a kereskedelmi partnerek egymásközti viszonya fo­kozatos átformálódását kooperációs­­integrációs kapcsolatokká. A Parasztszövetség társadalmi-érdekvédelmi szervezet, amelynek elsőrendű küldetése a szövetkezeti parasztság egyéni és csoportérdekeinek védelme, egyenrangú tár­sadalmi helyzetének biztosítása. Ha eddig elsősorban a termelési és gazdasági kérdések megoldásával kellett foglalkozni, s a szövetkezeti tag bizonyos értelemben háttérbe szorult — most fő feladata mind a járási bi­zottságnak, mind az alapszervezetek vezetőinek, hogy fi­gyelmüket az emberekről való sokoldalú gondoskodásra összpontosítsák. Ehhez a helyes irányhoz már sok járás­ban adottak a feltételek, csak a lehetőségeket jobban ki keil használni. —md— A Parasztszövetség jogi tevékenysége Az alapszabályok értelmében szövetségünk Jogi segítséget nyújt tag­jainak és elősegíti egyéni és csoportérdekeik realizálását. Védelmezi és megszilárdítja társadalmi és Jogi helyzetüket az állammal és a szerve­zetekkel való kapcsolataikban. Ezzel a tevékenységével gondoskodik a földművesosztály társadalmi és gazdasági színvonalának emeléséről. A KÖZPONTI В1ХОТТ*Ав *« A JÁRÁSI BIZOTTSÁGOK JOGI TEVÉKENYSÉGE A szövetség központi bizottsága főleg a leglszletív-Jogl szakosztály segítségével a Jogi természetű kérdésekben, leginkább a normaalkotás­ban biztosítja az állami szervekkel, a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi \ Föderális Bizottsággal, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumával, a Cseh Szövetkezeti Földművesek Szövetségével, vala­mint a Nemzeti Front szerveivel velő együttműködést. Részt vesz az új Jogi normák és előírások előkészítésében, közvetlenül vagy észrevételek benyújtása útján. Részt vállal az állami szervek, az SZNT, esetleg a Nemzetgyűlés bizottságai, a reszort vagy a Parasztszövetség szervei, esetenként a CSKP illetékes szervei számára szükséges Jelentések és alapvető anyagok előkészítésében. A szövetség járást bizottságainak Jogi tevékenységét négy szakaszra lehet osztani: szervezési-jogi tevékenység, Jogi-tanácsadási tevékenység, panaszlnté­zés és gazdasági-jogi segítség. A központ tehát túlsúlyban koncepciós és az ezzel kapcsolatos tör­vényalkotási tevékenységgel foglalkozik, míg a Járásokon az operatív tevékenységen van a hangsúly. Mindkét tagozat elsődleges feladatának tartja a Jogi normák alkotá­sában való résztvételt, mert ez a leghatékonyabb mód a szövetkezeti és egyéni gazdálkodók érdekeinek védelmére. Ennél a tevékenységnél a szövetség a resszort szervekkel való együttműködésben a saját elgondo­lásaiból indul ki, amelyek egyeznek az EFSZ-ek és tagjaik érdekeivel. AZ EDDIGI TEVÉKENYSÉG A szövetség mér alapításától kezdve részt vett a mezőgazdasági reez­­szort minden fontosabb Jogi előírásának előkészítésében, a munkacso­portokban és az értékelő bizottságokban valő részvétel útján. Konkré­ten a mezőgazdasági szövetkezetekről és a szocialista szövetkezetekről szőlő törvény alepelvelnek kidolgozásában, a földalapról kiadott tör­vény kiegészítésében, a tulajdonjog és használati Jog kérdéseinek előze- | tes elemezében, valamint a Mezőgazdasági Akadémiáról szóló törvény megalkotásában. Ezekkel párhuzamosan szövetségünk szempontjából nagyon fontos problématikában, a szövetség Jogi helyzetének rögzítését szolgáló tör­vény elkészítésében is közreműködtünk. A saját reszort előírásainak elkészítésében végzett munkán kívül résztveszünk olyan jogi normák megalkotásában Is, amelyek többé­­kevésbé érintik a földművesek érdekelt is. Ilyen volt pl. a Gazdasági Törvénykönyv, a Munka Törvénykönyve, a mezőgazdasági kárbiztosítás áj feltételeinek, a melléktermelés átértékelésének, az anyai segélyről szóló törvénynek elkészítése. Beadványainkban arra törekedtünk, hogy az adott előírásokban ne le- j gyenek olyan intézkedések, amelyek a földműveseket hátrányba hozták volna más társadalmi csoportokkal, vagy vállalatokkal szemben. A LEGKÖZELEBBI TEENDŐK A most következő időszakban a szövetség továbbra is a mezőgazda- j sági szövetkezetekről szőlő törvény előkészítésén fog dolgozni. Ebben a törvényben akarjuk biztosítani komplex módon szövetségünk helyze­tét is. A mezőgazdasági' reszortnak ezt a feladatát már az EFSZ-ek jj VII. kongresszusa körvonalazta, amely egyértelműen megállapította, ) hogy a mezőgazdasági szövetkezetek helyzetének a 49/59 sz. törvény- í ben lefektetett rendezése már elavult és nem segíti elő a szövetkezetek fejlődését. Meg akarjuk gyorsítani a törvény alapelvei megfogalmazá­sának előkészületeit és a már elfogadott alapelvek helyesbítését, Illet- ; ve kiegészítését. Egyéves működésünk után megállapíthatjuk, hogy némely Irányel­vünk nem egyértelmű, bonyolult. Megnyilvánul ez a 399/89 sz. reallzá- ; clős kormányhatározatban, amelyet a szubvenciók nyújtásának egysze­rűsítése érdekében módosítani szándékozunk. Az utóbbi Időben komoly problémák merülnek fel a földtulajdonnal 1 és a használattal, a nagyüzemi gazdálkodásba valő beavatkozással, ve- jj lamínt olyan földek kisajátításával kapcsolatban, amelyek szövetkezeti tulajdont képeznek. Ezekben a kérdésekben a szövetség nagy gondot fordít majd a földalap védelméről szőlő törvény módosítására. Ezt a törvényt ökonómiai, de a mezőgazdasági termelés védelme szempontjá­ból Is helyesbíteni kell. A beruházókat e törvény alapján magasabb térítésre kell kötelezni és főleg a föld tartós használata esetén kény­szeríteni kell az alapeszközök, a földbe fektetett beruházások költsé­geinek arányos megtérítésére. Az 50/55 sz. kormányrendelettel a múltban gyakran visszaéltek, ami- 1 kor konkrét esetekben helytelenül alkalmazták. Mivel a használati vi­szony még ma sincs véglegesen rendezve, szükséges ezt Is módosítani a földhöz velő viszony széleskörű rendezése érdekében. Az utóbbi időben gyakran keletkeznek problémák a szövetkezeti tel­kek kisajátítása körül. Az eddigi Jogi rendezés elégtelenül oldja meg ezt a kérdést, főleg az Intézés formaíságe és a pótföldek kérdésében. Ilyenek gyakorlatilag nem is léteznek. Ezért kell ezt a kérdést újból rendezni és erre a szövetség új Javaslatot dolgoz ki. HÁTRÁNYOS ELŐÍRÁSOK A gazdaság-jogi előírások a mezőgazdaság számára hátrányosak. Ezért törekszünk ezen a téren a Gazdasági Törvénykönyv végrehajtó rendel­kezéseinek kibocsátására. E törvénykönyv módosításával kapcsolatban kívánatos rendezni az adásvételi kapcsolatokat. Ugyanakkor a szövet­ség nagy igyekezetét fejt ki a termékátvevő monopőlhelyzeténék meg szüntetésére, vagy ennek korlátozására. A mezőgazdasági termékek sokszor indokolatlan behozatala ellen új megoldásukra tesz javaslatot az őstermelők védelmének érdekében. Kedvezőtlen a mezőgazdaság számára a mezőgazdasági adóról szélé rendelet, amely szintén módo­sításra szorul. Hasonló kezdeményezést fejtünk ki az árképzés szabá­lyainak módosítása érdekében, mivel éppen a mezőgazdaságot sújtják leginkább a szilárd árak és a jelenlegi árképzés elvei. A szövetség központi bizottsága a mezőgazdasági kárbiztosítás felté­teleinek módosítását is szükségesnek tartja, mivel az eddigi feltételek kedvezőtlenek. Az utóbbi hónapokban a szövetség nyomást gyakorol a I melléktermelés gazdasági ösztönzőinek megváltoztatására, ami a szö­vetkezetek érdeke. Az elavult Jogi normák áttekintésének kidolgozása után szövetségünk az államigazgatásnak tárgyilagos elemzést nyújt be, amely felfedi azo- ; kát a fékező hatásokat, amelyek lassítják a mezőgazdaság és a szövet- | kezetek fejlődését. A szövetség a Jelentősebb Jogi módosítások bevezetésénél mindig az elméleti és a gyakorlati jogi szakemberek széleskörű aktíváiéra tá­maszkodik. Vélemény- és tapasztalatcserékkel, a Járási bizottságok 1o- ! gászainek iskolázásával megerősítettük közvetlen kapcsolatainkat és < ezzel biztosítottuk a kétoldali tájékoztatást az egyes szervezeti egysé- f gek között. Ezt az együttműködést folytatjuk majd a Jövőben Is. Dr. Michal Ourdiak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom