Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-20 / 38. szám
IPAR-KERESKEDELEM A galántai Járás egyik vágmenti községében, Tornácon minden kétséget kizáróan mezőgazdasági jellegű, valóban különleges melléküzemági vállalkozásba vágták fejszéjüket. Ez a tevékenység joggal kelti fel a falu és a város érdeklődését. Angyal János mérnök, az EFSZ elnökének távollétében B o s á k Károly ökonómust, továbbá Szlovák Mihályt, a melléküzemág vezetőjét és a véletlenül éppen jelenlevő feltalálót L i s t o p a d Jaroslavot kértem meg, tájékoztassanak az egyedülálló érdekességről. ■ — Hogyan került sor arra, hogy egy új, szokatlan melléküzemági termelés bevezetésére szánta el magát az EFSZ vezetősége és tagsága? — érdeklődöm BOSÁK KÄROLYTÖL. — Mint minden EFSZ, ml Is olyan gondokkal küzdöttünk, miként adjunk az embereknek a vegetáción kívüli Időszakban munkát. Arra a következtetésre Jutottunk, hogy melléküzemági termelés bevezetésével oldjuk meg ezt a súlyos kérdést. A gondolat kivitelezésének értelmi szerzője Angyal János mérnök volt. A SobotlStén látott mintára, de hosszú utánjárással sikerült egy préselőgépet szerezni, amely alkalmas volt arra, hogy a vidékünkön bőven található kukoricacsutkából panelokat sajtoljon. Az alapanyag hetvenöt százalékban csutka, amely saját gazdaságunkban, vagy a környező EFSZ- ekben megterem, csupán huszonöt százalékot kell máshonnan beszerezni. Munkaerőnk Is van bőven, de azért nem megy minden teljesen simán, például gondot okoz az oldalazó fűrészek beszerzése, a csutkatöréshez, vagy ahogyan nálunk mondják komptöréshez, szükséges gépek beszerzése. A törést kezdetben és részben még most Is Igen primitív módon, cséplőgéppel végeztük. A feltétel az, hogy a csutkából készülő törmelék, granulátum egyes szemcséinek nagysága 0,5—1,5 cm átmőretö legyen. Tudomásunk szerint a szükséges zúzógépet sehol nem gyártják, így csupán átalakítással tudtunk egy más célra gyártott kiskapacltású zúzót alkalmassá tenni. — Tehát a kezdeti nehézségek még tartanak, a munkakedv azonban nem csökkent. Milyenek a pillanatnyi tervek a panel gyártással, eladással, esetleg a belőlük készülő építményekkel kapcsolatban? — Eredetileg csak arra rendezkedtünk be, hogy panelokat félkészáruként fogunk gyártani. A foglalkoztatottság szempontjából Jobbnak, ökonómiai szempontból pedig gazdaságosabbnak tűnt azonban a panelokat készáruként továbbadni. Vlkendházak, lakóházak, garázsok összeszereléséhez ugyan Jelenleg még nincsen elég szakképzett munkaerőnk, de azért nem torpanunk vissza. Ennek ellenére már készítjük a különféle üdülőház prototípusokat. Hasonló módon lehet a garázsokat Is összeszerelni, sőt az első lakóház készül már üzemünkben Is. A szerelőmunkához csarnokokra van szükségünk, melyek közül az elsőt már tető alá hoztuk. Erre az évre 3,9 millió korona bruttó bevételt terveztünk, amit a nehézségek ellenére is elérünk. gjj — Tulajdonképpen hogyan készülnek a kukoricacsutka panelek? — vetem fel a kérdést a terhnikal gyakorlattal rendelkező SZLOVÁK MIHÁLYNAK. — A csutkatörmelék három-négy milliméter vastagságú, fatörmelékből sajtolt úgynevezett Sololit lemezek közé kerül. A kukoricacsutka panelek, amelyek Llgra panel néven kerülnek forgalomba, 1,20 méter szélesek és 2,20 méter hosszúk. Ilyen méretű fektetett fa mintakeret aljára kerül a Sololit lemez. Erre rétegezziik a ragasztóval összekevert csutkatörmeléket, amit léccel eligazítunk. A többféle anyagból összetevődő különleges ragasztóanyag fő része a Dukol ragasztó. Az eligazítás után felkerül a törmeléket másik oldalról takaró Sololit lemez. Az így előkészített panel görgőkön a préslapok közé jut. ahol 100 C foknál magasabb hőíokon, 100—200 atmoszféra nyomással történik a sajtolás és a besütés, attól függően, hogy mikor milyen sűrűségű panelt kívánunk előállítani. A sűrítés adja meg a panel szilárdságát. A ragasztó kötésétől függően körülbelül tizenöt percenként történik a sajtolás. A megszáradás után a panelt kivesszük és egyenes helyen hűlni hagyjuk, amihez huszonnégyórás Időtartam szükséges. A keményedés érdekében ajánlatos a néhány napos raktározás. — Mennyire vannak az üdülőházak, Kukoricacsutkából L I G R A lakóház A melléküzemági termelés iskolapéldája Tornácon lakóházak és egyebek készítésével? — Bántott, hogy Szlovákiában kezdetben nem találtunk kellő megértésre. Eleinte magam Is csak panelban láttam ezt az anyagot, de amióta megkezdtük a különféle épületszerkezetek összeállítását, rádöbbentem a panelok Igazi értékére, előnyére, hiszen rendkívül gyorsan lehet építkezni, teljesen szilárd, és megfelel nagyobb épületek létesítésére is. Mivel a panel nagy teherbírású, a falakba nem szükséges semmiféle oszlop vagy rögzítés, mert így Is Jól megtartja a tetőzetet. — A falak felületi megmunkálása festése, vajon nem költséges? — Ez aránylag olcsó. Cementes, Latex-festékes, müanyagos keverék kerül kívülről a falra. Bizonyos keverési arány betartása fontos, hogy tökéletesen tartson és ne legyen vízáteresztő. Szép és maradandó színváltozatokat lehet elérni. A fal felülete légnyomásos fecskendezéssel teljesen egyenletesen képezhető ki, de kézzel Is lehet különféle felületi rétegezést elérni. — Milyen épületek szerelésével foglalkoznak? — Jelenleg építőmunkások részére alkalmas lakásegységek épülettípusának kialakításával foglalkozunk. A felsőbb szervek az építővállalatoknak ugyanis megtiltották téglából építeni a nagyobb építkezések közvetlen közelében létesítésre kerülő munkáslakásokat, mert drágák, nem hordozhatók, s rövid Időtartamú használatuk után ezeket külön költséggel szét kell bontani. Azzal az elgondolással, hogy paneljeinkből olyan szilárd, tartós, könnyen áthelyezhető víkendház-rendszerű munkáslakásokat lehetne építeni, amelyek egységeit szükség szerinti mennyiségben, dobozszerűén egymás mellé lehetne helyezni, egy épftővállalat rendelése alapján prototípusok kialakításán dolgozunk. Két lakóegységsort esetleg egymással szembe Is lehetne helyezni, miáltal központi folyosó alakulna ki, mert a bejárati ajtó oldalán fönt a tetőrész előrenyúlik. A szerelőcsarnokban az éppen készülő lakósejt példány elülső, ajtós oldalán van egy ablak, de ablakot helyeztünk el a helyiség hátsó falán is. A két oldalfalon sem ajtó, sem pedig ablak nem kapott helyet, így több lakósejt egymás mellé rakható. A egyes helyiségek különbözőképpen rendezhetők be. A tér szolgálhat négy munkás szállásaként, továbbá mint kultúrhelyiség, de berendezhető fürdőszobának, zuhanyozónak Is. Paneljeink kiválóan megfelelnek nagy raktárak, szerelőcsarnokok építésére Is, melyek létrehozásának költsége más építési anyagok használatával ellentétben sokkal olcsóbb. ■ A társalgást LISTOPAD JAROSLAV feltalálóval folytattam, aki Csehországból érkezett látogatóba Tornócra. — A Tornácról LIGRA panel néven forgalomba kerülő kukoricacsutkából készüld építőanyag az ön találmánya, kérem mondja el mióta alkalmazzák a gyakorlatban a kukoricacsutkát panelek készítésére. — Találmányommal 1946 óta fog-Kukoricacsutka panelekből készül a vikendházszerű lakóegység. magukat, de fokozatosan eloldalogtak. A kiadott hivatalos úgynevezett tesztbizonylatban az állt, hogy a kukoricacsutka töltetű panelek alkalmasak rágcsálóállatokat tartalmazó ládák készítésére Is. Ezen sokat mosolyogtunk annakidején. Számos fizikális, mechanikus és egyéb vizsgálatnak kellett még a csutkapaneleket alávetni. A gyakorlati próbákra főleg 1950-ben került sor a Bratislavához tartozó Ligetfalun, ahol az első üzem megkezdte működését. Lakáshiány következtében itt lakóházakat építettünk a csutkapanelekből. A lakótér télen igen meleg volt, mert az anyag kiváló hőizolációs tulajdonságokkal rendelkezik. Az üzem a nagy érdeklődés miatt rákényszerült, hogy nemcsak paneleket, de előregyártott építőelemeket készítsen, amelyekből néhányszáz épületet hoztak tető alá Brattslavában és annak környékén. A több helyiségű házikók, melyek alapterülete harmincöt négyzetméternyi volt, 1953 után tizenegy és félezer koronába kerültek. Mivel a panelfalak vastagsága 5,5 cm, ami 45 centlméternyi téglafal hőszigetelő képességének felel meg, az alapterületből csaknem egy helyiségnek megfelelő lakóteret takarítunk meg. — A gyakorlati tapasztalatok szerint melyek a csutkapanel épületek legfőbb előnyei és milyenek a jövőbeni terveik? — Ha a család a munkából hazatér, s a hagyományos téglafal esetén befűt a helyiségben, először a kihűlt falat kell felmelegítenie, ami lényeges tüzelőpazarlást Jelent. Csutkapanel falak esetén csupán a lakótér felmelegítésére fogyasztunk tüzelőanyagot, így esetleg tizenöt-húsz percnyi villanyfőző üzemeltetése után is meleg van a helyiségben, őszintén megvallom, hogy kezdet kezdetén lakóházak építésére nem gondoltunk, csupán kaptárak készítésére Irányítottuk figyelmünket, így elsőként egy méhes részére készítettünk száz kaptárt. Ez azonban rengeteg munkát igényelt, ezért az első üzem lakóterek megosztására alkalmas közfalak készítésére tért át. Később a mezőgazdaságban használatos tyúkólak építése került érdeklődésünk előterébe. A fahiány következtében terveink között szerepel a tízezer baromfi befogadására alkalmas húscsibenevelők és tojóházak létesítése, amilyeneket a Pozsonyivánkat Baromfitenyésztési Kutatóintézetben teljes megelégedéssel használnak. Továbbá borjúnevelő istállókat és egyéb mezőgazdasági épületeket építünk majd a csutkapanelekből. A hagyományos épületek úgynevezett nedves munkafolyamattal készülnek, ezért az üzemelés csak hosszabb Idő elteltével indulhat meg, viszont a csutkapanel épületek száraz folyamattal készülnek és befejezésük után azonnal üzembe vehetők. Jelenleg nagy az érdeklődés a csutkapanel családi házak Iránt. Prágában 1953- ban kétemeletes épületet építettünk elsőként, amelyet megfigyelés alatt tartunk. Mondhatom, hogy a tizenhat év alatt nem tapasztaltunk elváltozásokat. Jelenleg Tornácon készülünk pov t;7Öt'otbnToH fno róc7Árn VptJng. 'S «K á — §.3 Jü OÁ N 09 psf m *r M > ^ 2 — e n !ar ® o '« 5» 5a öö ti" fl! '« «* N Sj *** J3 * X Jg I ü «ófi O m “ sül Kukoricacsutkából különféle színű és felületű panelminták készíthetők. falú csutkapanel lakóházat építeni. Három szoba összkomfortos, verandás családi házról van szó, amely bemutatásra is szolgál majd mint a gyorsépítés példája, hiszen két-három nap alatt fogjuk felépíteni, a belső munkákra pedig egy hetet számolunk, gyakorlattal nem rendelkező munkaerőkkel. A mennyezet csutkapanelből készül, a tető pedig le lesz pléhezve. A tetőzet előtti bedeszkázott részt, az úgynevezett atlkát pedig szép alumínium profillal fedjük be. A falak felülete homokos vakolatra, brezolitra emlékeztető, de az általunk kidolgozott új módszerrel készül, amely szintetikus anyagokat tartalmaz és tartósabb a szokásos vakolatnál. Ez a felületi réteg vízhatlan, de egyben lehetővé teszi a panel úgynevezett légzését. A falat kívülről 3.5 cm-es csutkapanel, majd 3 cm-es levegőréteg, belül pedig ugyancsak 3.5 cm-es csutkapanel képezi majd, melynek teherbíró-képessége kettőspanelenként hozzávetőleg kétszáz mázsa lesz, mert a próbák szerint egy 5,5 cm-es vastagságú panel teherbíró-képessége hetven mázsa. Az egyes felállított paneleket a képzett U-alakü bevágásban egymásba ragasszuk, s így elmarad a korábbi léccel való réstakarás. Fent és lent szintetikus ragasztókkal tartósan felragasztott lécezetet alkalmunk. A csutkapanel épületek ára legkevesebb 20 °/o-kal lesz olcsóbb a hagyományos lakóházak áránál, de ha az épületelemek gyártását sikerül gépesíteni, úgy feleárról Is beszélhetünk. A feldolgozásra átvett kukoricacsutka ára megegyezés szerint mázsánként 8—12 koronába kerül, ami a nedvességtartalomtól, minőségtől függ. Ezen az áron a mezőgazdasági üzem egy mázsa gyengébb minőségű szenet vásárolhat. !J| — Közgazdasági szempontból hogyan néznek a panelkészftéssel kapcsolatban a jövőbe — teszem fel a zárókérdést ismét BOSÁK KÁROLY ökonómusnak. — A Jövőben fokozni szeretnénk' a melléküzemági termelést, amiből az EFSZ-nek haszna is származik. Ezt a hasznot mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés további fejlesztésére kívánjuk fordítani. Sajnos, nem megy minden könnyen, fékező tényezők nélkül. Az üzemeléshez anyagkészletre van szükségünk, amelynek nagyságát a bank Igyekszik a tervekben a legkisebbre csökkenteni, tekintet nélkül arra, hogy mint pillanatnyilag Is, gondunk van a Sololit beszerzésével. Ami a nyereséget illeti, súlyosan nehezedik ránk a 46/1969 számú rendelet kiegészítő adó többletterhe. Melléküzemági termelésünkből 10 % kiegészítő adót kell fizetnünk a vevőknek számlázott összegből, tehát a már egyszer megadóztatott nyersanyag értékéből is. Itt valami tévedés lehet, mert szerintem azokat a szövetkezeteket akarta talán a rendelkezés sújtani, ahol spekulálnak, munkaerőt adnak el más üzemeknek és nagy hasznot vágnak zsebre. Mi csak saját üzemünkben akarunk a holt idényben tagjainknak munkát biztosítani. Közgazdasági életünkben sajnos, az adórendszer nem serkentő, hanem ellenkezőleg a fejlődést, a kezdeményezést, munkát hátráltató tényezőként szerepel. A helyes az lenne, ha az új, hasznos üzemágakat bevezető vállalkozóknak öt-, vagy tízévig semmilyen adót nem kellene fizetniük* mert a kezdeti beruházási költségek már amúgy is eléggé súlyosan nehezednek a kezdeményező üzemekre. KUCSERA SZILÁRD' SZABAD FÖLDMŰVES 11 i, ... 'u-„ . 1969, szeptember 20. lalkozom. Az első panelek bizony nagy feltűnést keltettek, mert azelőtt a kukorica hulladékanyagát, a csutkát a fűtésen kívül semmire sem használták. A faeladással foglalkozó kereskedő csoportok ellenségesen fogadták a dolgot, mivel konkurrenciát láttak a panelek piacon történő megjelenésében, mert mint mondták, ez rengeteg fát takarítana meg. Rájöttem, hogy könnyebb valamit feltalálni, mint azt realizálni, de ezt talán ne részletezzük. Kezdetben a kukoricacsutkát néhány centiméterre megszabott hosszúságú darabokra vágtuk és ezeket két úgynevezett furnérlemez közé ragasztottuk, amely lemezek, mint ismeretes, fából készülnek. Akkor még nem léteztek a Sololit lemezek. A bizalmatlanság eleinte igen nagy volt, ezért mindenféle próbáknak vetették alá. Mivel az illetékesek, de az illetéktelenek legtöbbje is azt állította, hogy a csutkapanelt rágni fogják az egerek, utasítás szerint az Egészségügyi Minisztérium laboratóriumaiban is próbának kellett az anyagot alávetni. Meg kell mondanom, hogy a rágcsálók anyagkárosításának megfigyelése terén nagy gyakorlattal rendelkeztek a laboratórium szakemberei. Az akkori Erdőgazdasági Megbízotti Hivatalból felküldték Prágába a paneleket, amelyeket a laboratóriumban kisebb darabokban a patkányok közé dobtak, hogy köszörüljék a fogaikat. Az azelőtt bedobált különféle keménységű fadarabokat mindig „fűrészporrá“ rágták az állatok. Első pillanatokban a panelekre vetették
