Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-27 / 39. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE sa°MM fóagronómusainak találkozója A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hivatalában először ta­lálkoztak a Járási mezőgazdasági tár­sulások főagronőmusal. Az összejöve­tel fő célja a növénytermesztés ered­ményeinek és hiányosságainak érté­kelése. Főleg a gabonatermesztés szakaszán. Az eddigi eredmények a statisztikai kimutatások szerint arra engednek következtetni, hogy a szél­sőséges Időjárás ellenére a növény­­termesztés eredményei Szlovákiában magasabbak lesznek, mint a múlt év­ben. Végre a növénytermesztés már megközelítette a cseh országrészek növénytermesztésének szintjét, sőt egyes szakaszokon túl Is haladta. A növénytermesztés a népgazdaság szá­mára Is Igen Jelentős, mert az Idei nyerstermelés értéke megközelíti a 10 milliárd koronát, Szlovákiában Összesen 2 millió 225 ezer tonna ga­bonafélét gyűjtöttünk be. Ez azt Je­lenti, hogy a gabonafélék átlagos hektárhozama 27,0 mázsa. A legszebb eredményeket a kenyérgabona-ter­mesztésben értük el. A búza rekord­­hozama következtében annyira meg­teltek a raktárak, hogy — a múlt évi Jő termést Is hozzászámítva — el­mondhatjuk, Szlovákia kenyérgabo­nából már önellátó. A búza múlt évi hektárhozamát egy mázsával túllép­tük, és az idei gazdag aratás után átlagosan 32 mázsát gyűjtöttünk be hektáronként. Annak ellenére, hogy néhány Járás nem érte el a tavalyi rekordot, több Járás túlszárnyalta a 30 mázsás átlagos hektárhozamot és ezért magasabb lett a szlovákiai át­lag. A legmagasabb hektárhozamot, 37,8 mázsát, a dunaszerdahelyl Járás érte el, a második helyre a tapol­­csányl Járás került 37,7 mázsával, a harmadikra pedig a nagyszombati Járás 37,1 mázsával. A közép-szlová­kiai kerületben a legmagasabb hek­tárhozamot, 34,6 mázsát, a prlevldzal Járás érte el, a kelet-szlovákiai ke­rületben pedig a kassal, 32,9 mázsát. Érdekes, hogy a legmagasabb rekord­hozamot a Púchovl EFSZ érte el a Jubllár bűzafajtával, amely átlagosan 68,5 mázsát adott hektáronként. Az árpa Is gazdag termést adott. Csak a komáromi Járásban volt némi lemaradás, de az árpa hektárhozama átlagosan 2—4 mázsával magasabb, mint a múlt évben. Az össz-szlováklal átlag 28 mázsa körül lesz. A legma­gasabb hektárhozamot, 38,4 mázsát, a nagyszombati Járásban érték el. A közép-szlovákiai kerületben a prle­vldzal Járás 33,8; a kelet-szlovákiai kerületben pedig a kassal Járás 32,8 mázsás átlagos hektárhozamot ért el. Nagyon Jó termést adtak a több­éves takarmányok Is. Szlovákia me­zőgazdasági üzemel összesen 888 ezer tonna többéves takarmányt gyűjtöt­tek be. Végül még egy örömteljes hír, hogy a cukorrépa Is rekordho­zamot ad. Előreláthatólag a cukor­répa átlagos hektárhozama 410 má­zsa lesz, tehát 20 mázsával _több, mint a múlt évben. Szlovákia fő agronőmusai tehát örömteljes dolgokról számoltak be, a múlt év után a növénytermesztés szakaszán Ismét remekelt a mező­­gazdaság, ezért elismerést és dicsé­retet érdemelnek a mezőgazdasági üzemek összes agronómusal, agro­­technlkusal és növénytermesztési dol­gozói. Húsz esztendő Több mint 700 évvel ezelőtt a Dud- Vág menti síkságon keletkezett MaJ- cichov község. A krónikába „MaJ- tech“-nek Jegyezték be. Az 1268-os évben Cseheszl Bökény Bökényfl gaz­dálkodott a községben. A község gyor­san fejlődött. 1339-ben már 1342 la­kosa volt, akik 148 családi házban laktak. A község határában zajlott le a híres nagyszombati csata Is, ahol a császári katonaság szétverte a kuruc seregeket.' A község határa egyik földbirtokos kezéből a másikba vándorolt, 1918-ban Esterházy Károly Jozef Slezáknak adta el a földeket, aki egészen 1945-ig gazdálkodott. A falu életében a forradalmi átala­kulás csak a második világháború után következett be, főleg akkor, amikor 1949-ben megalakították az egységes földművesszövetkezetet. Eleinte munkások és értelmiségiek Is tagjai voltak a szövetkezetnek, de 1952 után már csak a földművesek maradtak a közös gazdaságban. A szövetkezet 1949. Július 12-én In­dult, amikor 26 földműves gépszövet­kezeti tag belépett a földművesszö­vetkezetbe. Az első taggyűlésen Adam Stano földművest választották elnöknek, az alelnöki tisztséget Pavel Richtárikra bízták, az elnökségben pedig helyet kapott Jozef Böbék, Jozef RoZiő és Frantíáek Benőik. Ezek a káderek álltak tehát először a szövetkezet kormánykerekénél. A falusi pártszervezet és a szövet­kezet tagjainak agltációs munkája nyomán 1952-ben a falu földműve­seinek többsége a szövetkezetbe lé­pett. 282 kisgazdaságot egyesítettek és így a szövetkezet már 1120 hektá­ron gazdálkodott. Ettől kezdve évről évre eredményesebben gazdálkodtak és a megalakulás utáni 15. évben már a Járásban az elsők közé tartoztak, elnyerték a Járási nemzeti bizottság vörös vándorzászlaját. A szövetkezet annyira megszilárdult, hogy 1966. Ja­nuár elsejétől bevezették a szilárd bérezést. A szövetkezet azóta még eredményesebben gazdálkodik és egy­re több árut ad el. Amíg például. 1951-ben csak 466 mázsa búzát ad­tak el, 1968-ban már 3015 mázsát. Eredményesen dolgozik a zöldség­kertészet is, de főleg a dohánykerté­szek remekelnek, akik a múlt évben 65 ezer koronát vételeztek be a do­hányért hektáronként. Az állattenyésztés merészen ível felfelé. A hústermelés az 1953-as évhez viszonyítva 1968-ban 172 száza­lékkal, a tejtermelés pedig 386 száza­lékkal nőtt, a húseladás 238 százalék­kal, tejeladás pedig 448 százalékkal emelkedett. A szövetkezet Igen komoly beruhá­zásokat hajt végre, az utóbbi Időben 9 millió korona értékű épületet adtak át rendeltetésnek. A Jó termelési eredményekhez a szövetkezetei nagyban hozzásegítet­ték az anyagi ösztönzők. A tagok át­lagos keresete már meghaladja a 2300 koronát, tehát ilyen kereset után jó kedvvel dolgoznak a tagok. A ter­melés magas szintjét bizonyítja, hogy a múlt évben hektáronként 11 ezer korona értékű árut értékesítettek. Az árutermelés mellett a szövetke­zet nagy gondot fordít a kultúra fej­lesztésére és általában a szórakozási lehetőségek megteremtésére is. A szö­vetkezeti klub keretében van szín­játszó és zenei kör. A szövetkezet magnetofont, filmvetítőgépet, fényké­pezőgépet, harmonikát és egyéb hangszereket vásárolt. A szövetkezeti testnevelési egyesület is komoly tá­mogatást kap az EFSZ-től. Az eddig elért eredmények után a szövetkezet tagsága vígan mulatott a 20. évfordulón, és örömmel vette tudomásul, hogy szövetkezete meg­kapta „Az építésben szerzett érde­mekért“ című kitüntetést. M. D. lfékei ugródeszka A Bodrogköz egyik kis földmfivessziivetkezetében Jártam a napokban. A Vékei EFSZ mindössze 600 hektárnyi területen gazdálkodik, ebből is csak 443 hektár a szántó. De a kis szövetkezet egyre gazdagabb megélhe­tési alapot nyújt a tagságának. Ma már nem ritka Vékán az olyan szövet­kezeti dolgozó, aki havi 2500 koronát keres. Igaz, nem mindig volt ez Így a faluban. Czetó István ökonómussal emlékezünk a vékei indulás napjaira, éveire. — Húsz évvel ezelőtt, 1949 őszén alakult meg nálunk az I. típusú föld­­mfivesszövetkezet. Alig 150 hektárnyi szántón és az úrbéri legelőkön 12 úttörő tag rakta le a közős gazdaság alapjait. Csak három év múlva. 1952 októberében lett Véke szövetkezeti község. Az EFSZ még akkor is csak néhány ekével, boronával, vetőgéppel rendelkezett. Egészen 1959-ig az Állami Gép- és Traktorállomás képviselte nálunk a gépesítést. Húsz évig kitartóan építgetett, dolgozott a vékei szövetkezeti tagság, míg elértünk a mai eredményekhez. Közben megérkezett a szövetkezeti Irodába Tóth István elnök, „Az épí­tésben szerzett érdemekért“-című állami kitüntetés újdonsült viselője is, aki már 14 éve áll az EFSZ élén. Az ökonómussal együtt határszemlére invitált. Bizony, megváltozott a vékei határ a közös gazdálkodás 20 éve alatt. A mocsaras, lápos területeket lecsapolták, s ma gazdag termést ad minden talpalatnyi föld. Homokos úton kapaszkodik fel az embéezres a faluszéli dombra. Dúsan termő szőlőtőkék között kanyarog az út. A dombtetőre érve büszkén te­kint szét az elnök: — Ez a 40 hektárnyi szőlő lesz a szövetkezet további fejlődésének ugró­deszkája. Friss telepítés az egész, még csak 25 hektár terem, de már az idén egymillió korona bevétellel gazdagítja a közös pénztárát. Itt a Csf­­knskán évtizedekkel ezelőtt urasági szőlő volt, de a háború éveiben tönk­rement. A szövetkezetre már csak a futóhomok maradt. A szőlődombon találkoztam a 68 éves Takács Andrással, a Vékei EFSZ egyik alapító tagjával. Sokat cipelte itt fiatalkorában a kézi permetezőt, kapálta a szőlőt éhbérért az uraságnak, hogy felnevelhesse nyolc gyerme­két. Mióta a szövetkezetben dolgozik, állami támogatással szép új házat épített, 8 fiatalabbnak érzi magát, mint 20 esztendővel ezelőtt. — Most szeretnék 30 éves lenni — mondotta. — Ma már élhet a magam­fajta, volt napszámos ember is. Kedvesebb most nekem ez a szövetkezeti szőlő, mintha a sajátom volna. Fürgén jár-kel a szőlőtőkék között, az ember alig hinné, hogy már het­ven felé közeleg. Ismer itt szinte minden tőkét, ott volt a vékeieket most oly nagy reményekkel kecsegtető szőlőgazdaság megalapozásánál s most, 68 évesen is megfogja a szerszámot, ha kell. Ünnepre készül a Vékei EFSZ. Szüretkor ünnepli 20. születésnapját. Az alapító tagok között Czető István üzemgazdász, Tóth István elnök mellett ott lesz az ünnepségen még Bálint István, Sándor jános, Géczi János, Ju­hász István, Lőrincz István, Takács András, Orgoványi Sándor és a ma már 69 éves Kiss Sándor is, a szövetkezet első elnöke, aki bár nyugdíjas, de még most Is dolgozik a közösben. Húsz éves kitartó munka gazdag eredményeit ünnepelhetik a vékeiek, mely annál is örömtelibb lesz, mert az eddigi eredmények még gazdagabb jövő alapját képezik. KOVÁCS Z. Az új kenyér rimaszombati ünnepén Kettős ünnepre összegyűlt mező­gazdasági dolgozók népes tömegét fogadta szeptember 14-én a történel­mi Gömör székhelye, Rimaszombat. Az Idei új kenyér, a sikeres aratás ünnepére jöttek össze az EFSZ-ek és állami gazdaságok dolgozói s egyben megemlékeztek a nagyüzemi, szocia­lista mezőgazdasági termelés meg­alapozásának 20. évfordulójáról. A napsütéses vasárnap reggelen szfnpompás ünnepi menet Indult a JNB épülete elől az Állami Gép- és Traktorállomás felé, a járási Mező­­gazdasági Társulás által rendezett mezőgazdasági kiállítás színhelyére. A sokezres menetben ott lépkedtek a Sajógömöri Egységes Földműves Szövetkezet dolgozói Is, akik néhány nappal ezelőtt vették át a szocialista mezőgazdaság megalapozásában és továbbfejlesztésében elért sikereikért a Munkaérdemrendet. Az öröm és és stratégiája Szlovákiában választani azokat az öntudatos elv­társakat, akik védelmezték a szocia­lista építést. A politikai-hatalmi harc ezekkel az erőkkel nem fejeződött be és nem is fejeződhetett be a szocializmus alap­jainak lerakásával. A földalatti reak­ció szoros szövetségben a külföldi Imperializmussal és a külföldi bur­­zsoá emigrációval, igyekezett az osz­tály tartalmától megfosztott szocia­lizmust kihasználni és minden lehe­tőséget felhasználni a szocializmus és a párt elleni támadásra. Ezek az erők már Jóval Január előtt gondosan elemezték fejlődésünket, kidolgozták stratégiájukat és taktikájukat. A po­litikai élet kulcsszakaszaira főleg a tömegtájékoztatásba széthelyezték em­bereiket, és kapcsolatokat szervez­tek, szövetségeseket szereztek. Számoltak azzal, hogy amennyire csak lehet, kihasználják, a pártban szükséges változásokat, amelyek a válság megoldásának szükségletéből keletkeztek, a politikai légkör Jobb­ra fordítására. A Jobboldal, a leg­főbb támaszt a pártban látta. Már némely csoport irányvonala, amely az írók kimondottan politikai Jellegű IV. kongresszusán csúcsosodott ki, megmutatta, hogy milyen nagy az a veszély, amely céljaikban rejlik. Kül­politikájukban különösen az arab­­izraeli konfliktus után éles szovjet­­ellenesség Jelentkezett. Elkezdték két­ségbe vonni a párt vezető szerepé­nek jogosságát, harcot hirdettek a szocialista hatalom ellen, magát a szocializmus fogalmát is kétségbe vonták és tagadták a szocialista épí­tés szakaszának vívmányait. Ezek voltak az elemei annak a program­nak, amelyet a Jobboldali és szocia­listaellenes erők már Január előtt kitűztek. A JOBBOLDALI ERŐK SZABAD PORONDJA A válság sikeres megoldása kez­dettől fogva elválaszthatatlan volt nemcsak Novotny eltávolításától és minden akadály elhárításától, amely a haladás útjában állott, de egyúttal a Jobboldali veszély elleni küzdelem­től Is. A további fejlődés tanúsította, hogy államunk és társadalmunk a Jobboldali és szocializmus elleni erők és azok tisztátalan céljai elérésének küzdőterévé vált. Bekövetkezett pol­gárságunk nagy részének irányvesz­tése, az állami szervek legyengülése és a párt bomlása. Ha tehát Januárig a társadalmi krí­zis folyamatának elmélyüléséért No­votny és szubjektivizmusának táma­szai voltak a felelősek, a január utá­ni tragikus torzulásokért, amelyek a válság kicsúcsosodását Jelentették, azok a bűnösök, akik megfontolatlan, elvtelen és káros politikájukkal lehe­tővé tették, hogy a hatalmat a szo­cializmus ellenes és pártellenes ele­mek vegyék át, akik megengedték, hogy a párt és a társadalom egészsé­ges a szocializmushoz hű erőit elszi­geteljék. Ezzel egyidejűleg lehetővé tették, hogy hazánkban olyan hely­zet alakujon ki, amelyet már nem lehetett saját erőinkkel és eszkö­zeinkkel megoldani. Erről meggyőz minket a pártban és a társadalomban beállott fejlődés augusztus után és a közelmúltban. Minden nyitott szemű ember hama­rosan felismerte, hogy a közbizton­sági és az állami szervek ellen Indí­tott kampánynak semmi köze nincs a múlt hibái eltávolítására kifejtett igyekezethez. Az állam és a szocia­lista hatalom fontos és pótolhatatlan funkciójáról volt sző. Arról, hogy le­hetetlenné tegyék ezeknek a szervek­nek az államellenes erők leleplezé­sét és külföldhöz fűződő kapcsola­taik feltárását. Emellett egyetlen új­ság vagy folyóirat sem mulasztotta el az alkalmat, hogy ne produkáljon „véres sorozatokat“ az ötvenes évek­ből. Ez mind arra volt Jó, hogy be­feketítse és elszigetelje a pártot, a hatalmi szerveket és rágalmazza a szocialista építés időszakát. A tárgyi­lagosság igénye nélkül futószalagon gyártották a szocializmus „áldoza­tait“, még azok közül is, akik a szo­cializmus esküdt ellenségei voltak. Névtelen levelek szolgálták a köz­­biztonság, a bíróságok és az ügyész­ség elleni kampányt, amelyekért ál­lítólag „a szerkesztőség nem vállalt felelősséget“. Külön támadás indult az állambiz­tonság ellen, amelynek tevékenysé­gét maga Pavel belügyminiszter aka­dályozta. A Jobboldal tehát felhasz­nált minden alkalmat társadalmunk és államunk szétbomlasztására. Fel­használta az alulról Jövő nyomást, amelyet a tájékoztatási eszközök hív­tak elő, és saját pozíciójukat a köz­ponti és az állami szervekben. Az állam és a hatalmi szervek szétveré­sére irányuló igyekezetei legvilágo­sabban a szovjetellenes és pártelle­nes erők ellenforradalmi programja leplezi le. A Jobboldal megerősítette pozíció­ját azzal is, hogy lehetővé tette, sőt követelte a nem kommunista pártok felújítását az 1948 februárja előtti programmal. Az újságírók tavalyi kongresszusán a prágai központ de­­mokratizációs héjái azt követelték, hogy oda kell irányítani a kritikát, ahol nem mennek át elég gyorsan az „újjászületést folyamatra“, azokra, akik „kollaborálnak“ a kommunista párttal. Svejkovsky a prágai tévében a cseh szocialista párt elnökével ké­szített interjújában kijelentette, hogy ez a párt törekedett elsőként a cseh­szlovák szocializmus megvalósításá­ra, bár mint párttagnak tudnia kel­lett, hogy ez a párt februárig bur­­zsoá párt volt, és semmilyen szocia­lizmust nem akart megvalósítani. A pluralizmus és a politikai erők sza­bad versenyének elméletével a Jobb­oldal tovább realizálta a társadalmi és tömegszervezetek bomlasztását és igyekezett átalakítani ezeket a szer­vezeteket önálló politikai erővé a politikai pártok színvonalán. Ezek­ben a szervezetekben a fegyelmet a pártfegyelem fölé emelték. Ez az ál­láspont ellentétben van a politikai pártokban érvényes pártfegyelem bármilyen értelmezésével és csak mint a Jobboldal hatalmi törekvését lehet értékelni. OTO ONCáK megelégedés fénye csillogott a méhi, abafalai, nagytörékl EFSZ-ek dolgo­zóinak szemeiben is, akik a 20. évfor­duló alkalmából szintén állami kitün­tetést kaptak. Kiváló termelési eredményekkel ünnepelték a rimaszombati Járás me­zőgazdasági dolgozói az EFSZ-ek és állami gazdaságok megalakulásának 20. évfordulóját. Gabonaneműekből 30 mázsán felüli átlagos hektárhoza­mot értek el. Orbán Ferenc, a Sajó­gömöri EFSZ elnöke az Idei búzából készült új kenyérrel vendégelte meg az SZLKP KB képviselőjét, Jacenko mérnök elvtársat, a kerületi párt- és államigazgatási szervek képviselőjét Smál mérnök elvtársat és az aratő­­ünnepség többi vendégét. A Jubileumi ünnepség keretében megnyitott Járási mezőgazdasági ki­állítás felsorakoztatta a 20 éves ki­tartó munka eredményeit, bizonyítva a nagyüzemi termelés sikerét és fef­­lődőképességét. Mintegy 60 mezőgaz­dasági üzem állította ki termékeit. Különösen a nagytörékl, cserencsénl és ráhői EFSZ-ek állatállománya emel­kedett ki. Ezekben a gazdaságokban már 3000 literen felüli évi fejéshoza­­mot érnek el tehenenként. Szép kollekcióval szerepelt a ki­állításon a Feledi Állami Gazdaság, amely elsősorban a gömöri szőlő- és gyümölcstermesztés hagyományainak felújításában végez úttörőmunkát. A gazdaság az utóbbi hat év alatt 120 hektáron telepített gyümölcsöst és 40 hektárnyi szőlőről már az idén gazdag termést takarít be. Ezenkívül kiváló eredményeket mutat fel a ga­bonafélék vetőmagtermelésében is. A Mironovszkájáből a belléni gazda­sági részlegen 66 hektáron 56,17 má­zsa átlagos hektárhozamot értek el, a domafalai és a petresi részleg dol­gozói pedig 80 hektárnyi területről hektáronként 42,38 mázsát takarítot­tak be a Dvoran sörárpából. Bárczl István, a gazdaság főmérnöke büsz­kén mutatta be a kertészet termékeit Is. Részt vett a kiállításon a Járás hat élelmiszeripari feldolgozó üzeme is. A rimaszombati cukorgyár, a kon­zervgyár, a dohánygyár, a sörgyár, a tejfeldolgozó üzem egyre szilárdabb alapjává válik a járás mezőgazdasági­­élelmiszeri komplexumának. A rimaszombati aratóünnepség, á szocialista mezőgazdaság létrejötté­nek Jubileumi évében elért eredmé­nyek — meggyőző érvei és bizonyí­tékai a haladásnak, a gömöri dombok között utat törő fejlődésnek. (ács) SZABAD FÖLDMŰVES 3 1969. szeptember 27. A búza remekelt, hektáronként 32 mázsát adott # A dunaszerdahelyl járás 37,8 mázsás átla­gos hektárhozammal vezet Q £ A búza múlt évi hektárhozamát egy mázsá­val túlléptük £ összesen 2 millió 225 ezer tonna gabonát gyűjtöttünk be § A gabona­félék átlagos hektárhozama 27,8 mázsa O

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom