Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-04 / 40. szám
FALVAINK A kulturált munkakörnyezet Alig négy évvel ezelőtt, 19BS. Janu&r elsején három gyengén működő bodrogközi EFSZ társításával jött létre a Bodrogszerdahelyi Állami Gazdaság. Keverves volt az indulás, hisz olyan Örökségből kellett megformálni az újabb, terjedelmesebb gazdasági egységet, amely az előző években már-már a tönk szélére jutott. Am a közős gazdálkodás első éve is lényegesen jobb eredményekkel végződött, mint az előző évek a „kul logő“ szövetkezetekben. A mezőgaz dasági földterület hektáronként 5146 koronát jövedelmezett, míg az EFSZ- ek csupán 2643 koronát értek el. Az állattenyésztésben is megmutatkoztak az első sikerek. Az egy tehénre eső évi fejésátlag az EFSZ-ekben elért 1004 literről 1850 literre emelkedett. Mf tejte lehetővé ezt az ugrásszerű fellendülési? Elsősorban a jől átgondolt és következetes szakosítás, amelyhez a kis gazdasági egységekben nem volt lehetőség. Bodrogszerdahelyen a tehéntartást és borjúnevelést helyezték előtérbe, Zemplénben összpontosították a hízőmarhákat, Ladmúcon pedig a malacneveléshez és juhtenyésztéshez teremtettek elsőrendű feltételeket. Áz összes gazdasági részlegeken folyamatosan javították a munkakörnyezetet, minden lehetőséget kihasználva az eg$BS munkamenetek kőnynyitésére. Mindez jelentős beruházásokat igényelt, de a költségek Idővel megtérültek a ma már állami dotáció nélkül működik a gazdaság, sőt, tavaly közel másfél millió korona tiszta nyereséggel zárta az évet. Megtekintettem a ladméci részleget. Aszfaltozott út vezet a gazdasági udvarhoz, ahol az istállók között is mindenütt pormentesítettek a színpompás virágágyakkal szegélyezett utak. öröm itt körülnézni. Es az első kellemes benyomás csak tovább mélyül, ha belépünk bármely istállóba. Fehérre meszelt, tiszta falak között húzódnék az anyakocákat egymástól elválasztó vaskorlátok, az egyenletes meleget központi fűtés ás szoltőztető berendezés biztosítja. A malacok infravörös lámpák fényében sütkéreznek, s az ablakokban — igaz, ez szokatlan, de annál kellemesebb — csupa virágnserép. Vass Margit, Kondás Etel és Szomserkentően hat a termelési eredményekre hathy Béla több mint 100 anyakocát gondoz. Ilyen környezetben öröm a munka. Az Itteni munkafeltételek nemcsak megközelítik, hanem sok tekintetben felül is múlják as Ipari üzemek színvonalát. Húsz alkalmazottat foglalkoztat az állattenyésztés, és a sertésistéllékban két műszakban dolgoznak. Az emberek úgy járhatnak munkába, mintha hivatalba mennének, hisz minden Istállóban jól felszerelt, hideg-meleg vízzel ellátott fürdőszoba, zuhanyozó Is van, s az egyes munkálatok közti szabad perceket szépen berendezett nappali szobákban tölthetik az állatgondozók. Hogy milyen serkentően hat a kulturált munkakörnyezet a termelést eredményekre, ezt Ladraócon fényes sikerek bizonyítják. Például Trója Pál, aki már 18 éve sertésgondozó, tavaly 53 dkg napi átlagos súlygyarapodást árt el. Idén egy-egy anyakocától 15 darab malao elválasztását írja elő a terv, de a gondozók kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül további két malacot választanak el anyakocánként. — Persze, ezekkel az eredményekkel sem vagyunk még megelégedve — mondja Marko elvtárs, a részleg vezetője. — Már a közeljövőben el akarjuk érni az egy kocára eső húsz darab malacelválasztást. Ennek érdekében folyamatosan jobb teljesítményű anyakocákkal töltjük fel az állományt a gazdaság saját, ellenőrzött tenyészetéből. A ladméci részleg termelési profilénak további fontos részét képezi a jnhtenyésztés. jelenleg 3100 darabot ■számlál a juhállomány, s idén 110 mázsa gyapjút nyírtak. Ez a termék 1 milliő 397 ezer koronát jövedelmezett a gazdaságnak. Nemcsak a munkakörnyezet színvonalával. n Veresette! is elégedettek a ladmóci állatgondozók. Átlagos havi jövedelmük eléri az 1980 koro nát. Míg azelőtt a Ladméci EFSZ-ben alig 800 ezer korona volt az évi béralap, ma ngyanazon dolgozók között több mint 1 millió 200 ezer koronát osztanak ki évenként. Mindezt négy év alatt érte el egy gazdaságilag gyenge szövetkezetekből alakult mezőgazdasági nagyüzem. A kulturált munkakörnyezet kialakítását nem egy öncélú attrakció létrehozására való törekvés sugallta. A gazdaság vezetői előtt, minden törekvés előterében a dolgozó ember, a róla való gondoskodás állt. Ez a törekvés naprél-napra, évről-évre újabb létesítményekben ölt formát. A gazdaság vezetőinek figyelme a dolgozók gyermekeiről való gondoskodásra Is kiterjed. Bodrogszögben a gazdaság Baját bölcsődével rendelkezik, Zemplénben és Bodrogszerdahelyen pedig egyesített beruházással óvodát építettek. Hogy a Bodrogszerdahelyi Állami Gazdaság összes részlegeinek dolgo zái elégedettek munkájukkal, azt egy ankét eredményei Is meggyőzően bizonyítják. Arra a kérdésre, hogy az alkalmazottak gyermekeiket, ha azok felnőnek, hnjlandőak-e a mezőgazdaságba adni — a kérdezettek két harmada igennel válaszolt. Néhányan azt is megjelölték, milyen munkaszakaszt választanának számukra. Napjainkban ritka még a bodrogszerdahelyihez hasonló példa. De ez a számban kevés példa is igazolja, hogy a mezőgazdasági termelés képes olyan feltételeket biztosítani, mint a népgazdaság többi ágazatai. A mezőgazdasági termelés érdemes arra, hogy bárki élethivatásául válassza. KOVÄCS ZOLTÁN Jjkhol hajdanában a „kl#*rályi udvarnokok" hajbókolva azon fáradoztak, hogy az átutazó előkelőségeknek minden kényelmet biztosítsanak, ott terül el a hatezer lakosú Udvard község. Béták józseí elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke a hűvös Irodába irányít, amikor megmondom, hogy a község eredményeiről és problémáiról óhajtok vele elbeszélgetni. Építkezik a község — A második világháború befejezése után tíz év alatt az egyik kezemen meg lehet számolni, kezdi a község krónikáiét az elnök, hogy hány új ház épült a faluban. Most viszont évente legalább 50 család épít korszerű lakóházat. Minél több a bátor vállalkozó, annál nehezebb akadályok tornyosulnak előttünk, mert az építő anyaghiány az utóbbi időben megnövekedett. — Községfejlesztési tervünkben a közeljövőben olyan öj utcák megnyitásával számolunk, ahol csak emeletes házak építését engedélyezzük majd. áz EFSZ eddig egy négylakásos lakótömböt adott át szakkáde vei részére. Mivel állandóan gyarapszik a falun dolgozó értelmiségiek száma, ezért főleg a pedagógusok kezdeményezésére megalakult a lakásépítő szövetkezet. Hej, azok az iskolák! A napi sajtéban gyakran olvassuk és a mindennapi életünk is bizonyítja, hogy város ban és falun egyaránt lassú ütemben halad az iskolák építése. Ez alól Udvard sem kivétel. Az 1960-ban épült új szlovák és magyar tannyelvű Iskolák költségvetéséből lemaradt a konyha. Viszont a most másfél milliós költséggel átalakított régi Iskolánál ezt más korszerűsítéssel együtt már megtaláljuk. Néhány mondat erejéig azonban maradjunk még az Iskolák ügyénél. A református templom kertjében átalakították, korszerűsítették az óvoda helyiségeit, de megoldat* lan kérdés maradt hogyan helyezzenek el 120 gyereket. A szükségben a leleményesség jött segítségül. Az Illetékesek az EFSZ jelentős anyagi támogatásával megvásároltak és e célnak megfelelően átalakítottak egy TL—60-as típusú korszerű víkendházat Szorosan a tárgyhoz tartozik még, hogy a falusi bölcsődében 50 csöppséget gondoznak. Szót kér a mezőgazdaság A község kellős közepén 12 milliós költséggel felépült a mezőgazdaság utánpótlásának egyik fellegvára, a mezőgazdasági szaktanintézet épülete és Internátusa. Az új létesítmény ez év szeptemberében nyitja meg kapuit, ahol 300 fiatal sajátítja majd el a különböző foglalkozásokat. A község 900 dolgozót foglalkoztató Gigant szövetkezetéhez Igazodik méretben egy másik létesítmény, a baromfitársulás, ahol két tojócsarnokban már az Idén megindul a termelés. Távlatilag 100 ezer tyúkot összpontosítanak és szakosítják a járás területén szétaprózott, kevésbé gazdaságos baromfitenyészeteket. Ugyancsak szeptemberben kezdi meg működését a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat új takarmánykeverő részlege, amely havonta száz vagon tápdús takarmánykeverékkel látja el a mezőgazdasági üzemeket. Valóság és távlatok A templomnál a múlt két távozásra ftélt „műremeke“, a posta és a gyógyszertár régi épülete néz farkasszemet a jövővel, de már nem sokáig. Olyan korszerű épület kerül helyükbe, mint a szolgáltatások háza, amely kétmilliós költséggel épül fel. Az épületben vadásztermet rendez be a Jednota a község nimródjalnak baráti összejöveteleire . A község fejlesztésénél nincsen öröm üröm nélkül. A falu egészségére négy orvos őrködik, viszont a volt egészségügyi ház korszerűsítése az építők „jóvoltából“ már a harmadik esztendeje tart. A község fekvése szerint a járás észeki és keleti részeibe induló autóbuszok központja. Eddig csak háromkilométeres betonúttal rendelkeznek, de a most beütemezett feladatok gyorsan megvalósulhatnak, mert a helyi iparnak már egy aszfaltozó részlege is működik. Gábris József, Érsekújvár Alig telt el egy év azóta, hogy megalakult a nagykürtösi járás. A rövid idő alatt a Járási Mezőgazdasági Társulás dolgozói élén Jozef Nosko mérnökkel sokat tettek a mezőgazdaság fejlesztéséért. Minden alkalmat megragadnak, hogy a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségét fokozzák és jobb minőségű munkára serkentsék őket. Ebből a célból rendezték meg a Záhorai Egységes Földmüves-A nagy mester szántás közben szövetkezet földjén 14 traktoros részvételével a járási szántóversenyt, amely várakozáson felül sikerült. A versenyen a szklabonyal traktorosok szerepeltek a legjobban, akik közül Mázán Pavel első, Klinőok Mikulás pedig második helyezést ért el. Az említett szövetkezetből részt vett a versenyen Stefan HrubCo traktoros Is, aki kétszeres járást győztes volt valamikor és szerepelt a kerületi, valamint az országos versenyeken Is. Az ő nevelőmunkájának köszönhető, hogy a szövetkezet ilyen kitűnő traktorosokkal rendelkezik. Hrubéo traktoros nagyon jól ismeri a szántás technikáját és kitűnő versenyző. Ezért versenyen kívül indult, munkáját a bíráló bizottság külön értékelte és már előre biztos részvevője volt a kerületi versenynek Az első öt helyezett oklevelet kapott, és 200-től 1000 koronáig terjedő pénzjutalmat. A már említett szklabonyal traktorosokon kívül az alsépalojtai Jozef Ehrapka, a záhorai Ján Cestven és a bátorfalusi Horváth Mihály szereoelt még eredményesen. Délután ügyességi versenyt rendeztek, egy 2,3 méter széles oszlopokkal szegélyezett téren kellett a traktornak pótkocsival a legrövidebb időn belül áthaladni. A győztes 300, a második helyezett 200, a harmadik pedig 100 korona jutalomban részesült. Kajtor Pál Tovább építik-fejlesztik a maayaradi fürdőt Magyarad község gazdaságilag és politikailag egybeolvadt Szántó községgel, fürdőjét azonban hazai és magyarországi vendégeink még sokáig Magyarad néven Ismerik majd. A vidék Igen szegény felszíni, de annál gazdagabb föld alatti vizekben. A főid alatti ásványvizek források alakjában törnek a felszínre a Léva— Felsőtúr, Hontvarsány—Kiskér és Szántó—Gyűgv—Szalatnya vonalon. A kánikulában a környék népe kellően értékelte ezt a fürdőt, mely minden tekintetben kielégíti a hazai és külföldi vendégeket. Gondoltak a fiatalokra, a serdülőkre, a felnőttekre, a betegekre és az aggokra Is. Három medence a szabad ég alatt, egy fedett medence, 23 kád pedig melegvizes az aggok, betegek stb. részére. Ezekben a kis kádakban naponta 300 személy fürödhet meg, a kinti medencében kb. 4000—5000 személy fordulhat meg jó Időben. Nemrég francia vendégek is jártak itt. Jólesett hallani tőlük a dicsérő szavakat. Azt vallották, hogy országunkban nem bukkantak ilyen tiszta, üdítő és kellemes gyógyvízre. Szakemberek szerint ez a víz sok tekintetben fölülmúlja a pöstyénl és szliécsi gyógyvizet. A fürdő már néhány évszázad őta Ismeretes. A feltörő melegforrások krátereket alakítottak ki travertin üledékből. A víz sok meszet, ként és széndioxidot tartalmaz. Először Molnár János magyar vegyész elemezte 1863-ban a forrás vizét, utána Klesinsky bécsi vegyész. Egy liter víz szerintük 5930 milligramm anyagot tartalmaz. 1864-ben építették át a szép svájci stílusú fürdőházat medencével ős kétoldali kabinokkal. Akkor a fürdésért 40 krajcárt kellett fizetni. A fullasztő gázokat — mint a kénhidrogént és széndioxidot — egy rúdra akasztott pokróccal távolították el. Most a fürdő vezetője reggel egy égő gyertyát helyez a víz fölé, ha a láng elalszik, akkor a megengedettnél több a mérgező gáz és tilos a fürdés. A nagy medence mellett még hét kisebb medence épült. A volt szálloda „Vlctőrla“ nevet viselt. A fürdő és a forrás védett övezetét a budapesti Belügyminisztérium 1892-ben határozta meg. 1899 ben épült az Alsó fürdő, amit üvegfürdőnek Is neveztek. Ennek a helyén 1957-ben kísérleti fúrásokat végeztek. 65 méter mélységben hatalmas új forrásra bukkantak, amely másodpercenként 50 liter vizet nyomott föl 25 m magasságba és hőmérséklete 26,5 °C volt. Az ásványvíz sós termális savanyúvíz, kénhtdrogén, alkalikus-agyagos, valamint gípsz-glauber és konyhasó tartalommal. A forrást 8 liter-Oj ,-ányviz fiúra* létesült a Léva—Ipolyság főút mellett. Egyszerre négyen tölthetik az üvegeket. A forrás úiellett épül fel az ú] szálloda. Foto: Belányl re fojtották le másodpercenként. A meleg forrás olyan hatású, mint a gyűgyt. Gyógyítja a reumát, Idegeket, de főleg a szívreumatizmust. A fürdő mellett van a vendéglő, a Búr-patak partján ízléses nyaralóházak sorakoznak. Egyre bővül a csehországi üzemek nyaralóházainak a száma is. A vendégek hiányolják a víz tisztaságát, különösen szombaton és vasárnap. Vasárnap este engedik ki a nagy medencét, hétfőn szabad napot kapnak az alkalmazottak és keddtől fokozatosan telik meg új vízzel. Szükséges lenne a vizet hetente legalább kétszer cserélni. Ezt könynyen el lehetne érni, de félő, hogy Gyűgyön csökkenne a forrás ereje. Dicséret illeti a szántói HNB dolgozóit, akik a vendégek kérését meghallgatták és a Léva—Ipolyság főút mellett új ásványvíz-töltőt építettek s így nem kell várakozni a nagy hőségben órák hosszat az ásványvízre. A „Koltba“ nevű étkezdében bővült a választék az étel-specialttásokban és a hazat Italokban. A fürdő közelében, a sportpályával szemben kimérték az új szálloda helyét. Az Ipolysági Városi Nemzett Bizottság dolgozót mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a vendégek elégedetten távozzanak a fürdőből. BELÄNYI JÄNOS Első szántóverseny a nagykürtösi járásban
