Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-27 / 39. szám
TERMELÉSI Taksony Felsőszeli vei nagyüzemi nyíre- ét rókafarmot létesít Szemközi alapon Ä Galántai Járási Mezőgazdasági Tárnslás építésügyi osztályának mfifezaki dolgozója Mészáros Vendel tervezte meg Szlovákia első nagyüzemi nyérc- és rókafarmját. Lehet, hogy a prémesállat-tenyésztés nálunk szokatlan, ismeretlen Uzemág, viszont ez nem zárja ki magasfokú jövedelmezőségét, $ csupán a lendületes kezdeményezésen múlik bevezetése. • Mely mezőgazdasági üzemek kerülnek mint az első bátor kezdeményezők hétköznapjaink dicső krónikájába? — érdeklődöm Mészáros Vendeltől. — A Felsőszeli EFSZ és a Taksonyi EFSZ kerül a krónikába, ha valaki megírja. A két szövetkezet vezetőségében érlelődött meg a gondolat, mely szerint közös erővel kellene a sokatígérő vállalkozáshoz fogni. A Salántal Járási Társuláson az illetékes szakemberek hasznosnak és megvalósíthatónak minősítették az elgondolást, és sor került a nyérc- és rókafarm koncepciójának kidolgozására. További lépésként elkészültek a műszaki tervrajzok. Számítások szerint az építkezés költségtélete 4,9 millió koronára kerekíthető, amely összeg jóváhagyása már megtörtént. 0 Mikor kezdik meg az építkezést? — Terv szerint ez év szeptemberében kezdődnek a munkálatok, mégpedig a taksonyi teleprészen. Ide összpontosítanánk a 2500 darab nyércet számláló törzsállományt. Meg kell említenem, hogy már jelenleg Is összpontosítva van a nyérc és a róka törzsállomány egy része, amelyet fokozatosan a teljes létszámra egészítenek ki. kapnak helyet a nyércnevelő és a rőkanevelő pavilonok. A nyércnevelés négy pavilonban zajlik majd le, melyekben elfér a már említett 2500 darab tenyészállat. Ugyanis a jövőben számolunk az építkezés bővítésével, mégpedig 1500 darab nyérc tenyészállat elhelyezése erejéig. A pavilon egyébként egyszerű, vasszerkezetű lesz. A tartóvasak közötti távolság 2,1 méter. Az építmény tetejét hullámpalával fedjük be, amely alatt két sorban helyezzük el a fából készült lakóbódékat és a kifutóketreceket. Ez utóbbiakat drótfonattal képezzük ki. A nevelőfülkék két sora között kap helyet az úgynevezett takarmányozó folyosó. A takarmányelőkészítő helyiségből az eledel kétféleképpen kerül majd az állatok elé. Ha rendelkezésre állnak annak idején a különleges önműködő takarmányozó kocsik, amelyeket Ausztriából hoznánk be, úgy egy kezelőszemély irányításával megszabott mennyiségű takarmány kerülne az állatok elé. Az adagolás nagysága pontosan beállítható és aszerint változik, hogy milyen korban vannak az állatok. Persze ha az önműködő takarmányozókocsit nem tudnánk mindjárt beszerezni, úgy egyelőre közönséges kocsiról kézierővel kellene a takarmányadagolást végezni. A takarmányozó automata megtakarítással dolgozna, hiszen kézileg sohasem lehet pontosan eltalálni a mércét és a gondozó inkább többet, mint kevesebbet Juttatna az állatoknak a takarmánypépből. 0 Az egyes tartóoszlopok között hány fülke helyezkedne el? — Hat fülke kap helyet a közterekben, amelyek szélessége egyenként harminc centiméter, a kifutók magassága negyven centiméter, hossza pedig kilencven centiméter. A lakóbódé, ami egyben ellető is, fából készül. Alapterülete harmincszor harminc centiméter. Alján dróthálóra helyezett széna képezi a fészket. 0 A rókákat hol helyezik el? — Szintén Taksonyon kapnak helyet. A törzsállomány száma eléri a százat, a prémre tenyésztett rókáké pedig a négyszázat. Az említett százból nyolcvan anyaállat lesz, amelyek egyedenként évente átlagosan ötöt kölykeznek. A rókák elhelyezése igen egyszerű kifutóketrecekben történik, amelyek háromszög keresztmetszetűek és prizmaszerű elrendezésűek. A dróthálós kifutók alapterülete másfélszer három méter, magassága száznegyven centiméter. A fából készülő lakóbódé alapterülete nyolcvanszor hatvanöt centiméter, magassága szintén hatvanöt centiméter. A kifutó elöl ajtóval lesz ellátva. A lakóbódé két részre tagozódik, az előtérre és a fészekre. Az esetleges állatbetegségek terjedése ellen úgy védjük az állományt, hogy két karantén részleget helyezünk készenlétbe. A nyércek részére háromszáz férőhelyes fülkecsoportot hozunk tető elá, amelyben meghatározott ideig figyelni fogják az újonnan érkezett állatokat vagy a beteg egyedeket. Itt kapnak helyet a vágásra kerülő állatok is. 0 Milyen építményből áll majd Taksonyon az adminisztratív üzemrész? sége az egész részleg egyheti hússzükségletének tárolására alkalmas. Alapterülete négyszer hét méter, magassága három és fél méter. A takarmánykeverőben a húsvágógép kap elhelyezést, melynek teljesítménye ezer kilő hús megőrlése óránként, továbbá a csontőrlő gép, ennek óránkénti teljesítménye száz kiló nyersanyag feldolgozása, egy zöldségszeletelőgép, három pékiparban is használatos keverőgép, valamint egy burgonya- és répapároló felszerelés. A takarmánykeverék előkészítése úgy zajlik le, hogy a húsőrlőből az anyag rövid futószalagon a keverőgépbe kerül, ahol megfelelő arányban kiegészítik az egyéb szükséges takarmányanyagokkal. A keveréket azután az önműködő takarmányozó kocsikba rakják. Felsőszellre teherautón szállítják majd a friss takarmánykeveréket. Még megemlítem, hogy a gabonafélék raktározására egy tartály szolgál, amely a keverőgép közelében lesz elhelyezve. A szükséges adagot mérőkosárral Juttatják a keverőgépbe. 0 Milyen üzemeléssel számolnak a felsőszélt részlegen? 0 Mikor kezdi meg ez az üzemközi vállalkozás a termelési munkát? — Mindkét részleg befejezésével az 1971-es év végén. Az építkezési munkálatok egybehangolását úgy terveztük, hogy már a munkálatok végzése közben, tehát az építkezés teljes befejezése előtt kisebb mértékben üzemeltetni lehessen az elkészült építményeket. Kétszáz nyérc máris készenlétben áll, amelyektől 1970-ben nyolcszáz utód várható. Még idén, ősszel átad a KARA nemzeti vállalat hatszáz nyércet a közös vállalkozásnak, mint a tagsági részesedés egy részét, amely tagságról még nem tettem említést. Taksonyon két pavilon elkészülésével számolunk elsőként, a többi építményt pedig fokozatosan készítjük el. 0 Milyen szerepet tölt be az üzemközi vállalkozásban a KARA n. v.f amely Trutnovban hatalmas mennyiségű prémet dolgoz fel? — A KARA az üzemi költségek húsz százalékát vállalta magára, amit mindenekelőtt tenyészállatok beszerzésével teljesít majd, a tenyészállatok gyakori állománycseréje során. Egyúttal a KARA vállalta a farmon előállított prémek megvásárlását, esetleg az állatállomány eladását más, újonnan létesített farmok részére. Külföldre történő eladáskor a KARA' a szerzett valuta egy részét a prémesállat-tenyésztő EFSZ-eknek Juttatja majd. 1 A nagyüzemi nyérc- és rókafarm jövedelmezőségét bizonyára jő munkaszervezéssel növelik. Rókatenyésztésről másodlagos hangsúllyal beszél, vajon mi lesz e ragadozók szerepe? — A nyérctenyésztéssel kapcsolatban mintegy melléküzemági termelés formájában tervezzük a rókatenyésztést, ami fokozná a vállalkozás jövedelmezőségét. Ugyanis a nyércek lenyúzása után visszamaradó nyérchűst a rókák fogyasztanák el. 0 Mint tudjuk, a nyérc húsevő állat, Így felmerül a kérdés, honnan szerzik majd he az etetéshez szüksé0 Milyen módon oldják meg az itatást? — Önműködő Itatóberendezés beszerelésére gondoltunk. A technológiai felszerelést a trutnovl KARA prémgyártó vállalat jaroméfi szervizrészlege szerelné fel. Az önműködő itatókat Dániából kapnánk, de ha ezeket nem sikerül beszerezni, akkor úgy oldanánk meg ezt a kérdést, hogy a kifutókon áthaladna a vízvezetékcső, amely minden fülkében át lenne lyukasztva. A nyílásból állandóan csöpögne a friss víz egy tálcába és a felesleg elfolyna. — Itt egy tetőszerkezetet állítunk' fel, amely alatt árveréseket rendezünk, a környékbeli kisállattenyésztők által tenyésztett prémesállatok bőrének árverezésére is. E mellett épül fel az irodaház és az olyan üzemi épület, amelyben a takarmányelőkészítést, az állatok nyúzását és különféle anyagok raktározását végzik majd. A takarmányelőkészítő helyiség két részből áll, mégpedig a keverőrészből és a hűtőrészböl. Tervek szerint a hűtőtér befogadóképesges húsmennyiséget? — Amennyiben nagy állatlétszámú farmegységek kialakításáról van szó, az állatok húsellátása valóban gondot okoz, amely azonban megoldható. A takarmánykeverék összeállításához szükséges hulladékhús mennyiség a galántai, a szered! és a környező járásbeli vágóhidakról, valamint húsfeldolgozó üzemekből kerül majd ki. A takarmánykeverék további részét a húsliszt és a csontliszt képezi majd, amelyet Dunaszerdahelven és részben Galántán állítanak elő. Az említett takarmánylisztek kalória-, valamint tápértéke igen magas és árszempontból is elfogadhatók. A takarmánykeverékbe továbbá halliszt kerül, amelyet Zsolnán gyártanak. A takarmány alapanyagok folyamatos ellátásával kapcsolatban még folynak a tárgyalások, hiszen nem kis mennyiségekről van szó. 0 Mint építész és mint a farm egyes részlegeinek tervezője hogyan oldotta meg az épületek elhelyezését, kivitelezését? — A farm felépítésére két helyen kerül sor. Az egyik részleg Taksony község területén, a jelenlegi baromfifarm helyén kap helyet, a másik részleg pedig Felsőszeíi kataszterében, a felszámolásra kerülő baromfifarm térségében A taksonyi részleg, amely a törzsállomány nevelésére szolgál majd, hozzávetőleg három hektárnyi területen helyezkedik el. Ez a részleg üzemi és adminisztratív részre tagolódik. Az üzemi részben — A Taksonyon összpontosított nyérc tenyészállományból származó növendékállatok átkerülnek Felsőszelire, ahol a haszontenyészetben nevelik őket tovább. Ezen a részlegen rókatenyésztést nem vezetnek be. A nyérceket itt egy-egy tető alatt négysoron elhelyezett fülkékben nevelik, amelyek elrendezése hasonló lesz mint Taksonyon. A takarmányozó folyosók száma ilyen elrendezésijén egy tető alatt négyre nő. A külső ketrecsorokba kerülnek azok a nyércek, amelyeket továbbtartásra alkalmasnak minősítenek és az érdeklődő klstenyésztőknek eladnak. A két belső ketrecsorban kettesével helyezik el a nyérceket, amelyeket prémreérési korig nevelnek. Ezen a részlegen öszszesen négy tető alá kerül az állomány, melynek száma összesen nyolcezer körüli lesz. Egyidőben de külön építjük fel a karantén részt, háromszáz nyérc elhelyezésére. A tetőzetet ezen a részlegen Is fémcsövek tartják, csupán az elrendezésük szélesebb, azonban egy blokkban szintén hat fülke kap helyet. Az állatok etetése és itatása itt a taksonyi részlegéhez hasonló. A beruházási költségek fedezésére két és egynegyed millió koronára lesz szükség. — A két részlegből álló prémesállattenyésztő farm összes szükséges munkálatait huszonhét munkaerő végzi majd el, miközben a Csehszlovákiában működő eddigi hasonló farmokhoz mérten itt egy munkaerőre több állat gondozása jut. Ez azért lesz lehetséges, mert a takarmányozást nagyobb mértékben tesszük önműködővé. Egy tető alatt nálunk egy gondozó hétszázötven állattal foglalkozik majd, míg a szakirodalom munkaerőnként hatszáz nyércről beszél. Ez azt jelenti, hogy a munka rentabilitása jelentősen kedvezőbb lenne mint Csehország prémesállat-tenyésztő farmjain. Az ismertetett üzemközi vállakózás mégcsak nem is nevezhető melléküzemági termelésnek, mert ez a tevékenység, bár nálunk jelenleg még szokatlan, elvitathatatlanul mezőgazdasági jellegű. Szakosítás esetén éppen olyan nyersanyag-előállító termelési ágazat ez, mint bármelyik az eddig végzettek közül. Csupán a vállalkozói merészségen, a reális lehetőségeken múlik, hogy ki követi a felsőszeliek és a taksonyiak példáját. KUCSERA SZILÁRD Az őszi csibeneveíés kérdései £ SZARAI) FÖLDMŰVES 1969. szeptember 27. Az Istállókhoz épített daratároló nagyban megkönnyíti az állatok takarmányozását. Nemcsak időt takarít meg, de a nehéz munkától is megszabadítja a dolgozókat. Képünkön: az Orföldi Állami Gazdaság anyasertés-pavilonjához szerelt takarmánytároló látható. _ Foto: —s— Régebben a gazdaasszonyok alig vártak tyúkjaik kotlásával. Azonnal tojást raktak alája, hogy mielőbb kikeljenek a csibék. A tavasz elmúltával azonban szünetelt a keltetés, és csak az úgynevezett „búzapirulási“ kelésű csirkéket nevelték a tarlókon. A szájhagyomány szerint ezt követeőn ősz elején a „kétasszony napi“ (Nagyboldogasszony és Kisasszony nap között) csirkéket keltettek és neveltek. Ezzel be is fejeződött a keltetés! idény. Tehát nem is olyan régen még szezonjellege volt a csibenevelésnek. Napjainkban, amikor egyre több nagyteljesítményű keltetőgép ál! rendelkezésre, az év bármely időszakában tízezer számra keltethetik a csirkéket. Ezért számos háztáji gazdaságban 80—100 darab csibét is tartanak. A háziasszony úgy intézi a csibevételt, hogy ezeket kotlók segítsé gével nevelhesse. Ez szerencsés dolog, hiszen a kotló a kicsiket összetartja, megvédi a ragadozóktól, és az időjárás viszontagságaitól. Köztudomású, hogy a kotló zivataros, esős Idő előtt összehívja csibéit és biztonságosabb helyre csalogatja azokat. Ahogy terjed a mesterséges csibekeltetés, ezzel egyidőben a háztáji gazdaságokban Is terjed a mesterséges nevelés. Több gazdaasszony neveli a pelyhes állatokat nagyobb ládában, villanykörte melegével. Az ügyesebb háziasszonyok évenként több ízben is visznek a piacra kirántani való csibét. Most, ősszel újra benépesülhetnek az üresen maradt ólak, istállók, egyszóval az apróságok nevelésére alkalmas helyiségek A keltetőkből beszerezhetők a naposállatok, hiszen állandóan üzemben vannak. Az őszi csibenevelés nem sokban különbözik a tavaszi neveléstől. Most éppúgy kell gondoskodnunk a melegről, takarmányról, ivóvízről, akárcsak tavasszal. A különbség az, hogy tavasszal az időjárás javulásával számolhatunk, míg ősszel ennek ellenkezője következik be. Ezért aki nagyobb számú csibeneveléssel számol, jól védett és fűthető helyiséggel kell hogy rendelkezzen. Számos helyen láttam átalakított és jól szigetelt kamrákat, padlástereket, ahol kitűnő eredménnyel neveltek a késő őszi hónapokban is állatokat. Ha nincs alkalmas nagyobb helyiségünk, úgy egy kisebb, de száraz és meleg épületben emeletes ketrecekben is tarthatunk csibéket. Jó takarmányozás mellett így is elérjük a kívánt eredményeket. Most, amikor újra gond a húsbeszerzés, ajánlatos, hogy minden gazdaasszony foglalkozzon őszi csibeneveléssel. P. L.
