Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-13 / 50. szám
TERMELÉSI Korszerű módszerekkel gabonából öt és fél millió, korona jövedelem ■ Látogatásom célja az volt, hogy a nagyölvedi szövetkezet vezetőivel — elnökével, ökonómusával és agronómusával — elbeszélgessek a búzatermesztésben felmerült problémáikról és sikereikről. Persze, ahogyan már lenni szokott, egész sor más lényegbevágó kérdés is fölvetődött. Végül mégiscsak az eredeti témánál maradtunk. Van is miért beszélni róla, hiszen idén 500 hektáron 40,6 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Semmi esetre sem árthat, ha néhány évre visszatekintünk, és legalább nagy vonalakban ecseteljük mikor és hogyan rendezték a búzatermesztést. SZALMA' FERENCNEK, a szövetkezet agronőmusának megjegyzése alapján az 1965—1966-os esztendőben a vezetők napi megbeszélésein többek közt azt is megállapították, Ihogy a növénytermesztés általában már kellő Színvonalra került, de a búzatermesztésben még mindig van kíyánnivalő. Érthető, Ihogy nem voltak elégedettek az 1966-ban 420 hektáron elért 26,8 mázsás hektárhozammal. Tény, hogy Iha valalhol felismerik 8 hiányosságokat és azok okát, az fél Sikernek számít. így volt ez Nagyölveden is. őszintén szólva az akkoriban használatos Kosúti és Pavlovicel búzafajtáktól aligha várhattak volna többet. Ezért bővebben termő fajtákra volt szükségük. Hallották, hogy a Szovjetunióból beszerzett Bezosztája és Mironovszkája búzafajták vetőmagja számos gazdaságban kimagasló eredményt hozott. Nem sokáig gondolkodtak, hanem beszerezték a vetőmagot, a régi fajtákat pedig kihagyták a termelésből. A kezdetet 1966 őszére vezethetjük Vissza, amikor a gondosan előkészített magágyba elvetették a nagyhozamú szovjet búzafajtákat. Majd az agronómus számára elkezdődött a nem éppen türelmesnek mondható várakozás. Érthető, hiszen az emberek rábízták a szövetkezet földjeit, s ő a bizalmat jó terméssel akarta viszonozni. Aztán elérkezett a következő esztendő nyara, az aratás ideje. A végeláthatatlan búzamezők jó termést ígértek, s meg is adták a hektáronkénti 32,4 mázsás átlagos hozamot. Az előző esztendőhöz viszonyítva tehát 5,6 mázsával többet! * A szakember a szovjet bűzafajtában nem csalódott, de a tagság is jól járt. Az agronómus Ismerte a rábízott talajt. Szilárdan hitt abban is, hogy a két búzafajta s az ölvedi határ többre képes, ha megtalálja rá a módot. Amikor a járáson vagy másutt a búzatermesztéssel kapcsolatos színvonalas előadásokat tartottak, a nagyölvedi agronómust mindig az elsők közt láthattuk az összejöveteleken. Figyelte és főijegyezte, amit Adrascík professzor, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára elmondott, s a hallottakat odahaza a gyakorlatban hasznosította. Nem szolgai alkalmazásról volt sző. A szakembernek biztonságérzetre volt szüksége, hogy amit tesz, azt jól teszi, mert hiszen korszerű termelést a legkorszerűbb elmélet figyelemmel kísérése nélkül aligha képzelhetnénk. A gyakorlat emberének tehát akkor is szüksége van a biztonságra, ha tudja mit kell tennie. Persze ilyesmit csak az olyan ember érheti el, aki megbecsüli embertársai tudását, sajátját pedig nem értékeli túl. Sohasem a nagy szavak a lényegesek, hanem az, hogy ki mennyit, mennyiért és milyen minőségben termel a közösnek. A nagyölvedi szövetkezet agronómusa azok közé az emberek közé tartozik, akik saját magukról a szükségesnél is kevesebbet beszélnek, de munkájuk eredménye -mindennél többet mond. A vezetőség, látva a kitűnő kezdeti eredményt, érthető, hogy az 1967-es év őszén már 500 hektárra bővítette a búza vetésterületét. De minek részletezni a dolgokat. A múlt esztendei aratás már nem váltott ki csodálkozást. Tudták, hogy a talaj megkapta a magáét, s ezért jó termés várható. A hektárhozam 37,4 mázsa lett, idén pedig ahogyan már említettem. Az elmondottakból látható, hogy £ SZABAD FÖLDMŰVES 1969. december 13, ■ v < < \«,. ■ • négy esztendő gondos munkája következtében 13,8 mázsával emelték a búza hektárhozamát. De talán nem árt, ha közelről megvizsgáljuk Szalma Ferenc agronómus módszerét, — hiszen mások számára is tanulságos lehet. Nagyölveden régebben az ipari növények és a kukorica alá adták az istállótrágyát. Űjabban a cukorrépa és a búza alá 250 mázsa szervesanyagot adnak a föld minden hektárjára. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a Bezosztája bűzafajta meghálálja az istállőtrágyát. A szövetkezetben kukorica elővetemény után csak szükségmegoldásnak tekintik a búza vetését, s ha van más megoldás, — és megoldásnak mindig kell lennie — kukorica után búzát nem vetnek. Egyébként ez a vetésforgó okszerű beállításának függvénye. Jó előveteménynek tartják a cukorrépa után talajba került tavaszi árpát, vagyis a korán betakarított növényeket. Azért szükséges az elővetemény korai lekerülése, hogy a földet tarlóhántás után még két ízben, — vagyis kétszer hosszában, egyszer pedig keresztbe megszánthassák. Az ideális biológiai talajtevékenység szempontjából fontos továbbá a szántások közti és a vetés előtti egyenként háromhetes talajpihentetési időszak is. A műtrágyázásra Is nagy gondot fordítanak. A Bezosztája vetésterületére átlagosan számítva 340, a Mironovszkáéra pedig 320 kg műtrágyát dolgoznak a földbe tiszta hatóanyag formájában, az egyes dűlök szántórétegének tápanyagkészlete és szükséglete figyelembevételével, tehát nem találomra. Az idei termelési eredmény bizonyítja, hogy a nagyölvedi határ Bezosztája búzafajtából kiegyenlítettebb terméseredményt adott, mint a Mironovszkája. Az agronómus megfigyelte továbbá, hogy a lucerna után talajba került Mironovszkája a legalacsonyabb hektárhozamot adta. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a Mironovszkája búzafajta nem bírja a pillangós növény által a levegőből lekötött túl sok nitrogént. Igaz, hogy a növény a vetés után szépen kelt, és haragoszöld talajfelületet alkotott. Vagyis a Mironovszkája tavasszal is szebb volt, mint a többi búza. Aratás előtt pedig a növényállományból ítélve, a legnagyobb hektárhozamot remélték erről a területről. Csalódtak, mert a pillangós után vetett Mironovszkája az összes dűlők közül a legkisebb hozamot adta. Semmi kétség, a Mironovszkája nem bírja a túl sok nitrogént. Eszerint a pillangósnövények nem kedvező előveteményei. ölveden ezt tudomásul vették és megfogadták, hogy soha többé nem vetik nitrogént lekötő évelőnövények után a Mironovszkáját. Szalma Ferenc agronómus három fő tényezőre vonatkoztatja a búzatermesztés lényegét. Ha az egész műveletet 100 százaléknak tekintjük, akkor a végeredményben 25 százalékban a korszerű agrotechnika, 25 százalékban a jó vetőmag, s 50 százalékban pedig a gondos trágyázás befolyásolja a hozamok alakulását. A nagyölvedi szövetkezetben azt is megfigyelték, hogy a talajba adott .minden mázsa műtrágya (fizikai egységben számítva) egy mázsa gabonahozamot eredményezett. Szólni kell továbbá arról is, hogy a műtrágyát négy adagban dolgozzák a talajba, egy részét a tarlóhántásnál (P2O + K), a keverőszántásnál a foszfor és a kálium bizonyos hányadát, a vetőszántásnál kellő arányban nitrogént, foszfort és káliumot adnak, s közvetlenül a vetés előtt egészen kis adagban mind a három műtrágya fajtából bedolgoznak a talajba. Persze, ezt követi a téli egyszeri nitratálás 10 kg nitrogén tiszta hatóanyaggal. S mi következik aztán? — kérdezhetné valaki. Az, hogy az agronómus. legalább kétnaponként bejárja a határt, és ellenőrzi a fejlődést. Megfigyeli, hogy minden a maga idejében történtk-e, ellenkező esetben közbelép. Az agronómus munkája természetesen nemcsak a búzatermesztésben merül ki, mert annak termesztése is az előzményektől függ. Például az időben történő mélyszántás is közrejátszik a következő évek jó terméseredményének elérésénél. Ennélfogva bármi is történjék, évente szeptember közepéig a mélyszántást is befejezik. Természetesen ezt megelőzőleg alaposan megszervezik a betakarítást. Ha valamilyen üzemzavar keletkezik, rögtön eltávolítják. A gondos munkával idők folyamán kitűnő talajstruktúrát alakítottak ki. Részben ennek köszönhető, hogy idén a tervezett 70 helyett 106 vagon búzát adtak el a felvásárlóknak. A többletként eladott búza 680 ezer korona hasznot hozott a szövetkezetnek, s az értékesített gabonáért 5 millió 500 ezer korona bevételt értek el. Hoksza István A napraforgó egyelés nélküli termesztése A kutatók már régen keresik a feleletet arra a fontos kérdésre, hogy miképpen lehetne a napraforgótermesztésben a legjobb növénysűrűséget kézi egyelés nélkül elérni. A legújabb kísérletek tanúsága szerint ma már minden lehetőség megvan erre. A megfelelő kalibrált (osztályozott) vetőmagot SZKGN-B vagy SZKGN-6A négyzetes-fészkesen vetőgépre szerelt speciális SZKV—34-es tárcsával vetik el. Ezzel a különleges szerkezettel egy-egy fészekbe 2—3 db mag vethető. A megfigyelések szerint az így kialakított 38—50 ezres hektáronkénti növényszám nem módosítja lényegesen a termés mennyiségét és minőségét, viszont a kézi munkaráfordítás 40 %-út kitevő egyelés elmarad. Ennek a módszernek a nyilvánvaló takarékosságon felül többek között olyan kedvező hatása is van, mint például a napraforgőegyeléssel azonos időben jelentkező más növények agrotechnikai munkáinak gyorsabb, pontosabb elvégzése. Az észak-ukrajnai kisparcellás (200—400 m2) kísérletek adataiból azt a következtetést vonták le, hogy az egyelés nélkül termesztett napraforgó termelési költsége lényegesen kisebb. A kedvező eredmények láttán az új módszert a Stanicsno-Luganszkij kerület egyik kolhozában is kipróbálták. A nagyüzemi kísérletet 75 ha-nyi területen állították be. A kapott eredmények alapján a kolhozban azt tartják, hogy a napraforgó egyelés nélkül gazdaságosan termeszthető. Jakovlev, O. P. Jk lakosság gyors szaporulata egy-1 re komolyabb gondot okoz majd* az élelmiszerellátásnál. Ez>é(t minden lehetőséget ki kell használni, hogy minél több vitamindús élelem kerüljön asztalunkra. Tavaly a Budapesti Televízióban egy érdekes közvetítésre lettek figyelmesek a nézők. Bemutatták a laskagomba (Pleonatus esteoratus) nagyüzemi termesztését. A galántai járásban a talajjavító és építkezési társulat vezetői is különös gonddal figyelték a közvetítést, és elhatározták, hogy kapcsolatot teremtenek a magyarországi szakemberekkel, s társuláson belül megvalósítják a laskagomba termesztését. Ebből a célból ellátogattak a Győr megyei Oj Élet termelőszövetkezetbe és megtekintették a különleges gombatelepet, s végül megállapodást kötöttek. A külkereskedelmi szerveken keresztül megvásárolták a termesztés licenciáját, amelynek értelmében az oltóanyagot Magyarországtó 1 kötelesek megvásárolni. A galántaiak a társüzemekben Kosútin, Nádszegen, Zsigárdon, Űrföldön, Guralban és Sókszelőcén hozzáláttak a különleges gombatermesztéshez. Azért ezekben a mezőgazdasági üzemekben, mert olyan földterületekkel rendelkeznek, amelyet más célra nem igen tudnak felhasználni. A zúzott kukoricacsutkával töltött A laskagomba nagyüzemi termesz- igelitzsákócskákat egy héttel ezelőtt tése fatönkökön történik. Főleg nyár- felnyitották, és máris a gazdasszony fát fűrészelnek fel 30—35 cm hosszú- rendelkezésére áll egy kiló gomba. Gombatermesztés az éléskamrában ságúra. A rönkök megfelelő előkészítés után a földbe kerülnek és ezzel megkezdődik a bonyolult feladat, a beoltott tőkékbe az átszövés. Négy hónapi elföldelés után tavasszal kirakták a tönköket a hasznavehetetlen felületekre, s ugyanannyi idő után megkezdődött a gombatermés „szüretelése“ és a kiválasztott üzletekben a közelmúltban mór árulták a kitűnő húsú gombát (1 kg-ot 28,— koronáért). A tapasztalatok szerint a beoltott rönk három éven keresztül terem, és ©z alatt az idő alatt a fa súlyának mintegy 20 százaléka lesz a gombatermés. (Az első évben 5, a második évben 10, a harmadik évben újból 5 százalék lesz a termés.) Mészáros Imre, a társulat igazgatója és társai nagy gondot fordítanak a gombatelepítésre. De azzal is törődnek, hogy minél jobban elterjedjen a laskagomba termesztése. A cél érdedében bárhova hajlandók elküldeni szakembereiket, akik tanácsot adnak és elvégzik a gomba oltását is. Természetesen a gomba eladásának monopóliumát fenntartják, és csakis rajtuk keresztül lehet értékesíteni a termést. Az idei első évi termés a galántai járásban 20—25 tonna. A gombatermesztés irányítói már konzerválással is kísérleteznek. A diószegi konzervgyárban sokféle készítményt állítottak elő, amelyek nagyon ízlesetek. Ez azt jelenti, ha valóban megindul a laskagomba nagyobb méretű termesztése, minden időben lehet majd fehérjedús, gombás készítményeket vásárolni. A gombából különben nagyon sokféle étel készíthető. Pozsonyban is van olyan szakács, aki több mint negyvenféle gombás ételt tud főzni. Éppen ezért a galántátaknak az a tervük, hogy különféle recepteket adnák majd gombás ételek készítésére. Nagyon lényeges, hogy a laskagomba teljesen veszélytelen az emberi szervezetre, és a leszedés után 8—10 napig friss. Emellett az elkészített gombát többször fel lehet melegíteni anélkül, hogy veszítene ízéből. A Kasúti Állami Gazdaság gombatelepét a szüret után látogattuk meg, s így kevés gomba díszelgett a tönkökön. 2ák Vincent mérnök, a gazdaság fő ökonómusa és más hozzáértők is azt állítják, hogy öntözéssel meg lehet gyorsítani a gomba fejlődését. Ezért ők is öntözőberendezést létesítettek, és a rendkívüli száraz őszön megfelelő mennyiségű vizet juttattak a gombatelepre. Egyelőre a gombaszállítmányt főleg a fővárosba küldik, ahol öt zöldségüzletben kapható a napokban. A jövő azonban bíztató és a gazdasszonyok minden időben hozzájuthatnak majd az ízletes gombához. A Galántai Talajjavító és Építkezési Társulás igazgatóságának egyik mellékhelyiségében igelit-zsókokból bújnak ki a világosbarna hátú gombák. Az igelitzsákocskákban zúzott kukoricacsutka van, ezt oltották be a különleges anyaggal. Amíg a zacskó légmentesen el van zárva, akár egy évig is állhat anélkül, hogy a gomba kikelne. Ha azonban a zacskót felnyitják, egy héten belül körülbelül egy kilónyi gombatermés lesz. Az oltással előállított laskagombát Magyarországon már több mezőgazdasági üzemben termesztik. A gomba után elsősorban a vendéglátóipar érdeklődik, de az export lehetőség is korlátlan. A2t hiszem, a galántaiak úttörő vállalkozása is meghozza a gyümölcsét, és a gazdasszonyok örömére sem karácsonykor, sem húsvétkor vagy más alkalommal nem lesz gond friss, fehérjedús gombából különféle ízletes ételeket készíteni. Tóth Dezső Gombatelep a Kosúti Állami Gazdaságban
