Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-11 / 41. szám
TERMELÉS} Biztató lépések A rimaszombati Járás mezőgazdászai szép eredményeket értek el az állattenyésztés terén, főleg a szarvasmarha szaporításában és a tejtermelés növelésében. Tavaly a Járási fejésl átlag meghaladta a 2000 litert. Első pillantásra tehát úgy tűnik, hogy minden a maga rendjén történik. Ez azonban téves felfogás. A Rimaszombati Járási Mezőgazdasági Társulás olyan Intézkedéseket tett, amely a múlt évi eredmények megkétszerezéséhez kell hogy vezessen a mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán. A legnagyobb tartalékok az állattenyésztés terén észlelhetők. A helyes állatgondozási és hizlalási elvek betartása mellett igen célszerűnek bizonyult a Banská Bystrica-i Kerületi Állatnemesítő Intézettel létesített együttműködés, melynek alapján a teheneket és az üszőket teljesen átértékelték. Beszüntették azon tehenek tenyésztését, melyeknek tejhozama nem haladta meg az évi 1880 litert, és azokat nagy tejhozamú, törzskönyvezett tehenek leányaival pótolták. A tehénállományt üszőtenyésztésre szakosított szövetkezetekből, illetve más Járásokból töltötték fel, tenyésztésre alkalmas üszőkkel. Ez az intézkedés kifizetődőnek bizonyult, mert már az első félévben 2 millió literrel több tejet termeltek és adtak el, mint a múlt év első felében. A magasabb tejtermelés biztosítása megkövetelte, hogy már a tíznapos üszőborjakat elválasszák. Az Is igaz, hogy az üszők gondozása kis menynyiségben nem fizetődik ki. Ezért az elválasztott borjakat az üszőtenyésztéssel foglalkozó üzemekbe helyezik át a szövetkezetek. Hogy a tenyésztés még kifizetöbb legyen, több helyen nagy befogadóképességű istállókat létesítenek, és ott az állatok gondozását a legújabb technika és technológiai eljárás alkalmazásával végzik. A szakosított szövetkezetekben 150 kg-ig nevelik a borjakat, majd a szarvasmarha hizlalására szakosított szövetkezetekbe szállítják. A rimaszombati Járásban a borjúnevelést a legkorszerűbb technikai eszközök alkalmazásával is fokozni akarják. Franciaországból 25 db MAMETE védjegyű szoptató berendezést vásárolnak, s ezeket azoknak a szövetkezeteknek adják, amelyek borjúnevelésre szakosítják magukat. Ez a megoldás nagy előnyt Jelent, mert egyegy MAMETE „tehén“ naponta 100 borjút szoptathat. A „műtehén“ ugyanis olyan berendezéssel rendelkezik, amely tejporból és vízből megfelelő arányú oldatot készít. A létrejött tej kívánt hőmérsékletét termosztát biztosítja. A szoptatóberendezés alkalmazása esetén a borjak szabadon mozognak az Istállóban, s a mesterséges csecsbimbókon akkor szolgálják kt magukat, amikor megéheznek. A Járás területén a mezőgazdasági termelés egyéb szakaszaira vonatkozólag is hasonló intézkedést hoztak a szakemberek. Természetes, hogy az ú] technika önmagában még nem jelenti a termelés növelését. Ennek érdekében tehát anyagilag is érdekeltté tették az állatgondozókat, az állattenyésztéssel foglalkozó szakmunkásokat, valamint a szövetkezetek elnökeit. Az elmondottakból kitűnik, hogy a szakosítás. Illetve a technológiai vívmányok alkalmazása új utat nyit a rima szombati Járás állattenyésztésének területén. Jaroslav DuSek (f. Sz.) ^ SZABAD FÖLDMŰVES * z állati termékek előállítási ** költségeiben a takarmányozási költségek képviselik a nagyobbik hányadot. Ezeknek csökkentése tehát a gazdaságos tej, hús termelésének nélkülözhetetlen feltétele. Ennek sok lehetősége van, A szakszerű takarmányozás, takarmányhasználat áll az egyik oldalon. A takarmánynövények átlagtermelésének növelése, s eközben a termelési költségek csökkentése a másik olyan tényező, amely az állattenyésztés Jövedelmezőségét, a termékek gazdaságos termelését segíti. Nagyüzemeink többségében az utóbbi évek tapasztalatai alapján bátran mondhatjuk, hogy jelentős előrehaladás történt essen a területen. A takarmányozási költségek csökkentése érdekében mind több gazdaság tesz intézkedéseket, hiszen a gazdaságosság a termelés fejlesztésére ösztönöz. Van azonban a takarmánygazdálkodásnak egy „sötét oldala“: ezt a melléktermékek, a hulladéktakarmányok felhasználásánál mutatkozó fogyatékosságok Jelentik. Egyes növények termésátlaga szépen alakult az utóbbi években. A kukorica hektáronként 30—35 mázsa körüli hozama a mezőgazdaság dolgozóinak szorgalmát dicséri, s a műszaki, anyagi bázis növelésének eredménye. Hasonló a helyzet az Idén várható 300—350 mázsa körüli cukorrépa-átlagtermésnél is. E két kapásnövény melléktermékeinek felhasználását a legtöbb gazdaságban elhanyagolják. A régi üzemtan! könyvek azt tanították, hogy egy hektár cukorrépa mellékterméke felér egy hektár rét közepes szénatermésének takarmányértékével. Akkor 200 mázsa körüli volt a cukorrépa átlagtermése. Az utóbbi néhány évben az átlag megkétszereződött, nyilvánvaló, hogy ez a melléktermékek takarmányértékében is megmutatkozik. De így van ez a kukoricánál is. Kétségtelen, hogy a nagyobb tőszám nemcsak a csövet, hanem a szártermést is növeli. A 30—40 mázsa körüli májusi morzsolt szemterméssel 60—100 mázsás október—novemberi származású szártermés járt együtt. A termésátlagok, így a melléktermékek termésének növeléséért Is Jelentős áldozatot hoznak a mezőgazdasági üzemek. Nem közömbös tehát, hogy a főterményre jutó ráfordítások aránylagos csökkentése érdekében milyen mértékben lehetséges a melléktermékek hasznosítása. Ez a kérdés egyik oldala. A másik pedig az, hogy a melléktermékek nagyobb mértékű felhasználásával lehetővé válik a főtakarmány termőterületének csökkentése, nagyobb teret engedve így a közvetlen pénzbevételt Jelentő árunövényeknek. A melléktermékek gondosabb betakarítása, szakszerűbb felhasználása tehát ilyen meggondolásokból Is nagyobb figyelmet érdemel, még olyan esztendőben is, mint az Lucerna után gyakran vetünk őszi búzát. Általában Jó elővetemény, ha betartjuk azokat az agrotechnikai szabályokat, amelyekkel elkerüljük a tarló feltörése után keletkező káros hatásokat, veszélyeztetik a búza csírázását, illetve kelését. A lucerna évelő növény. Mélyen hatoló gyökérzete erősen behálózza a talajt és abban, leszántása után nagymennyiségű aránylag nehezebben bomló szerves anyaggal rendelkező gyökérmaradványt hagy vissza. Az őszi búza szemontjából nem közömbös, hogy a visszamaradó szerves anyag milyen lebomlalási fokozatban találja az elvetett vetőmagot, mert a szerves anyagok korhadásánál olyan termékek keletkeznek, melyek gátlólag hatnak a csírázás, sőt a kelő növényzet fejlődésére is. Ez a csírázást gátló hatás nem tartós és a lebomlás előrehaladásával gyengül, majd teljesen megszűnik. Fontos tehát, hogy a mag olyan talajba kerüljön, ahol az említett csírázásgátló hatás megszűnt. Ez pedig nemcsak a szántás idejének meghatározásától, de a vetés alá történő talajelőkészítésnél felhasznált eszközök alkalmazásától Is függ. Ha be akarjuk tartani a vetés élettanilag indokolt agrotechnikai határidejét, ügy már a második kaszálás után fel kell törni a tarlót és azt tárcsásborona, gyűrűs henger és fogasborona segítségével annyira el kell dolgozni, hogy a vetés előtt tárcsával és boronával Jó magágyat készíthessünk. A tarló beszántása és a vetés közti idő elegendő lehetőséget nyújt a talaj mikrooragnizmusalnak a biológiai folyamatok végrehajtására és a szerves maradványok lebontására. Nedves időjárás esetén, Idei, amikor viszonylag sok takarmányt, szénát takarítottak be a gazdaságok. Mit jelent a tartalék a takarmánygazdálkodásában? Egyebek között azt, hogy tavasszal nem sürget az idő a zöldtakarmányok korai levágására, takarmányozására, nem kényszerülnek a gazdaságok a lucerna első kaszálásának zölden történő felhasználására, s az őszi keverékek egy része — akár fele is — silóba kerülhet. A cukorrépa az a növény, amelyik a régi időkben a gazdaság intenzitásának fokmérője volt. Ma is Jellemezhet egy nagyüzemet az, hogy milyen a cukorrépa termésátlaga, de Jellemezheti az is, hogyan tudja a melléktermékeket állatenyésztésének gazdaságosabb termeléséhez felhasználni. Nagy segítséget Jelent ebben a leveles répafej, amely keményítőértékét tekintve, a zöld keveréktakarmányokhoz hasonló, valamivel kisebb fehérjetartalommal. Az idén a bőséges nyárvégi csapadék hatására levelesek a répák. A leveles répafej tehát elég nagy tömegű, és hozzávetőleges becslések szerint az átadott gyökértermésnek mintegy felét képezi. Nem egy helyen tehát 100—150 mázsás leveles fejterméssel lehet számolni hektáronként. Ez bizony olyan menynyiség, amely nem hanyagolható el a szarvasmarhaállomány őszi takarmányellátásánál. Jól gazdálkodó nagyüzemeink a leveles répafej zömét úgy, ahogy a répa szedése, átadása folyik, frissen, azonnal folyamatosan elhasználhatják. A frissen feltakarmányozott leveles répafej kiváló tejtermelő és hizlaló takarmány, ha nem földes, nem romlott, nem fonnyadt. Minden mázsában 12 kg keményítőérték és 2 kg emészthető nyers fehérje található, s ez 100 mázsás leveles répafej esetén 12 mázsa emészthető keményítőértéket Jelent, ami mintegy 16 mázsa szemes kukorica keményítőértéktartalma. valamint nehéz, kötött Jellegű talajokon a gyűrűs hengerekkel csínján bánjunk, mivel könnyen lelassíthatjuk a korhadás folyamatát, ami inhihíciót, vagyis csírázásgátlást idéz elő. Ez oka lehet a vetőmag rossz, vontatott csírázásának, sőt sok mag pusztulásának. Könnyű, homokos Jellegű talajokon viszont nemcsak a hengerekre, de a szántott réteg altalajfeletti részének tömörítésére is szükség lesz, amit talajtömörítővel érhetünk el. Vagyis a szántás ideje, módja a talaj jellege és összetétele azok a tényezők, amelyek megszabják a talajelőkészítés idejét. A csírázást gátló hatás abban Jelentkezik, hogy a földbe került mag rendellenesen csírázik. A normális csírázással szemben először a (koleoptyl) levélcsúcs Jelenik meg s csak bizonyos idő múlva a gyökércsúcs. A korcsosan fejlődő gyökércsírák nem tudják átvenni a növény táplálásának szerepét, sokszor még akkor sem, amikor a levélcsúcs Igénybe vette a vetőmagban felhalmozott összes tartaléktápanyag mennyiségét, s ez a növény pusztulását Jelenti. Akkor járunk el helyesen, ha bevárjuk azt az időt, amikor a szerves anyag a talajban annyira lebomlott, hogy az inhibíciós hatástól már nem kell félnünk. Erről könnyen meggyőződhetünk úgy, hogy 20 gr lucernagyökeret a talajból kiveszünk s azt leőröljük. Ezután 100 ml vízben oldatot készítünk belőle és ezzel a „Petri“ csészékben csíráztatott búzaszemeket benedvesítve ellenőrizzük a csírázás menetét. Ha a gyökércsúcs Jelenik meg elsőnek, a veszélyes időszak elmúlt. Ha azonban a levélcsúcs Jelentkezik, akkor várnunk kell a vetéssel. A leveles répafej gyorsan veszíti takarmányértékét, különösen sáros, esős időszakban. A szedés ütemének megfelelő kihasználására feltétlenül nagy szükség van. A gazdaságok többségében azonban az azonnali felhasználás a termésnek csak egy részére terjedhet ki, a többit célszerűbb besilózni. Ebben az időszakban a kukoricaszár vagy a másodvetésű silókukorica kerül silókazalba, és a leveles répafej azonos mennyiségű vagy kétszer annyi szárral besilózva, javítja az erjedés minőségét. Könnyen kiszámítható, hogy a cukorrépa-melléktermékek felhasználásával milyen menynyiségű nedvdús takarmány készíthető és hozzávetőleges számítások szerint a főtermésű silókukorica vetésterület 30—50 százaléka megtakarítható. Á másik melléktermék a kukoricaszár. Régi mondás, hogy az októberi kukoricaszár gyenge vagy közepes szénaértékű, s amióta a kukoricatőszám növelése általánossá vált, ez azt jelenti, hogy egy hektár kukoricaföldön 70—100 mázsa „széna“ is megterem a szemtermés mellett. Ez a ballaszttakarmány októberben levelesen betakarítva közepes szénaértékű, mázsánként 16—20 kilogrammos keményítőérték-tartalommal, de november-decemberben betakarítva már csak alomszalma értéke van. Ajánlatos tehát, hogy nagyüzemeink a megfelelő tartalékok képzését is figyelembe véve, idén a zölden érő kukoricaszárat minél előbb takarítsák le, silózzák be a répa melléktermékeivel, a zöldségtermesztés melléktermékeivel, vagy éppen a nagyon szépen Jelentkező kései lucernanövedékekkel. Elfogadható megoldás az Is, hogy a korán letört kukoricaszárat kévékben, kúpokban tárolják a téli felhasználásáig, mert az őszi csúcsmunka idején sok gazdaságban szinte megoldhatatlan feladatokat ró az üzemekre. László László A harmadik vagy további kaszálás után feltört lucernatarlőnál az inhiblciós hatás lényegesen hosszabb ideig tart, mivel a talaj már több nedvességet tartalmaz. Lassabban megy végbe a szerves anyag lebomlása. Ha ezt kivárnánk, a vetés ideje annyira kitolódna, hogy a búza igen gyenge állapotban menne a télbe. A harmadik vagy későbbi kaszálás után feltört lucernatarlónál fokozott szerep Jut a gyűrűs hengerek alkalmazásának, de a lelassíottt bomlás miatt kitolódó inhibíció nemcsak a csírázásra, de a növények fejlődésére is gátlólag hat. Ily esetben a nagyobb mennyiségű vetőmaggal csökkenthető a káros hatás. Az ésszerűség megkívánja, hogy a kései törésű lucerna után ne vessünk őszi búzát. A lucerna utáni sikeres búzatermesztés előfeltétele a szakszerű talajelőkészítés. Fontos tényezők a talajeszközök helyes megválasztása és alkalmazásuk sorrendje. Az eke, mint talajporhanyító eszköz nem nélkülözhető. A szántás mélysége ne legyen nagyobb 25 cinnél. Használjunk előhántós ekét, mely a szerves anyagokat a barázda aljára fordítja, s ott hozzájárul a humuszképződéshez s ezen keresztül a morzsás talajszerkezet előállításához. A talaj felső rétegébe került gyökerek elaprózását tárcsával végezzük, — majd ezt követően a talajt záró és nedvességet megőrző gyűrűs hengereket alkalmazzunk. Minden tévedés elkerülése és azon állítással szemben, hogy a hengerezés szárit ezt a kérdést a termelők nyilvánossága előtt tárgyalom. Elvben helyes az a tétel, hogy a hengerezésnek talajszárító hatása van, mely a hajszálcsövesség helyreállításából és Az antiMoMkum és a stressz STRESSZT MEGELŐZŐ GYÖGYSZERTAKARMÁNY A montreali egyetem világhírű professzorának, dr. Selye Jánosnak a felfedezése, a stressz, az állattenyésztésben is nagy jelentőségű. A stressz elmélet szerint a külsflbelső káros hatások ellen a szervezet stresszreakcióval védekezik. Ha a káros hatások nagyobbak, mint a szervezet védekező-képessége, akkor a stresszreakció harmadik és utolsó fázisában a szervezet kimerül, megbetegszik. $ A stressz tehát a szervezetnek vé* dező állapota. A gyakorlatban azonban általában a stresszen olyan hatásokat értenek, amelyek védelmi állapotot váltanak ki. Ilyenek az állattenyésztésben: a táplálékhiány, túlhevülés, megfázás, sérülés, rossz higiénia, zsúfoltság, kis és nagy állatok együtt-tartása, hasmenés, kasztrálás, vakcináció, hideg padló, nyirkosság, csökött állatok jelenléte, paraziták, gyógyszer, mérgező anyagok, kevés etető és itató, túletetés, étvágytalanság, vízhiány, táplálékhiány, féregűzés, betegség, hiányos szellőztetés, szállítás, helyváltoztatás. E stressz-hatások egy része gyakran sajnos elkerülhetetlen, mint például a herélés, féregűzés, szállítás stb. De azért a káros hatás megelőzhető vagy csökkenthető, ha a jószág vitaminellátását növelik. Megfigyelték ugyanis, hogy ha nagyobb menynyiségű A-, D-, E- és K-vitamint, valamint antibiotikumokat adnak a jószágnak, akkor a stressz-hatásoknak könnyebben ellenáll a szervezet. A kalinovicai Sérnm-gyár Antistres-VAM néven ilyen stresszellenes takarmánypótlót hozott forgalomba a közelmúltban. E szer a fenti vitaminokon kívül antibiotikumokat és furazolindont tartalmaz. Általánosan az a tanács adható, hogy a jószágot lehetőleg mentesítsük együttes stressz-hatásoktól. így a férges (gilisztás) jószágot (vagy féregellenes szer adása után) ne heréljük, ne változtassuk a helyét, ne szállítsuk. Leválasztásnál ne a malacokat helyezzük másik ólba, hanem a kocát, hogy a leválasztás és a helyváltoztatás stressz-hatása ne egyszerre lépjen fel. Ha pedig előreláthatóan — például a herélés, oltás, sérülés után — elkerülhetetlen a szállítás, helyváltoztatás vagy más káros stressz-hatás, akkor ajánlható a gyógyszeres megelőzés az antistres-VAM, amit a takarmányba keverve kell használni. Dr. M. M. rajtuk keresztül a kapilláris vízemelés törvénye szerint történő vízelpárolgásból áll. Ez azonban csak akkor érvényes, ha már Jóval előbb szántott, ülepedett talajt hengerezünk. Ha a frissen szántott talajokat hengerezzük, úgy a felesleges légüregek csökkentésével és a sok szerves anyagot tartalmazó talaj térfogatának és felületének kissebbítésével megakadályozzuk a levegő és a meleg behatolását, s ezzel a művelt réteg kiszáradását. Kiszáradt talajban ugyanis nincs élet. A mikrooragnizmusok abba a rétegbe húzódnak, ahol nedvességet találnak, de ezt csak addig tehetik, ameddig életfeltételeik, elsősorban a talaj levegő (oxigén) telítettsége megengedik. Ne ítéljük meg tehát a henger szerepét egyoldalúan, hanem az összes tényezők egyidejű értékelésével és elbírálásával. Az elmondottak, alapján leszögezhetjük: a sikeres búzatermesztés előfeltétele, hogy a második kaszálás után feltörjük a lucernát és szakszerűen előkészítjük a főidet. Ha a harmadik kaszálás után kerül sor a búza vetésére, úgy a szántással egyidőben az említett talajmegmunkáló eszközök segítségével készítsünk megfelelő magágyat. A nitrogén depresszió ellensúlyozására használjunk salétromműtrágyákat, amelyet azután tavaszszal foszfor és káli műtrágyákkal egészítünk ki. A vetés Idejének meghatározása szempontjából készítsünk oldatot, s végezzünk csírapróbát. Amikor az agrotechnikai határidő kitolódik, a csírázást gátló hatást mintegy 30 %-kal több vetőmag adagolásával ellensúlyozhatjuk. Dr. Fridecky Ákos mérnök Mire ügyeljünk a lucerna után termesztett őszi búzák vetésénél Fordítsunk nagyobb gondot A MELLÉKTERMÉKEK BETAKARÍTÁSÁRA . 1969. október 11.
