Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-09 / 32. szám
Öröm és elégedetlenség a dunaszerdahelyi járásban 40 mázsás átlagos hektárhozam búzából 9 Elérték a tavalyi szintet 0 A felvásárlószervek átaludták a 20 évet 0 Konzervgyárat építenének, ha mernének 0 Teljes erővel szeretnének dolgozni_______________________________________________ Bratislava, 1969. augusztus 9. Ara: L— KCs XX. évfolyam, 32. szám. Munkafegyelem - felelősségérzet A Szövetségi Statisztikai Hivatal megállapítása szerint gazdasági fejlődésünk sok szakaszon eltér a központi előirányzattól — lelassult az Ipari termelés üteme és főleg csökkent a lakosság szükségleteit kielégítő ipar termelése. Ez a megállapítás lényegében nem mond semmi újat, hiszen mindnyájan saját bőrünkön érezzük az áruhiányt főleg a fontos közszükségleti cikkekben. Az okok keresésénél az utóbbi 8— 10 év hibás politikai és gazdasági vezetését kell tekintetbe venni. Az elavult tervezési és irányítási módszereket, a központi gazdaságirányítás dogmatikus merevségét, az egyéni, valamint csoportkezdeményezés gátoltságát. Ezeknek a módszereknek akartunk végetvetni 1968 januárja után. A párt élére állt a megújhődási folyamatnak és utat nyitott azoknak az alkotó erőknek, amelyek a demokratizálódás és a gazdasági fellendülés elgondolásait magukévá tették. Az előfeltételek és a lehetőségek kéznél voltak a hibák eltávolítására és egy ú] dinamikusabb gazdasági Irányítás bevezetésére. De ekkor olyan tényezők léptek előtérbe, amelyeknek nem volt céljuk a szocialista bázison történő politikai és gazdasági megújhodás és a szocializmuson belüli demokratizálódás helyett a szocializmuson kívül, sőt szocializmus ellenes fejlődésre vettek Irányt. Amint tudjuk, nem is kevés eredménnyel. Sokat beszélhetnénk a pártvezetés Január utáni határozatlanságáról, a legfelsőbb szervekben napirenden lévő nézeteltérésekről, a tömegek csalódottságáról, a lényeg azonban az, hogy Ipari és más üzemeink vezetői rossz végéről fogták meg a dolgokat. Ahelyett, hogy a muka termelékenységének emelésére vettek volna irányt, utánozták egyes politikai vezetők népszerűségre törekvő politikáját és a keresetek sokszor indokolatlan emelésében keresték a termelés fejlődésének megoldását. A Statisztikai Hivatal leszögezi, hogy: „Jelentősen növekedtek az átlagbérek, valamint a lakosság pénzjövedelme“. Tehát ugyanakkor, mikor a termelés tempója csökken, sőt néhány iparág stagnál, emelkednek az átlagbérek és a pénzbeli bevétel. Ez azt Jelenti, hogy a munka által termelt érték nem fedezi a kifizetett munkabért. Tehát a drágulás oka magában a termelésben van. Ennek természetes következménye az inflációs Jelenség. Ez pedig tovább fokozza az anyagi bizonytalanság érzését, aminek következménye a tömeges vásárlás és az áruhiány. Mi itt a megoldás? Röviden azt mondhatnánk, hogy a becsületes munka, a vezetéstől lefelé a konkrét termelésig, a munkaidő és a termelőeszközök optimális kihasználása, a tudományos színvonalú munkaszervezés bevezetése. A gazdasági serkentő pedig nem lehet más, mint a szigorú bérfegyelem, vagyis a munka mennyisége és minősége szerint kifizetett munkabér. Jólétet egy társadalomban csak a felelősségteljes termelő tevékenység teremthet. Nem vehetünk ki a tálból csak annyit, amennyit beletettünk. Senki sem lehet kivétel. A teremtett érték nélkül felvett bér nem más, mint Jogtalan eltulajdonítás másoktól, a közösségtől, végül önmagunktól. Mert ha kiürül a tál, végül az Is károsodik, aki érdemen felül megdézsmálta. Nem várhatunk csodákat sem az ú] vezetési módszerektől, sem pedig külföldi kölcsönöktől. Az új módszerek bármilyen Jók, csak akkor válnak be, csak akkor hozhatják meg a kívánt eredményt, ha minden munkahelyen megváltozik a munkához való viszony. Külföldi kölcsönt is csak akkor kaphat egy állam, ha a hitelező biztosítva látja a pénzét és tudja, hogy azt az adós nem herdálja el. Gazdasági vezetőink Jogos megállapítása, hogy a fegyelem bevezetéséhez a vezetőnek tekintélyre van szüksége, ami az elmúlt hónapokban nagyon megkopott. Az ezt előidéző okokról sokat lehetne beszélni. De tagadhatatlan, hogy a vezető dolgozók Joggal igénylik a vezetői tekintély helyreállítását. Az állam megfelelő törvényeivel és rendeletéivel ehhez aktiv segítséget is nyújt. A legtöbbel azonban maguk a vezetők Járulhatnak hozzá a tekintély helyreállításához. A vezető tekintélynek alapja a megfelelő szakmai hozzáértés, a dolgozókhoz fűződő emberi kapcsolatok és főleg a példamutatás a munkában és a magánéletben egyaránt. Egy szóval olyan erkölcsi profil, amely tiszteletet ébreszt a környezetben. A munkafegyelem nemcsak gazdasági szükségesség, hanem állampolgári kötelesség is. Felelősségérzet a máért és a Jövőért. Arra is gondolnunk kell, hogy miként bírál majd bennünket az utánunk Jövő nemzedék, ha egy bomló gazdasági és politikai rendszert hagyunk rá örökségül. P. E. A dunaszerdahelyi Járás az országban ismét elsőnek teljesítette gabonaeladási kötelezettségét. Aratás végén kíváncsian látogattunk el a Járási mezőgazdasági társulásra, hogy néhány szóval érdeklődjünk a sikerekről, a termelés módszereiről. Dömény Jánost, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Társulat elnökét és Bartos Andor igazgatót Jó hangulatban találtuk. — A szerződött mennyiséget már július 21-én átadtuk az államnak — mondotta Dömény elvtárs. — Sőt még 2400 tonnával meg is toldottuk. Igaz, a társadalmi rendelés nagy volt, de a terven felül eladott mennyiséggel együtt azt is teljesítettük. Amikor a hektárhozamokról érdeklődünk, egy kis gondolkodás, mérlegelés után mind a ketten kijelentik, hogy elérték a tavalyi szintet. Egyesek úgy gondolják, hogy ez nem nagy eredmény. De aki ismeri a dunaszerdahelyi Járás problémáit, másképp vélekedik. A járási mezőgazdasági társulás vezetőivel még aratás előtt készítettem egy rövid interjút, amiben már megírtam, hogy a májusi szárazság miatt, mintegy 1000 hektár búza és 1000 hektár árpa rendkívül nagy kárt szenvedett, és így ezeken a területeken a hektárhozam Jóval alacsonyabb lesz. Tehát ahhoz, hogy elérjék az átlagos 40 mázsás hektárhozamot búzából, számos szövetkezetnek rekordtermést kellett elérnie. Ez Így is történt. Simon Emil járási agronómus elmondotta, hogy 27 szövetkezetben (tehát a szövetkezetek felében) a búza hektárhozama Jóval 40 mázsán felül volt. Böngészgetünk a kimutatásokban (amelyek még nem véglegesek), és többek között megtudjuk, hogy a nyárasdi szövetkezetben az árpa 48, a búza 45 mázsás hektárhozamot adott. Több szövetkezetben találkozhatunk hasonló hozamokkal, köztük a csilizradványiban, a felbárlban, a kulcsodiban. A böngézés után Dömény elvtárs aztán mégegyszer leszögezi, hogy * búza átlagos hektárhozama Járási méretben 40 mázsa körül lesz, az árpáé pedig 33—34 mázsa. Beszélgetés közben szóba kerül a felvásárlás is. Eleinte voltak problémák, de mivel az idő is kedvezett, megoldották a raktárhiányt. A szövetkezetekben még a garázsokból is kivontatták a gépeket és ott tárolták a gabonát. A mezőgazdasági üzemek ahogy tudták, megoldották a raktárgondot. De a Járási mezőgazdasági társulás két vezetője a felvásárló szervekkel elégedetlen. — Én úgy látom, hogy a felvásárló szerv a mi járásunkban átaludta a húsz évet — jelentette ki Dömény elvtárs. — Alig építettek ú] raktárt. Igaz, két sziló építése folyamatban van, de hogy mikor lesz készen, azt senki se tudja. Ezzel nem a iArásí. felvásárló szervet akarom elmarasztalni. hanem általában, a központi felvásárlási szerveket is, mert nem törődnek a raktárak építésével. Mindig ránk számítanak. Pedig mi sem bírjuk örökké. Hisz a hektárhozamok emelkednek, tehát egyre több gabonát kell raktározni. Több olyan szövetkezetünk van, amelytől a múlt évi gabonát is csak nemrég vitték el, úgyhogy Jóformán idő sem volt a raktárak kitisztítására. A parázs vita után még szóbakerülnek a termelési módszerek. Erről inkább az agronómus beszél, aki a többéves alapos munkának tulajdonítja a nagy hozamokat. A jó talajművelés, tápanyagellátás és a vízgazdálkodás, ez a három fődolog biztosítja a rendszeres bő termést. A vízmennyiség biztosítására igen nagy gondot fordítanak, főleg a talajmüveléssel, de nem utolsósorban öntözéssel is. Idén már 800 hektár búzát és 900 hektár árpát öntöztek. Jellemző a dunaszerdahelyiekre, hogy alig fejezték be a begyűjtést, (Folytatás a 2. oldalon) Nagyszabású légibemutató Ivánkán Ha a múltban megrendezett repülőnapokat akarnánk röviden jellemezni, elég lenne erre négy rövid szó is: nagy érdeklődés, még nagyobb siker. Igen, valamennyi előző repülőnap nagy sikert aratott, ami nem is csoda, hiszen a csehszlovák pilóták minden téren a világ legjobbjaihoz tartoznak. Kiváló helyezésüket az élvonalban számtalan világbajnoki cim és nagy nemzetközi versenyen elért diadal fémjelzi. Ha a múltban megrendezett légibemutatók érdekesek voltak, úgy az idei repülőnap, a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója alkalmából rendezett légiparádé, minden eddigi hasonló rendezvényt felülmúl mind a program terjedelmében, mind pedig a résztvevők számát illetően. Hogy a színvonal a lehető legmagasabb legyen, egy-egy műsorszámot többen is begyakorolnak, s hogy végül ki lesz az, aki a nagyszámú közönség előtt bemutatja majd a tudását, azt egy külön bizottság dönti el, mely értékeli a benevezettek teljesítményét, s kiválasztja a legjobbakat. A légibemutatót nemcsak az SZNF méltó megünneplésére rendezik meg, hanem azért is, hogy pilótáink dokumentálják harci felkészültségüket, továbbá hogy a nagyközönség közelebbről is megismerhesse legsikeresebb sportpilőtáinkat, és megtekinthesse a csehszlovák repülőgépipar legújabb és legszínvonalasabb protitípusait. A repülőnap 1969 augusztus 31-én az Ivánkái repülőtéren zajlik le. A délelőtt folyamán az összegyűlteket katonazenekar és esztrádműsor szórakoztatja majd. Maga a műsor 14 órától 16,30-ig tart, és négy részre van osztva. A műsor első részében a Polgári Honvédelmi Szövetség sportpilótái és ejtőernyősei, valamint a Csehszlovák Aeroklub legjobbjai mutatják be mintegy 40 percig tartó mutatványaikat. A műsor második részében, mely kb. 20 percig tart majd, a Csehszlovák Légitársaság bemutatja legújabb közlekedési eszközeit. A program harmadik szakaszában a nézők a csehszlovák repülőipar termékeit szemlélhetik majd meg, végül a befejező részben a katonai pilóták bemutatója van műsoron. A repülőnap alkalmából, mint minden hasonló rendezvényen, augusztus 30-án és 31-én az érdeklődők sétarepülést tehetnek a város felett. A második világégés óta Szlovákia legnagyobb repülőnapjával egybekötik a második világháború és a Szlovák Nemzeti felkelésben résztvett csehszlovák pilóták találkozóját is. Befejezésül nem marad más hátra, csak Jó időt kívánni a résztvevőknek és a sok tízezres nézőseregnek. a. t. Vegyen részt a IV. Országos Aratási Ünnepségeken Nyitrán 1969. SZEPTEMBER 6.-7.-ÉN Látogassa meg a jubileumi Országos Mezőgazdasági - Élelmiszeripari Kiállítást A nyitrai Kultűrparkban 1969. aug. 30-tól szeptember 7-ig. Épül a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékműve.
