Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-16 / 33. szám

IPAR-KERESKEDELEM HUSZONKÉTMILUÓ TOJÁS HARMINCEZER Kiló PÉCSÉN YECSIR KE hulladékérte'kesítő nye'rctenyésztés Léván az üzemi vállalatban Jelentős iparszerű vállalkozásba kezdtek a lévai járás me­zőgazdasági üzemei Szövetkezetközi Baromfitenyésztési Válla­lat néven. Az új vállalat igazgatójától, Deák György mér­nöktől érdeklődtem a vezetése alatt álló gazdasági egység sorsáról. — Vajon hány EFSZ-t, esetleg más Szemet összpontosít vállalatuk? — tettem fel a kiváncsi kérdést. — Vállalatunk üzemközi társulás formájában Jött létre huszonkét me­zőgazdasági üzem részvételével, ame­lyek nagyobbrészt EFSZ-ek, de van a tagüzemek között egy állami gazda­ság, valamint egy Iskolagazdaság Is, továbbá a tagok között szerepel a eiferen működő Nyugat-Szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzem és a Lévai Terményfelvásárló Üzem. — Miképpen képviseltetik magukat a tagüzemek? — Minden tagüzem egy személlyel képviselteti magát a vállalat vezető­ségi tanácsában, amely egy öttagú operatív Igazgatóságot választ. — Ez a huszonkét üzem milyen célkitűzés végrehajtására társult? — Közös erővel és befektetéssel nagyüzemi baromfitenyészetet kívá­nunk létrehozni és fenntartani, amely­nek építése folyamatban van. Az épít­kezés befejezését 1970-re tervezzük, amlkoris százhúszezer tyúk lenne vállalatunk átlagállománya évente az összes farmon együttvéve. Az egyes neveldék kapacitása külön-külön több mint százezer csibe. — Hány üzemrészből tevődik ösz­­sze a vállalat? — Három üzemrészből. Van egy szaporító farmunk Alsószecsén, ahol a Bábolnai Állami Gazdaságból vásá­rolt Lohmann típusú szülőpárokat tartjuk. Itt történik a keltetőrészleg részére a tojástermelés, amelynek mennyisége Idén megközelítőleg két­millió darabot számlál. Azután Gé­­nyén van cslbeneveldénk, ahol nyolc épületben folyik az üzemelés, melyek mindegyikének befogadóképessége tizenkétezer csirke. Ezeket a buda­pesti KOMPLEX külkereskedelmi vál­lalat közreműködésével a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár építette fel és látta el gépi felszere­léssel. Egy Ilyen komplett épület ára egymillióháromszázezer koronába ke­rül. A nyolc közül öt épületben már folyik a termelés, a felmaradó három elkészülését augusztus végére vár­juk. Ez a nyolc épület itt a falon függő térkép Jobb oldalán látható. A harmadik részlegünk ugyancsak Gé­­nyén van, s alaprajza a szemléltető ábra bal oldalán látható. Ez kétszer négy ólból, vagyis összesen nyolc ólból alakult ki. Ezek csehszlovák gyártmányú nevelöházak, amelyek mindegyikében tizenkétezer tyúk kap ketrecekben helyet, vagyis a farm egyik felében negyvennyolcezer tyúk helyezkedik el, bár mi ezt az egysze­rűség kedvéért ötvenezreseknek ne­vezzük. A farm második felében a további ötvenezres rész négy épületé­ben a holland LANDVERK cégtől vá­sárolt gépi felszerelés működik majd. Az egész farm építési munkálatainak befejezését a Jövő év májusára ter­vezzük. A végén készül el azután az adminisztratív épület a garázsokkal. Génye tulajdonképpen már nem ön­álló község, hanem Léva terjeszke­dése folytán a várossal egybeolvadt. Üzemünk egyébként az új tejfeldol­gozó üzem közelében épült fel a vá­ros Nyitra felé néző oldalán. — Mekkora beruházási költséget igényelt ez a nagyarányú építkezés? — Több mint ötvenmillió koronát. — Kiegészítő üzem, például saját takarmányelőkészító létesítését nem tartották fontosnak? — De igen. Ez a fennakadás kikü­szöbölése érdekében nagyonis fon­tosnak mutatkozott. Teljesen önálló üzemrészként működik majd a ma­gyar gyártmányú, MGF-OB Jelzésű terményszárító berendezés, amely lu­cerna, gabona, cukorrépa, burgonya és egyebek szárítására alkalmas. Ezt a terményszárítót a szemcsézett ta karmány előállításához alkalmas fel­szerelés, a granulátor egészíti ki. A terményszárító, valamint a granulátor szerelés alatt áll, és az ősz folyamán ebben az önálló részlegben megindul­hat az üzemelés. — Százalékarányban miképpen le­hetne kifejezni az egész komplexum felépítésének helyzetét? — Jelenleg a komplexum felének felépítése és berendezése már elké­szült, év végéig nyolcvan százaléka lesz kész, a felmaradó rész pedig, mint már említettem, Jövő tavasszal készül el. — Idén és az építkezés befejezése ntán milyen termelési tervek teljesí­tését tűzték célul? — Ez évben három és félmillió tojás, továbbá hatszáz mázsa pecse­nyecsirke előállítását terveztük. Elő­reláthatólag a broiler előállítást si­kerül megkétszerezni, tehát ezerkét­száz mázsányi húst adunk a közellá­tás céljaira, azonban a tojástermelés­ben túlteljesítéssel nem számolunk. Mihelyt elkészül a szövetkezeti ba­romfitenyésztési vállalat épületeinek felépítése és berendezése, az évi ter­vünk huszonkétmillió tojás, előállítá­sa lenne, amiből kétmillió keltetésre, a többi pedig étkezésre kerülne. Ba­romfihúsból évente harminc vagonos mennyiséget produkálnánk, a ter­ményszárítóban meg háromszáz va­gonos tételű takarmányelőkészítést végeznénk el. Ennek a szárított lu­­cernallszt, szárított répakaréj stb. mennyiségnek egy részét vállalatunk­ban használnánk fel a baromfi ete­tésére, egy részét viszont a tagüze­mek más gazdasági állatok takarmá­nyozására fordítanák. A tagüzemek a közös vállalkozás aláírásakor magu­kévá tették azt a feladatot, hogy részvényeik arányában vállalják a takarmányellátást is, mégpedig a ta­karmányszárító üzemen keresztül. A tagüzemeknek részvényeik arányában Jogukban áll szárítást végezni saját gazdaságuk számára, esetleg eladás­ra. — Vállalatuk részvényvásárlás alapján keletkezett. Vajon kik a leg­nagyobb részvényesek és mennyibe került egy részvény? — Egy részvény ára kétszázezer korona volt és a legnagyobb részvé­nyesek között szerepel húsz rész­vénnyel a Nyugat-Szlovákiai Baromfi­­feldolgozó Üzem, tíz részvénnyel a Lévai Terményfelvásárló Üzem, az EFSZ-ek közül pedig az elsők között szerepel a Nagysallól EFSZ tíz rész­vénnyel, az Alsószecsei EFSZ hat részvénnyel, a többi EFSZ pedik két­­öt részvénnyel. — Milyen képet mutatnak jövőbeni terveik? — A felépülő komplexumban a le­hető legnagyobb termelési eredmé­nyeket szeretnénk elérni. A Jövőben A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár HCN jelzésű húscsibenevelő és tojóházi berendezése szerelvény­egységeinek egyike a külső takar­mánytároló tartály, melynek űrtar­talma 6,5 köbméter. —ku— további ötvenezres tyúkfarmot kívá­nunk létesíteni, amit valószínűleg a Löki Állami Gazdaság régi farmjának renoválásával hajtanánk végre. Ez azért mutatkozik szükségesnek, hogy a nevelőt három ciklusban tudjuk kihasználni. Ha tizenöt hónapos állo­mányforgónk lenne a tojótyúkoknál, akkor itt négy és fél hónapig nevel­nénk a Jércéket. — A pecsenyecsirkék átlagosan hány napos nevelés után kerülnek piacra? — Általában ötvenhat-ötvennyolc napos nevelési időszak után kerültek az első szállítmányok piacra. Ügy tűnik, hogy ötvenhat napos forduló esetén, élősúlykilogrammonkénti 2,40 kg-os takarmányfogyasztás mellett, egyedenkénti 1,40 kg-os élősúly ér­hető el a pecsenyecsirkéknél. — A tojástermelés tyúkonként mi­ként alakult? — Tojőstyúkonként évi átlagban kétszáz-kétszázhüsz tojással számo­lunk, persze a tojőházba eredetileg a betelepített állomány átlagában, mert ez a szám különben öt-hat szá­zalékkal nagyobb, vagyis kétszázhar­minc körüli, mivel a kiesést a tojó­­házakban azonnal pótoljuk. — Hány munkaerő dolgozna a vál­lalat különböző munkahelyein, ha el­készül az építkezés? — A vezetőséggel együtt ötven személy. Tervek szerint minden hu­­szonkétezer pecsenyecsirkére egy gondozó Jutna, ami a gyakorlati pró­baüzemelés eredményei szerint tel­jesen elégséges. — Milyen lesz a tojótyúkok gon­dozásával kapcsolatban a munkaerő­szükséglet? — A tojótyúkoknál az első négy héten tizenkétezerre jut egy gondo­zó, mivel azonban a gondozók napon­ta váltakozva két nyolcórás műszak­ban végzik munkájukat, így kettőről kell beszélnünk. Ugyanis a mester­séges megvilágítással meghosszabbí­tott rászoktató műszakban eleinte szükséges a gondozó tevékenysége. Négy hét elteltével azonban egy gon­dozó két hallban hét-hétezer darabot, vagyis naponta összesen tizennégy­ezer csirkét gondoz majd. — A pecsenyocsirkék eladása mi­lyen módon történne? — Elgondolásaink szerint a kővet­kező évre szerződést kötnénk a elféri Nyugat-Szlovákfai Baromfifeldolgozó Üzemmel, amelynek teljes broller­­mennyiségünket átadnánk. Későb­biekben baromfi exportra is gondo­lunk élő, vagy feldolgozott formában, aszerint, mit kívánna a piac. Válla­latunk tagja az olyannyira nehezen születő AGROEXPORTA kükereskedel­­mi részvénytársaságnak. — Saját baromfifeldolgozó vonal üzembeállítására nem gondoltak? — Tekintve, hogy a elférlek egyen­lőre átveszik az egész mennyiséget feldolgozásra, nem mutatkozik szűk- , ségesnek saját feldolgozővonal léte­sítése. Legfeljebb tyúktojás export megvalósulása esetén lenne szükség egy osztályozóvonal munkábaállítá­­sára. — A hulladékanyagok feldolgozá­sára, hasznosítására melléktermelési ágazatot nem létesítenek? — Terveinkben egy nyérctenyésztö farm létrehozása is szerepel, amely­ben értékesítenénk a keltetőben, a nevelőben, sőt a helyi vágóhídon fel­gyülemlő húsféle hulladékanyagokat. A nyérctelepet a gényel iskola ba­romfifarmjának helyén alakítanánk ki előreláthatóan 1970-ben. Ezzel hasznosíthatnánk a vágóhídon ve­szendőbe menő állatfejeket, vért, bel­sőségeket, saját keltetőnkből a hul­ladéktojást stb. A nyérctenyésztés ökonómiai szempontból hasznos vál­lalkozás és a telep megépítésére a pénzügyi keret már biztosított, így remélhetőleg Jövőre az üzemelés Itt Is megindul. Az lparszerfl mezőgazdasági ter­melés Jellegzetessége a gépi felsze­relések nagyarányú használatán kí­vül az, hogy Jő szervezés esetén sem­milyen hulladék nem megy veszen­dőbe. Dél-Szlovákia számos Járásában építenek hasonló nagyüzemi barom­fitenyésztő telepeket, de tudomásom szerint nem számolnak mindenütt a hulladékok olyan megoldású haszno­sításával mint Léván. Hasznos lenne ezért az ilyen üzemekben elgondol­kozni a lévaiak példáján, és hatá­rozni annak követése érdekében. KUCSERA SZILÁRD Az idei évfordulók között sok az összefüggés. Nem véletlen, hogy a Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadó (Slovenské vydavatelstvo pödohospodárskej Úteratúry) az EFSZ-ekkel egy évben ünnepli megalakulásának 20 éves évfordulóját. Ugyanabban az évben keletkeztek. Az EFSZ-ek azért, hogy jobb, gazdagabb Jövőt biztosít­sanak földműveseinknek és az egész ország lakossá­gának, a kiadó pedig azért, hogy szakkönyveivel segít­se a szövetkezetek tagjait a szakszerű mezőgazdaság szervezési és termelési módjainak elsajátításában, szak­tudásuk bővítésében, ismereteik és tapasztalataik cél­szerű hasznosításában. A kiadó mérlegének tányérjában 2770 szakkönyv van 36 356,17 kiadóív terjedelemben s 12 890 341 példányszámban, az EFSZ-ek mérlegtányér­ján pedig a virágzó, Jómódú szövetkezetek tagjainak megelégedése. A kiadott szakkönyvek a mezőgazdasági termelés minden ágazatával foglalkoznak. A kiadó fi­gyelme kiterjedt a kertészkedők, kisállattenyésztők, mé­hészek, vadászok, halászok és természetbarátok szak­­könyv-Igényeinek kielégítésére is. Az év elején a kiadó nevet változtatott, új neve PRlRODA — Természet, ami lehetővé teszi tevékenységének bővítését. Az idei kiadói terv néhány Jó és érdekes szakkönyvet terjeszt az olva­sóközönség elé. Eddig megjelent Gustav Cejka és szerzői munkakö­zösségének Jól sikerült kézikönyve, a Kertészek ábécéje második kiadásban (255 old., 72 kép, táblázatok, ára kötve Kés 17,—), amely számos Jól bevált szaktanácsot tartalmaz a kezdő kertészek számára, de a haladók is sokat tanulhatnak belőle. A második kiadást a szerzők új ismereteikkel és egyes új, Jól bevált fajták bemuta­tásával egészítették ki. Megjelent Ludovíf GeSaJovsky-Svancer A méhcsaládok táplálkozása, etetése és vándoroltatása (128 old., 45 kép, ára fűzve 8,— Kis] szakkönyve, amely világvi­szonylatban is egyedülálló. A könyv a tudományos ku­tatások eredményei alapján részletesen tárgyalja a méh­családok táplálkozását és etetését. Könyvújdonság JUDr. Jura) Janöi és MUDr. Jozef Vit­tek, CSc. munkája is. A méhpempő termelése és fel­­használása címmel (250 oldal, 49 kép, 31 táblázat, ára fűzve Kös 12,—). Első részében ismerteti a méhpempő termelésének módját és tárolását, másik részében pe­dig a méhpempő felhasználásának módját az orvostudo­mányban. Könyvpiacra került Ing. Róbert Mucha és Ing. Ladlslav Terlanday könyvecskéje is A házinyúl húsa és konyhai elkészítése címen, 114 old., 11 kép, ára fűzve Kés 8,—. A füzet ismerteti a nyúlhús kedvező tulajdonságait, fel­­használásának és ízletes konyhai elkészítésének mód­jait. Ez a speciális szakácskönyv Jó szolgálatot tesz a nyúlhús-kedvelők háztartásában. Kiadásra kerül Ing. Kvétoslav Kumátff Kertészeti alapismeretek című könyvecskéje (127 old., 71 kép, szlovák-magyar szótár, ára fűzve Kös 6,—). A köny­vecske első részében gyümölcstermesztéssel, második részében zöldségtermesztéssel, harmadik részében pedig díszkertészettel foglalkozik részletesen. Ing. Ivan Hriöovsky és szerzői munkaközössége A bo­­gyósgyümölcsűek termesztése és felhasználása (272 old., illusztrált ára kötve 19 Kös) szlovák eredetije nagyon keresett volt. A szerzők ismertetik benne a leggyak­rabban termesztett bogyósgyümölcsűek, a ribiszke, a köszméte, a málna, a szeder, a szamóca, a csipkebogyó, az áfonya, a homoktövis, a berkenye és a mogyoró ter­mesztésének módját, biológiai tulajdonságaikat, talaj és éghajlatigényeiket, művelésük, szaporításuk, ülteté­sük, védelmük mikéntjét, stb., s végül a gyümölcs fel­dolgozásának és konzerválásának formáit. Stefan Maar és szerzői munkaközösségének műve a Kisállattenyésztők kézikönyve (256 old., 132 kép, ára kötve Kös 19,—), második bővített kiadásban jelenik meg. Részletesen foglalkozik a kaparó baromfi, a vízi­­baromfi, a nyúl, a galamb, a prémes állatok, a nemesí­tett fehér kecske és a juh tenyésztésével. Klotilda Luptovská gondosan összeállított könyvében A méz felhasználása a háztartásban (240 old., 61 feke­te-fehér és 8 színes kép, ára kötve Kös 16,— ) az olvasó Jobbnál Jobb recepteket talál sütemények, krémek, töl­telékek, kompótok, gyümölcsitalok, koktélek stb. készí­tésére mézzel. Ján Nosál A szőlő termesztése a házi­kertekben (128 old., 35 kép, ára fűzve Kös 10,—), című praktikus könyvecskéje magába foglalja a szőlőter­mesztés minden problémáját a talajműveléstől, fajta­választástól egészen a szüretelésig. Doc. Ing. Ondre] Peter, CSc. praktikus kézikönyve Mezőgazdasági vállalatok számvitele (240 old., ára fűz­ve Kés 10,—) felvilágosítást nyújt az egységes számvitel új módozatairól. A könyv a könyvelők segítségére lesz az új számvitel bevezetése során. A könyv már meg­jelent és kapható a könyvesboltokban. Ismertettük az Idei kiadói programot. A tavaly kiad­ványok közül bizonyára érdekelni fogja még a gépe­sítésben dolgozó olvasóközönséget Bartoä M. praktikus kézikönyve Traktorosak zsebkönyve (ára műanyagba kötve Kés 17,50). Állattenyésztési dolgozóink nélkülöz­hetetlen tanácsadója Popluhár: Gazdasági állataink vé­delme a giimőkór ellen (ára fűzve Kés 9,—). A ma­gyarnyelvű tankönyvek közül említést érdemel Dudík: A mezőgazdasági gyakorlat tankönyve (ára kötve Kés 30,50), Prudík: Növénytermesztés I. (ára kötve Kés 30,—), Dudík: Növénytermesztés II. (ára kötve 31,50), Kálal: Állattenyésztés I. (ára kötve Kés 25,50), Mátl: Állattenyésztés II. (ára kötve 21,50). A magyarnyelvű szakkönyvek nem sokáig maradnak raktáron kihaszná­latlanul, ami annyit Jelent, hogy az új szakismeretek gyorsan alkalmazásra kerülnek. Ezért déli járásaink kiváló gazdasági eredménye a mezőgazdasági termelés terén nem a véletlen követ­kezménye, hanem a becsületes munkával párosult szak­tudás gyakorlati megvalósulása. Lizoűné M. Irén K* LU > >" z O < M uo < sá LU Q o í ■LU O z D

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom