Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-11 / 41. szám

FELMENTI JAVASOLJA AZ ALÁBBI KINEVEZÉSEKET: Bratislava, 1969. október 11. Ara L— Kös XX. évfolyam, 41. szám. Visszatérni a marxizmus­­leninizmus talajára Befejeződött Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ple­náris ülése a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának kongresszusi ter­mében. A tárgyalásokon elsősorban a CSKP Központi Bizottsága szeptemberi plénumából eredő kérdéseket, valamint szervezési és káderintézkedése­ket vitattak meg. Az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének beszámoló­ját ezekről a problémákról Stefan Sádovsky elvtárs, az SZLKP Köz­ponti Bizottsága első titkára adta elő. Az ülésen részt vett a CSKP Köz­ponti Bizottságának küldöttsége: ján Pillér, a CSKP Központi Bizottságá­nak elnökségi tagja és Oldfich Voleník, a CSKP Központi Bizottsága osztályvezetője. A felszólalások a január utáni szlovákiai fejlődés pozitív és negativ oldalairól beszéltek, bfrálólag és önbfrálólag mérlegelték az SZLKP Köz­ponti Bizottságának, szerveinek és egyes tagjainak múlt évi tevékenysé­gét. Egyúttal beszéltek a pártszerveknek és szervezeteknek a CSKP Köz­ponti Bizottsága szeptemberi plénumának határozatával kapcsolatos fel­adatairól. A Központi Bizottság jóváhagyta az SZLKP Központi Bizottsága elnöksége beszámolóját és ezzel kapcsolatban határozatot fogadott el. Az SZLKP Központi Bizottságának Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága 1969. október 2-1 ülésén foglalkozott a CSKP KB szep­temberi ülésének eredményeivel. Tel­jesen azonosítja magát a társadalmi fejlődés értékelésével és a jóváha­gyott határozatokkal. Bizalmáról és támogatásáról biztosítja a CSKP új vezetőségét, élén dr. Gustáv Husák első titkárral, a párton belüli és a társadalmi válság leküzdéséért foly­tatott erélyes harcában. Az SZLKP Központi Bizottsága nagyra becsüli azt az elvszerűséget és határozott­ságot, amellyel a CSKP Központi Bi­zottsága megújítja a párt marxista­­lenini jellegét. Az SZLKP Központi Bizottsága, a CSKP Központi Bizottsága határoza­taiból kiindulva, megtárgyalta a Ste­fan Sádovsk? elvtárs, az SZLKP KB első titkára által előadott beszámo­lót Szlovákia Kommunista Pártjának a CSKP KB plenáris üléséből eredő feladatairól. A beszámoló és a vita felmérte Szlovákia társadalmi fejlő­dését, politikai és gazdasági helyze­tét, a párt eszmei, nevelő, politikai és szervező munkájának színvonalát, a párt szerveinek és szervezeteinek, főleg az SZLKP KB-nak és néhány tagjának magatartását és tevékeny­ségét. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága LESZÖGEZI, HOGY Szlovákiában a CSKP KB májusi ülése realizációs irányelvei szellemében kibontakozóban van a konszolidálást biztosító elvszerü pártmunka. A jobb­oldali opportunista, a szocialista- és szovjetellenes erőknek Szlovákiában nem sikerült teljes mértékben meg­valósítaniuk szándékaikat, nem sike­rült szétzilálniuk a pártot, és az em­berek tudatából kiölniük a szocia­lista országok, főleg a Szovjetunió iránti testvéri és szövetségi érzése­ket. Ez az SZLKP vezetősége 1968. augusztusáig tanúsított elvszerű ma­gatartásának, az SZLKP rendkívüli kongresszusa pozitív vonásainak és a rendkívüli kongresszust követően a párt vezetősége eljárásának köszön­hető. A CSKP KB májusi ülése után erő­teljesebbé vált az a törekvés, hogy a pártban leküzdjük a jobboldali op­portunizmus megnyilvánulásait és társadalmi életünk minden területén legyőzzük a szovjetellenes, valamint a szocialistaellenes erőket. A párt szervezetei és szervei fokozatosan megtisztulnak az ilyen irányzatok hordozóitól. A Január utáni fejlődés pozitív és negatív vonásainak na­gyobb mérvű megismerése, tisztázá­sa és értékelése alapján a párt szer­vei és szervezetei átértékelik maga­tartásukat, illetve álláspontjaikat, amelyekre az elmúlt időszakban he­határozata lyezkedtek a nacionalista és szovjet­ellenes hisztéria nyomására és főleg a tömegtájékoztató eszközök Jobbol­dali opportunista erőinek hatására. A párt szlovákiai szerveinek és szervezeteinek a CSKP KB májusi és az SZLKP KB júniusi ülése után fo­ganatosított intézkedései elmélyítet­ték a differenciálódás folyamatát és fokozták a párt akcióképességét. A jobboldali opportunista irányzatok elleni határozott harc folyamatában fokozatosan létrejönnek annak felté­telei, hogy a párt politikailag és szer­vezetileg egyesüljön a marxizmus­­leninizmus alapelvei bázisán és meg­újítsa vezető társadalmi szerepét. A párt következetesen vissza akar térni a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus talajára. Ennek a törekvésnek a bizonyítéka az SZLKP kerületi és járási bizottsá­gai, valamint a Központi Bizottság helytelen, osztályszemlélet nélküli és nem marxista álláspontjainak és ha­tározatainak hatálytalanítása. Ezekre az álláspontokra és határozatokra kedvezőtlenül hatott ki a CSKP Köz­ponti Bizottságának és szerveinek döntése, amellyel elutasították a CSKP részvételét a kommunista és munkás­pártok varsói tanácskozásán, továbbá a CSKP KB elnökségének a szövet­séges csapatok 1968. augusztus 21-1 bevonulásával kapcsolatos határozata és az ún. vysoöanyi kongresszus nyi­latkozatai. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága egyértelműen azonosítja magát a CSKP KB szep­temberi ülésének döntésével, amely az osztályszemlélet hiánya és nem marxista tartalmuk miatt visszauta­sított, valamint hatálytalanított min­den helytelen határozatot és doku­mentumot. Az SZLKP Központi Bizottsága tel­jesen egyetért a CSKP Központi bi­zottsága által jóváhagyott személyi változásokkal; JÖVÄHAGYJA az SZLKP KB elnökségének eljárását a CSKP KB realizációs irányelvének saját feltételeire alkalmazásával, to­vábbá az SZLKP KB elnökségének beszámolóját, a Szlovákia Kommu­nista Pártjára a CSKP plenáris ülé­séből háruló feladatokról; H ATÄLYTAL ANlT J A az SZLKP KB plénumának a CSKP KB elnökségéhez intézett 1968. július 18-i keltezésű levelét, mert a CSKP távol­­maradása a varsói értekezetről ko­moly hiba volt, és ellentétben állt a szocializmus alapvető érdekeivel ha­zánkban, valamint pártunk nemzet­közi hagyományaival; az SZLKP KB 1969. augusztus 25-1 határozatát és az SZLKP KB 1968. augusztus 25-1 felhívását a Szovjet­unió, Lengyelország, Magyarország, Bulgária és az NDK kommunista és munkáspártjai központi bizottságai­hoz, mert politikailag helytelen volt és ellentétben állt a marxizmus­­leninizmus alapelveivel; LESZÖGEZI hogy az 1968. augusztusában megtar­tott rendkívüli kongresszus: a) első részére kihatott a CSKP KB elnökségének 1968. augusztus 21-1 határozata, valamint a nacionalista és szovjetellenes hisztéria. Ennek következtében tévesek és nem érvé­nyesek a kongresszus első részében jóváhagyott dokumentumok sem, mégpedig — az ún. vysiőanyi kongresszus ered­ményeinek pártolása; — az egyetértés e kongresszus első ülésének eredményeivel; — az SZLKP KB által a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, Bul­gária és az NDK Kommunista- és munkáspártjai központi bizottsá­gaihoz intézett felhívás Jóváha­gyása; b) második részében, miután G. Husák elvtárs tájékoztatott a moszk­vai tanácskozásokról, az SZLKP rendkívüli kongresszusa álláspontot fogadott el az ún. vysoöanyi kong­resszushoz, azt illegálisnak minősí­tette, elutasította és az ott megvá­lasztott szlovák elvtársak elutasítot­ták funkciójukat. Az SZLKP rendkí­vüli kongresszusa bonyolult feltéte­lek között nagyon hangsúlyozottan mutatott rá az adott helyzetből reá­lisan kivezető útra; c) az SZLKP rendkívüli kongresz­­szusa ülésezésének általános légköre éreztette hatását az SZLKP ÚJ Köz­ponti Bizottsága tagjainak és póttag­jainak kiválasztásában is, kedvezőt­lenül kihatott a választás lefolyására és a szervek összetételére. Ezért he­lyes a központi bizottságba kooptálni az igazságtalanul megvádolt elvtársa­kat; KOOPTÁLJA Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága tagjaiul Jozef Ballá, dr. Vasil Bilak, Vincent Cislák, Jozef Öuriőek, Herbert ßurkoviö, Franti- Sek Hagara, Miroslav HruSkoviő, Pa­vel Jonáá, dr. Michal Kudze], Juraj Seboáík, dr. Matej Lúőan, Mária Ma­nóvá, Frantiíek Miáeje, Eudovit Pez­­lár docens, Ján Pirő, dr. Vladimír Piroäik, Pavel Rumanovskf, Vincent Solár. Július Szabó, Václav Tatranka, Bohué Trávniöek, dr. Eugen Turzo, Miroslav Válek és Václav Vaőok elv­társakat; átminősíti Vojtech Mihálik elvtársat, az SZLKP KB póttagját, az SZLKP Központi Bi­zottsága tagjának. saját kérésére a) az SZLKP Központi Bizottsága tagjának tisztsége alól az alábbi elv­­társakat: Július Turőek, Milan Harach, Ján Masn?, dr. Ladislav KoSfa, Juraj Vav­­rek, dr. Vladimír Krajöík és Vincent BíroS elvtársakat a kongresszusi vá­lasztásokban a párt alapszabályzatá­nak megsértéséért; b) az SZLKP KB elnöksége tagjá­nak funkciója alól az alábbi elvtár­sakat: Dr. Samuel Falfant és Róbert Ha­­renőárt más megbízatás miatt, to­vábbá Anton TaäSkyt és Július Turőe­­ket; c) az SZLKP KB titkárainak és tit­kársága tagjainak tisztsége alól: dr. Bohuslav Graca és Július Tur­őek elvtársakat; d) az SZLKP KB titkársága tagjá­nak funkciója alól: dr. Milan Strhan elvtársat. KIZÄRJA dr. Jozef Rozborilt Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága tagjainak sorából; Pavol Sevöeket Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága tagjainak sorából; EGYETÉRT AZ ALÁBBI ELVTARSAK FELMENTÉSÉVEL: a) Stanislav Lupták elvtársnak, az SZSZK iparügyi miniszterének funk­ciója alól; ,b) Milan Hladky elvtársnak az SZSZK technikai és építkezésügyi mi­niszterének funkciója alól; ej Stefan Sebesta elvtársnak, az SZSZK közlekedési, posta és távköz­lésügyi miniszterének funkciója alól; d) Karol Martinka elvtársnak az SZSZK pénzügyminiszterének funk­ciója alól, mivel a CSKP KB elnök­sége javasolta őt a szövetségi kor­mány Tervezésügyi Minisztériuma államtitkári funkciójába; a) Václav Vaőok elvtársat az SZSZK iparügyi miniszterének funk­ciójába: b) Stefan Sebesta elvtársat az SZSZK technikai és építkezésügyi mi­niszterének funkciójába; c) dr. Stefan Sutka elvtársat az SZSZK közlekedési, posta- és távkőz­­lésügyi miniszterének funkciójába; TUDOMÁSUL VESZI, HOGY Jozef GajdoSíkot kinevezik az SZSZK pénzügyminiszterének1 funk­ciójába; MEGERŐSÍTI Ján Janik elvtársat a bratislavai városi pártbizottság vezető titkárá­nak funkciójában; BohuS Trávniöek elvtársat a Pravda főszerkesztőjének funkciójában. JÓVÁHAGYJA AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJAIUL: dr. Ján Janik, Ludovft Pezlár do­cens és Miroslav Válek elvtársakat; b) az SZLKP KB titkársági tagjává dr. Ján Janikot. A CSKP Központi Bizottsága szep­temberi ülésén felhívást fogadott el annak érdekében, hogy kezdeménye­­zően munkaversenyt bontakoztassunk ki a köztársaság szovjet hadsereg általi felszabadítása 25. évfordulója tiszteletére. Ennek a felhívásnak a teljesítése minden munkahelyen a kommunisták becsületbeli kötelessé­ge, akiknek személyi példaadásukkai és áldozatkészségükkel kell meg­nyerniük minden dolgozót a kitűzött célok elérésére. A CSKP KB felhívása váljon politi­kai és gazdasági életünk konszolidá­lása folyamatának jelentős láncsze­mévé. Az SZLKP KB felszólítja a párt valamennyi szlovákiai szervét és szervezetét, hogy ezt a felhívást konkrét tettekkel váltsák valóra. f»AX BEK1 arva colat - szántsaaföldet Október 11-én és 12-én kerül sor Nyitrán a VI. Országos Szántőver­­senyre. A járási és kerületi versenyek győzteseit ezúttal az Állandó Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás Gazda­sága látja vendégül. Az országos ver­senyt az idén a „Minőségi szántás — magasabb hozamok“ jelszó jegyében szervezik meg. Az országos szántó­verseny második részében nemzetközi mezőny is indul, sor kerül továbbá a fiatalok szántőversenyére, valamint ügyességi traktoros versenyre pótko­csival, melybe a nézők is bekapcso­lódhatnak. Kevesen tudják, hogy a szántóver­senyeknek Immár több mint 100 éves tradíciójuk van. Illik ezt tudni annál is inkább, mert a legelső szántóver­senyek egyike hazánkban, a Kolin melletti Zálabi-n zajlott le. Csakhogy akkor a vonóerőt nem traktor, hanem ökrösfogat képezte. A modern idők első szántóverse­nyét csaknem száz évvel később, az angliai Workington-ban rendezték meg, 1946-ban. A szántóverseny kül­földi látogatóinak, főleg a kanadai földművelőknek, annyira megtetszett ez a nemes vetélkedés, hogy 1948-ban a worklngtonl versenynek már népes nemzetközi mezőnye is volt. További lépésként itt alapították meg a Szán­tás Világszervezetét (World Ploug­hing Organization) és itt tűzték ki az első szántási világbajnokság időpont­ját is. Erre az első világbajnokságra 1953 októberében került sor Kanadá­ban, az Ontario tartománybell Co­­bourg-ban. Az első világbajnok a ha­zai James Eccles lett. Egy évre rá Killarney-ben, az ír Köztársaságban az észak-írországi Hugh B. Beer győ­zött, aki veretlenségét még további két éven át megőrizte. A világbajnok­ságok történetében ez egyedülálló eset volt. Az eddig megrendezett 16 világbajnokságról négyszer észak-ír, kétszer-kétszer kanadai, angliai, hol­land és svéd, egyszer-egyszer pedig dán, norvég, finn és ír-köztársasági versenyző vitte el a pálmát. Azaz nem is pálmát, hanem a norfolki aranyekét, amely a norfolki múzeum­ban elhelyezett norfolki eke kicsinyí­tett mása. Az eke állványán a felirat „Pax arva colat“ Tibullus latin köl­tőtől származik. Csehszlovák versenyzők első ízben 1964-ben vettek részt világbajnoksá­gon, ez sorrendben a 12-lk volt, mely­re a Bécs melletti Fuchsenbllg-ben került sor. A csehszlovák versenyzők résztvettek még az 1965-ös norvégiai világbajnokságon, 1966-ban a világ­­bajnokság elmaradt, az 1967-es új­­zélandi és az 1968-as rhodézial baj­nokságokon már nem vettünk részt. A legutóbbi világbajnokságra Jugo­szláviában került sor Belgrád mellett ez év szeptember 26-án és 27-én. Itt a győzelmet a dán Fleming Thysen szerezte meg. Csehszlovákia szintén tagja a Szán» tás Világszervezetének, a csehszlovák traktorlsták és a csehszlovák gépek, eddig három Ízben versenyeztek a vi­lág legjobbjaival. E nemzetközi ve­télkedéseknek igen nagy a jelentősé-, gük a technikai fejlődés, valamint á nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése szempontjából. A nemzet-' közi szántóverseny nemcsak a trak-', toristák, hanem az általuk képviselt mezőgazdasági gépipar versenye is, Hazánk részvételét e nemzetközi ta­lálkozókon a terjedelmes hazai me-, zőgazdasági gépipar, valamint a trak-‘ torgyártás terén mutatkozó fejlesz­tési feladatok teszik szükségessé. Eh­hez még történelmi elkötelezettség is járul, hiszen a kormánylemez felta­lálása a cseh Veverka unokafivérek nevéhez fűződik, akik ekéjüket, a vi­lágszerte ismert Veverka-ekét, 1827- ben alkották meg a Pardubice mel­letti Rybítvín. Ezért hasonlóan a vi­lágszervezet trófeájához, a norfolki aranyekéhez, a hazai országos baj­nokság első helyezettje a Veverka­­eke kicsinyített másolatát kapja. Az aranyekén kívül az első helyezett megkapja a vándorserleget, melyre a nevét bevésik, továbbá aranyérmet és oklevelet kap, aranykoszorút, 5000 korona pénzjutalmat, és különböző vállalati ajándékokat. Hasonló gazdag díjazásban részesül a második és a harmadik helyezett is. A Nyitrán sorra kerülő országos verseny sorrendben a hatodik. A múlt évben az országos szántóverseny el­maradt, a megelőző két évben a ver­senyt a bernadovi J. Pospíéil nyerte a kutná-horai járásból. Ezt megelő­zően 1965-ben a sorrendben harma­dik szántóversenyt Abosi Sándor, a komárovcei EFSZ tagja nyerte. De ne hagyjuk ki az első országos verseny győztesét sem a sorrendből, M. Sala­­öot Charvatice-ból, Iitoméficei járás, valamint a másodikét, A. Cheliket Komofany-ból, vyákovi járás. Vajon ki áll fel az idei országos szántóverseny dobogójának legmaga­sabb fokára? Ezt majd a zsűri dönti el, amelynek évről-évre egyre nehe­zebb a dolga, hogy kiválassza a leg­jobbak közül a legjobbat. Bár még nem tudjuk, hogy ki lesz az idei ver­seny győztese, ám előre is szívből gratulálunk e szép versengés első helyezettjének. m. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom