Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-16 / 33. szám

MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK 1 műanyag zöldséghajtató berendezések használatának 1968. évi tapasztalatai AKI MERJ AZ NYER kirakására, amikor még a fagyve­szélytől tartani lehetett. Mivel az idő­­előtti kíültetés nincs kockázat nélkül, a veszélyes időszak alatt kertészünk is aggódott a paprika sorsa miatt. Amilyen gyorsan fejlődött a növény, úgy tűnt tova az aggodalom. A gon­dos növényápolás és a talaj tápereje szinte csodákat művelt. Ennek ered­ményeként már június 25-én sor ke­rülhetett a paprika első szedésére, amikor még darabszámra értékesít­hették. Később 16 mázsát adtak piac­ra, kilónként 12 koronáért. Július 29-én már 54 ezer korona jött a ház­hoz a fél hektár paprika jóvoltából. Ekkor a termés javarésze még a tö­veken csüngött. Farkas elvtárs előre­láthatóan 80 ezer koronát vár e te­rületről. A próbálkozás tehát meghozta a maga gyümölcsét. Az eredményen felbuzdulva jövőre másfél hektár paprikát ültetnek hasonló módszer­rel. Az előzetes számítások szerint ha netán fagykár éri a növényt, leg­feljebb 5000 korona lesz a veszteség, siker esetén viszont bűsás jövedelem várható. Örök igazság, aki mer az nyeri (s) Idén Is jől In­dultak a fegyver­nek! kertészek. Na­gyon jél fizetett a saláta, uborka, de a paprika is bő terméssel kecseg­tet. Képünkön Mol­nár Zoltán segéd­kertész látható két lánnyal, akik örömmel szedik a paprikát, mert hat koronát adnak ki­lójáért. , (Fotő: b) A gloxinia kedvelőinek 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. augusztus 16. A Libád, Sárkány, Gyiva, Béla községből létrejött Egyetértés szövetkezet­ben jelentős a szőlőtelepítés. A vincellér és az agronómus örömmel vizsgálja az ígérkező busás termést. Olvastunk egy hat éve lakásban nevelt gloxiniáról, amely tavaly 150 virágot hozott. E nagy töveket már csak 2—3 évenként szükséges átültet­nünk, de a fejlődés idején a táp­anyag pótlásáról gondoskodjunk. L. T. M. A Slnningia hybridét nevezik köz­nyelven gloxiniának. Nyáron nyíló cserepes növény, amely sok örömet szerez nyíláskor. Virága csak akkor lesz tartós, ha világos, de nem napos helyet biztosítunk számára. A tűző napon a levelek sárgulnak, a fejlő­dés kedvezőtlen lesz. Az öntözésnél a molyhos levélzetre ne kerüljön víz, mert az ott megálló cseppek a levél rohadását okozzák. Sőt, a levélnyele­ket és a fejlődő bimbókat is óvni kell az erős nedvességtől. Elvirágzás után kevesebbet öntö­zünk, amíg a levél teljesen el nem lankad, majd a gumókat cserépben hagyva, majdnem teljesen szárazon, hűvös, de fagymentes sötét helyen tartjuk a télen. Korán — már februárban — átül­tetjük laza földbe, aránylag sekélyen, de csak kissé öntözzük he, meleg he­lyen tartjuk. A hajtások megindulá­sától erőteljes öntözést igényel. Az első levelek megjelenése után trágya­­levezhetjük, szerves, vagy szervetlen trágyákkal. A b'mbők előtörése ide­jén az ablakpárkányra, déli naptól i védett helyre rakjuk. tényezőt kell mérlegelni a helyes döntés kialakításához. Mind gyakrabban fordulnak hoz­zánk a zöldséghajtatő kertészek az­zal a kérdéssel, hogy íőllaágyat vagy fóliasátrat vásároljanak-e hajtatás­hoz. A kérdésre elöljáróban válaszolha­tó, hogy minden olyan esetben, ami­kor technikai fűtés nélküli vándorol­­tatásos (többszakaszos) hajtatást kí­vánnak valamely üzemben végezni, a fóliaágy és a fóliasátor egyaránt jól használható. Az ily módon elér­hető bruttó és tiszta jövedelem meg­közelítőleg azonos. A kétféle hajtató berendezés használata közötti kü­lönbség abban nyilvánul meg, hogy a sátor drágább lévén, beruházási és felújítási költsége, valamint évi amor­tizációja «az ágyakénál nagyobb. Ez­zel szemben a hajtatásnál jelentkező élőmunka és anyag költsége kisebb. Ennek Ismeretében tehát a választást döntő módon befolyásolják az üzem kézimunkaerő viszonyai. Minden olyan üzemben, ahol kicsi még a beruhá­zási alap és ezért kevés pénz áll e célra rendelkezésre, viszont van elegendő kézimunkaerő, a fóliaágyak beszerzése látszik előnyösebbnek. Vi­szont olyan üzemben, ahol mór na­gyobb beruházási alappal rendel­keznek, de kevesebb a kézimunkaerő, a fóliasátrakban való hajtatás mutat­kozik kedvezőbbnek. A további fejlődés vetületében sok jel arra mutat, hogy a fóliasátrak és ágyak egyaránt felhasználásra kerül­nek még hosszabb időn át. Minden olyan esetben, amikor a hajtatáshoz a természetes napfényen kívül technikai fűtést is kívánnak használni, már csak a fóliasátor hasz­nálata vehető számításba. A fólia­ágyak technikai fűtése nem bizonyult gazdaságosnak. Ugyancsak gyakran teszik fel a kérdést úgy is, hogy palántanevelésre a fóliaágy vagy a fóliasátor alkalma­sabb-e? Ebben az esetben szintén azt mondhatjuk, hogy a főliaágyak is alkalmasak e célra, de a palántaápo­lás a fóliasátorban sokkal előnyösebb, tehát kevesebb munkát igényel és gyorsabb. A fóliaágy és sátor össze­hasonlítása a munkaerőigény tekin­tetében hasonló alapon történhet, mint a hagyományos hollandágyakő és a növényházaké. A kétféle ter­mesztőberendezés között azonban lé­nyeges a beruházási költségek kü­lönbsége. A főliaágyak m2-enkénti be­ruházási költsége 25—30 Ft, a fólia­sátraké 50—60 Ft, a hollandágy be­ruházási költsége 280—300 Ft, a nö­vényházé pedig 1200—1500 Ft ms­enként. Nem szeretnénk, ha eme összeha­sonlítás alapján valaki arra a követ­keztetésre Jutna, hogy a fóliasátrat a növényházzal szemben annak tel­jes mértékű helyettesítésére alkal­masnak tartjuk. Nem vitás, hogy a hagyományos anyagból készített nö­vényház egész télen át üzemeltethető, a fóliasátor viszont — eddigi tapasz­talataink szerint — fűtéssel (talaj- és meleglevegővel) inkább csak január 3. dekádjátóli kezdve. Véleményünk szerint, ezért a zöldséghajtatáshoz szükséges palántanevelés — elsősor­ban a korai zöldséghajtatás esetén — jelenleg még biztonságosabb a ha­gyományos növényházakban. A fólia­sátor e célra való felhasználása még néhány részletkérdés tisztázását te­szt szükségessé. Dr. Somos András (Kertészet és Szőlészet 1969. 7) fóliasátrak területe mindössze 18—20 hektár volt. Nagyobb termesztő berendezés — üj technológia A fóliasátrakkal szerzett kedvező tapasztalatainkat felhasználva, zöld­­séghajtatásunkban a koralságot ille­tően a következő években nagyot lép­hetünk előre. A fóliasátrak nagyobb mérete (4,5—8 m alapszélesség és 1,8—2,20 m gerincmagasság) olyan előnyöket . biztosit a hajtatásnak, amilyenek eddig csak a hagyományos növényházakban voltak találhatók. Gondolunk elsősorban a belső légtér kiegyenlítettebb hőmérsékletére, a zöldségfélék magvetésének, palánta­ültetésnek már a tél végén fedett környezetben lehetséges végzésére, valamint a tenyészidő során szüksé­ges mozgásnak álló testhelyzetben valő megtételére; és nem utolsó sor­ban a házimunkák egy részének kis­gépekkel és a kézimunka teljesítmé­nyét növelő korszerűbb eszközökkel végezhetőségére. További előnye a fóliasátraknak az ágyakkal szemben, hogy a Nap ener­giájával történő fűtésen kívül lehető­ség nyílik a sátrak belső légterének és talajának technikai fűtésére is. Az olaj és gáz tüzelésű kályhákkal előállított meleg levegő fólia töm­lőkben továbbítása az 50—100 m hosszú fóliasátrak fűtését nagyon le­egyszerűsíti és lényegesen olcsóbbá teszi. Ahol termálvíz van, a talaj me­legítése szintén olcsón és egyszerűen megoldható. Termálvíz hiányában vi­szonylag kis kazánnal, illetve ipari hulladékhővel nyerhető a szükséges talajhőmérséklet. A fóliasátrak kedvezőbb hajtatást lehetőségeire tett utalásainkból kitű­nik, hogy hajtatőüzemeinkben a fó­liasátrak egyre nagyobb területet foglalnak majd el. A fóliasátrak megjelenése és gyors terjedése szükségképpen maga után vonja a sátrak hajtatásl technológiá­jának kialakítását és továbbfejlesz­tését. Nyilvánvaló, hogy az ágyak hasznosításával Jól bevált növény­­váltási sorrendje, a használt zöldség­­fajok és fajták bizonyos változtatást kívánnak. Feltételezhető például, hogy a paradicsom hajtatásához a folyton növő fajták jobbak lesznek. Az uborka huzalos támrendszerű haj­tatása szintén Jónak bizonyult. A faj­ták kiválasztása ennek megfelelően más irányú elvek alapján történik. A hasznosítási módszerek lehető­ségeinek részletesebb Ismertetése és az ezzel szorosan összefüggő fajták kiválasztására vonatkozó tapasztala­tok ismertetése — mint a Jövedelme­ző hasznosítás egyik lényeges alap­­feltétele — megérdemli e kérdéscso­port külön cikkben való tárgyalását. Fóliaágy vagy sátor? A műanyag termesztő-berendezések típusainak örvendetes gyarapodásával a köztük valő biztos eligazodás egyre nehezebb lesz. Amíg csak a fólia alagút és fóliaágy típusa között kel­lett választani, nem volt nehéz a he­lyes döntés. Most, hogy az említett szerkezeti formákon kívül megjelent a kisebb és nagyobb méretű fólia­sátor és ezzel együtt az eddig csak természetes napfénnyel való fűtés mellé bevonult a technikai fűtés újabb két változata Is, Jóval több Ä műanyagból készített zöldség­hajtató berendezések területe a múlt évben örvendetesen tovább nagyob­bodott. Az előző — 1967. évi — mint­egy 200—230 ha-nyl felülettel szem­ben meghaladta a 460 ha-t. A terület e nagyobbodásával jelen­tős minőségű változás történt zöld­­séghajtatásunk jellegében is. A ha­gyományos melegágyl ablakokkal fe­dett összes terület 420—440 ha volt, s ennek egy részét virághajtatásra használták. A műanyag termesztő­­berendezésekből így tehát már több zöldséget kaptunk, mint a hagyomá­nyos egy- és kétsoros ún. holland­ágyakból. A múlt évi szeszélyes időjárás Jő alkalmat nyújtott a műanyag ter­mesztő-berendezések hasznosítási le­hetőségének elmélyültebb tanulmá­nyozásához is. Több olyan összefüg­gés vált világossá, amely ismereté­ben zöldséghajtatásunk több vonat­kozásban tovább korszerűthető. A fólia ágyak hasznosításának jel­legét illetően előtérbe került és or­szágosan általánossá vált az ún. többszakaszos hajtatás. Az ilyen mó­don elérhető nagyobb jövedelem egy­re több termesztőt serkentett a több­szakaszos hasznosításhoz szükséges nagyobb szakismeret megszerzésére, Illetőleg a megfelelő palántanevelés feltételeinek biztosítására. A hagypmányos anyagokból készí­tett szaporító és hajtató házak építé­sével nem tartott lépést a megna­gyobbodott palánta igény. A kedve­zőtlen helyzetet tovább rontotta, hogy a meglevő házakat sem használták ki kellően erre a célra. Az új hely­zet valósággal kényszerítette a zöld­séges üzemeket a műanyag termesztő berendezésekben — elsősorban ágyak­ban és kisebb mértékben fólia sát­rakban — történő palántanevelésre. A műanyagfóliás zöldséghajtatás­­nak további új színfoltja volt a fólia­ágyak mellett a nagyobb méretű fó­liasátrak megjelenése. A MÉM Mű­szaki Fejlesztési Főosztályának meg­bízásából az eddig használatos mű­­anyagvázas sátortípuson kívül kipró­bálták az Alumínium Alkalmazási Központtal közösen kialakított fólia­sátrakat Is. Területük természetesen jóval kisebb volt, mint a fóliaágyaké. A kétféle anyagból (40 mm átmérőjű műanyagcső és 30 mm átmérőjű alu­minium cső) készített vázszerkezetű Farkas György nem kis büszkeséggel mutatja a PCR fajta paprikát, amely önti a pénzt a házhoz. (Fotó: b) Véletlenül „cseppen­tünk“ Farkas György bi­rodalmába, a Csallóköz­­aranyosl EFSZ kertésze­tébe. A mestert a pap­rika között találtuk. Nézegette, be­­csülgette a termést. Arra volt kíván­csi, ml várható az elkövetkezendő napokban, hetekben. Eddig nagyon jól fizetett, hasonló termésre a ker­tész nem emlékszik. Érthető tehát, hogy a zöldségfélék közül legkedve­sebb növénye a paprika. Annál is inkább, mivel tavaly a komáromi ki­állításon első díjat nyert a paprikája. Farkas elvtárs tíz és fél hektáron kertészkedik. Főbb növényei a vörös­hagyma, a paradicsom és a paprika. Bár a magról vetett vöröshagymából 300 mázsás termést vár hektáronként, a jelek szerint többet ígér az a fél hektár paprika, melynek palántáját úgymond „feketén" állította elő. Ogy történt, hogy a tápkockázásra nem volt munkaegysége, de önszorgalom­ból mégis előnevelt 20 ezer darab (két szálával) palántát. Amennyiben nagy reményeket fűzött a szépnek mutatkozó palántához, földjét is meg­különböztetett gonddal, az agrotech­nikai követelményeknek megfelelően előkészítette, miközben 3,5 mázsa cereritet Juttatott a növény alá. Április 29-én került sor a palánták _ KERTÉSZET. Szőlőtermesztőink körében nagy az öröm, mert bő termésnek nézünk elébe. Vonatkozik ez a nagyüzemek­re, háztájira egyaránt. A szőlő elérte a fejlődés tetőfokát, sőt, a korai cse­megeszőlők már sziiretelésre érettek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne folytassuk a növényvédelmi munká­kat. Ugyanis a kései szőlők augusz­tusban is veszélyben forognak. Amíg a júliusi és augusztus eleji forró nyá­rt napok nem kedveztek a szőlő pe­­ronoszpörájának fellépésére, addig a páradús időjárásban bekövetkezhet a fertőzés. júliusban és augusztusban necsak a szőlő permetezésével védekezzünk e peronoszpóra ellen, de a fürtök porozása is fontos követelmény. Ez­zel elkerüljük a bogyók fertőzését, amely később a fürt rothadásának előidézője lehet. Bár a fürt permete­zésekor főként a kncsányokra tapadó permetlé védi a bogyókat a fertőzés­től, esős időjárás esetén mindenkép­pen ajánlatos a fürtök porozása, mert ez könnyebben tapad a bogyók viaszos felületére. A permetezést 1 %-os Kuprikollal vagy 1,5 %-os bordőilével végezzük. Ezt követően Nirozyd porozószerrel fújassuk be a fürtöket. Ha szőlőmoly fellépését észleljük, ellene 0,4 %-os Dykollal védekezhe­tünk. Ezt egybeköthetjük a peronosz­póra elleni védekezéssel. Ugyanis a Dykol minden károsodás nélkül ke­verhető Kuprikollal, Sulikollal, vala­mint bordőilével is. Ha már eddig megvédtük a ter­mést a betegségektől és kártevőktől, most se mulasszuk el a szükséges növényvédelmi munkákat, hogy egész­séges szőlő kerüljön le a tőkékről. (s)

Next

/
Oldalképek
Tartalom