Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-15 / 46. szám

BEL- ES KÜLPOLITIKA A NAGY OKTÓBERRE EMLÉKEZTÜNK Ünnepi gyűlések Prágában és Brafislavában Az egész országban a nagy eseményhez méltó keretek között a dolgozók lelkes részvételével ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulóját. A kommunisták és hazánk lakossága újból kifejezést adott a Szovjetunió iránti barátságának, hálájának és ragaszkodásának. PRÁGÁBAN a Fuöík Park palotájában ünnepelték a főváros dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. A díszemelvényen dr. G. Husák vezetésével helyet foglaltak a párt és az állam vezetői, a Nem­zeti Front Központi Bizottságának tagjai. A díszemelvényen megjelent S. V. Cservonyenko a Szovjetunió prágai nagykövete, a Szovjet-Csehszlovák Ba­ráti Társaság hazánkba érkezett küldöttségének öt tagja. A csehszlovák és szovjet állami himnuszok elhangzása után O. Matejka a prágai városi bizottság vezető titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Dr. J. Kempny professzor a CSKP KB elnökségének tagja tartotta meg ün­nepi beszédét. Felszólalását a jelenlevők élénk érdeklődéssel kisérték és helyeslésük jeléül többször is félbeszakították ütemes tapssal. Ezután Cservonyenko elvtárs méltatta a Nagy Októberi Szocialista For­radalom jelentőségét, amely lehetővé tette a világ első szocialista államá­nak megalakulását. Énnek az államnak az ereje nemcsak az imperialista intervenció elleni harcban mutatkozott meg, hanem később a német fasiz­mus elleni küzdelemben és a szabadságukért harcoló többi nemzet felsza­badító harcában is — mondta többek közt. BRATISLAVÄBAN az ünnepi nagygyűlés a Kultúra és Pihenés Parkjában zajlott le. Az elnöki díszemelvényen Stefan Sádovsky, az SZLKP KB első titkára, dr. Peter Colotka, az SZSZK miniszterelnöke, Ondrej Klokoő, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöke, J. Savéi, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövet­ség Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, a szocialista országok Bra­­tistevában akreditált képviselői, köztük I. S. Kuznyecov, a Szovjetunió bra­­tisíavai főkonzulja, Kijev testvér város küldöttsége és más neves személyi­ségek foglaltak helyet. Az ünnepi beszédet Sádovsky elvtárs mondta. Be­széde után felszólalt I. S. Kuznyecov, aki tolmácsolta a Szovjetunió népei­nek forró baráti üdvözletét és beszélt a Szovjetuniónak a forradalom győ­zelme óta elért nagy sikereiről. Kiemelte a mezőgazdaságban, az iparban, a tudományban és a technikában, valamint az űrkutatásban elért hatalmas eredményeket. Ezt követően a nagygyűlés résztvevői üdvözlő levelet küld­tek a Szovjetunió népeinek az ünnep alkalmából. Az ünnepség az Interna­­clonálé hangjaival ért véget. Dr. J. Kempny ünnepi beszédéből Dr. J. Kempny ünnepi beszédének bevezető részében rámutatott arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első ízben törte szét a rabság bilincseit és ezzel megkezdŐT dött az emberiség új történelme. Megkezdődött a szocialista forrada­lom, a gyarmatosítás széthullásának, a kapitalizmus agóniájának és a szo­cializmus fejlődésének korszaka. A mai optimizmusunk — mondotta Kempny elvtárs többek közt — nem naiv, romantikus, primitív és elva­kult. A társadalmi fejlődés törvényei­nek tudományos ismeretein alapul és forrása az a tudományos meggyőző­dés, hogy a világ feltartóztathatatla­nul a kommunizmus irányába fejlő­dik. Különféle revizionisták és oppor­tunisták a burzsoáziával együtt ha­mis elméleteket hirdetnek arról, hogy a marxizmus elavult és új „mo­delleket“ gondolnak ki, amelyeket aztán elneveznek nemzetinek, vagy „demokratikus“ szocializmusnak, vagy „emberi arcú“ szocializmusnak. A revizionizmus, amely ellen már Lenin küzdött, ma éppen olyan veszélyes mint ötven évvel ezelőtt volt. Azon­ban ma már a szocializmust nemcsak hős vörös katonák védik, hanem mo­dern légi és kozmikus, köztük a ra­kéták, atom- és termonukleáris fegy­verek. Ezért nem kockáztathatja a burzsoázia egy új háború kirobban­tását, Csődöt mondtak azok az impe­rialista remények is, hogy a szocia­lista országok közösségét gazdasági­lag megsemmisítik. Szocializmus csak egy lehet — mondotta Kempny elvtárs — és ezért bíráljuk most és a jövőben is azokat, akik burkoltan vagy nyíltan a leni­­nizmust össze akarják kapcsolni az ún. bürokratikus szocializmussal. Éle­sen bíráljuk és bírálni fogjuk mind­azokat az ún. teoretikusokat, akik Marxszal visszaélve — a demokratikus „európai szocializmus“ koncepcióját hirdetik. Az ilyen mesterséges meg­osztás csak a szocializmus ellensé­geinek kedvez. Mindnyájan átéltük a múlt évben a szocializmus lényegé­nek különös értelmezésére tett kísér­leteket. És le is vonjuk belőlük a kö­telező tanulságokat. Mozgalmunk széthullana és nem teljesítené fel­adatát, ha lemondana a szocializmus egységes értelmezéséről, A szocializ­mus alapját őriznünk kell mint sze­münk fényét az ellenség és a . revi­zionisták ellen és ezt türelmesen meg kell magyaráznunk az átmeneti­leg megtévedt embereknek — mon­dotta beszéde végén Kempny elvtárs. Stefan Sádovsky elvtárs beszéde Az SZLKP KB első titkára beszéde elején méltatta a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentőségét, a­­mely a mi számunkra is mindig ün­nep és figyelmünket e világtörténel­mi jelentőségű esenfiény felé fordítja. Az októberi forradalom azóta a tör­ténelem mozdonyává lett, amely fo­kozódó hatást vált ki, évről évre az egész világ fejlődésére. Sádovsky elvtárs foglalkozott a kommunista pártnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban betöltött szerepével, s a Szovjetunió népeinek hősi harcával a politikai és az ideoló­giai diverzió, a tőkéshatalmák inter­venciós hadseregei ellen. Hangsú­lyozta a Nagy Október jelentőségét a nemzetközi proletariátusnak, a világ kommunista és munkáspártjainak az antagonista társadalmi rendszerek elleni harcában. Világméretekben tovább tartanak az alapvető osztályellentétek; az im­perializmus fejlődésében mutatkozó új vonások ennek lényegén semmit sem változtatnak. A törekvés: foko­zatosan elszigetelni az egyes szocia­lista országokat a Szovjetuniótól, nem olyan bonyolult manőver, hogy vele kapcsolatban a marxista-leninista pártnak kívülről kelljen ösztönzése­ket kapnia ahlhoz, hogy megértse sa­ját történelmi felelősségét a szocia­lista országok közössége, a világ munkásmozgalma és saját dolgozó népe előtt. Legfeljebb akkor, ha poli­tikájában lecsúszik a nacionalizmus pozícióira, ami gyakori oka a jobb­oldali opportunizmusnak. Pártunk csaknem fél évszázados történelme folyamán mindig igyeke­zett teljesíteni október internaciona­lista hagyatékát mind a polgári köz­társaság feltételei között, mind a feb­ruárhoz vezető út stratégiai-taktikai koncepciójában, februárban és utána, a szocialista forradalom építésében. A Szovjetuniónak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a szo­cializmus építésében szerzett tapasz­talatai kimeríthetetlen forrására, a leninizmus kimeríthetetlen forrására támaszkodva CseTiszlovákia Kommu­nista Pártja a Szovjetunió felé orien­tálódva mindig számíthatott e szocia­lista nagyhatalom támogatására. A marixsták-leninisták sohasem ta­gadták annak szükségességét, hogy a hatalom forradalmi átvételében és a szocialikmus építésében tekintettel kell lenni az egyes országok nemzeti sajátosságaira, de a kommunista vi­lágmozgalom nem egyszer hangsú­lyozta a szocializmus építése fő tör­vényszerűségeinek döntő jelentőségét valamennyi országra nézve. Maga az élet mutatja, hogy a proletár forra­dalom általános érvényű törvényeinek és a szocializmus építése általános elveinek elutasítása a sajátosság ürü­gye alatt a marxizmus-leninizmus és az internacionalizmus útjáról való letéréshez, és az opportunizmus pozí­cióira való áttéréshez vezet. Tudjuk, milyen támadásokat vezet­tek az antiszociálist« és a jobboldali erők társadalmunk életének vala­mennyi döntő területén a társadalom létének alapjai ellen. E támadások­ban tavaly és ez év elején jelentős helyet foglalt el nálunk a szovjetelle­nes propaganda is, s ezen belül mint sajátos vonás, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom történelmi meg­­indokoltságának, nemzetközi jelentő­ségének és internacionalista jellegé­nek eszmei, elméleti, stratégiai-takti­kai és politikai alapjainak a tagadá­sa. Ebben az időszakban szokás volt arról írni és beszélni, hogy az Októ­beri Szocialista Forradalom történel­mileg indokolatlan jelenség volt, hogy a leninizmusnak nincs nemzetközi érvényessége stb. Nyilvánvaló kísér­let volt ez arra, hogy terjesztői diszkreditálják a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentőségét, a forradalomét, mely népünk gondolko­zásába, mint rendkívüli történelmi esemény, mint a nemzetközi munkás­­osztály gyakorlati harcba indulásá­nak kezdete vésődött be. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ezen tagadásával párhuzamosan vontak le következtetéseket a mi februárunkról, szocialista útunkról, melyet éppen Október tapasztalatainak a mi köz­társaságunk konkrét helyzetére való alkalmazásával valósítottunk meg. Ügyesen felhasználták ez irányban azokat a hibákat, amelyeket a Szov­jetunió egynémely, későbbi időszak­ból származó tapasztalatainak mecha­nikus átvétele hozott magával, s a­­melyeket pártunk maga is éles kriti­ka alá vett. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom történelmi hagyatéka a Szov­jetunió iránti internacionalista köte­lékeink ellen irányuló széles körű ideológiai támadásnak végeredmény­ben a szocializmus alapjainak a fel­számolásában kellett volna kicsúcso­sodnia Csehszlovákiában. A Nagy Októberi Szocialista Fqrra­­dalom egyik legfontosabb és legalap­vetőbb történelmi hagyatéka a marx­ista-leninista párt léte, eszmei és cse­lekvő egysége, vezető szerepe a szo­cialista társadalomban és internacio­nalista jellege. A párt tudatosan meg­tévesztő felosztása progresszív és konzervatív elemekre, a pártban ható progresszív és konzervatív irányza­tok marxista elemzés nélkül szélesre tárták az ajtót a demagógia előtt magában a »pártban, de rajta kívül is. E demagógia segítségével aztán az antiszocialista és a szovjetellenes elemek könnyen indítottak támadást a párt ellen, és a pártban levő jobb­oldali erők kiadós segítségével meg­osztották a pártot, a két kikonstruált áramlatot szembefordították egymás­sal, s így a párt marxista-leninista, internacionalista osztályegységét gya­korlatilag megbénították. Jól átgondolt támadás volt ez a párt egysége ellen, a párt szervezeti alapelvei, és különösen a demokra­tikus centralizmus elve ellen. A de­mokratikus centralizmus elválasztha­tatlanul összefügg a pártvezetés kol­lektív jellegével. A pártpolitika sze­mélyekre való kötöttsége volt a fő fegyver a vezetés egysége, a döntések kollektív volta ismert lenini elve el­len. E taktika eredményeit még meg­hatványozta a tömegtájékoztatási eszközöknek e taktika szolgálatába való átállása. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom idei évfordulójának ünnepsé­geire olyan időszakban kerül sor, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja egész tevékenységében meg­újítja a proletár internacionalizmus valamennyi elvét, és energikus lépé­seket tesz, hogy megszilárdítsa az egységet az összes szocialista orszá­gokkal. Célunk, s ez parancsoló szükséges­ség számunkra, hogy megszilárdítsuk szövetségünket a Szovjetunióval és a többi szövetséges szocialista ország­gal, ami elsősorban a szocialista tár­sadalom építésének internacionalista jellegéből, az osztálykáderek, a célok és az ideológiák azonosságából kö­vetkezik. A Csehszlovákia biztonságára vo­natkozó nemzetközi garanciák szem­pontjából, valamint abból a szem­pontból, hogy pártunknak és szocia­lista államunknak életbevágó érdekei fűződnek a nemzetközi kommunista mozgalom és az egész antiimperia­­lista front egységéhez, alapvető je­lentősége van a CSKP szeptemberi plenáris ülése határozatának, mellyel a párt legfőbb szerve hatályon kívül helyezte a pártszervek azon állásfog­lalásait, és az elmúlt évnek azokat az akcióit, amelyek az osztályérde­kekkel ellentétes magatartásból in­dultak ki, ellentétben álltak a marx­­izmus-leninizmussal, s az antiszocia­lista és a szovjetellenes erők malmá­ra hajtották a vizet. örülünk, amikor megállapíthatjuk, hogy a párt erőfeszítései népünk megértésével találkoznak. Sádovsky elvtárs a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hagyományai­nak, a két nép és a két párt barát­ságának éltetésével fejezte be beszé­dét. HÍmat A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 52. évfordulója alkal­mából katonai díszszemle zajlott le a moszkvai Vörös Téren. A fegyveres erők felvonulását a katonák díszme­nete vezette be, azután előbb a pán­célos járművek, a gépesített lövész­egységek, a közepes és a nehéz harc­kocsik, majd a rakétaegységek vonul­tak fel. A légvédelmi rakéták között láthatta a nagyszámú résztvevő azt a különleges fejű rakétát, amely igen nagy távolságból is egész repülő kö­telékeket képes megsemmisíteni. A 40—50 méter hosszú ballisztikus, or­­bitális és globális rakéták következ­tek, majd az új típusú stratégiai há­romlépcsős interkontinentális rakéták zárták le a díszmenetet. Greesko marsall honvédelmi minisz­ter ünnepi beszédében megállapította, hogy Lenin születésének 100. évfor­dulója alkalmából szervezett országos verseny során a Szovjetunió újabb gazdasági sikereket ért el. Majd a vietnami agresszióról és a közel­­keleti helyzetről szólva kijelentette, hogy bár az imperinlizmus minden eszközzel igyekszik gátolni a szocia­lista- országok fejlődését, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom előre törését nem bírja megakadá­lyozni. Nincs olyan érő, amely ezt fel tudná tartóztatni, — hangsúlyozta Greesko elvtárs. ■Ar A MOSZKVAI PRAVDA vasárnapi számának vezércikke az ipari terme­lés gyors növekedésével foglalkozik, és megállapítja, hogy ez a növekedés sokkal gyorsabb, mint ahogy azt az SZKP kongresszusának irányelvei ki­tűzték. A villamosáram termelése az idén csaknem eléri a 090 milliárd kilowattórát, a kőolajtermelés a 329 millió tonnát, az acéltermelés a 110 millió tonnát és a műtrágya-gyártás a 47 millió tonnát. A vezércikk ezután megállapítja, hogy az utóbbi négy év folyamán a Szovjetunióban 1500 ipari nagyüzem épült fel. Ami a mezőgazdasági ter­melést illeti, a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére az idei év jónak ígérkezik és a mezőgazdaság fejlődé­sében kedvezően hatottak a párt erre vonatkozó intézkedései. Felgyorsult a műszaki haladás és a gazdaságirányí­tás tökéletesítése és a tudományos munkaszervezés állandóan növeli a termelés hatékonyságát. Ez megmu­tatkozik a dolgozók keresetének, anyagi és kulturális színvonalának emelkedésében. Az ötéves terv kez­dete óta megnövekedett a lakosság átlagos reálbére és több mint 40 mil­lió ember költözött új lakásba, vagy javított lakáskörülményein. A CSEMADOK Központi Bizottságának ülése A CSEMADOK Központi Bizottsága — Dobos László vezetésével — tegnap, Pozsonyban ülést tartott. Az ülé­sen megtárgyalták a szervezeti élet időszerű problé­máit, melyet Szőke József, a KB vezető titkára terjesz­tett elő. Ugyancsak sor került az 1970. évi munkaterv megtárgyalására és jóváhagyására. Elfogadták azokat az alapelveket is, melyek a CSEMADOK kollektív tag­ságára vonatkozó irányelveket, valamint a választott szervek jogairól és kötelességeiről szóló elveket tartal­mazzák. A szervezeti életre vonatkozóan a Központi Bizottság jóváhagyta azt a javaslatot, mely a helyi szer­vezetek évzáró közgyűléseivel, valamint a járási aktí­vák megtartásával kapcsolatos. Az ülés befejezéseként a Központi Bizottság határozatot fogadott el. A határozat leszögezi; a CSEMADOK-szervek és szer­vezetek munkáját általában pozitívan lehet értékelni, s az ország legválságosabb napjaiban is a párt politi­kájának őszinte támogatása hatotta át tevékenységüket. Az augusztusi napokban elfogadott egyes dokumentu­mok — melyeket a KB semmisnek nyilvánított —, és egyedi jelenségek kivételével a szervezetben sfem szov­jet- sem szocialistaellenes megnyilvánulások nem érvé­nyesültek. „Csehszlovákia magyarságának túlnyomó többsége az internacionalizmus elvét védte s a kivezető utat a párt következetes politikájában látta“ — álla­pítja meg a határozat. A Központi Bizottság konkrét intézkedéseket tett a párt vezető szerepe elmélyítése érdekében, s leszögezi „harcol a párt és a társadalmi élet különböző területein megnyilvánuló jobboldali, nacionalista áramlatok, s azok képviselői ellen, s elhatárolja magát mindazoktól, akik közösségünkben a nacionalizmus és a nemzeti gyűlöl­ködés gondolatát szítják.“ A Központi Bizottság az elmúlt másfél évben végzett munka értékelésére külön-bizottságot létesített. A hatá­rozat leszögezi azt is, „a központi, járási és helyi szerveink, szervezeteink részéről a megértés szellemé­ben, a párt politikájának védelme és segítsége érdeké­ben kívánunk együttműködni a Matica Slovenská köz­ponti, járási és helyi szerveivel“. A Központi Bizottság ugyanakkor megerősítette Fábry Zoltán elvtársat a CSEMADOK örökös díszelnöke, és Lőrincz Gyula elvtársat a CSEMADOK díszelnöke tiszt­ségében. Befejezésül a határozat leszögezi: a CSEMADOK a jö­vőben is a párt politikája szellemében fejti ki tevékeny­ségét, s mindent megtesz országunk és a szocialista országok egysége erősítése érdekében. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom