Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-25 / 42-43. szám
_____________________________közgazdaság______________________________ A gazdasági ösztönzők helyes alkalmazása elősegítené a húsellátást X Galántai Járási Mezőgazdasági Társulás tervezési és pénzügyi osztályának vezetőjével Mécses Jánossal a hatáskörükbe tartozó mezőgazdasági üzemek időszerű kérdéseiről beszélgetünk. *— Megfigyelhettük, hogy a mezőgazdasági nyerstermelés — mondja Mécses elvtárs — amelynek Járásunk területén az elmúlt évhez viszonyítva, az általunk irányított mezőgazdasági üzemekben 8,6 százalékkal kellett volna fokozódnia, az elképzelések mögött marad. A féléves tervet sem tudtuk teljesíteni e mutatóban, noha minden Jel arra mutat, hogy végeredményben ez az év Is legalább úgy sikerül, mint a tavalyi. — A piaci termelés miként alakul? — Ennek mutatószáma már sokkal kedvezőbben alakul. Ezt annak tudom be, hogy bizonyos fokig nem szenteltek egyes üzemek kellő figyelmet a tervezésnek, s legtöbbjük a Jövedelmezőbb növénytermesztéshez folyamodott. Ezt az össztársadalmi szempontból kedvezőtlen helyzetalakulást elősegítette az alkalmazott gazdasági ösztönzők rendszere és az árpolitika. — Ez milyen eltolódást okozott társulásuk Üzemeiben? — A nyerstermelés értékének tavaly á növénytermesztés mindössze 47,8 százalékát képviselte, míg idén 52,7 százalékát, tehát az eltolódás nem csekély. — Mit tartana helyesnek a helyzet megjavítása érdekében? — Ä következetlennek és pontatlannak mutatkozó árpolitika felülvizsgálását. Néhány állattenyésztési termék árát á munkaigényességnek megfelelő szintre kellene emelni. Eddig erre sajnos csak előkészületek történtek, pedig a késlekedés csak elmélyíti a húsellátás terén fennálló és ismert hiányosságokat. Leghelyesebb lenne a gazdasági ösztönzőket a reális felvásárlási árakban kifejezésre • juttatni, mégpedig minél hosszabb időre vonatkozóan. A hústermelésre Járásunk területén az is kihatással volt, hogy a Tornócl Állami Gazdaságban kénytelenek voltak felszámolni a sertéstenyésztést, mivel az állami készletekből nem kaptak takarmányt. — A felvásárló szervekkel állattenyésztési termékekre kötött eladási szerződéseket ez év első felében milyen mértékben teljesítették az üzemek? — A húseladásra kötött szerződéseket mezőgazdasági üzemeink az első félévben 116,2 százalékra teljesítették. Ebből a vágómarha eladása 129,7 százalékot, a sertéseladás pedig 109,8 százalékot mutatott. A leszerződött tojáseladás arányszáma 135,3 százalék volt ebben az időszakban. Járásunkban az EFSZ-ek a tagok háztáji gazdaságában termelt tojást átveszik és a közösben termelt mennyiséggel együtt adják el, ezért olyan szembeötlően nagy a teljesítés százaléka éppen abban az időszakban, amikor más járásokban a szerződések teljesítése akadozott. Vállalt kötelességüknek különben járásunk mezőgazdasági üzemei is csak nehezen tudtak volna eleget tenni, mert néhány kisebb, kevésbé rentábilis tojástermelő üzemet megszüntettek mielőtt az ígért nagyüzemeket kiépítették és üzembehelyezték volna. Ebben az évben kezdte meg működését Szenckirályfán egy korszerű nagyüzem, de még mindig nem működik teljes kapacitással. A távlati tervek szerint a Galántai Állami Gazdaságnak kellett volna felépítenie egy tojástermelő nagyfarmot, de tekintettel az állami szubvenció megadásának halogatására, az építkezés elmaradt. Hogy teljes legyen a tájékoztatás hozzá kell tennem, a Járási társulás képviselőinek ülésén elhatározták és elvben elfogadták annak lehetőségét, miszerint a Jövőben számolnak egy nagy farm kiépítésével. Erre a célra ez év végén hozzávetőleg hétmillió korona állna rendelkezésre. Egyelőre csak elvben fogadták el ennek lehetőségét a hely megjelölése nélkül. Végleges döntés azért nem született, mert szóba Jöhetne egy vágóhíd, vagy egy komplett húsfeldolgozó üzem felépítése is, amire szintén nagy szükség lenne. A pénzösszeg abból az egy százalékból gyűlt össze, amit az EFSZ-ek a társulásnak Juttatnak. Egyébként mindkét alternatívára tanulmányt dolgoznak ki a szakemberek és ezek megbírálása után dől el melyik változatot valósítjuk meg. — Az év végéig milyenek a kilátások a húseladás terén? — Már a félévi eredmények arra engednek következtetni, valamint a jelenlegi állatállomány is, hogy a szerződött feladatokat túl lehet teljesíteni. Júliusban ugyan már csak 104 százalékra teljesítettük a húseladást az első hét hónap átlagában. Augusztusban és szeptemberben további visszaesés mutatkozott, de remélem, hogy októberben és novemberben ismét folyamatos lesz a húseladás, december végéig pedig adósságunkat kamatostól kiegyenlítjük. — Eltérően a komáromi vagy a dunaszerdahelyi járástól a Galántai Mezőgazdasági Társuláson nincsen kereskedelmi kapcsolatok fenntartására kialakított munkacsoport. Véleménye szerint helyes lenne Galántán is ennek megszervezése? — Hasznosnak tartanám itt is megszervezni a kereskedelmi munkacsoportot, mégha nem is lenne olyan nagy létszámú, mint Dunaszerdahelyen vagy Komáromban. Ez elősegíthetné ugyanis különféle közös, társulásos alapon végrehajtott kereskedelmi vállalkozások lebonyolítását. Sokkal nagyobb lehetne az áttekintésünk a terménykínálat alakulásáról a közeljövőre vonatkozóan, aminek segítségével idejében meg lehetne tenni a szükséges intézkedéseket a zökkenésmentes eladás érdekében. Ez a csoport szorgalmazhatná a hűtőkapacitások fejlesztését is. A gazdasági ösztönzők helyes alkalmazása kétségtelenül rendet teremtene az átmenetileg mutatkozó hiányos húsellátásban. Több tanulmány készült már el, számos mezőgazdasági üzemben végzett pontos helyzetfelmérés alapján arra vonatkozóan, hogy mibe kerül egy kiló hús előállítása önköltségi áron. Ha bővített újratermelést kíván kormányunk lehetővé tenni mezőgazdasági üzemeink számára, ami biztosítaná a további fejlődést, úgy az önköltségi árra még bizonyos tiszta hasznot is rá kell számítani. Azt is figyelembe kell venni, hogy a régi árak annak figyelembevételével készültek, hogy az állam nagyarányú szubvenciót nyújtott a gépvásárlásra, az építkezések végzésére, a talajjavítási munkálatokra és egyebekre, amely állami támogatás közben csaknem teljesen megszűnt. A jelentkező különbözetet leghelyesebb a felvásárlási árakhoz számítani, de nem átmeneti felárak vagy kiegészítések formájában, hanem az alapárak hosszú időre, legalább két-három évre szavatolt emelése formájában. Ha ez nem történik meg, úgy továbbra is állandóan fennáll majd annak a veszélye, hogy egyik, vagy másik mezőgazdasági termékből hiány mutatkozik a piacon. Ma már nemcsak a kormány számol, de a mezőgazdasági üzemek dolgozói is, és nem engedik az EFSZ vezetőségét olyan termelési tervet készíteni, amely saját érdekeikkel ellenkezne. Míg az ipari termékek árát gátlás nélkül fokozták a gyártó üzemek, esetenként még száznál több százalékkal is, addig a mezőgazdasági üzemekben nem volt megadva a lehetőség az eladási árak alakítására. Bár ezt sokan a mezőgazdaság elnyomásának minősítik, szeretnék hangot adni annak a véleménynek, hogy a Józan ész győzni fog és az átmeneti hiányosságok rendeződnek. KUCSERA SZILÁRD 14 iüi UMUVES WWA-4 típusú vákuumos gyümölcsnedv elpárologtató készülék dzsem készítésére. Lengyel élelmiszeripari gépkiállítás Bratislavában A lengyelországi POLIMEX WARSZAWA külkereskedelmi vállalat Bratislavában ez év október 13-tól 22-ig élelmiszeripari gépbemutatót rendezett. A kiállítás naponta 10—17 óra közötti időben tartott nyitva, beleértve a szombatot és vasárnapot is, mégpedig a Kultúra és Pihenés Parkjának sport-halijában. A kiállítás témaköre a malomipar, a húsfeldolgozás, az olajnövény feldolgozás, a cukoripar, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, a dohányipar, a burgonyafeldolgozás, a tejipar, valamint a szeszipar munkaterületére terjedt ki. —ksz— Gyümölcs-csutkátlanító gép. Univerzális gyümölcsmagtalanitó.
