Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-03 / 1. szám
Szabad földműves MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1970. január 3. Ага 1,— Kés XXI. évfolyam, 1. szám. Lapunk tartalmából: 2. oldal: Negyed évszázad a felszabadult Párkány életében Bohumil DuSeik Írása. 4. oldal: Az együttműködés eredményes Bella József Írása a Termén у forgalmi Vállalat munkájáról. 13. oldal: Kazinczy elkötelezettségében Bába Piroska beszámolója a kassal nyelvművelő napokról. Szenteljünk nagyobb figyelmet a mezőgazdasági termékek felvásárlását megalapozó szerződéskötéseknek A felvásár üzemek Illetékes dolgozói már aegközelebbi napokban megkezdik mezőgazdasági-, növénytermeszti- és állattenyésztés •termékek 19-re tervezett felvásárlását megalázó szerződések megkötését. Az tel járó rendkívül fontos feladatokikeres teljesítése egyrészt a mezazdasági és az élelmiszeripari törlés irányításának minden fokán skséges, alaposan megfontolt szenő munkának eredményétől, másét a még feltárható termékforrás és tartalékok fokozott igénybeelétől függ. E sarkala feladat soron kívüli fontosságárabal az is, hogy a kormány s a pi illetékes szervei általában tetem« növelték a Jövő évi tervfeladatol mert ebben látják az eddiginél híozottabb gazdaságirányítás egyite/hetőségét. Vitathatatlan tehát, h az állattenyésztési termékek fisárlásával kapcsolatos feladatoiibátlan teljesítésének mellőzhetetkfel tété lét a vállalati tervek s a konti célkitűzések szoros összefüsében kell látnunk. Ezért mindeönyító szervnek szem előtt kell Uila a tervek rendeltetésének sál megalapozottságát. Még mieló központnak a legfontosabb rgazdasági termékek 1970-ben vár, felvásárlására vonatkozó elgqásait Ismertetnénk, vegyünk szedre legalább néhány arra utaló ed hogy 1969-ben milyen eredméíi teljesítettük az alapvető fonton feladatokat, illetve milyen (vásárlási eredmények feltételeik 1970-ben. Elemzésünk alapját továbbiakban részletezett ereseknek, valamint feltételezéseknés az 1969. évi gazdasági i rángnék összehasonlítását vesszük Az idei gaz»i irányelvek értelmében arra att számítanunk, hogy az 1968-klért eredményekhez viszonyítvaátozottabb lesz a legfontosabb álryésztési termékek felvásárlást említett Irányelvek szerint e alapvető fontosságú állattenyé termékünk — a hús — éltjan megszabott mennyisége 328{r tonna, vagyis 22 ezer tonnáv&vesebb volt az 1968-ban besze mennyiségnél. Eszerint előrelnag kevesebb vágóállat — elsan szarvasmarha meg barom felvásárlására, viszont több tej^jás felhozatalára számítottul körülmények figyelem be vételév-yit sor a közélelmezés célJábtQicséges megrendeléseket sza\ szerződéskötésekre is, de • bebizonyosodott, hogy a fedhető újratermelési folyamatsát a várható állományforgóra tekintettel nehezen teljesíthető'at az állattenyésztési termélőbb említett, csökkentett mennyek a felvásárlása is. Az aggodalmak voltak indokolatlanok. Ez id<uár végéig alig haladta meg ezer tonnát a hús szerződésileyiyban lekötött mennyisége, te pedig nem sikerült annyit felv^ amennyit a jóváhagyott gaz irányelvek előírtak. Csupán a a baromfi megrendelt mennyis vonatkozó szerződések teljesít^ (ehetővé a központi gazdasájgigirányza! részbeni realizálásááeBögazdasági és Élelmezésüíiisztéríum nak ezért több elvi( (ntézke dést kellett foganatc a gazda sági irányelvekben eutermeiés szorgalmazására. Töltött még ez év elején utasítás további kiutalásokra а Цуа1арЬ61, hogy a termelők töb^s tojást adhassanak piacra. A Szlovák Szoclalivtársaság Mezőgazdasági és El*jgyi Mivásárló Vállalat szakigazgatósága elé kell terjeszteniük mindazokat a kimutatásokat, amelyek a járási, kerületi és szlovákiai viszonylatban érvényes adatok, illetve kimutatások összeállításához szükségesek. A mezőgazdasági termékek Jövő évi felvásárlásának alapjául szolgáló szerződéskötés társadalmi-politikai jelentősége sokkal nagyobb, mint az előző két évben volt. A szerződéskötés célja most nemcsak a legszükségesebb élelmiszerek elegendő mennyiségének biztosítása, hanem az élelmiszerpiac megbillent egyensúlyának helyreállítása is. A felvásárló közegek s a mezőgazdasági igazgatósági szervek ezt a fontos célkitűzést szem előtt tartva szenteljenek fokozott figyelmet az állattenyésztési s a növénytermesztési termékek felvásárlását szilárdan megalapozó szerződéskötéseknek, és járuljanak (hozzá a szóban forgó akció teljes sikeréhez. L. ŠPAČINSKÝ mérnök, a tudományok kandidátusa, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium III. főosztályának igazgatója Elsőrendű feladat a népgazdaság eavensúlvának helyreállítása I nlsztérluma 1969 második negyedévének elején megszervezte a vágósertések kellő kihizlalását célzó szerződéskötési akciót. Ez viszont a takarmányalap feltöltését 1:4 arányban tette szükségessé. A kormány ezért rendelkezésre bocsátotta az ehhez elegendő mennyiséget. A Magyar Népköztársaságból 70 ezer tonna takarmányt szállítottak a szlovákiai mezőgazdasági üzemeknek, amelyek most már bőségesen ellátva vehettek részt az említett akcióban. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetik egyrészt a termelés növelésének lehetőségét, másrészt azt is, hogy az adásvételi szerződésekben feltüntetett mennyiségen kívül, Jobban mondva azon felül kb. 11,5 ezer tonna (élősúlyban) húst adhattak el. A nyári hónapokban azonban még ez a Jelentős termelésnövelés sem csökkentette lényegesen a hús, illetve a húsipari termékek hiányát, ami végeredményben aggasztóan megnehezítette a lakosság ellátását. Jóllehet Idén sikeres volt a gabonafelvásárlás, más termények beszerzése mégis sok gondot és bonyodalmat okozott. Mindazonáltal, hogy terven felüli eredménnyel zárul a szemes termények felvásárlása, mindeddig meg sem közelítettük a sörárpából Igényelt mennyiséget. Aggodalmakra ad okot a kései étburgonya felvásárlásának eddigi eredménye is. Az ennek következtében kialakult kedvezőtlen helyzetben e télen, sőt tavasszal sem remélhetjük a kereskedelem és a fogyasztók szükségleteinek kielégítését. Meg kell még Jegyeznünk, hogy idén kevesebb cukorrépa termett, így a felvásárolt mennyiség is kisebb a megrendeltnél, illetve a szerződésileg lekötött mennyiségnél. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma ezért az idei eredményeket s az újratermelés reális lehetőségeit szem előtt tartva tűzte ki a Jövő évi feladatokat. Ami a vágósertések felvásárlását és a tojásfelhozatalt illeti, kötelezővé tette azt az elvet, miszerint a mezőgezadsági termékek és szükségleti cikkek felvásárlásával összefüggő kölcsönös kereskedelmi kapcsolatoknak 1970-ben is a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 55/67 sz. rendeletéhez kell igazodniuk. Mivel ez a rendelet továbbra is érvényes, a felvásárlók csak annyi burgonyát, főző- és teatojást, valamint vágóbaromfit vehetnek, «menynyiben a szóban forgó rendelet 109. §-a értelmében a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat szakigazgatóságával megállapodnak. Jövőre összesen 333,1 ezer tonna hús felvásárlására és arra számítunk, hogy egyrészt meggyorsul a vágósertések, a vágóbaromfi, nemkülön ben a tehéntej s a piacon forgalmazható tojás felvásárlásának üteme. másrészt lehetővé válik a megfelelő, tehát az eddiginél nagyobb mennyiség beszerzése is. A jövő évben valószínűleg csökken a piacon forgalmazható tojás mennyisége, de tetemesen meggyorsul a felvásárlás üteme, úgyhogy egyaránt ki lehet elégítenünk a lakosság s az ipar áruszükségletét. A szerződéskötés mindenütt ez év lecemberében kezdődik és 1970 februárjában zárul. A megkötött szerződések végérvényes kimutatását 1970. február 28-lg elkészítik. Az 1970-ben termelt mezőgazdasági termékeket szerződésiig lekötő beszerző és feldolgozó üzemeknek kötelezően az Illetékes ; felvásárló üzem vezetősége, vala■ mint a Mezőgazdasági Ellátó és Fel-Az állami gazdaságok és járási irányítószervek képviselőinek bajcsi tanácskozásáról ф Előtérben a jövő évi termelési tervek ф Az új feltételek igényesebb feladatok elé állítják a mezőgazdasági dolgozókat ф Szlovákia állami gazdaságai jelenleg 381 ezer hektárnyi területen gazdálkodnak, és úgy véljük, a népgazdaságban betöltött fontos szerepüket nem is kell külön hangsúlyozni. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés e tipusa lényeges változáson ment át a kialakulása óta eltelt két évtized során. Kezdetben — főleg a mezőgazdasági termelés szocializálásának első éveiben — fontos kettős szerepet töltött be. A földműves szövetkezetek alakítása idején az állami gazdaságok voltak a nagyüzemi mezőgazdasági termelés iskolái s egyben betöltötték a mezőgazdasági termelés és a közellátás igényeit kiegyenlítő termelőszervezetek küldetését. Olyan, mondhatnánk hiánycikkeket termeltek, amelyeket az akkor még csak járni tanuló EFSZ-ek képtelenek voltak elegendő mennyiségben előállítani. Az eltelt két évtized során azonban lényegesen megváltozott a mezőgazdasági nagyüzemek különböző típusai közötti viszony. A földműves szövetkezetek nemcsak elérték, hanem sok tekintetben túl is szárnyalták az állami gazdaságok színvonalát, gazdaságilag megszilárdultak. Ez a tény új feltételeket szab az állami gazdaságok további fejlődéséhez, új igényeket támaszt termelési és gazdasági tevékenységükkel szemben. E problémák, az állami gazdaságok jelenlegi helyzetének és további fejlődésének kérdései szerepeltek annak a kétnapos tanácskozásnak programján, amelyet a múlt év december végén a Szlovák Szocialista Köztársaság Földművelés és Élelmezésügyi Minisztériuma hívott össze. A Bajcsi Állami Gazdaság klubjában a szlovákiai állami gazdaságok igazgatói, pártelnökei és a járási mezőgazdasági társulatok, valamint a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok vezetői találkoztak ). janovic mérnökkel, az SZSZK földművelésügyi miniszterével, Németh mérnökkel, az SZSZK földművelésügyi miniszterének helyettesével és gazdasági, valamint politikai életünk további képviselőivel. Az értekezlet bevezető beszámolóját. J. Janovic mérnök, miniszter elvtárs tartotta. Az állami gazdaságok jelenlegi helyzetét elemezve többek között foglalkozott az EFSZ-ek és AG-k termelési és gazdasági színvonalával. Megállapította, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés két típusának gazdasági összehasonlításából ma már az EFSZ-ek kerülnek ki győztesen. Míg például az 1 hektárra eső mezőgazdasági termelés értéke az állami gazdaságokban 6708 korona, az EFSZ-ekben már eléri a 7200 koronát. Hasonló a helyzet a termelési eredmények terén is. Az objektív termelési feltételek között mutatkozó különbségek csak részben szolgálhatnak magyarázatul. Mert igaz ugyan, hogy az állami gazdaságok földalapjának összetétele nincs az EFSZ-ek szintjén és alapeszközeik (az istállók, raktárak stb.) minősége is alacsanyabbrendű — de számos mutatóban az állami gazdaságok vannak előnyösebb helyzetben. jobban el vannak látva szakemberekkel és a munkaerőalapjuk öszszetétele is kedvezőbb. Mindez arra enged következtetni, hogy a megváltozott feltételek között módosítani kell az állami gazdaságok koncepcióját, a gazdaságok további fejlődését a földműves szövetkezetekkel együtt úgy kell irányítani, hogy az a népgazdaságban felmerült és az utolsó két év során különösen nagy méreteket elért egyensúlyhiány mérséklését szolgálja. A népgazdaság egyensúlyát megbontó okok egyike feltétlenül a beruházások területén keresendő, ahol a vállalatok igénylései magasan felülmúlják népgazdaságunk anyagi lehetőségeit. Emellett nincs bizto• sltva az építési anyagok kellő menynyisége a nagyszámú megkezdett építkezéshez s így ezek az akciók jelentős anyagi eszközöket kötnek le anélkül, hogy valami hasznot hoznának. Komoly eltérések mutatkoznak a munkaerőtartalék és a munkaerőszükságlet között is. Kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági fejlődést továbbá a belföldi piacon muttkozó egyensúlyhiány, amely a lakosság bevételeinek aránytalanul gyors emelkedése következtében alakult ki. Végül pedig tovább fokozza a gazdasági egyensúly hiányát a külkereskedelem mérlege. „Ezen hiányosságok felszámolására irányult a központi irányítószervek minden igyekezete az idei szerződések megkötésekor és ide irányult minden törekvésünk az 1970. évi termelési tervek kidolgozásakor is, — mondotta janovic elvtárs. — A vállalatok javaslatai azonban jelentősen eltérnek a központi elgondolásoktól a népgazdaság további fejlődését megszabó kulcsfontosságú szakaszokon és mutatókban. Különösen szembeötlőek ezek az eltérések a beruházások, a behozatali igények és a lakosság jövedelmének formálása terén. A vállalatok beruházási igényei csupán Szlovákia területén 5.6 milliárd koronával magasabbak a lehetőségeknél, a behozatali igények, 1,5 a béremelést szorgalmazó igények pedig 0,5 milliárd koronával múlják felül a népgazdaság lehetőségeit.“ A népgazdaság egyensúlyának helyreállítását támogató törekvés ve zette a földművelésügyi minisztériumot a mezőgazdasági termelés jövő évi tervének kidolgozására. A terv a következő fő feladatokat állítja a mezőgazdasági vállalatok és üzemek elé: — A mezőgazdasági nyerstermelés 1.6 százalékos emelése. A földművé lésügyi minisztérium itt bizonyos tartalékkal is számol, hisz a termelés fokozását olyan objektív feltételek is befolyásolják, amelyek évről-évre változhatnak (természeti feltételek, időjárás stb.). (Folytatás a 2. oldalon.^
