Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-23 / 34. szám
ÉLETÉBŐL KEDVEZŐ KILÁTÁSOK Sikeres volt az első félév # Megoldódott a takarmányhiány % Gondot okoz a munkaerőfölösleg 0 Elégedettek a dolgozók A marcelházi szövetkezet irodájában egy szimpatikus fiatalembert találtam. A legutóbbi látogatásom óta került a közösbe. Mint később kiderül Sándor Gábornak hívják, aki a szövetkezet „financminisztere“. Amikor a munkák menete felől érdeklődöm, készségesen tájékoztat. — A termést összesen 890 hektárról takarítottuk be. Jó szervezéssel 13 napon belül sikerült bevégezni a gabonabetakarítást. Igaz, nyolc kombájnnal dolgoztunk, ebből hat saját, kettő pedig a Kremniőkai Gép- és Traktorállomásról jött segítségünkre. A legjobb teljesítményt Varga László kombájnos érte el, aki 130 hektárról takarította be a gabonát. Átlagos napi teljesítménye 10 hektárnak felel meg. Az elért hektárhozamokkal elégedettek vagyunk, hiszen a búzánál a tervezett 27 mázsás hektárhozam helyett 30,47 mázsát értünk el. A Bezosztája 33.69 mázsát, a Mironovszkája fajta 29,89, a Bielocerkovszkája pedig 24,93 mázsát termett hektáronként. Az utóbbi fajta gyengébb talajba került, és így az elért hozam jónak mondható. — Csupán tíz vagon gabonát adtunk el, a többit takarmányozásra használjuk. Végre egyenesbe akarunk jutni a takarmányalappal, — fejezte be nyilatkozatát Sándor Gábor. Közben megérkezik Jalsovszky János elnök is, akitől megtudom, hogy jó ütemben haladt a szalmabetakarítás és a kazalozás is. Ezt a munkát nyolc munkacsoport végezte. Részben ömlesztett, részben pedig préselt állapotban kazalozták a szalmát. A munkák tehát zökkenőmentesen haladtak. Egy dolog azonban bántja az elnököt. Mégpedig az, hogy e munkálatok végeztével munkaerőfeleslegük lesz. Évről-évre ismétlődő probléma ez a marcelházi szövetkezetben. Vajon miért nem gondoskodik az EFSZ vezetősége valamilyen mellékfoglalkoztatási ágról? Ideje lenne komolyan foglalkozni ezzel a kérdéssel. mert az érintett dolgozók többsége családos ember. A tavaszi időjárás kedvező hatással volt a többéves takarmánynövények hektárhozamára, újságolja az ökönómus. Ögy az első. mint a második kaszálás bőséges termést adott. Az első kaszálásból 29, a másodikból pedig 15 kazlat raktak. Már az eddigi szálastakarraány készletük több mint az előző évi, pedig még hátra van a harmadik kaszálás. Néhány szövetkezeti taggal Is elbeszélgettem a közös gazdaság menetéről. Kivétel nélkül megegyeztek abban, hogy az anyagi érdekeltség fokozza a munkakedvet, ami pedig az anyagiak gyarapodásában Jut kifejezésre. Ha a második félév eredményei is kedvezőek lesznek, akkor a tagság átlagos évi jövedelme meghaladja majd az elmúlt évit. Andriskin József A közelmúltban a Galántai Járási Pártbizottság meghívására baráti látogatást tett a Székesfehérvári Járási Pártbizottság küldöttsége. Ittlétük alkalmával számos mezőgazdasági és ipari üzembe ellátogattak. Többek között felkeresték a Királyrévi Állami Gazdaságot, majd ezt követően a nádszegi szövetkezetét. Az állami gazdaságban az anyasertés istállót, majd a Magyarországról importált LKB forrólevegős lncernaszárítót tekintették meg. Nádszegen az ezer- és az ötszáz férőhelyes sertéshizlalda kötötte le figyelmüket. Képünkön a magyar vendégek, a galántai járás, valamint a Királyrévi Állami Gazdaság vezetői láthatók az LKB lucernaszárító előterében. (Fotó: s) *$♦ ♦♦♦ ♦♦♦ «$♦ «£♦ «3* *3» «3* «3* »3* »3* *3* *** *J» -** •** *** »3» «3» *3» «3* *3* «3» »3 A konszolidáció útja és útvesztői A mezőgazdasági dolgozók fáradságot nem ismerve üzentek hadat a nehéz fizikai munkának, a komplex gépesítés széleskörű alkalmazásával, amit majdnem teljes egészében sikerült elérni az aratás, a gabonatisztítás és nagyrészben a szalma betakarításánál is. Földműveseink a legnehezebb időszakban is, mint az elmúlt évben, derekasan megállták helyüket és nem inogtak meg a szocialistaellenes jelszavak, uszítások hatására sem. Igaz, ezért pártunk és kormányunk szerváitól a legnagyobb elismerést kapták. Most, a konszolidáció időszakában is úgy érezzük, legalább mi, a nagykürtösi járásban, hogy lehetőségünkhöz mérten mindent elkövettünk annak érdekében, hogy az úgy megtépázott gazdaságpolitikánkat a lehető legrövidebb időn belül konszolidáljuk. hetöség is, hogy a koncentrált termelést csökkentjük a nyersanyaggal való önellátás szintjére. De ez a visszafelé vezető út. Számunkra nyitott kérdés továbbá az is, hogy mi, mezőgazdasági dolgozók, akik legkevésbé befolyásoltuk népgazdaságunk zsákutcába való jutását, mégis az elsők között bennünket érint, drágítja és nehezíti a termelést. Ezek főleg a hiányos műtrágya-, mész- és alkatrészellátás, amelyet sok esetben 50—100 százalékos áremelkedés esetén is majdnem lehetetlen beszerezni. Meg vagyunk győződve, hogy felsőbb szerveink, akik a mezőgazdaságot és a közellátást irányítják, csak olyan rendeleteket és irányelveket bocsátanak ki, amelyek népgazdaságunk — a mezőgazdaság és a közellátás — konszolidálásának útmutatói és nem útvesztői lesznek. Molnár Imre. Ipolynyék Az érsekújvári járás eredményei és problémái Az idei gabona-betakarítás értékelése céljából kerestük fel Vajda István mérnököt, az Érsekújvári Járási Mezőgazdasági Társulás igazgatóját, aki készségesen tájékoztatott a járás terméseredményeiről, a gabonafelvásárlás és a raktározás helyzetéről. — Milyen volt az idei termés? — tettük fel az első kérdést. — Nem kell szégyenkeznünk az eredmények miatt, hiszen a tavalyinál lényegesen jobb termést takarítottunk be. Búzából 23 ezer hektáron a járási átlag 36—37 mázsa között mozog, ugyanakkor az elmúlt évben csupán 33,5 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. A búza vetésterületének növekedése következtében ezer vagonnal, a hozamok emelkedése által úgyszintén ezer vagonnal takarítottunk be nagyobb termést idén. A jó termés következtében a kenyérgabona felvásárlási feladatainkat 200 °ó-ra teljesítettük és ezen a téren Szlovákia legjobb járásai közé tartozunk. — Az utóbbi időben nagyon sok probléma merült fel az árpatermesztés körül. Ezen a téren milyen a helyzet az érsekújvári járás mezőgazdasági üzemeiben? — Sajnos, a kedvezőtlen Időjárás következtében nálunk sem kifogástalan a sörárpa minősége. A kedvezőtlen árpolitika szintén hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek nem szívesen értékesítik az árpát a felvásárló szerveknél, inkább a takarmányalap feltöltésére használják fel. őszintén be kell ismernünk, hogy ebben a mezőgazdasági üzemek irányítóinak nagyon sok igazuk van. A jövőben a sörárpa felvásárlási árát kedvezőbbé kell tenni a termelők számára, mert a sörgyártás alaptermékéről és fontos deviza-forrásról van sző. Az árpatermesztés problémái tehát nem kezelhetők közönyösen. Egyébként 11 ezer hektáron átlagosan 32 q árpa termett hektáronként. — Csúcshozamokkal is dicsekedhetnek a járás mezőgazdasági üzemet? — Igen, a Surányi Egységes Földmüvesszövetkezetben egy 28 hektáros búzatáblán a bezosztája fajtából 68 mázsa termett hektáronként, egy 18 hektáros búzatáblán a mironovszkája-fajtából pedig 64 mázsa az átlaghozam. Árpából 40 hektáron a diamant-fajta átlagosan 54 mázsát termett. A surányi EFSZ-en kívül Hűl, Tardoskedd (itt 8 nap alatt végeztek a gabonabetakarítással), Bánov, Érsekújvár, Kolta, Garamkövesd, Helemba és Bajta földművesei értek el kitűnő terméseredményeket. Általában a mezőgazdasági üzemekben az Idei termés mindenütt jobb volt, mint az elmúlt évben. — Hogyan voltak felkészülve a gabona-betakarításra? — Az idén 5000 hektárral kellett több kalászost betakarítani, mint tavaly, azért nagy gondot fordítottunk a felkészülésre. Az aratás Idején öt mozgő gépjavító-szolgálat működött az esetleges üzemzavarok azonnali eltávolítására. A mezőgazdasági üzemekben az aratási munkálatok szervezésével elégedettek voltunk. A gabona-betakarítás gyors üteme azt eredményezte, hogy ilyen rövid idő alatt, mint az idén, még soha nem végeztük el az aratást. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult a kedvező Időjárás, a megfelelő géppark és nem utolsó sorban a földművesek szorgos munkája. — Hány kombájn vett részt a kenyércsatában? — Közel 300. Ebből 180 darab a járás mezőgazdasági üzemelnek tulajdonát képezi. Tizenkét E—512-es típusú NDK gyártmányú kombájn is részt vett a gabonabetakarításban. A gépek munkájával elégedettek voltunk. — Milyen problémák Jelentkeztek a gabonabetakarítás Idején? — Főleg a gabona raktározása okozta a legtöbb gondot. A járásban a tervezett három gabonatároló helyett csak kettő épül (ebből a köbölkúti már 3 éves) — az Idén már használni szerettük volna — de sajnos, az építkezés lassú üteme miatt ez nem valósulhatott meg. A surányi gabonatároló építése jől halad, de még így is nagyon sok gondot okoz a termés tárolása. A raktár-problémák következtében mintegy 500—600 vagon gabonát kénytelenek vagyunk ideiglenes raktárakban tárolni. Ezen kívül az alkatrész-ellátás terén Is akadtak fogyatékosságok. A kombájnoknál főleg a szalmarázőkkal volt a legtöbb probléma. Sajnos, a nyári hőségben kevés volt a frissítő falvainkon. — A kisebb-nagyobb hiányosságok ellenére sikeres volt az Idei gabonabetakarítás — fejezte be tájékoztatóját a mezőgazdasági társulás igazgatója. K. P. Vannak azonban olyan rendeletek, amelyek számunkra úgy tűnnek, hogy népgazdaságunk és főleg a közellátás terén — a hús-, tej- és tojástermelésben — a konszolidálás útvesztőivé válhatnak. Ezzel főleg a szakosított mezőgazdasági üzemek keveréktakarmánnyal való ellátására gondolok. Koncentráltuk a piaci nagytermelést, de a nyersanyagellátásban ezen termékeknél nem vagyunk önellátók. Az érem egyik oldalát nézve hosszú sorok a húsboltok és a tejcsarnokok előtt, a másik oldalon ntólagosan tűztük ki feladatként a nagyobb mennyiségű gabonafelvásárlást. Mi ngyan országos viszonylatban ebhez laikusok vagyunk, de egy biztos, hogy a mezőgazdaság és a közélelmezés iránvítéinak döntenie kell arról, hogy ipari szinten termeljünk búst. tejet, tojást, gabonát pedig külföldön fogunk vásárolni, vagy az említett esetleg hiányzó termékeket vásároljuk meg. Van egy harmadik te-Bárífa fürdő fenyvesekkel övezett festői szép völgyben terül el. Gyógyvize, ózondús levegője, s a csend a gyógyulást keresők Mekkája. Az ottlevő emléktáblán 1893 évszám áll, amikor hivatalosan átadták rendeltetésének. A fürdőt a múltban a kiváltságosak, jómódúak látogatták. Ma az orvosok által beutalt beteg dolgozók részére van fenntartva. Mintegy ötszázan csehek, szlovákok, magyarok vannak itt rendszeresen. A különféle gyógykezelési eljárások után sok még a szabadidő és így a fürdő lakói gyakori vitát folytatnak a jelenlegi helyzetről. A vélemények eltérőek, ki-ki a maga módián értékelt az eseményeket. A vita nem árt, hiszen így kristályozódnak a gondolatok. Ottlétem alatt valami azonban történt, amivel nem érthetek egyet és népi lehet elhallgatni, A fürdő felső részén áll egy emlékmű, amelyet a háborúban elesett szovjet katonák emlékének emeltetett Kassa város Szovjetbarátság Szövetsége. Egyes magáról megfeledkezettek ezt az emlékművet tojással dobálták meg. Már sok értelmetlen háború volt, százak és ezrek haltak meg úgy, hogy azt sem tudták miért. De akik a harctereken estek el, bármilyen nemzetiségűek is voltak, azokat mindig tiszteletben tartották, mert hősök voltak. Azért lett nekik emlékmű emelve, hogy az utókor megemlékezzen róluk egy szál virággal, hiszen ők szeretteiktől távol pihennek. Sajnos, sokakban értelmetlen gyűlölet lobog, pedig tudni kellene mindazoknak, akik ezt elkövették, hogy aki mást gyűlöl, az önmagát is meggyűlöltett. CSEREI ERNŐ Falvaink arculata lényegesen megváltozott az elmúlt két évtized alatt. Egyre több korszerű lakóház ékesíti falvaink utcáit. A csinos házak, előttük a gondosan ápolt virágoskertek kellemesen hatnak a vidék látogatóira. A felvételünkön utcarészlet és egy kényelmes, minden igényt kielégítő családi ház látható két Ipoly menti faluból. De nemcsak az Ipoly mentén találkozunk hasonló épületekkel, hanem Dél-Szlovákia többi falvaiban is. Mindez azt bizonyltja, bngy a húsz esztendős szövetkezeti mozgalom gyökeresen megváltoztatta falveink arculatát. Kép és szöveg: Kajtor Aki mást gyűlöl...
