Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-12 / 28. szám

SPORT dául, hogy ha vidéken játszott a fut­ballcsapat, úgy engedélyt kellett sze­rezni a katonai parancsnokságtól, a mérkőzés színhelyén pedig csak csendőrségi ellenőrzés után léphettek pályára. Az egyesület a nehézségek ellenére szépen fejlődött és 1921-ben kerületi bajnokságot nyert. Röviddel később hatósági feloszlatás sorsára jutott. Hasonló sors érte az 1921-ben alakult JÖBARÁTOK, valamint a MI'E-t is (Munkás Testedző Egyesületet). Ek­kor került sor a SK Nitra megalakítá­sára, melybe existenciális okokból át­léptek a volt NYAC játékosai. Nagy­szerű játékos-anyag volt ez, mely a bajnokság tavaszi fordulóját 49:0 im­pozáns gólaránnyal nyerte. Az egye­sület 1923-ban anyagi gondok miatt feloszlott. Az első köztársaság éveiben három katonacsapat is működött Nyitrán, az YMKA, SPAD, VOJ. 11., melyek'jó já­tékerőt képviseltek, mivel játékosai az ország különféle jónevfl egyesüle­teiből verődtek össze. Az SK NITRA megszűnése után egy éven keresztül nem volt sportélet Nyitrán. A Szigeti és a Kálvária-úti sporttelepet felverte a gaz, a sporto­lók tétlenségre voltak kárhoztatva. Néhány lelkes sportbarát, nem tudva tovább nézni ezt a hervadást, új egye­sület szervezését kezdte meg. Az elő­készítő bizottság elnöke Csulák Géza lett. Megalakult az AC Nitra és fejlődés­nek indult. Évtizedeken keresztül' je­lentős szerepet töltött be a szloven­­szkói futballéletben, Legjelentősebb, országos érdekű sportrendezvénye a több éven át ismétlődő Pribina serleg­mérkőzések megrendezése volt, mely­nek 1933. évi megnyitóján a lengyel Cracovia, a jugoszláv Concordia, a po­zsonyi SK Bratislava és a nyitrai AC Nitra vettek részt. Az egyesület át­élte a második világháborút is, bár sorai megritkultak. A nyitrai futball-életben az elmúlt évtizedek során csillogó nevek tűn­tek fel, melyekre szívesen emlékezik a sportrajongók népes tábora. Az el­ső nemzedék tagjai a válogatott Csulák, Slapka, Varga, Stastny mel­let a legendás hírű Kucsmik, Jurik, a prágai Sláviából idekerült Vycpálek, a bécsi WAC játékosa Kucsera, az Algírba származott Bicsiste, a Fran­ciaországban is érvényesült Kovácsik, a saját nevelésű Fischer, Takács, - a két Hanák, Mácsik, Weisz, továbbá a sport mestere Putyera, a gólkirály Pucher, Csurgali, Hrncsár, Paduch, Kubacska, Lesicky és a mai nemzedék tagjai mind-mind öregbítették a nyit­rai futball hírét. A legfiatalabb asztaliteniszezők az EB előtt Csehszlovákia fiú és leánycsapata az Európa-bajnokság védője % Nehéz próba lesz a legjobbnak kijáró cím megszerzése 4# A szovjetek jól felkészültek £ Az egyéni számokban szoros küzdelem várható 9 Az utánpótlás kérdése mindenütt prob­léma 0 A magyarok előkelő helyezésre számíthatnak # Július 14—18-a között rendezik meg Obertraenben az idei ifjúsági asztali­­tenisz Eurőpa-bajnokságot. A tét nagy, a nevezések már befutottak, a csapa­tok lázasan készülnek a vetélkedésre. A vezetők megfontolt körültekintéssel válogatják ki védenceik legjobbjait. Fiú- és leányválogatottunkra foko­zott felelősség hárul, annál is inkább, mert mindkét együttes Európa-csapat­­bajnok. Ezt a megtisztelő címet a le­­ningrádi tornán nyertük el. Országos válogatottunk mindkét döntőben a Szovjetunió legjobbjaival küzdött. A szovjetek ezúttal visszavágásra készül­nek, tervszerű edzési műsoruk arra enged következtetni, hogy beleszólást kérnek az 1969 es bajnoki döntő küz­delmeibe. Piliszjan, Zlenko, Eglitisz, Volkova, Gedrajtyije forró perceket okozhatnak az EB valamennyi csapa tának. Természetesen nem szabad megfeledkezni a svédekről, angolok ról, nyugatnémetekről, magyarokról, az NDK versenyzőiről — no meg fia­tal tehetségeinkről sem. Éppen ezért az elsőség megvédése mindkét ver­senyszámban komoly próba elé állítja fiainkat és leányainkat. A fiúversenyzőknél a kiemelés sor­rendje a következő: Eglitisz (szovjet). Jónyer (magyar), Bengston (svéd), Taylor (angol), Tímár (magyar), An­­dersson (svéd), Piliszjan (szovjet), Túrái (csehszlovák). A lányok cso­portvezetői: Vostová (csehszlovák), Resler (jugoszláv), Schmitt (angol), Krizsan (román), Izsó (magyar), Ste­phan (NDK), Grőfová (csehszlovák), Hendriksen (nyugatnémet). Az egyéni számokban szoros küzde­lem várható. A magyarok jó formát árulnak el. Klampár, a leningrádi döntő egyik szereplője ezennel újra részese lehet a végső küzdelemnek, a Tímár—Jónyér páros helyezése sem kilátástalan. Amennyiben a magyar együttes megőrzi higgadtságát, úgy előkelő helyezésre számíthat. A csapatkapitányok több verseny­zőt állítanak csatarendbe. Érdekük: minél szélesebb réteg vegyen részt nemzetközi, bajnoki találkozókon. Az utánpótlás kérdése foglalkoztatja az edzőket a legtöbb országban. A fel­nőttek Idővel kiesnek, elfoglaltságuk nem engedi meg az intenzívebb ed­zést. A fiataloknak át kell venniük az idősebbek szerepkörét. Ez nem sike­rül mindenkor simán. Hosszabb Idő telik el, amíg a fiatalabb generáció felnő a nagyok színvonalára. A fia­talok nagy tömegeit vonják be, mert helyesen abból indulnak ki, hogy az edzőknek jelentős tartalékanyaggal kell rendelkezniük. Ezért árgus sze­mekkel figyelik a tehetséges iskoláso­kat, s mihelyt felfedeznek valakit, azt máris komoly edzésbe fogják. Az edző helyes módszerétől, lélektani felké­szültségétől függ sok esetben véden­ce nemzetközi szereplése. H. T. Közben 1939-ben újjászervezték a JÖBARÁTOK sportegyesületet, melynek keretében megalakultak a sportegye­sületek a környékbeli magyar falvak­ban is. Vicsapapátin a Törekvés, Nyit­­raegerszegen az Egyetértés, Berencs- Nagyfalun a Testvériség, Nyitrageren­­cséren a Zobor, melyek bajnoki fut­­balltornán vettek részt és fellendítet­ték a sportéletet a zoboraljai palóc félszigeten. A felszabadulás után az AC NITRA neve megváltozott. SLAVOJ lett, majd SLOVAN, végül is felvette eredeti ne­vét. Tíz évvel ezelőtt teljesült a nyitrai sportbarátok régi álma. Felépült a modern, 15 ezer férőhelyes stadion. Valóra vált a másik álom is. Az öt­ven éves jubileum alkalmából kihar­colta az első ligába jutást. A fél év­százados jubileum évében, már mint az első liga tagja veit részt a bajnok­ság küzdelmeiben. Az 1961/62-es baj­nokság során a második helyen vég­zet. Egy évvel később hullámvölgybe került és a 12-ik helyre szorulva ki­esett az első ligából. A hatvanadik jubileum évében fel­csillant a remény, hogy az álom is­mét valósággá válik. A brünni mér­kőzés utolsó perceiben a nyitrai háló­ban kötött ki a bőrlabda és ez az egyetlen gól visszaparancsolta az AC NITRÁT az első liga kapujából. .. Dallos István Céltudatos és tervszerű munka eredménye A nagy múltú ragyolci labdarúgás nehéz időket élt át az utolsó évek során. Tavaly már a losonci járás II. osztályú bajnokságába esett vissza. Ilyen alacsony osztályban még nem szerepeltek a ragyolciak. Ezt maguk is „szégyelték“, s minden igyekeze­tükkel azon voltak, hogy viszakerül­­jenek az I. B. osztályba. Az igyekezet megvolt, de sajnos ősszel nem ment a csapatnak. így az őszi forduló végén csak a 4. helyen végeztek. A tavasz sem indult sokat ígérőén. Mikor az­tán, hogy úgy mondjam, megemberel­ték magukat a játékosok, feltörtek az élmezőnybe. A bajnokságot a végig jól játszó Strojár Lucenec-túl már nem tudták elhódítani, de a második hely megszerzésével biztosították ma­guknak a magasabb osztályba való ju­tást. A Strojár elleni losonci 3:3 már sejtetni engedte, hogy a csapatnak sikerül kitűzött célját elérnie. Majd jött az utolsó mérkőzés: Málinecen! Közismerten nehéz és veszélyes terep a határszéli csapatoknak a málineci pálya. Féltek is a ragyolciak ettől a mérkőzéstől... De elszántan játszot­tak, s végül is nem várt fölényes 4:0 győzelmet arattak. Megszerezték a számukra fontos második helyet, ami a reorganizáció folytán biztosítja szá­mukra a feljebbjutást... Nagy volt az öröm Ragyolcon va­sárnap este, mikor megjött a jó hír. S még másnap is a málineci győzelem hatása alatt álltak a játékosok, veze­tők. Futó Béla, a labdarúgó-szakosz­tály elnöke így nyilatkozott: — A gyenge őszi rajt után nehéz volt a folytatás. De a játékosok idén már komolyan vették a felkészülést, a játékot s ez meghozta a sikert is. Persze döntő tényező volt az is, hogy sikerült játékosainkat „kintről“ haza hozni Losoncról, Fülekről stb., s ve­lük sikerült egy év után az I. B. osz­tályba visszakerülnünk. Ennek örül most minden sportember Ragyolcon. . . A sikerekben a játékosokon kívül nagy érdeme van Futó Béla szakosz­tályelnök mellett Koronczi László edzőnek és Mede János egyesületi elnöknek is. Ragyolcon bíznak a csa­pat további javulásában s remélik, a játékosok igyekezete révén elérik, hogy az I. B. osztályban is előkelő I szerepet tudnak majd betölteni. S. L. Kik nyertek A SPORTKA 27. hetének nyerőszá­mai: I. húzás: 15 — 13 — 35 — 48 — 16 — 38 II. húzás: 9 — 18 — 29 — 38 — 11 — Z DOBIÁS Hollandiába gravitál Azt már megszoktuk, hogy egyes külföldi labdarúgókat csillagászati árakért adják, illetve veszik a gazdag klubok. A hivatásosak táborában ez egészen természetes és egy-egy ilyen vételnél a legtöbb esetben mindhá­rom fél jól jár. A játékos azért, mert zsebrevág egy csomó dollárt, a régi klub is csinos summához jut, az új egyesület pedig még több szurkolóra számíthat, ugyanis egy-egy új csillag mindig bizonyosfokú atrakciót jelent, vonzza a nézőket. Az ismert sztárok közül elsősorban Pelé — a „fekete gyöngyszem“ — elnyeréséért vetek­szenek a mexikóiak és az olaszok. Amit a lassan kiöregedő futballsztár­­ért ígérnek, nem csekélység. De nem­csak Pelé, hanem a többi ismert hí­resség ára is igen magas a labdarúgó­­börzén. A Leeds United is mesés ösz­­szegért vette meg a 22 éves Allan Clarkot. A profiknál egészen természetes egy-egy ilyen „milliós“ átlépés. Ná­lunk eddig csak a 28 évnél idősebb játékosok mehetnek külföldre, hogy a hátralevő egynéhány esztendőben idegen pályákon kamatoztathassák tu­dásukat és megismerhessék a profi­életet. Az utóbbi hetekben azonban a holland Feijenoord szenzációs aján­latot tett a Spartak Trnavának. Karol Dobiásért, a csehszlovák válogatott fiatal hátvédjéért 200 ezer guldent ígérnek. Ez a váratlan ajánlat felbor­zolta a csehszlovák labdarúgó közvé­leményt s megindultak a hosszantartó viták, elengedni-e, vagy sem Dobiást, aki mindössze 22 esztendős. Hogy ez a kérdés, hogy dől el, még bizony­talan, mindenesetre nem árt, ha olva­sóink is megismerkednek, legalább így az újság hasábjain keresztül, a kétszeres csehszlovák bajnok kiváló játékosával, aki a csehszlovák labda­rúgás történetében eddig egyedül ka­pott ilyen kecsegtető ajánlatot. A nagyszombati fiú, nem szülőváro­sában ismerkedett meg a labdarúgás ábécéjével, ötéves volt, mikor szülei Handlovára költöztek. Ebben a bánya­városban kezdett iskolába járni, és a helyi kölyökcsapatban kezdődött lab­darúgó-karrierje. Akkor még a jobb­szélső posztján kergette a lasztit. Az iskola befejezése után visszatértek Trnavára. Karol nem lett hűtlen a labdarúgáshoz. Édesapja segítségével, — aki valamikor a trnavai Rapid bal­szélén játszott, — ez sikerült is. Per­sze, először csak az ifjúsági C-csapat­­ban játszott, de hamarosan a B-, majd az A-keretbe került. Az ifjúsági ligá­ban találkozóról találkozóra bíztató teljesítményt nyújtott, és a nyurga fekete fiúra Malatinsky, a nagyok edzője, is felfigyelt. Kezelésbe vette a fiatal ígéretet, mert látta, ebből a fiú­ból lehet valaki. És a neves edző nem is tévedett. Dobiás hihetetlenül tanu­lékonynak bizonyult, úgyhogy az 1966/ 67-es évad kezdete előtt már ő is a felnőtt csapattal edzhetett, játszha­tott, sőt, a nagyokkal élete első kül­földi útjára, Norvégiába is elment. Az első ligamérkőzését augusztus 14-én a prágai Slávia ellen játszotta. Bemutatkozása várakozáson felül si­került. Az újonc hátvéd kitűnően ját­szott, és ráadásul a Trnava is 5:l-re győzött. A folytatás sem maradt el. Két év múlva a stabil teljesítményeket nyújtó nagyszombati hátvédre a szövetségi edző is felfigyelt, s így egy szép na­pon Karolt azzal a hírrel ébresztette édesanyja, hogy bekerült a csehszlo­vák válogatott 22-es keretébe. Az alig húszéves fiú hinni sem akarta ezt az örömhírt és kétszer is elolvasta az újságot. Ezen a napon kezdett bíz­ni abban, hogy teljesülhet titkos vá­gya: egyszer Popluhár oldalán a válo­gatott mezben játszhat. Azóta Dobiás már több nagy csatát vívott a címeres mezben. Legutóbb a Népstadionban a magyarok ellen, ahol azonban csak pár percig volt a pályán, mert kiújult a sérülése. Abban az esetben, ha Dobiás novem­ber 1-től mégis Hollandiába távozik, úgy 1971 december 1-ig lesz a Feije­noord játékosa, azután visszatér egye­sületébe, a Spartak Trnavába. 0. V. ERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 1. sor­ban. 10. Ételízesí­tő. 11. Levegő — görögül. 12. Becé­zett Ilona. 13. Előd. 14. Egresben van! 15. Hiányos argon. 16. Nem egészen rút. 18. U. E. T. 20. Község Kassa mel­lett. 21. Föléje. 22. A dohányos igéje. 24. Európai fővá­ros. 26. Paripa. 27. Viharos északi szél a dalmát partokon. 29. Macskahang. 30. Tréfa. 32. Hossz­mérték. 33. Keres­­tedelmi vállalat rö­vid. 35. Helyrag. 36. Rangjelző szócs­ka. 37. A bor, sör is az. 36. Nem en­gedélyez. 39. Kettős betű. 41. Betűt vet. 43. Folyó a Szovjet­unióban. 45. Macs­ka. 47. Indiai ere­detű játék (fon.). 49. Vén. 52. Nem­­zektözi segélykérő jel. 53. Város Uk­rajnában. 55. De szlovákul. 56. Szemé­lyem. 57. Égitest. 58. Talál. 60. Izom­kötő. 81. Kérdőszó. 62. Düledező épü­let. 63. Mássalhangzó kiejtve. 65. Ün­nepi lakoma. 66. Szlovák személyes névmás. 68. Névelő. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 1. folytatása. 2. Állóvíz. 3. Becsinált hús fűszeres lével. 4. Mozdulatlan. 5. Patakocska. 6. Zamat (ford.). 7. Eláru­sító. 8. Ha a bruttóból levonjuk a nettót, ez marad. 9. Kemény tárgy. 17. Szlovák csomó. 19. Mutatószó Szlo­vákiában. 20. A Halotti Beszéd ismert szava. 21. Ravasz állat. 23. Európai nép. 25. Folyó spanyolul. 26. Háziállat. 28. Idegennyelvű könyvkiadó vállalat Prágában. 30. Város Finnországban. 31. Török férfinév. 34. Kopasz. 35. Filmszínház. 40. Hegy Palesztinában. 42. Kellemetlenség. 44. Szinültig. 46. Kettős betű. 47. Hangszer. 48. Káposz­taféleség. 50. Egyiptomi napisten. 51. Város Svájcban. 53. Tengeri rabló. 54. Ifjúsági regényíró. 57. Dal. 59. Folyó Franciaországban. 64. Kettős betű. 66. Folyó Szibériában. 67. Az oxigén jele. ' Beküldendő a vízszintes 1. és a füg­gőleges 1. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 26. számában közölt keresztrejtvény megfejtése a következő: „Az embereket nem meg­hódítani kell, hanem megnyerni.“ Könyvjutalomban részesülnek: Gombos László, Jánok Balogh Gizella, Balon Gál Mária, Marcelháza Sinka Mária, Veliká n. Ipfom Dvorák Károly, Cenkovce Hatvan éves a nyitrai futball AFORIZMA Amíg a tornát, vívást, atlétikát kul­­tíváló első sportegyesület a Nyitra­­megyei Vívó és Torna Egylet kereken száz évvel ezelőtt rakta le a zobor­aljai városban a szervezett testneve­lés alapjait, a futballélet hatvan éves múltra tekinthet vissza. Az egykori Vásártéren, a tűzoltók gyakorlótornya tövében indult útjára a futbailsport 1909-ben. Minden utca, minden városnegyed külön csapatot szervezett. Az edzőraérkőzések abban az időben szenvedélyesen folytak, és rendszerint akkor fejeződtek be, ami­kor lebukott a nap és se a kapu, se a labda, de még a játékosok se lát­szottak a sötétben. A fiatalság lelke­sedése határtalan volt, az egész város futball-lázban égett. Ilyen volt a nyitrai futballélet kez­dete, hogy két évvel később már szer­vezett formában, sportegyesület kere­tében induljon el a fejlődés útján. Az elnök Krizs István dr. volt, a futball­csapat edzését Gellér Alfréd, a buda­pesti Ludovika Akadémia későbbi tor­namestere vette át. Alig egy évvel később alakult meg a NYÖTTSO (Nyitrai Önkéntes Tűzoltó Testület Sport Osztálya), melynek elnöke a sportszellemtől áthatott Ronchetti Oszkár tűzoltóparancsnok volt, edzője pedig a fővárosból Nyitrára került Mautner, a csapat aktív játékosa. Ebben az időben tényleges katonai éveit szolgálta Nyitrán Kertész Vili. a budapesti MTK nagynevű játékosa, a magyar válogatott csapat tagja, aki­nek aktív szereplése felbecsülhetet­len erősítést je'entett a csapat szá­mára. Az egyesület olyan játékosokat nevelt, akik később nemcsak a nyit­rai, hanem a szlovenszkói futbailsport oszlopaivá váltak A régi iskola leg­tehetségesebb játékosa Csulák Géza, a későbbi kerületi válogatott játékos volt, az akkor még „ifi“ Slapka Gyula szintén magára öltötte a válogatott csapat mezét. Az első nemzetközi mérkőzést 1914. június 28-án játszották Nyitrán. A bé­csi WAF. a félelmetes hírű ligacsapat látogatott el Nyitrára. A mérkőzés félidejében érkezett hír a szarajevói merényletről, melynek nyomán láng­­baborult a világ. Az első világháború szele elseperte a nyitrai sportegyesületeket is. A világégést követő konszolidáció során újult erővel indult meg a sport­élet szervezése. Az új kezdet tövises úton indult. Az első kísérlet kudarcba fulladt. Alapos szervezőmunka nyo­mán megalakult a NYAC (Nyitrai At­létikai Club), mely ezernyi nehézség­gel küzdött, — elsősorban a hatóság bizalmatlanságával. Jellemző volt pél

Next

/
Oldalképek
Tartalom