Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-09 / 32. szám

HASZNOS TUDNIVALÓK

Munkabiztonságot

a

mezőgazdaságban

(7.)

' AZ IPARI TRÁGYÁK

Az ipari (mű, kereskedelmi vagy koncentrált) trágyák 'e vegyipar, a bányaipar vagy a kohászat gyártmányai, nagyobb mennyiségű növénytápszert tartalmaznak és Iparilag állítják elő őket. Az ipari trágyákat néha ásványi trágyáknak is nevezik, mert a múltban csak ásványi anyagokkal trágyáztak. A szerves trágyák olyan termékek, amelyek különböző ipari hulladékok feldolgozásával keletkeznek — halliszt, hulladék az olajmagvak préselésénél, városi hulladékokból készült komposzt, feldolgozott fekéliák stb.

A szerves ásványi trágyák közé tartozik a humin ammóniák. Az egyes tápanyag-tartalom szerint, amelyeket a trágyák a földbe juttatnak az ipari trágyákat felosztjuk:

a) egyszerű trágyákra, amelyek csak egy tápanyagot tartalmaznak, a bennük levő meszet azonban nem tekintjük tápanyagnak,

b) kettős trágyákra, amelyek mind a három fő tápanyagot tartalmazzák; nitrogént (N), foszfort (P) és káliumot (K).

Az egyszerű trágyák a nitrogénesek (tápanyagokkal, amelyek nitrátos, ammőniákos, amid vagy kombinált formában vannak kötve), foszforosok (valamennyi az ortofoszfor-, kivételesen a metafoszforsav sója) és kálíumos műtrágyákra (kloridok vagy szulfátok). Továbbá ide tartoznak a meszes, a magnéziumos és a humuszos trágyák, amelyeknek a földet humin anyagokkal kell ellátniuk, és meg kell javítaniuk összetételét. A tömény trágyák nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaznak, vagy keverve vannak, és előállításuknál száraz módon összekeverik egyes összetevőiket, vagy pedig vegyületek, amikor az egyes tápanyagok kémiailag vagy fizikai-kémiailag kölcsönösen kötve vannak. Felsoroljuk azokat a trágyákat, amelyeknek káros hatásuk Jellegzetes.

NITROGÉNES TRÁGYÁK

A legtöményebb nitrogénes trágya az ammóniák, mivel 82,3 százalék nitrogént tartalmaz. Tulajdonságai — az emberi szervezetre gyakorolt hatásának szempontjából nézve — az ammóniákozókról szóló fejezetben van leírva. De még egyszer fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ammóniák gyullékony anyag és a levegővel robbanó keveréket képez. Az ammóniákgőzöknek nem

szabad nyílt tűzzel érintkezésbe lépniük. Az égés közbeeső fokokban folyik le. Ha a nitrogén oxidjainak keletkezése katalizált, úgy nitrogénpentoxidra ég el. Máskülönben nitrogénra ég el, miközben 4440 kcal/kg NHs szabadul fel. A robbanékonyság alsó foka az irodalomban nincs egységesen feltüntetve és ha nem tüntetik fel, hogy a robbanékonyság határára vonatkozó adat száraz vagy nedves levegőre vonatkozik-e, az adatok különbözőek lehetnek. A szintézisből eredő technikai ammőnlák mindig oldott szintézises keveréket tartalmaz, amelyben túlsúlyban van a hidrogén. Az ammóniákban Jelenlevő hidrogén csökkenti a keverék robbanékonyságát. Az ammónlákot legjobban vízzel asszalnál- Juk, amelyben azonnal feloldódik. Vízfüggöny védelme alatt meg lehet közelíteni az ammóniák kiszivárgásának helyét.

Az amménlumnltrát: Nagyobb mértékben az első világháborúban katonai célokra kezdték gyártani. Alkalmazása — trágyázást célokra — kezdetben lassan terjedt el. Nagyarányú hidroszkopikussága és összesülésre való hajlamossága megakadályozták szélesebb körű használatát a mezőgazdaságban. További komoly akadály volt a robbanékonysága. A kemény ammóniumnitrát 120 °C fölé való melegítésnél lassan nitrogénpentoxidra és vízgőzre bomlik szét; 169,8 °C-nál szétolvad. A hőmérséklet növelésével a felbomlás meggyorsul és a hőmérséklet hirtelen növelésén 235 °C fölé, robbanás következhet be. Az ammónlumnltrát robbanékonyságát egyes mellékanyagok is növelik, így a szabad nitrogénsav, a szerves anyagok, a vas vegyületei és mások. Mérgező hatásának gyakorlati jelentősége csak annyiban van, hogy a bőrt izgatja. Ez a kézen és alsókaron levő vlszketegségben és pirosodásban mutatkozik meg. Ha a bőrön levő apró sebekbe vagy repedésekbe kerül, égető fájdalmat okoz. Pora a munkaruhában növeli a tűzvész veszélyét; az ilyen ruha könnyen meggyulladhat és azután gyorsan lángba borul.

A tiszta ammóniumnitráttal óvatosan kell eljárni, mert különben robbanás és tűzvész keletkezhet. A vele való munkánál a bőrt védőkenficsökkel kell védeni. A munkaruhákat gyakran kell mosni, hogy ne növeljék a tűzveszélyt. Mezőgazdasági célokra az ammóniumnltrátot olyan arányban keverik mésszel, hogy az így nyert trágya 25 százalék nitrogént tartalmazzon. így Jött létre a legelterjedtebb trágya az ammónlumnltrát alapján — az ammóniumsalétrom mészkővel, amelyet helytelenül ammónlás mészsalétromnak neveznek. Az ammónlumsalétrommal szemben néhány előnye van: tűzbiztos, halmokba szórva szabadon raktározható, és csomagolva a raktározásnál nem igényel rendkívüli intézkedést.

A kalciumnitrát: Ez nem mérgező hatású anyag, de közvetlenül hat az emberi szervezetre. Ingerlő és maró hatása van, amelynek következtében a bőr pirossá válik, viszketni kezd, apró pattanások Jelennek meg rajta, amelyek néha nagyon mélyek és nagy felületet borítanak be. Ez aztán nehezen és lassan gyógyul, és nagy sebhelyeket hagy maga után. Azokat a helyeket támadja csak meg, ahol kis sebek és horzsolások vannak, vagy ahol a bőr egységessége nem teljes. Munkaközben gumikesztyűt, nagyon porozó környezetben pedig félálarcot kell alkalmazni. Fokozott figyelmet kell fordítani a test higiéniájára és főként a munkaruha tisztítására.

A nátriumnitrát: Jelentősége a mezőgazdaságban csökkent. Lényegesen izgatja és marja a bőrt.

(Folytatjuk)

A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSA ov* —

A családi pótlék a gyermekek száma szerint változó, és a következő

összegben adják:

Egy gyerekre havonta 90 Kis

2 gyerekre havonta 330 Kcs

3 gyerekre havonta 680 Kés

4 gyerekre havonta 1030 Kés

5 gyerekre havonta 1270 Kés

és minden további gyermekre havonta 240 koronával növekszik a pótlék.

Ha az ellátatlan gyermek tartósan beteg és állandó ápolást, gondozást kíván, úgy a családi pótlékhoz még havi 150 korona jár feltéve, hogy a gyermeket az ilyen betegségben szenvedő gyermekek számára létesített intézetben nem helyezték el és ha nem kap rokkantsági járadékot.

A gyermekre adott családi pótlék a szülők közül azt illeti meg, aki közvetlenül, személyesen gondoskodik a gyermekről.

A gyermekre járó családi pótlékot — amint már előbb említettük — a szülők közül annak fizetik ki, aki a gyermekről gondoskodik. Ha a gyermekről nem a szülő, hanem más idegen személy gondoskodik közvetlenül, úgy ennek jár a családi pótlék összege. Viszont ha a gyermeket valamilyen gyermekgondozó intézetben helyezik el, a családi pótlék összegét az intézetnek fizetik ki. Csupán akkor nem áll fenn ez az utóbbi eset, ha a gyermeket gyógykezelés céljából helyezték el valamilyen egészségügyi intézetben.

1968. július 1 óta családi pótlék jár az olyan ellátatlan gyermekre is, aki árvasági járadékot kap. Ezért a dolgozó özvegyasszonyokat, akik félárva gyermekükre árvasági járadékot kapnak, megilleti a családi pótlék, ha a törvény által megkövetelt többi feltételt teljesítik. Az özvegyasszonyokon kívül a családi pótlékra igényt tartanak az olyan szövetkezeti tagok is, akik árvasági járadékot élvező félárva gyermekről gondoskodnak.

Családi pótlékot nem kapnak az olyan gyermekek után, akikre a szociális ellátás előírásai szerint nevelési hozzájárulást fizetnek ki. Ezért az olyan szövetkezeti tagokat, akik aggkori, rokkantsági, részleges rokkantsági, személyi- vagy szociális járadékot kapnak és a szövetkezetben dolgoznak, az ellátatlan gyermekre családi pótlék helyett nevelési hozzájárulás Illeti meg.

Nyugdíj-ellátás

A nyugdíj-ellátás igényjogosultságában — amint már az előbbiekben említettük — előnyben vannak a gazdálkodás magasabb szintjén álló szövetkezetek tagjai. Ez az előny vonatkozik a nyugdíjak összegére, egyes munkáknak a II. munkacsoportba sorolására és a feleségnek elismert nyugdíj megadására.

A munkatevékenység időtartama

A nyugdíjigény alapfeltétele a munkatevékenység megkövetelt időtartamának teljesítése. A munkatevékenység szükséges idejébe beszámítják 1948. október 1-től kezdve a nyugdíjbiztosítás idejét a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek nyugdíjbiztosítására vonatkozó előírások szerint. A nyugdíjigényt tekintve 1965-től kezdődően beszámítják azokat a naptári éveket, amelyekben a szövetkezeti tag a hegyvidéki-, illetve a burgonya-zabtermesztő körzetek növénytermesztésében legalább 130 napot vagy a többi termőtáji körzet növénytermesztésében legalább 160 napot, Illetve az állattenyésztésben 240 napot dolgozott le.

A csökkent munkaképességű szövetkezeti tagok, valamint a 65. életévüket betöltött tagoknak és a szövetkezetek azon nőtagjainak, akik legalább egy tanköteles kort el nem ért gyermekről, illetve olyan idősebb gyermekről gondoskodnak, akinek betegsége állandó ápolást igényel, elegendő a naptári év beszámítására, ha legalább 100 munkanapot dolgoztak le.

Az olyan szövetkezeti tagoknak, akik nyomós okok miatt nem tudták ledolgozni a megkövetelt munkanapokat, a járási nemzeti bizottság az EFSZ szociális albizottságának javaslatára a nyugdíjigény szempontjából

beszámíthatja az ilyen naptári esztendőt is.

A nőknek (akár tagjai, akár nem tagjai a szövetkezetnek) a nyugdíjbiztosítás évein kívül a munkatevékenység éveibe beszámítják:

a) az 1957. Január 1 előtti Időt, amely alatt a megszabott napokat ledolgozták, habár nem voltak tagjai a szövetkezetnek és ez az Idő máskülönben nem lenne beszámítható;

b) az 1969. Január 1 előtti időszakból azt, amit a szövetkezetbe lépés előtt a magángazdálkodást folytató férje gazdaságában ledolgozott, feltéve, hogy ez a munkatevékenység olyan terjedelmű volt, amelyet megkövetelnek az egyénileg gazdálkodók családtagjainak nyugdíjbiztosítása esetében Is,

c) az 1969. Január 1 előtti Időből azt az Időszakot, amely alatt valamelyik I. vagy II. típusú EFSZ-ben dolgoztak.

A nyugdíjellátás lgényjogosultságába a szövetkezeti tagoknak az említett időszakokon kívül beszámítják a munkaviszonyban ledolgozott időt, valamint a termelő szövetkezeti vállalatoknál végzett munka idejét, illetve a fegyveres alakulatok kötelékében eltöltött időszakot. Ezeket az éveket 1918. október 28-tól számítják.

A munkatevékenységgel egyenértékű pótidőnek számító időszakok, melyeket azon feltétel mellett vesznek figyelembe, ha a szövetkezeti tag legalább egy esztendeig nyugdíjbiztosítást fizetett. Pőtidőnek. számítanak:

— a katonai szolgálatok különféle időtartamai, az ellenállási mozgalomban, valamint politikai-, nemzetiségi- vagy faji hovatartozandóság miatt elszenvedett börtönbüntetések ideje a fasizmus éveiben;

— a szakmai és politikai iskolázások időtartamai, amennyiben 1948. október 1-e után valósultak meg;

— a táppénz, a családtag ápolása idejére és az anyaság idejére adott támogatás kézhezvételének időszakai; ezeket az időtartamokat 1962. április 1-től számítják be;

— az 1948. október 1. után kifizetett rokkantsági járadékok időszakai..

(Folytatjuk.)

A legalacsonyabb nyugdíj

MAKÓ BÉLA várgedei olvasónk 1964 óta mint részleges rokkant EFSZ- tag 179 korona járadékot kapott. 1968 decemberében teljesen rokkantnak ismerték el és ezen az alapon 345 korona rokkant járadékot állapítottak meg számára. Olvasónk kevesli a megállapított járadékot és kérdezi, van-e igénye nagyobb járadékra?

1969. Január 1-től kezdődő hatállyal a Tt. 1968/161 számú és a nyugdíjbiztosítási előírások módosításáról szóló törvény III. cikkelye értelmében, abban az esetben, ha az EFSZ-tag nyugdíja, illetve teljes rokkantsági járadéka létfenntartásának egyetlen, vagy pedig fő forrása, tekintet nélkül az esetleges alacsonyabb átlagkeresetére, a minimális, legalacsonyabb agg,kori, illetve teljes rokkantsági járadék összege havi 445 koronát teszi ki. Ha a járadékos az ű eltartására utalt további családtagról is gondoskodik, úgy 645 korona. Ha ez a családtag a járadékos felesége, aki szintén nyugdíjat élvez, úgy az öregségi, illetve teljes rokkantsági Járadékot olyképp állapítják meg, hogy Járadékaik egyesített összege ne legyen kisebb havi 750 koronánál.

Azt, hogy az aggkori Járadék, illetve a teljes rokkantsági Járadék kizárólag egyetlen vagy pedig fő létfenntartási forrása a nyugdíjasnak, azt a HNB igazolja. Ilyen esetről van szó, ha a járadékosnak nincs havi 200 koronát és ha családtagról is gondoskodik havi 400 koronánál nagyobb más bevétele, továbbá ugyanez a helyzet akkor is, ha a járadékos több mint 70 esztendős.

A járadék ilyen összegű módosítására 1969. január 1-től az említett feltételek teljesítése esetében a járadékosnak törvényes igénye van.

Ha az említett feltételek adva vannak az ön esetében is, az említett igazolás alapján írásbeli kérvénnyel forduljon a JNB szociális osztályához járadékának megfelelő emelését kérvényezve. Az emelésről a JNB véleményezése alapján a Társadalombiztosító Hivatal (Orad sociálnej starostlivostl) dönt. Esetleges Indokolatlanul kedvezőtlen döntés ellen, a döntés kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet fellebbezni. Ezt a fellebbezést a Társadalombiztosító Hivatal útján kell beadni, és elintézése felől a kerületi bíróság dönt, ha a Társadalombiztosító Hivatal saját hatáskörében a fellebbezésnek nem tenne eleget.

Az EFSZ-ben dolgozó nők javát szolgáló újdonságok

„KISÜJFALU“ jeligére egy olvasónk több, főként a címben szereplő kérdésekre szeretne választ.

Első kérdése férjének rokkantsági Járadékával kapcsolatos, mert férjének Járadékösszege 1969. Január 1-től a 45 koronás emeléssel 485 korona. A járadék további emelését azzal utasították el, hogy olvasónk mint EFSZ- tag dolgozik, tehát a családnak van más bevétele is, illetve olvasónkat nem lehet az eltartás szempontjából férje Járadékára ráutaltnak tekinteni.

Utalunk az előző válászra, amely ebből a szempontból erre a kérdésre is Irányadó. Nem lehet önt ráutaltnak tekinteni még akkor sem, ha pillanatnyilag csak táppénzt kap. Ha önnek nem lenne esetleg saját munkatevékenysége alapján aggkori, illetve rokkantsági járadékra igénye, úgy egyesített járadékuk nem lehet alacsonyabb 750 koronánál.

A második kérdésre, hogy mikor szerez igényt aggkori járadékra az EFSZ-ben dolgozó nő, ha gyermektelen, illetve ha a gyermek felneveléséről annak hároméves koráig nem gondoskodott, azt válaszolhatjuk, hogy a törvény erre vonatkozó alaprendelkezése nem változott meg, tehát az aggkori Járadék Jogosultsága szempontjából előírt életkor (gyermektelen nők esetében) az 57. életév betöltése és ebben az esetben 25 ledolgozott év;

aggkori járadékra annak a szövetkezeti tagnak is van igénye (férfinak és nőnek egyaránt), aki 1948. szeptember 30-a után legalább 20 esztendőn keresztül a nyugdíjbiztosítás részese volt, akár mint egyénileg gazdálkodó, akár mint EFSZ-tag, és még e nyugdíjbiztosítás tartama alatt betöltötte BO.életévét;

ugyancsak igénye van aggkori járadékra annak a szövetkezeti tagnak is, aki 1948. szeptember 30-a óta a nyugdíjbiztosítás részese volt (vagy mint egyénileg gazdálkodó, vagy mint EFSZ-tag), éspedig a férfiak esetében legalább 15 éven át, a nők esetében legalább 10 éven keresztül, és még a biztosítás időtartama alatt betöltötte 65. életévét.

Az olyan nők esetében, akik gyermekek neveléséről gondoskodtak, a gyermekek hároméves koráig, ez az idő — ha egyébként biztosítva nem lett volna — mint pótidő beszámítődik.

A felsorolt törvényes feltételeket 1969. Január 1-től kezdődő hatállyal a nők számára kedvezően egészítette ki a már idézett Tt. 1968/161 számú törvény. Ennek értelmében az olyan nők javára, akik ugyan nem voltak tagjai az EFSZ-nek, de a szövetkezet munkájában rendszeresen és olyan mértékben vettek részt, amit a rendelkezések a nyugdíjév elismeréséhez megkívánnak, be kell számítani az 1957. január 1 előtt ily módon ledolgozott Időt Is, bár az így végzett munkatevékenység ideje alatt biztosítva nem voltak, és a régebbi előírások nem adták módot az így ledolgozott munkaidő beszámítására.

Az előző rendelkezésekkel szemben Itt a lényeges változás az, hogy az így ledolgozott idő beszámítására most már törvényes igény keletkezik.

Eddig ezt az időt a járási járadék-bizottság szabad elbírálás alapján értékelhette.

A nőket érintő további előnyös új rendelkezés ugyancsak 1969. január 1-től kezdődő hatállyal, hogy az EFSZ női tagjai javára be kell számítani a ledolgozott nyugdíjévekbe azt az időt is, amikor a szövetkezetbe történt belépés előtt olyan mértékben dolgozott férjének egyéni gazdaságában, (hetente legalább három munkanapnak megfelelő időt), amelyet a nyugdíjbiztosítási előírások a nyugdíjellátásban való részesedés feltételeként előírnak.

Az említett idők beszámításának nem feltétele, hogy a biztosítási díjat legalább utólagosan megfizessék. (Ugyanez lehetséges az egyénileg gazdálkodó földművesek feleségeit illetően is, viszont ebben az esetben a biztosítási díjat utólag meg kell fizetni, és ennek az időnek beszámítását legkésőbb 1971. december 31-ig írásban kell kérvényezni.)

A törvénymódosítás tehát lehetővé teszi a nők munkatevékenységének az eddiginél nagyobb mértékben való beszámítását, A megadott kérdések szerint nyugdíjának összege valószínűleg 500 korona lesz.

Mint vasúti nyugdíjas dolgozott az EFSZ-ben

KUZMA JÓZSEF hraniénái olvasónk mint vasúti nyugdíjas teljes nyugdíjának élvezése mellett 14 éven át dolgozott az EFSZ-ben. Az így ledolgozott évei alapján nyugdíját nem emelték fel. Kérdezi, hogy helyes volt e ez az eljárás?

Sajnos, ön az említett módon nem szerzett igényt nyugdíjának emelésére, mivel teljes nyugdíja folyósítása mellett dolgozott a szövetkezetben. Ha arra az időre, amíg az EFSZ-ben dolgozott, nyugdíjának folyósításáról lemondott volna, úgy megszerezte volna az igényt nyugdíjának minden ledolgozott év után átlagkeresetének 4 százalékának emelésére.

Háztáji juttatás betegség idején

P. I. zsélyi olvasónk, aki 17 éve tagja az ottani EFSZ-nek, kérdezi, helyes volt-e helybeli szövetkezeti vezetőségének az a döntése, hogy náthalázas megbetegedését követő szövődmények miatt már több mint fél éve tartó munkaképtelenségére hivatkozva, csupán a nyugdíjasoknak kijáró kisebb terjedelmű háztáji földet mérték ki.

Az EFSZ eljárásának helyességét csupán a szövetkezet alapszabláyának és házi munkarendjének alapján lehet elbírálni. A kérdése elbírálásakor természetesen figyelembe kell venni betegségének jellegét is (pl. nem lehet kívánatos, hogy az EFSZ munkaképtelen tagjának nagyobb kiterjedésű háztáji földje esetleges személyes megművelésével a dolgozó fékezze gyógyulásának folyamatát, ha családjában nincs elegendő munkaerő, 'mgv háztáji földjének megművelésében neki segítsenek). Dr. F. J.

‘földműves n£fefíll