Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-30 / 35. szám

TERMELÉSI TAPASZTALATOK rszágunk tudományos-műszaki fejlődése azt diktálta, hogy a mezőgazdaságban, az élelmezési Iparban, a kereskedelemben ho­nosítsuk meg az optimális tervezés mód­szerét és a szocialista újratermelés egysé­ges folyamatát. Az eddig kialakult terme­lésre a széttagoltság, a fogyasztótól való távolság és mint következmény, a termékek gyenge minősége volt a jellemző. Nem használták ki eléggé a kedvező természeti adottságokkal rendelkező vidékeket. Berlint gyümölccsel és zöldséggel .13 kerület látta el, a termékeket gyakran nagy távolságokról szál­lították. A XII. kongresszus határozatainak végrehajtása során megszerveztük a „Berlin Gyümölcs és Zöldség“ Szövet­kezeti Szövetséget. Ebbe beletaitoznak Berlin régóta kialakult zöldségszállltó körzetei, Nauen vidéke, az Odera folyó árterülete és a werderl gyümölcstermelő terület. A szövetség 31 különböző tulajdonformájú me­zőgazdasági üzemet, 5 gyümölcs- ős zöldség-nagykeres­­kedelmí vállalatot, 2 konzervgyártó kombinátot és egy hűtő- és raktározó üzemet foglal magába. A zöldség- és gyümölcstermelő körzetek szakosítása Is kialakult. A főváros közvetlen közelségében termelik a szállítással szemben érzékeny zöldségféléket, mint a saláta, a leveles zöldség, a melegház! uborka és paradicsom, amelyeket müanyagfóliából készített meleg­házakban termelnek. A közepesen messze eső Nauen és Schwante vidékén termelik a karfiolt, a fehér fejes­káposztát és a vöröskáposztát, az uborkát, a zöldbabot és egyéb zöldségféléket. Távoleső, azonban éghajlati tekintetben kedvező fek­vésű területek: az ország északi részén levő Rügen szigete, ahol eredményesen termesztik a téli tárolásra szánt összes káposztaféléket, valamint Halle és Mag­deburg vidéke, ahol a vöröshagyma termelése folyik. A sárgarépát Luckenwalde és Zossen, vagyis e növény termeléséhez különösen kedvező éghajlati adottságokkal fekvő konzervipar számára, amely azokból konzerveket, fagyasztott árukat és a közélelmezési vállalatok részére termékeket állít elő. Ez a módszer fokozza állóalapjalk kihasználásának mértékét és elősegíti a munkaidő egész évi ésszerű kihasználását. A feldolgozott nyersanyag hulladékait az állattartás szükségleteire fordítják. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek bizonyos nö­vények termesztésében már magasfokú koncentrációt érték el és korszerű technológiát alkalmaznak, a termék­­csoporton belül a vezető üzem funkcióját látják el. A többiek, amelyek ugyanazt a növényt termesztik, a csoportban mint együtt működő üzemek vesznek részt. A termékcsoportra a következő feladatok hárulnak: Egy meghatározott termék Iránti keresletből kiindul­va, ennek termelését a csoport a legkedvezőbb adott­ságokkal rendelkező nagyüzemekben szervezi meg. En­nek érdekében elvégzi a szükséges elemzéseket, haszno­sítja a termelésben a rendelkezésre álló tudományos vívmányokat, bevezeti a legkorszerűbb növénytermesz­tési eljárásokat, és gépesíti a termelőfolyamatokat, hogy a területegységről több, kiváló minőségű terméket nyer­jen. Ezenkívül a csoport foglalkozik a fajták kiválasz­tásának problémájával, megfelelő javaslatokat dolgoz ki a növénynemesítő intézmények részére, a mezőgazda­­sági üzemeken belül megszervezi az egyes termékek feldolgozó vonalait, s a termékek tárolására a raktári helyiségek építése terén meghonosítja a korszerű eljá­rásokat. A csoport feladatai közé tartozik még a termékek kis egységekben való csomagolási és méret szerinti osztályozási problémáinak megoldása, s a csomagolásuk­ra és minőségükre vonatkozó egységes javaslatok ki­dolgozása. A csoport résztvesz az árképzésben, megszabja a termelés nagyságát s arra törekszik, hogy a termékek használati értéke nagy legyen. A nagy- és kiskereskedelmi szervekkel együttműködve megoldja a termékeknek a termelőtől a kiskereskede­lemig tartó ésszerű szállítását és azt a problémát, hogy a piac folyamatos ellátása érdekében a különböző zöldséget és gyümölcsöt egy vagy több üzemben ter­meljék-e. Egy szövetkezeti szövetség munkájának tapasztalatai A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN rendelkező körzetekből szállítják a fővárosba. Az Odera árterülete a melegházi és a korai zöldségfélék termesz­tésére alkalmas. Itt a melegházak területe 20,8 ha, és 2500 ha-t esőztetéssel öntöznek. E terület üzemelnek állóalapja mintegy 100 millió márka értékre becsül­hető. Weder-Havel (potsdami kerület) vidékén a gyümölcs­­termelés fejlődik. A korszerű ültetvények formájában kialakított gyümölcstermelő terület 6000 ha-t tesz ki. Ugyanitt egyre Jobban fejlődik a feldolgozó ipar is, amely a berlini piac szükségleteit elégíti ki. A fentiekből következik, hogy a szövetkezeti szövet­ség azokra a mezőgazdasági üzemekre támaszkodik, amelyek a zöldség és gyümölcstermesztéshez kedvező természeti adottságokkal rendelkező területeken fek­szenek, és abban az Irányban fejlődik, hogy a főváros és az ipari központok lakosságát ellássa friss gyümölcs­csel és zöldséggel, valamint a konzervipari kombinátok részére biztosítsa a nyersanyagot. Ennek során a já­rások és megyék közigazgatási határait nem veszik fi­gyelembe. Az NDK fővárosában élő lakosság friss gyümölcsökkel és zöldségekkel való folyamatos ellátásának további javítása, valamint a termelés ős a kereskedelem kom­plex racionalizálása szoros elvtársi együttműködést követel meg az ellátó körzet mezőgazdasági, élelmiszer­­ipari és kereskedelmi vállalatai között. A szövetség létrehozása lehetővé tette ennek az együttműködésnek a megszervezését. A felesleges közbeeső láncszemek kiküszöbölésével a szövetség hosszúlejáratú gazdasági szerződések alapján biztosítja a szükségletnek meg­felelő nagyságú termelést. E szövetség alapelvei: az önkéntesség, a szervezetébe tartozó vállalatok jogi önállósága és az önálló elszámo­lás. Legfelső szerve a küldöttek közgyűlése. A küldöt­teket a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közgyűlései és az állami vállalatok kolektlvátnak gyűlései választ­ják. A gyümölcs- és zöldségnagykereskedelmi vállalatok egy előrebecsült Időtartamra meghatározzák a lakos­ságnak a termékek Iránti növekvő szükségletét és mint értékesítő szervek közllk ezeket az adatokat a szövet­kezeti szövetséggel. A vállalatok ős a szövetkezeti egye­sülések a szükséglettel összehangolt saját szerződés­­tervezeteiket szintén előterjesztik a szövetkezeti szövet­séghez. A termelő vállalatok ős a kereskedelmi szer­vezetek közötti megállapodásokat azután rövid ős hosszú lejáratú szerződésekkel szabályozzák. Ezt megelőzi a szükséglet előrejelzésszerfl elemzése. Ha a vállalatoknak az a szándékuk, hogy termelésüket szakosítsák és koncentrálják, és ha elképzeléseiket egyeztetik a nagy- és kiskereskedelemmel, akkor hosz­­szúlejáratú szerződéseket kötnek egymással. Ezáltal garantálható, hogy a beruházásokat mind a termelő vállalatok, mind a kersekedelml szervezetek célszerűen használják fel. A szövetkezeti szövetség kerekében dr. Seidel pro­fesszor vezetése alatt tudományos tanácsadó csoport működik. Szerződéses alapon ez Irányítja azokat a vizs­gálatokat, amelyek iránt az egyes vállalatok és egye­sülések érdeklődnek Ahhoz, hogy a lakosság az év folyamán egyenletes gyümölcs- és zöldségellátásban részesülhessen, egységes rendszer szükséges. A rendszert már kidolgozták. Magá­ba foglalja a vetésterületek koncentrálását, a termés betakarítását és a szokásos raktárakban vagy alacsony­­hűtésű hűtőházakban való tárolását, a termékeknek nagyüzemű étkezdék ellátásához való előkészítését, a gyümölcsnek és zöldségnek önklszolgálási elv alapján működő, nyílt üzletek számára történő csomagolását és méret szerinti osztályozását. A mezőgazdasági üzemek egyre Inkább saját maguk végzik el termékeik elsődleges feldolgozását a közel A vetőmagkereskedelml főigazgatósággal és a cseme­tenevelő állami vállalatok egyesülésével szoros együtt­működésben gondoskodik vetőmagról és szaporító anyagról a gazdaságok részére. A szövetkezeti szövet­ség tudományos munkacsoportja minden feladat meg­oldásához segítséget nyújt a mezőgazdasági, feldolgozó és kereskedelmi vállalatoknak. A szövetkezeti szövetség az áruszállítás terén előny­ben részesíti a közvetlen kapcsolatokat. Az üzemek és a szövetkezeti egyesülések árujukat rendszerint köz­vetlenül a kiskereskedelemhez juttatják el. A gyümölcs, zöldség és az Import útján érkező dőligyümölcs szállí­tása készletraktár útjfyi történik, amelyet a zöldség- és gyümölcskereskedelmi társaság tart fenn és amely a szövetkezeti szövetség értékesítő szervezeteként műkö­dik. A készletraktár útján biztosítanak a zöldségfélék­ből bő választékot az étkezdék számára is. Így lehetővé válik a közélelmezési nagyüzemek termelőfolyamatá­nak ésszerűsítése. Ugyanitt biztosítható bő választék méret szerint osztályozott és csomagolt árukból az ön­kiszolgáló üzletek számára Is. A szövetkezeti szövetség egyre nagyobb mértékben vállalja magára a termékek tárolásának, piaci szállí­tásra való előkészítésének, valamint a késztermékek étkezdék számára való előkészítésének feladatait. A be­gyűjtés közbeeső szakaszainak csökkentése céljából a szövetség egyre bővülő közvetlen kapcsolatokat létesít a termelőkkel és ellátja az értékesítési funkciókat. Szövetkezeti szövetségünk munkájának tapasztalatai azt inutatják, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok tervszerű, elvtársi együttmű­ködése elősegíti a termelés következetes racionalizá­lását és a beruházások hosszútávra érvényes, célszerű felhasználását, végső eredményeként pedig nagy nép­­gazdasági eredménnyel jár. Az Ilyen együttműködés mind a vállalatok, mind a dolgozó kollektívák közötti szocialista kapcsolatok tökéletesedéséhez vezet. Nem Szabad elhallgatni azt a tényt sem, hogy a ter­melő folyamaton belüli szakosítás szabaddá teszi a munkaerő egy részét. A vállalatok és szövetkezeti egyesülések úgynevezett termékelókészítő állomásokat hoznak létre az üzletek és az étkezdék számára, vala­mint elsőfokú termékfeldolgozó állomásokat a konzerv­gyártő kombinátok számára. Ilyen szervezetben Jobb a munkaerőkíhasználás az év folyamán. Különösen nagy jelentősége van ennek a nők téli foglalkoztatása szem­pontjából. A munkatapasztalatok azt Is kimutatták, hogy a fel­dolgozó Ipart célszerű a zöldség- és gyümölcstermesz­tésre legjobb természeti adottságokkal rendelkező vi­dékeken összpontosítani és a mezőgazdasági termelés szakirányának megfelelő kombinátokra szakosítani. A kombinátok hosszúlejáratú szerződéseket kötnek a gyümölcs- és zöldségtermelőkkel és befolyást gyako­rolnak a nemesítésre, a termesztésre, a betakarításra és az első fokú feldolgozásra. Ilyen körülmények kö­zött közvetlen kapcsolatok Jönnek létre a kombinátok és a termelők között, s kiküszöbölődnek a közbeeső láncszemek. A szocializmus gazdasági rendszerének megvalósítása során egyre jobban összhangba hozzuk a vállalatok társadalmi érdekelt a népgazdaság érdekeivel. A ter­mékek szilárd árait, valamint a felárakat és az enged­ményeket szerződések segítségével szabjuk meg és egységesen szabályozzuk egyes nagyobb használati ér­tékű termékek árait. Ezek bonyolult problémák. Fő feladatunk: arra törekedni, hogy több olcsó ter­méket állítsunk elő, amivel hozzájárulunk az NDK megalakulásának 20-ik évfordulója tiszteletére megin­dított munkaversenyhez. D. BESLER, a Wartenberg—Lindenberg mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke Vegyszeres gyomirtási gépbemutató A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyáregysége együttműködve az I. C. I. Plant Protection Limited angol cég­gel kifejlesztette a vegyszeres gyomirtás speciális gépeit. Az INCHEBA 69 alkalmából az I. C. I. és a BMG debreceni gyáregysége közösen bemutatja ezeket a gépeket Pozsonyban az „A“ pavilon melletti szabadtéri kiállításon. Az érdeklődő ■ szakemberek részére üzemelési bemutató lesz a raöal szövetkezetben 1969. szeptember 6-án délelőtt. A vegyszeres gyomirtás a kor­szerű mezőgazdaság művelést módjai közé tartozik. Létrejöt­tét elsősorban a vegyiparral való szoros együttműködésnek köszönhetjük. Alkalmazása óriá­st lehetőséget rejt magában a többtermelés és a munkaerő megtakarítás területén, ezáltal olcsóbban termelhetünk. A gyomirtó szerek haszná­lata — különösen a totál herbl­­cidek, mint például a Gramo­­xone és Régióné — különleges alkalmazási technológiát kíván­nak, ezért a hagyományos per­metező gépeket nem használ­hatjuk csak esetleg-igen költ­séges átalakítással. A kultúrnövényt a gyomirtó szertől — megfelelő árnyékoló lemezekkel — maximális véde­lemben kell részesíteni. A per­met elsodrodás megakadályozá­sára nagy cseppméretfl Irányí­tott permetanyagot kell alkal­mazni. Ezek és még sok más hasonló követelmények megakadályoz­ták a gyomirtó gépek felépíté­sét. A BMG debreceni gyáregy­sége által „Gramospray“ néven forgalomba hozott új gépek ki­elégítik a követelményeket. Az új gépnek öt speciális munka­eszköze van, melyek segítségé­vel a járatos mezőgazdasági kultúrákban elvégezhető- a gyomirtás. A Gramospray alapgép a traktor hárompont függesztésű hidraulikájára kapcsolható, — meghajtását az erőleadó ten­gelycsonkról kardántengellyel kapja. Háromszáz literes üveg­szálvázas poliesztér tartályában megfelelő keverés akadályozza meg a leülepedést. A permetező nyomás mű­anyagból készült centrifugál szivattyú üzemelésével történik. A pontos nyomásbeállltás cél­jára speciális nyomásszabályzó szeleppel rendelkezik. A nyo­más pontos leolvasását gltce­­rtncstllapltású manométer teszi lehetővé. Az alapgépre kapcsolják az alábbi munkaeszközöket: Szán­tóföldi gyomirtó keret, mellyel szállítási helyzetben összecsuk­va közúton Is közlekedhet. Egy ember minden szerelés nélkül pillanatok alatt munkahelyzetbe állíthatja. Szórási szélessége 11,5 méter. Felszerelése és ma­gassági beállítása gyors csatla­kozással történik. A kukoricalevél alá permete­ző berendezés alkalmas hat sor gyomtalanítására egy menet­ben 70—100 cm-es sortávolságú kukoricásban. Kialakításánál fogva lehetőség van csak a tö­vek közti terület gyomtalanítá­sára, vagy az egész sorköz vegyszerezésére. Különleges ki­alakítása következtében a talaj egyenletlenségeit követni ké­pes. A sorközi permetező beren­dezés alkalmas burgonya, ká­poszta, földieper stb., gyomtala­nítására 60—100 cm sortávol­ságban. Egy menetben 4 sort permetez. A sortávolságon kí­vül a permetezett sáv szélessé­gére Is beállítható. A traktor elejére — a vezető látómezejé­be — szerelendők (megfelelő csatlakozókkal) az alábbi mun­kaeszközök: Fasáv gyomirtóberendezés. A sortávolság 5—12 m-lg beállít­ható. Lehetőség van csak a tö­vek közti terület vagy az egész sorköz permetezésére egy me­netben. A fatörzseket egy sza­badalmazott berendezéssel sé­rülésmentesen letapogatja, illet­ve kikerüli. A szőlő sorköz gyomirtó berendezés alkalmas 2,4—3,6 méteres sortávolságú Lenz-Moser szőlők gyomtalaní­tására. Ennél a berendezésnél Is lehetséges a teljes sorköz, vagy csak a tőkék közti terület permetezése. A berendezés különleges kar­jaival a szőlőtőkéket is letapo­gatja, Illetve kikerüli. A fenti gépek az idei szezonban a ma­gyarországi gazdaságokban már igen Jő eredménnyel dolgoztak. Tündik Ferenc Az ablaknélküli broilernázaké a jövő Mi a hátrányos az ablaknélküli broilerházak kezelésében? Semmi, ami nem lenne megoldható — vála­szolja A1 Stevens, az egyik legna­gyobb amerikai broilernevelőcég, a Hillcrest Poultry Co. szakembere. Az említett cég ma már csak ab­laknélküli broilernevelőket építtet, és a jövőben sem akar mást. Az ab­­laknélküll nevelőházaiban egy gon­dozó 110 ezer brotlercslrkét lát el, ami ablakos nevelőházakban elérhe­tetlen eredmény lenne. Jóllehet ma még számos olyan ab­laknélküli házat építenek, amely nem tökéletes, és ennek rosszabb nevelési eredmény, gyengébb állatmlnőség a következménye. Nem hagyható szá­mításon kívül a gondozó szakértelme sem, mert lehet ugyan automatizálni a meleg adagolását, a takarmányt, a vizet, ventillációt, de nem automati­zálható az állatszeretet és „finom érzék“, ami szintén szükséges az állatneveléshez. Az ablakos nevelőházak örök hát­ránya, hogy tökéletesen soha nem ellenőrizhető a levegőáramlás, a pá­ratartalom, a hőmérséklet és a vilá­gítás. Az ablakos nevelőházakban sohasem Jó az állatok eloszlása, az állomány nyugtalan. Ha egyszer a gondozó megismeri az ablaknélkült nevelőház előnyeit, többet sohasem akar ablakos nevelőházban állatot növelni... —k—

Next

/
Oldalképek
Tartalom