Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-04 / 40. szám

CSALÁDI KÖR Hamarék' — ha nem la bizonyos, hogy mindig tndatosan — mégis oko­san cselekednek. Megosztják a csa­lád gondjait, bajait és örömeit a gye­rekekkel. így saját tapasztalataikból mindent megérthetnek, amit más gyerekeknek megunt szüléi intelmek­ből kell megtanulniuk. Hogy mit és mennyit áldoznak értük és a csalá­dért a szüleik; hogy mit jelent csa­ládtagnak lenni, és hogyan kell tö­rődni egymással. Hallottam, hogy ■ múltkor a Hamar-papának kellemet­lensége volt az üzemben. Valami lo­pás történt, amibe — a kellő ellen­őrzés elmulasztásának gyanúja miatt — ő Is belekeveredett. Aznap este összeült a Hamar-tanács (Így neve­zik magukat a nagymama, a szülök és a gyermekek), meghányták-vetet­­ték a dolgot. S valamennyien együtt izgultak a papáért, amíg rendeződött az ügy. De Így beszélik meg a na­gyobb vásárlásokat Is, Így döntenek a nyaralásról, Így beszélték meg, hogy elküldik anyát esti technikumba és elosztják egymás között a munká­ját. Kíváncsian érdeklődtem Hamar ma­mától, hogy mindent elmondanak-e a gyerekeknek? Mosolygott... Hát azért nem... vannak dolgok, ame­lyek természetesen nem kerülnek a gyermekek elé. De Ilyen nagyon ke­vés van. Olyan dolgok ezek, amelyek természetüknél fogva még nem tar­toznak rájuk. S a- hangsúly a még szócskán van, mert ahogy nőnek a gyerekek, mind többet tudhatnak meg a családi dolgokból, s általában az életről. Minden mást együtt beszé­lünk meg. Korábban a kulcslyuknál leskelődtek, hallgatőztak. Aztán rá­jöttünk, hogy az ilyen „lopott“ hírek vagy htrfoszlányok sokszor félreérté­seket okoznak, meg rosszul is esett nekik. így kezdtük őket bevonni a családi ügyeinkbe. A családi kötelékek erősítése Horgolt széleseké és betét ünlém Oroszhoz Fehér vászonab­roszhoz fehér fo­nallal, színeshez vagy fehérrel vagy a vászonnal azo­nos színű és vas­tagságú fonallal horgolunk. A vász­nat ráterltjük az asztalra és úgy vágjuk körül, hogy minden oldalon 8—10 centi lógjon le. Ugyanennyit mérünk belé a szélektől Is. Ezt a vonalat körülfér­­celjük. Majd a kész betétet ráfek­tetjük a vászonra és ráférceljük. A betét külső szélét pontosan a vász­non előzőleg meg­jelölt vonalra varr­juk. A betét mind­két szélét hufok­­kötéssel varrjuk a vászonhoz. Csak ezután vágjuk ki a visszáján a betét alatti vászoncsí­;vot. Az abrosz szélére szintén huroköltéssel varrjuk fel a csipkét. A horgolás sűrű kockáit 4 egyráhajtásos pálcával, a lyu­kakat két egyráhajtásos pálca között 2 láncszemmel képez­zük. A betétnél és a szélcsip­kéknél is a sarkok pontosan a minta szerint készülnek, az egyes oldalak közepét a hosz­­szúságnak megfelelően módo­síthatjuk. A szélcsipke utolsó cakkos sorát rövidpálcával kö­rülhorgoljuk. Először meghor­goljuk a betét egy hosszabb oldalát, majd annak két végén a 2 rövidebb oldalt. A negye­dik csíkot a 2 keskeny oldal­hoz kapcsolva készítjük el. Ugyanilyen sorrendben horgol­juk meg a szélcsipkét is.K. E. Hum»!- TANÁCSADÓ Milyen magasak lesznek gyermekeink? Irta: MUDr. T ó t h o v á Magdaléna, gyermekszakorvos Az utóbbi évtizedben megfigyelé­sünk tárgyét képezi a gyermekek és az ifjúság növekedésének rendszeres ellenőrzése. Vizsgálataink eredmé­nyeképpen megállapítást nyert, hogy a városi és a falusi ifjúság magasság­­különbözete mindinkább csökken. Az utóbbiak növekedésének visszamara­dása az életszínvonal emelkedésével fokozatosan kiegyenlítődik. Ugyan­csak különbség mutatkozik a cseh és a szlovák Ifjúság növekedése között, a szlovákok rovására ... A növekedés problematikájával fog­lalkozó tudományos munkák szerint, ha helyesen akarjuk értékelni a gyer­mek fejlődését, nem elegendő egye­dül a magasságát figyelnünk, hanem fontos mutató a mellkas bősége, va­lamint a terpeszállás földtől mért magassága. Az említett értékek vi­szonyából három-három gyermek­­alaktípust kapunk + normális típus, ahol az összes értékek kiegyenlítet­tek. Az asztemikus típusúak csoport­jába tartoznak a szűk mellkasú, ma­gas, vékony gyerekek. A tömzsi tí­pusnál a mellkas bősége nagyobb, mint az előbbi két típusnál. Ezek a gyerekek rendszerint alacsonyabbak és kövérebbeknek tűnnek. E típusnál meg kell állapítanunk a zsírlerakódás mennyiségét, hogy eldönthessük, kö­vér, vagypedlg normális alakú gye­rekkel állunk szemben. A gyermek növekedése fokozatosan megy végbe. Legerősebb növekedés tapasztalható a gyermek életének első hónapjaiban, amikor a havi nö­vekedés értéke mintegy négy centi­méter. Egy éven belül ez a hatványo­zott növekedés fokozatosan csökken, annyira, hogy az egyéves gyermek évi növekedése 20—25 centiméter, a második évben 10 cm, viszont a har­madik évben már 6—8 cm-re csök­ken. A gyermek növekedésének gra­fikai görbéje a pubertás kezdetéig zuhan lefelé, majd ezt követően is­mét meredekebben Ível felfelé. Leánygyermeknél ez az erősebb növekedés életének 12—15 évére esik. Az utóbbi évek során a gyerme­kek növekedése a múlthoz viszonyít­va meggyorsult. A pubertás kor je­lenleg egy-két évvel korábban kez­dődik, mint a múlt évtizedekben. En­nek a gyors fejlődésnek az oka egye­lőre ismeretlen. Minden bizonnyal hozzájárul ehhez az életszínvonal emelkedése, a jobb táplálkozási vi­szonyok és egyéb faktorok. Éppen ezért a pubertás ideje alatt a növe­kedés erősebb, mint valaha. A növe­kedés a 24.-25. életévben megszűnik, az egyed növekedése befejeződik. 1 A gyermek növekedését több fak­tor befolyásolja. Mindenekelőtt az élettani tényezők. Az egészséges gyermek növekedése kedvező, ha megfelelőek az életkörülmények. A növekedés visszamaradása a szervezet olyan fontos anyagainak hiányára, mint amilyen a D vitamin, valamint a pajzsmirlgy-működés elégtelensége. Növekedési zavarok azoknál a gyer­mekeknél is előfordulhatnak, akik' gyakran étvágytalanok, vagy külön­böző betegségekben szenvednek. Az említett belső faktorokon kívül a növekedést befolyásolják az öröklő­dést viszonyok. Nem várható, hogy alacsony szülőknek magasnövésű gyermekük szülessen. Viszont a for­dítottja lehetséges: magas szülőknek' is lehetnek alacsonynövésű gyerme­keik. Érdemes elgondolkozni rajta, s keresni annak okát. További növekedést befolyásoló té­nyező a helyes táplálkozás. A táplá­léknak megfelelő mennyiségű fehér­jét kell tartalmaznia (tej, tojás, sajt stb.J. Étrendjük nem nélkülözheti fő­leg az A-vitamint (amely a növeke­dést serkenti), természetesen a többi vitaminra is szüksége van a szerve­zetnek, megfelelő arányban. A gyer­mek étrendjét úgy állítsuk össze, hogy ne hiányozzék a gyümölcs, zöld­ség, hal stb. Sok cukor, zsiradék, ke­ményítő ne szerepeljen az étrendjü­kön. A zsírok magas kalóriájú táp­anyagok, amelyek a tartaléktápanya­gok felhalmozódását Idézik elő fölös­legesen. A sok cukros, zsíros étel fogyasztása következtében gyerme­keink elhíznak, s ezáltal is csökken a betegségekkel szembeni ellenálló­képességük. Ugyancsak helyesen és előnyösen befolyásolja a gyermekek növekedé­sét a friss levegőn való mozgás és sportolás. A sport sose legyen fárasz­tó, ellenkező esetben károsan hat a szervezetre. Gondoskodnunk kell ar­ról, ho^y a gyerekek a testnevelési órán, valamint szabad idejükben ele­get mozogjanak. A sokoldalú mozgást elősegíti az úszás, a kézilabda, a röp­labda, a talajtorna stb. Éppen ezért gondoskodnunk kell megfelelő hely­ről, ahol az ifjúság szabad idejét hasznosan töltheti, hiszen a sokoldalú mozgás a szervezet fejlődésének elő­­segítője. összegezve: az életszínvonal növe­lése, a helyes táplálkozás, az egyes betegségek megelőzése, Illetve azok gyógyítása, friss levegőn való moz­gás és megfelelő sportolás hozzájá­rul gyermekeink kielégítő magasságá­nak eléréséhez, fejlettek, egészsége­sek lesznek. Fordította: Könözsi István Ahogy hesötétedett, a piros orrú December manó belefújt csöpp ezüstslpjába. Alig halt el a sípszó, innen Is, onnan ts nagysipkás, szakállas manócskák bukkantak elő, és apró lábacskáikat lóbálva, a tisz­tás felé Igyekeztek. — Hahó, December pajtást Ha­­hóófí! — kiabáltak már messziről. — Mindjárt Itt leszünkl December manó nagy halom rozsét hordott a tisztásra és épp azon mes­terkedett, hogy lángra lobbantsa. Mire a többi manó odaért, vígan lobogott már a rözseláng, és még pirosabbra festette az amúgy ts piros orrocská­­kát. — Itt vagyunk, ragyogunkl — rl­­kongatták a manócskák. — Kezdőd­het a dáridól És már épp összeakaszkodtak, hogy körbetáncolják a pattogó rőzserakást, amikor egy varjú repült el felettük és így károgott: — Kár, kár, de nagy kárt — Ugyan mtért károgsz már megint te oktondl? — Tivolit rá December manó. — Miért akarod elrontani a Jókedvünket? — Kár, kár, bizony kár, hogy csak tizenegyen vagytokl — kiáltotta a varjú és iovaröppent. _ Micsodaaa? — néztek össze a manók, s egyikük tüstént számolni kezdett: — Egy — égig érő hegy... Kettő — bodros bársony felhő... Három — veréb ül az ágon... S noha még vagy ötször nekivesel­kedett, bizony mindig csak tizenegyig Jutott — a tizenkettedik manócska nem Jött el. — Január bátyánk hiányzik! — kiáltott fel ekkor Február manó. — Vajon hol lehet? — Keressük megI Keressük megI — zajongtak a manócskák. — GyerünkI — mondta December manó. — Hisz egykettőre éjfél lesz és át kell vennie tőlem a szolgálatot. Erre vártak csak a manók, nyakuk­ba kapták a lábukat, és csak úgy zengett az erdő a kiáltásaiktól: — Januári Januáááárl Merre vagy? Egészen berekedtek, Január Manó mégsem került elő. Lógó orral szállingóztak vissza a tisztásra, és már majdnem elpltye­­redtek, amikor egy szarka cserregett rájuk egy fa tetejéről. — Január manót keresltek? En sej­tem, hol lehet. Az Imént egy tölgyfa felett repültem el, és hortyogást hal­lottam. Gyertek csak, odavezetlek benneteket. Felkerekedtek a manócskák. „Hrrrr, Hrrrrrl — hangzott a tölgy­fa odvából. — Ez a Január manó, senkt mást — örvendeztek a manócskák, és beku­kucskáltak az odúba. — Ébredj, te álomszuszék! clbálta meg a fülét December manó. — Szil­veszter éjszaka van. Rövidesen szol­gálatba kell lépnedI — Márts eltelt egy esztendő — dör­­zsölgette szemét Január manó —, pe­dig csak az Imént szundítottam el. Nagyot kacagtak erre a manócs­kák, azzal felkapták Januárt, és meg sem álltak vele a tisztás közepéig. Ott aztán összekapaszkodtak és olyan lármát csaptak, hogy no! Január manó volt a leghangosabb: úgy dalolt, úgy nótázott, hogy még az erdő legöregebb mókusa Is felébredt és elrikkantotta magát: — Itt az új esztendői Boldog új­évet kívánok! BNYEDY, GYÖRGY — Itt ez a vacak kerítés, nem mehetek be a szarvasokhoz. Kovács bácsi és fia Kovács bácsi ma háromszor olyan idős, mint a fia. Hat évvel ezelőtt négyszer, 12 év­vel ezelőtt pedig hétszer olyan idős volt. A fia születésekor kétszer annyi volt Kovács bácsi évelnek száma, mint a fiának ma. A köztük levő korkülönbség a fiú Jelenlegi korának kétszerese. Hány éves Kovács bácsi, és Hány; éves a fia?. Találós kérdések 1. A nap érleli, a kéz letöri, a láb megtapossa, a száj élvezi. Mi az? 2. Aki csinálja nem mondja, aki elveszi, nem ismeri, aki Ismeri, el nem veszi. Mi az? 3. Tegnap voltam, holnap leszek. Mi az? SZABAD FÖLDMŰVES 11 *- . j. 1969. október 4. ha számíthat. Ca ez nemcsak a gyerek bűne. A 14—18 életév táján, a „viharkorszak­ban“ a fiatal fokozott belső életet él. A temérdek újdonság körülötte, a tes­tében végbemenő változások mind­mind erősen igénybe veszik testát­lóikét és — figyelmét. Napról napra változik a világ körülötte és benne maga is. Ezért látja a szülő, hogy ebben a korban túlságosan el van foglalva magával a gyerek. Ha azon­ban súlyosabb eset adódik, abban hi­bás lehet a szülő Is, amiért nem igyekezett felkelteni fiában vagy lá­nyában a környezet, a család iránti érdeklódést vagy éppen elfojtotta. „Nem kell neki tudnia, mennyi az apja prémiuma, még elkotyogja vala­hol...; ráér még a pénzzel küszköd­ni, majd ha muszáj...; meg akarom óvni őt a mindennapi gondoktól, le­gyen gondtalan a gyerekkora.“ Vagy: „Semmi köze hozzá, még kölyök ...“ szokták ilyenkor mondani egyes szü­lők. S eszükbe sem jut, hogy amit ők fgy elvesztegetnek — a családhoz tartozás, a többiekkel való törődés érzését —, azt később keserű szemre­hányásokkal a gyereken akarják majd megvenni. Sok szülőt hallottam már panasz­kodni: ,,A fiam teljesen elszakadt a családtól, már csak aludni jár hazai“ Vagy: „A lányomat semmi sem érdek­li az iskolán és a kézilabdán kívül; ha a család gondjairól hall, átmegy a másik szobába; fiamnak egyetlen szava sem volt ahhoz, hogy a nővérét fegyelmivel elbocsátották a munka­helyéről. Vagy hogy bátyja válik a feleségétől.“ „Az ő bajuk“ — szokták Ilyenkor mondani a fiatalok a szülők nagy megbotránkozására. Akárki mon­daná, alig hinném el, de magam la tapasztalhattam hasonló dolgokat. Sokat találtam az osztályomban, akik­nek fogalmuk sem volt arról például, hogy mit dolgozik édesanyjuk, édes­apjuk: „Irodában dolgozik, azt hi­szem a tervezőosztályon.“ De olyan is akadt, aki csak úgy körülbelül tud­ta megmondani, hogy miféle vállalat­nál dolgoznak szülei és hol van az a vállalat. Valóban Ijesztően sok gye­rek él a családokban előkelő idegen­ként. S az igazi családi kapcsolat igénye, amely túlmegy az egyszerű lakás és ellátás kapcsolatán egyik­másik esetben alig lelhető fel. A vér jogán és szeretetből csupán eltartot­ták őt. Olyanok, akikre a család alig-

Next

/
Oldalképek
Tartalom