Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-30 / 35. szám

FALVAINK

1949. december 17-én alakult a Jénoki EFSZ. Kecskeméty István, a szövetkezet egyik alapító tagja, a húsz esztendős EFSZ egyik könyvelője Így emlékezik az indulás éveire;

— Az első esztendőben, az 1950. gazdasági évben még csak a szövetkezet első típusa jött létre a faluban. Harmincán írták alá a belépési nyilatkozatot. Kl-ki a maga földjén gazdálkodott még akkoriban, de a termést már az első közös géppel, egy marokrakó aratőgéppél közösen takarítottuk be. Egy évvel későb áttértünk a közös gazdálkodás második típusára, 1952. augusztus 28-tól pedig már harmadik típusú és összközségi lett a Jánokí EFSZ.

JÁNOKI HÚSZ ÉV

Bár a könyvelő nem akar élni az öndicsérettel, mégis leszögezhetjük, hogy a jánoki közös alakulása óta jól gazdálkodik. Hisz már 1952-ben, amikor összközségi lett a szövetkezet, 383 q búzát osztottak el segélyképen az új tagok között. Pedig az akkor belépő gazdák inég nem Igen járultak hozzá a közös az évi eredményeihez. Kezdetben — a régi csehszlovák koronában számolva 45 korona volt egy-egy munkaegység értéke, s ezenkívül 4 kg termést is kaptak a tagok munkaegységenként. Évről-évre gyarapodott a Jánoki EFSZ. Már 1950- ben felépítették az első korszerű közös istállót s körülötte azóta terjedelmes gazdasági telep jött létre. Fellendült a szövetkezet állattenyésztési termelése nemcsak terjedelemben, hanem színvonal tekintetében is.

— Az állattenyésztést tejtermelésre, hízósertés és juhtenyésztésre szakosítottuk, világosít fel Dura Mihály mérnök, főállattenyésztő. Tavaly 2473 liter átlagos fejéshozamot értünk el darabonként s az idén minden feltételünk megvan rá, hogy biztosítuk a 2900 liter átlagot az egész 190 darabot számláló állománynál. Meg vagyunk elégedve a sertéstenyésztés eredményeivel is, hisz az első félévben a hízósertéseknél napi 62 deka súlygyarapodást értünk el.

Emellett egy liter tej termelési költsége 2,20, egy kiló húsé pedig 8 korona, egészíti ki Dura mérnököt Bodnár Béla üzemgazdász.

És ha már gazdasági kérdéseknél tartunk további gazdasági mutatók iránt érdeklődöm. Bodnár Béla elmondja, hogy az EFSZ tartalékalapján 997 ezer koronát, kishíján egy milliót tartanak nyilván s ezenkívül évente kőt-háromezer korona beruházást fordítanak a géppark felújítására, illetve kiegészítésére. ŰJabb gazdasági épületek építését egyelőre nem tervezik, a meglevők korszerűsítése, tökéletesítése azonban jelentős összegeket Igényel. De telik miből, gazdaságilag jól áll a szövetkezet.

— Csak a munkaerőkkel van baj — szól közbe Tobák János, a másik könyvelő. Jánokhoz közel esik a Kelet-Szlovákiai Vasgyár, s bizony nem is annyira a jobb kereset, mint inkább a nagyobb kényelem miatt sokan elpártolnak a szövetkezettől. Naponta mintegy 160 személy jár ki a faluból dolgozni, a szövetkezetbe pedig az 1500 hektárnyi mezőgazdasági területre alig 160—180 dolgozó jut. Köztük is sok a nyugdíjas. Az állandó dolgozók átlagos életkora 48 éven felül van.

Bizony, a húsz éves jánoki szövetkezettel vele öregedett a tagság is. Ojak, fiatalok pedig csak nagyon gyéren akadnak. Pedig a szövetkezet számos előnyt biztosít számukra. Most is négy üj lakás épül a régi szövetkezeti iroda udvarán, s amennyiben a tagság úgy igényli, már a közeljövőben további lakások építését is megkezdhetik. A kereseti lehetőség is eléri az ipari üzemek színvonalát, hisz az állattenyésztésben dolgozók 2000 koronán felül is keresnek, a munkanorma értéke 23 korona. Két hét fizetett szabadság is jár a szövetkezeti tagoknak, s jövőre már három hetet terveznek. Mert igyekvő a tagság és hozzáértő vezetőség biztosítja a kezességet arra, hogy a Jánoki EFSZ húsz év óta felfelé ívelő fejlődése ezután sem törik még.

K. Z.

^ SZARAD FÖLDMŰVES

B ászfalun (érsekújvári járás) is húsz évvel ezelőtt alakították meg az egységes földművesszövetkezetet. A kezdet itt is nehéz volt. A problémák megszámlálhatatlan 'sokaságával kellett megküzdeniük a közös irányítóinak, amíg megszilárdult a szövetkezet. Az első évtized gazdasági eredményei alapján a szövetkezet a járás gyengébb közös gazdaságai közé tartozott. Az utóbbi években azonban erőteljes fejlődés tapasztalható.

Váratlanul érkeztünk meg a szövetkezet irodájába, ahol Boross László ökonőmus jó ismerősként üdvözölt.

Rövid beszélgetés után megtudtuk, hogy a fiatal ökonómus a napokban sorsdöntő lépést tett az élet útján, — megnősült.

Mielőtt a szövetkezeti gazdálkodás fejlődésére terelnénk a beszélgetés fonalát, az ökonómus egy pillanat türelmet kért.

— Behívom az apóst is, ő aprólékosabban ismeri a szövetkezet fejlődésének göröngyös útját.

Pillanatokban belül már a társaságunkban ül az após, Mikia Albin

1954—56-os években a gyenge eredmények miatt többen is kiléptek a szövetkezetből. Ebben az időben a Járás gyengébb szövetkezetei közé tartoztunk.

Megindult a fejlődés

Az 1960-as év jelentős határkő, mert össz-ázövetkezeti község lett Jászfalu. Ekkor már 2000 hektáron nagyüzemi módon indulhatott meg a termelés. Javultak az eredmények, de az erőteljesebb fejlődés csak 1962 után következett be. Mikia Albin mérnök került a szövetkezet élére. Tevékenysége alatt megszilárdult a munkafegyelem, megváltozott a tagságnak a szövetkezet vagyonához való viszonya. A szakszerű irányítás és a tagság lelkiismeretes munkája évről-évre több sikert eredményezett.

Jelentősen emelkedett a termelés színvonala, egyre javultak az eredmények. Az állattenyésztésben például amíg 1962-ben 544 mázsa vágómarha- és 1327 mázsa sertéshúst termeltek, addig 1968-ban már 993 mázsa, illetve 2102 mázsát juttattak a közéllátás részére. A tejtermelés az említett időszakban 309 600 literről 534 800 literre emelkedett.

Ha a fejlődést értékeljük, megálla-Jobbról az érsekújvári autójavité vállalat igazgatója, Hruboü mérnök, beszélget a szövetkezet elnökével és ökonómusával a T—174-es jelzési német gyártmányú rakodógép előtt.

Nehéz

Mikia Albin szövetkezeti elnök

mérnök, aki a szövetkezet elnöke, és Hruboi Jozef mérnök, az érsekújvári autójavító vállalat Igazgatója.

— Már nyolc éve kapunk hathatós erkölcsi és anyagi támogatást, — mutatja be Hruboá elvtársat a szövetkezet elnöke. — Szükség szerint brigádmunkával, főleg a cukorrépaszállítás idején autókkal segítenek a szövetkezetnek.

Húsz év tükrében értékeljük a szövetkezeti mozgalom, a közös r-azdálkodás fejlődését. Hogyan kezdődött Jászfalun a szövetkezeti gazdálkodás? — érdeklődöm az elnöktől.

— Az úrbéri és az elkonfiskált földeken mintegy 180 hektáron tizenkét alapítótag kezdte meg a közös gazdálkodást. A szövetkezetesítés úttörőinek tábora hamarosan tizenkilencre emelkedett.

— Mi jellemző a kezdett évekre?

— A szétaprózott állattenyésztés, amely természetesen a kezdet-kezdetén nem lehetett gazdaságos. Nagyon sok volt a probléma. Nehezen bontakozott ki a közős gazdálkodás. 1951-bén már ezer hektáron gazdálkodott a szövetkezet tagsága, de az eredmények nagyon gyengék voltak, ami bizony megbosszulta magát, mert az píthatjuk, hogy a nyerstermelés 1962 óta megkétszereződött, a szövetkezet vagyona pedig 14 millió 907 ezerről 23 millió 742 ezer koronára gyarapodott.

A néhány számadat hűen tükrözi vissza a megtett utat, amely a közös gazdaság megszilárdulását, a tagság

jövedelmének növekedését eredményezte. A traktorosoknál (az 1962-es és 1968-as éveket hasonlítjuk össze) az átlagos havi kereset 1041 koronáról 2216 koronára, egy átlagos dolgozó jövedelme pedig 976-ról 1932 koronára emelkedett.

Az ökonómus rövid tájékoztatója után ismét a szövetkezet elnöke szőtte tovább a beszélgetés fonalát.

— A nagyon gyenge kezdet után bíztató a fejlődés. Szinte hihetetlen,

Hlavaty Ladislav kitűnő traktorosa a szövetkezetnek

Boross László ökonómus

Kajtor P. felv.

ha felidézzük a kezdeti évek eredményeit. A sertéstenyésztésben például 0,10—20 dkg-os súlygyarapodást, a teheneknél 1,4—1,7 literes napi fe- Jési átlagot értek el a szövetkezetben. A növénytermesztésben a cukorrépán kívül minden növényfajtánál átlagon aluliak voltak az eredmények.

— A Jövőben fokozni akarjuk az állattenyésztés hasznosságát — folytatja az elnök. — A tehénállományból likvidáltuk a gümőkóros állatokat, és teljesen felfrissítettük az állományt saját nevelésből, részben pedig vásárolt üszőkkel. Az állattenyésztés feladatainak megvalósításában jelentősen hozzájárulnak a példás állatgondozók Záíek Jozef, Sulőan és Bednárik Imrich.

— A növénytermesztés dolgozói közül kik érdemelnek dicséretet?

— Martiäek, Baäfovansky, Göncöl, Keszi és Nemeá neve érdemel említést.

A szövetkezet megalakulásának huszadik évfordulója és az aratás sikeres befejezése alkalmából rendezett ünnepségen huszonegy alapítótagot és érdemes dolgozót jutalmaztak meg, akik két évtizeden keresztül fáradoztak a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdítása és fellendítése érdekében.

Az idei terméseredmények is azt bizonyítják, hogy jó úton halad a szövetkezet, és ebben nagy része van a vezetőségnek, élükön Mikia Albin mérnök-elnökkel, aki jó munkájának elismeréséül kitüntetésben részesül.

Kajtor Pál

kezdet, bíztató fejlődés

Makranci siker

Aratás után a termésbétakarttással összefüggő kérdésekről beszélgettem Lőric Lászlóval, a Makranci EFSZ agronómusával.

— Szövetkezetünk valamennyi dolgozója meg van elégedve az idei termelési eredményekkel és a termésbetakarítás menetével. Az idei termés olyan sikernek számít, amelyre nincs példa a Makranci EFSZ történetében. Nem kevesebb, mint 34,6 q hektárhozamot értünk el 725 hektárnyi vetésterületen. Legjobban fizetett a Mironovszkája búzafajta, amelyből 37,4 q termett hektáronként. Külön sikernek számít a zab 34,8 mázsányi átlagos hektárhozama. A gabonanemüek összvetésterületén 10 mázsával teljesítettük túl a tervezett hektárhozamot.

A 251 vagon termést három hét alatt takarították be a Makranci EFSZ dolgozói. Hogy e munkát a kedvezőtlen időjárás ellenére is aránylag ilyen rövid idő alatt elvégezték, abban jelentős része van a Kézsmárki EFSZ-től kapott két kombájnnak is. A szövetkezet a kézsmárki segítséget a termésbetakarítás befejezése után azzal viszonozta, hogy kölcsön adta az északszlovákiai szövetkezetnek a maga gépesítési eszközeinek egy részét.

A makranciak követésre méltó példával válaszoltak a CSKP KB elnökségének azon felhívására, hogy: „Az össztársadalmi szükséglet teljesítésével és túlszárnyalásával Járuljunk hozzá népgazdaságunk megszilárdításához“. Az állami felvásárlási tervet 35 vagon termés eladásával teljesítették túl.

— Miben látja az idei kiemelkedő siker alapját? — érdeklődtem az agronómustól.

— Az agrotechnikai szabályok következetes betartásában és mindenekelőtt a szövetkezet valamennyi tagjának odaadó, áldozatkész munkájában. Kétségtelen része van a sikerben a vetőmagfajták gondos megválasztásának és a jól átgondolt tápanyagellátásnak, a tervszerű műtrágyázásnak is. A szövetkezeti tagság odaadó munkájáról szólva külön ki kell emelni Veres Dezső kombájnost és Amrik János segédkombájnost, akik SK—34 es gépükkel 130 hektárról 4445 mázsa szemet csépeltek ki. De megérdemlik az elismerést Munkácsi, Gergely és Pelegrin is, akik a szalmát gyűjtötték össze a kombájnok után.

Az idei termés betakarításánál odaadóan segédkeztek a helyi tűzoltószervezet, a sportszervezet tagjai és a község többi lakója is. A szövetkezet vezetősége ez úton is köszönetét nyilvánítja az önzetlen segítségért.

Andreas Sándor

1969. augusztus 30.

V

V