Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-15 / 46. szám

KISÁLLATTENYÉSZTÉS A komáromi EFSZ-ben nagyarányú pulykate­nyésztéssel foglalkoznak. Idejében felismerték ugyanis e nagy jövő előtt álló tenyésztési ágazat gazdasági jelentőségét. Ez abban rejlik, hogy a világpiacon egyre bővebb tér jut az úgynevezett száraz, pontosabban a kevésbé zsíros húsoknak, ami természetesen — bár talán kifogásolhatóan nagyon lassú ütemben — a hazai kereslet ala­kulására is jellemző. Ha egy kinemesített puly­ka évente hatvan-nyolcvan pulykapipét ad, ez évi három-négyszáz kilós hústermelést jelent, ami nem raegvetnivaló. Igaz, a pulykapipékkel felcse­peredésükig gond van, de azután a pulyka hasz­nossága a hústermelésen kívül évi százötven— kétszáz tojás előállításában is megmutatkozik. A Mexikóban háziasított pulykák elődei, valamint az Észak- és Közép-Amerikában még ma is vadon élő pulykatörzsek egyedei persze csak tizenöt^ húsz tojást képesek produkálni. Idők folyamán főleg fehér, fekete, vörös és bronz színváltozatú pulykák tenyésztése terjedt el. Ma már a bronz­pulykán kívül ismeretes a mexikói pulyka, ame­lyet elterjedésének helye szerint virginiai vagy ausztráliai pulykának is neveznek, továbbá a bestwilli kistestű pulyka, a bourbon-red, a széles­mellű bourboni pulyka, valamint a barna pulyka és a nebrasi pulyka. Angliában huszonöt kilós testsúlyt elérő pulykafajtát is előállítottak már, a vásárlóközönségnél azonban legkedveltebbek a kis- vagy a közepes testsűlyú egyedek, viszont kimondottan keresettek az úgynevezett széles­­mellű, húsos fajták, amelyeknél a különben kiálló mellcsont testalkatilag beljebb helyezkedik el. Helyzetfelmérés szándékával látogattam meg Gaál Béla főállattenyésztőt a komáromi EFSZ gazdasági udvarán. Éppen vért vettek a pulykáktól egészségügyi vizsgálatra, amiben tanulóifjúság segédkezett, de közben alkalmat találtunk a be­szélgetésre is. — Miéta foglalkoznak pulykatenyésztéssel7 — érdeklődtem a főállattenyésztőtől. — öt éve foglalkozunk szövetkezetünkben pulykatenyész­téssel. Az alapanyag Angliából és Franciaországból származik. A fajta szélesmellű és fehértollú, de ezt idén szélesmellű bronz fajtával kereszteztük, mivel nem kaptunk külföldről fehértollú tenyészanyagot. — Ennek szfnváltozat szempontjából mi lesz az eredménye? — A fajtaalap hasad, úgyhogy fele mennyiségben fehér, fele mennyiségben pedig bronz utódokat kapunk. A pulykát na­gyon jól tudjuk belföldön értékesíteni, de Idehaza nem fizetik külön meg a pulyka fehér színét, pedig a külföld csak ezt keresi, így azután belföldre tollazatra való tekintet nélkül adjuk el. — Milyen áron adják el a pulykahúst? — Külföldön tavaly nem volt kimondottan Jó ára, mert tonnánként csak 480—500 US dollárt kaptunk érte. Az idei árat még nem ismerem teljesen. Belföldön az első minőségi osztályba tartozó élőpulykáért kilónként huszonegy koronát, a másodosztályúért pedig tizenhét koronát kapunk. Az elmúlt évben koronára átszámítva minden pulykán tisztán harminc­öt-negyven koronát kerestünk, ami kilónként hozzávetőleg öt­hat koronát Jelent. — A külföldre történő szállítás esetén ml történik a va­lutarészesedéssel ? — Ezt egyelőre a Nyitra melletti Alsóköröskényben Branko néven létrehozott üzemközi vállalatnál vezetett valuta szám­lánkon hagyjuk, és ha külföldről tenyészállatokra, berendezé­sekre vagy különféle nálunk be nem szerezhető anyagokra van szükségünk, úgy annak ellenértékét a valutarészesedés összegéből térítjük'meg. Az Alsóköröskényben működő barom­fifeldolgozó vonalat például a ma már több mint húsz tagot számláló üzemközi vállalat közös pénzén vásároltuk. A Big Dutchman cégtől az alsóköröskényi EFSZ baromfietető és itató berendezést vásároltunk. Különben tudjuk, hogy a pulyka a Jövő állata, mert húsa nem zsíros. Másrészt egy gazdasági állatunk sem veszi fel olyannyira intenzíven a takarmányt, mint éppen a pulyka, hiszen huszonnégy hét alatt hetven­nyolcvan grammos súlyról hat-hét kilósra növekedik. Gyorsan nő és Jól értékesíti a takarmányt, határozottan előnyösebben, mint a csirke vagy a kacsa. — Milyen pulyka törzsállománnyal rendelkeznek ás mennyit termelnek piacra? — Ebben az évben ezer tenyészállatot számláló törzsállo­mányunk volt és negyvenötezer pulykát keltettünk ki a ko­máromi járás részére. A Jövőévi idényre kétezer tenyészpuly­­kával készülünk és nyolcvan-százezer pultykaplpével számo­lunk járásunk és a környező Járások szövetkezetei részére. Pulyka, nyúl, gyöngytyúk és galamb KOMÁROMI valóság, tervek, elképzelések és nézetek A komáromi Járásban egyébként a pulykatenyésztés már na­gyon elterjedt. — Milyen módszert alkalmaznak nevelésük során? — Félig belterjes módszert alkalmazunk, ami részben legel­tetésből áll, ami a takarmányfogyasztást a minimálisra csök­kenti, így nehezen lehet pontos összehasonlításokat végezni más szárnyasokkal szemben, ezért ezt inkább a tiszta Ihászon kimutatásával tesszük. — A BRANKO üzemközi vállalatba vajon utólag is be lehet tagként lépniük az érdeklődő EFSZ-eknek vagy állami gazda­ságoknak? — A vállalatot eredetileg hét mezőgazdasági üzem alakította meg, amelyek között mi is szerepeltünk. A tagok száma húsz fölé emelkedett és a belépés egyelőre nincsen korlátozva, te­hát az ajtó nyitva áll. Vállalaton belül pulykatenyésztési, házinyúltenyésztési és baromfitenyésztés! szekció alakult, amelyek mindegyikének van egy vezetője. Megbízatása szerint mindenekelőtt ő gondoskodik a tenyésztéssel kapcsolatos is­meretek összegyűjtésével, segítséget nyújt és tanácsot ad az új tenyészetek bevezetése során és figyelemmel tartja a piaci helyzet alakulását úgy belföldön, mint külföldön és tájékoz­tatja az érdekelteket. Alsóköröskényi üzemünkben a baromfit levágjuk, tisztítjuk, csomagoljuk, hűtjük és a hűtőtárolóból azután külföldre vagy a belföldi piacra szállítjuk. — A pulyka-feldolgozáson kívül nagyobb tételekben mivel foglalkoznak még? — Az idei évre tervbevettük ötszázezer darab gyöngytyúk kivitelét, amely tervet valószínűleg sikerül teljesítenünk. Az elmúlt évben hozzávetőleg háromszázezer gyöngytyúkot expor­táltunk. — Hogyan alakult a gyöngytyúk eladási ára? — Az nagyon Jól kifizetődött, mert a vágott gyöngytyúk világpiaci ára koronára átszámítva kilónként harminc korona felett mozgott. Az állami felvásárló vállalat ezzel szemben élősúlykilójáért tudomásom szerint mindössze tizennégy koro­nát fizet. Nálunk egyelőre még nem értékelik a gyöngytyúkot, talán azért is, mivel nem ismerik. Ezért próbálkozunk olcsóbb, második minőségi osztályba tartozó gyöngytyúkkal a hazai piacon célt érni. A félvadon, legeltetéssel nevelt gyöngytyúk húsa igen hasonlít a fácán húsálhoz. Különösen nagy érdeklő­dés mutatkozik a gyöngytyúk iránt Ausztriában, Nyugat-Né­­metországban és Franciaországban. A figyelem azért fordul felénk, mert külföldön eltiltották a különféle antibiotikumok takarmánykeverékben történő alkalmazását, amelyeket az in­tenzív nevelés folyamán alkalmaztak, illetőleg részben még alkalmaznak. Mi viszont félintenzív tartással, nagyobbrészt legeltetéssel és antibiotikumok alkalmazása nélkül neveljük a gyöngytyúkot, ezért velünk szemben a nevelést illetően tel­jes a külföldi vásárlók bizalma. — Említette a házinyúltenyésztési szekció megalakulását és működését üzemközi vállalatukon belül. Ezzel kapcsolatban hogyan fejlődik a helyzet? — Mi Káván alakítottuk meg a házinyúlszaporító tenyésze­tet, ahol kaliforniai fehér alapból hibrid nyulakat állítunk elő, hasonlóan mint a magyarországi Tarjáni Állami Gazda­ságban és másutt, ahol megszüntetve a szarvasmarha- és a sertéstenyésztést, nagyüzemi módon tízezer számra tenyésztik a külföldön igen keresett házinyulat. Az ő szakembereik itt Jártak előadásokat is tartottak, de nálunk egyelőre nagyüzemi módon még nem Indult meg a házinyúltenyésztés. A szövet­kezetek még nem rendelkeznek kellő tapasztalatokkal, veze­tőik nem hisznek abban, amit máshol sikerrel végeznek, ha­nem maguk akarják a tenyésztést kipróbálni kicsiben, mielőtt nagyüzemileg bevezetnék. Persze ez néhány éves veszteséget Jelent, pedig a világpiac minden mennyiségben átvenné a házi­­nyúlhúst, Jó áron. A BRANKO bármilyen mennyiségért, amelyet előre bejelentenek, teherautóval eljön és még háromszáz darabbal is érdemes a vállalatnak Bécsbe menni, mivel a világ­piaci ára tonnánként kibelezve 920 dollár, ami kilónként több mint huszonöt koronát Jelent. Ezen kívül megmarad a bőr, amelyet a KARA szőrmeipari vállalat vesz át feldolgozásra és amelynek ellenértékét az említett áron kívül a tenyésztő kap­ja kézhez. A vágott nyulat fejjel együtt veszik át, mivel ez agyból Svájcban hormonzavar elleni orvosságot gyártanak. Érdekes összehasonlítani a kilencszázhúsz dolláros árat a pe­csenyecsirkék tonnánkénti világpiaci árával, amely nemegé­szen négyszáz dollár. Az exportált áruért az eladó nem az alacsonyabb hazai árat, hanem a Jelentősen magasabb kül­földi árat kapja. Ez idén a pulykahúsnál hozzávetőleg hatszáz dollárra alakul. — A pecsenyecsirkék világpiaci ára jelenleg megállapodott és jelek szerint a jövőben inkább csökkenő mint emelkedő irányzatot mutat, s ráadásul hátránya az aránylag nagy meny­­nyiségű szemestakarmány fogyasztás. A legeltetéses gyöngy­tyúk- és pulykatenyésztés kevés takarmányfogyasztással jár s a világpiaci ár kielégítő. A házinyúl húsának világpiaci ára a legelőnyösebb, szemestakarmány fogyasztása pedig a leg­csekélyebb, mivel zöldtakarmány képezheti eledelének zömét. Mit tud tehát mindezek alapján ajánlani mint főállattenyésztő az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban dolgozó kollégáinak? — Csakis azt, hogy komoly megfontolással, az adott körül­mények között legnagyobb mennyiség előállításának céljával kellene tevékenykedni az említett tenyésztési ágazatok beve­zetésén. A környező államok, például Magyarország, Lengyel­­ország, Románia sem alszik. Magyarországon a Földművelés- és Közélelmezésügyí Minisztériumban már külön nyúlosztály működik, s a legjobb szakemberek tanulmányozzák a tenyész­tési, valamint kereskedelmi kérdéseket külföldön. Románia főleg a gyöngytyűktenyésztés nagyüzemi elterjesztése terén fejt ki nagy energiát. Lengyelország mindhárom területen előretörőben van. Ami a gyöngytyúkot illeti, könnyen elő tud­nánk állítani és el tudnánk adni egy millió darabot is évente, de ezt pillanatnyilag a szükséges berendezések hiánya aka­dályozza. Legnagyobb gondoskodást a keltetőből kikerülő pulykapipék igényelnek. — A húsgalamb tenyésztésével kapcsolatban mi a vélemé­nye? — Például Magyarországon ez is nagyon előretörőben van, s a világpiaci ára a nyúlhúsénál is magosabb. Ezen a téren a King és más fajta, egykilós testsúlyt rövid idő alatt elérő galambok nagyüzemi tenyésztése felé irányul újabban az igye­kezet. Bennünket pillanatnyilag a házinyulak érdekelnek, de tudjuk, hogy a húsgalambok nagyüzemi tenyésztésének Ideje is elérkezett. A nyulakat illetően a kérdéssel legmélyebben a kávái, az izsai és a nemesócsai EFSZ foglalkozik. Nemes­­ócsa a tervek szerint hetente legalább háromezer házinyulat adna vágásra. — Vajon remény van-e arra, hogy a nyitrai BIOVETÁ-nál sikerül elintézni a speciális keveréktakarmányok előállítását? — A premixeket és a nyulak részére egészségvédelem szem­pontjából fontos antibiotikumokat megbeszélések szerint a BIOVETA gyártaná. Sajnos a keveréktakarmányok kérdése ná­lunk általában még nem áll a szükséges szinten. Másutt ezek gyártása már szervezetten, szinte hibátlanul folyik. Nálunk a pulykák részére kezdenek gyártani keveréktakarmányt, amit majd Verebélyen készítenek. Ennek megvalósulását a minisz­térium erőteljesen támogatja. A gyöngytyúk részére nem szük­séges a keveréktakarmány, mert ez igénytelen és megelégszik hulladékmagvakkal is. Örvendetes, hogy adva van néhány olyan gazdasági kisállat, amelyek tenyésztése ökonómiailag magasan jövedelmező lehet, csupán egy lenne fontos: kivetkőzni végre a tunyaságból és tespedésből, meggondoltan határozni s gyorsan cselekedni, amíg nem késő, vagyis amíg a környező államok ügyes mező­­gazdasági vezetői nem vágtatnak sok lóhosszal elénk abban a versenyben, amelyben lovunk Jelenleg az utolsó. KUCSERA SZILARD ■Jem valami szívderítő lát­­vány, amikor a hlzólibák szűk ketrece csatakos, trágyás Az állatok tolla nedves, meg hamuit, a hastollak meg ép­penséggel hiányoznak is, mert lepállnttak, lekoptak. A nagy mennyiségű híg ürülék, a ki­fröcskölt ivóvíz némely libatö­mő ketrecet olyan lucskossá teszi, hogy oda belépni sem ta­nácsos, hát még leülni a tömés idegére. Nemcsak visszataszító lát­vány az almozatlan, vagy hiá­nyosan almozott tömőketrec, hanem súlyos károk forrása is. Tönkremegy az állatok testét fedő toll, s ez a feldolgozóban történő mosás után is csak csökkent értékű. A hastollak leknpása torzsakossá teszi a li­ba testét s a letöredezett tollak nehezen távolíthatók el róla. edénybe és ne az állatok közé tegyük, hanem a ketrecen kí­vülre és megfelelő magasságra. Ha az itatóvélyút olyan magas­ra állítjuk, hogy a libák éppen csak elérjék, nem tudják ki-Almozzunk a hízólibák alá A toll által nem védett bőr ki­­vörösdik, a feldolgozás, tisztí­tás során könnyen sérül, sza­kad. A toll tönkremenését, a lúd hasbőrösödését, szakadá­sát megelőzhetjük. Fontos, hogy a hlzóludak ivóvizét ne ócska fröcskölni belőle a vizet. A; is lényeges, hogy a tö­mőbe fogott libák alatt mindig száraz, friss alom legyen. Leg jobb, ha a reggeli töméskor szórunk frisset a régi, szeny­­nyezett alomra s időnként ki is cseréljük az elhasználtat. A li­ba alá legjobban bevált a puha gyaluforgács. A szalma a leg általánosabban használt alnm, azonban nem elég jó nedvszí­vó s könnyen öszetömődik. A szalma akkor alkalmas, ha sok van belőle és nem gond, hogy gyakran cseréljük, újítjuk. A hízólibát is lehet higiéni­kus körülmények között tarta­ni, megőrizhető tollának épsé­ge, tisztasága. Ehhez azonban az szükséges, hogy megakadá­lyozzuk a hizlaló ketrec elvi­­zesedését, megfelelő itatóedény használatával, rendszeres átmo­sássá!. (g) Bronzpulykák a legelőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom