Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-16 / 33. szám
MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK 1 műanyag zöldséghajtató berendezések használatának 1968. évi tapasztalatai AKI MERJ AZ NYER kirakására, amikor még a fagyveszélytől tartani lehetett. Mivel az időelőtti kíültetés nincs kockázat nélkül, a veszélyes időszak alatt kertészünk is aggódott a paprika sorsa miatt. Amilyen gyorsan fejlődött a növény, úgy tűnt tova az aggodalom. A gondos növényápolás és a talaj tápereje szinte csodákat művelt. Ennek eredményeként már június 25-én sor kerülhetett a paprika első szedésére, amikor még darabszámra értékesíthették. Később 16 mázsát adtak piacra, kilónként 12 koronáért. Július 29-én már 54 ezer korona jött a házhoz a fél hektár paprika jóvoltából. Ekkor a termés javarésze még a töveken csüngött. Farkas elvtárs előreláthatóan 80 ezer koronát vár e területről. A próbálkozás tehát meghozta a maga gyümölcsét. Az eredményen felbuzdulva jövőre másfél hektár paprikát ültetnek hasonló módszerrel. Az előzetes számítások szerint ha netán fagykár éri a növényt, legfeljebb 5000 korona lesz a veszteség, siker esetén viszont bűsás jövedelem várható. Örök igazság, aki mer az nyeri (s) Idén Is jől Indultak a fegyvernek! kertészek. Nagyon jél fizetett a saláta, uborka, de a paprika is bő terméssel kecsegtet. Képünkön Molnár Zoltán segédkertész látható két lánnyal, akik örömmel szedik a paprikát, mert hat koronát adnak kilójáért. , (Fotő: b) A gloxinia kedvelőinek 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. augusztus 16. A Libád, Sárkány, Gyiva, Béla községből létrejött Egyetértés szövetkezetben jelentős a szőlőtelepítés. A vincellér és az agronómus örömmel vizsgálja az ígérkező busás termést. Olvastunk egy hat éve lakásban nevelt gloxiniáról, amely tavaly 150 virágot hozott. E nagy töveket már csak 2—3 évenként szükséges átültetnünk, de a fejlődés idején a tápanyag pótlásáról gondoskodjunk. L. T. M. A Slnningia hybridét nevezik köznyelven gloxiniának. Nyáron nyíló cserepes növény, amely sok örömet szerez nyíláskor. Virága csak akkor lesz tartós, ha világos, de nem napos helyet biztosítunk számára. A tűző napon a levelek sárgulnak, a fejlődés kedvezőtlen lesz. Az öntözésnél a molyhos levélzetre ne kerüljön víz, mert az ott megálló cseppek a levél rohadását okozzák. Sőt, a levélnyeleket és a fejlődő bimbókat is óvni kell az erős nedvességtől. Elvirágzás után kevesebbet öntözünk, amíg a levél teljesen el nem lankad, majd a gumókat cserépben hagyva, majdnem teljesen szárazon, hűvös, de fagymentes sötét helyen tartjuk a télen. Korán — már februárban — átültetjük laza földbe, aránylag sekélyen, de csak kissé öntözzük he, meleg helyen tartjuk. A hajtások megindulásától erőteljes öntözést igényel. Az első levelek megjelenése után trágyalevezhetjük, szerves, vagy szervetlen trágyákkal. A b'mbők előtörése idején az ablakpárkányra, déli naptól i védett helyre rakjuk. tényezőt kell mérlegelni a helyes döntés kialakításához. Mind gyakrabban fordulnak hozzánk a zöldséghajtatő kertészek azzal a kérdéssel, hogy íőllaágyat vagy fóliasátrat vásároljanak-e hajtatáshoz. A kérdésre elöljáróban válaszolható, hogy minden olyan esetben, amikor technikai fűtés nélküli vándoroltatásos (többszakaszos) hajtatást kívánnak valamely üzemben végezni, a fóliaágy és a fóliasátor egyaránt jól használható. Az ily módon elérhető bruttó és tiszta jövedelem megközelítőleg azonos. A kétféle hajtató berendezés használata közötti különbség abban nyilvánul meg, hogy a sátor drágább lévén, beruházási és felújítási költsége, valamint évi amortizációja «az ágyakénál nagyobb. Ezzel szemben a hajtatásnál jelentkező élőmunka és anyag költsége kisebb. Ennek Ismeretében tehát a választást döntő módon befolyásolják az üzem kézimunkaerő viszonyai. Minden olyan üzemben, ahol kicsi még a beruházási alap és ezért kevés pénz áll e célra rendelkezésre, viszont van elegendő kézimunkaerő, a fóliaágyak beszerzése látszik előnyösebbnek. Viszont olyan üzemben, ahol mór nagyobb beruházási alappal rendelkeznek, de kevesebb a kézimunkaerő, a fóliasátrakban való hajtatás mutatkozik kedvezőbbnek. A további fejlődés vetületében sok jel arra mutat, hogy a fóliasátrak és ágyak egyaránt felhasználásra kerülnek még hosszabb időn át. Minden olyan esetben, amikor a hajtatáshoz a természetes napfényen kívül technikai fűtést is kívánnak használni, már csak a fóliasátor használata vehető számításba. A fóliaágyak technikai fűtése nem bizonyult gazdaságosnak. Ugyancsak gyakran teszik fel a kérdést úgy is, hogy palántanevelésre a fóliaágy vagy a fóliasátor alkalmasabb-e? Ebben az esetben szintén azt mondhatjuk, hogy a főliaágyak is alkalmasak e célra, de a palántaápolás a fóliasátorban sokkal előnyösebb, tehát kevesebb munkát igényel és gyorsabb. A fóliaágy és sátor összehasonlítása a munkaerőigény tekintetében hasonló alapon történhet, mint a hagyományos hollandágyakő és a növényházaké. A kétféle termesztőberendezés között azonban lényeges a beruházási költségek különbsége. A főliaágyak m2-enkénti beruházási költsége 25—30 Ft, a fóliasátraké 50—60 Ft, a hollandágy beruházási költsége 280—300 Ft, a növényházé pedig 1200—1500 Ft msenként. Nem szeretnénk, ha eme összehasonlítás alapján valaki arra a következtetésre Jutna, hogy a fóliasátrat a növényházzal szemben annak teljes mértékű helyettesítésére alkalmasnak tartjuk. Nem vitás, hogy a hagyományos anyagból készített növényház egész télen át üzemeltethető, a fóliasátor viszont — eddigi tapasztalataink szerint — fűtéssel (talaj- és meleglevegővel) inkább csak január 3. dekádjátóli kezdve. Véleményünk szerint, ezért a zöldséghajtatáshoz szükséges palántanevelés — elsősorban a korai zöldséghajtatás esetén — jelenleg még biztonságosabb a hagyományos növényházakban. A fóliasátor e célra való felhasználása még néhány részletkérdés tisztázását teszt szükségessé. Dr. Somos András (Kertészet és Szőlészet 1969. 7) fóliasátrak területe mindössze 18—20 hektár volt. Nagyobb termesztő berendezés — üj technológia A fóliasátrakkal szerzett kedvező tapasztalatainkat felhasználva, zöldséghajtatásunkban a koralságot illetően a következő években nagyot léphetünk előre. A fóliasátrak nagyobb mérete (4,5—8 m alapszélesség és 1,8—2,20 m gerincmagasság) olyan előnyöket . biztosit a hajtatásnak, amilyenek eddig csak a hagyományos növényházakban voltak találhatók. Gondolunk elsősorban a belső légtér kiegyenlítettebb hőmérsékletére, a zöldségfélék magvetésének, palántaültetésnek már a tél végén fedett környezetben lehetséges végzésére, valamint a tenyészidő során szükséges mozgásnak álló testhelyzetben valő megtételére; és nem utolsó sorban a házimunkák egy részének kisgépekkel és a kézimunka teljesítményét növelő korszerűbb eszközökkel végezhetőségére. További előnye a fóliasátraknak az ágyakkal szemben, hogy a Nap energiájával történő fűtésen kívül lehetőség nyílik a sátrak belső légterének és talajának technikai fűtésére is. Az olaj és gáz tüzelésű kályhákkal előállított meleg levegő fólia tömlőkben továbbítása az 50—100 m hosszú fóliasátrak fűtését nagyon leegyszerűsíti és lényegesen olcsóbbá teszi. Ahol termálvíz van, a talaj melegítése szintén olcsón és egyszerűen megoldható. Termálvíz hiányában viszonylag kis kazánnal, illetve ipari hulladékhővel nyerhető a szükséges talajhőmérséklet. A fóliasátrak kedvezőbb hajtatást lehetőségeire tett utalásainkból kitűnik, hogy hajtatőüzemeinkben a fóliasátrak egyre nagyobb területet foglalnak majd el. A fóliasátrak megjelenése és gyors terjedése szükségképpen maga után vonja a sátrak hajtatásl technológiájának kialakítását és továbbfejlesztését. Nyilvánvaló, hogy az ágyak hasznosításával Jól bevált növényváltási sorrendje, a használt zöldségfajok és fajták bizonyos változtatást kívánnak. Feltételezhető például, hogy a paradicsom hajtatásához a folyton növő fajták jobbak lesznek. Az uborka huzalos támrendszerű hajtatása szintén Jónak bizonyult. A fajták kiválasztása ennek megfelelően más irányú elvek alapján történik. A hasznosítási módszerek lehetőségeinek részletesebb Ismertetése és az ezzel szorosan összefüggő fajták kiválasztására vonatkozó tapasztalatok ismertetése — mint a Jövedelmező hasznosítás egyik lényeges alapfeltétele — megérdemli e kérdéscsoport külön cikkben való tárgyalását. Fóliaágy vagy sátor? A műanyag termesztő-berendezések típusainak örvendetes gyarapodásával a köztük valő biztos eligazodás egyre nehezebb lesz. Amíg csak a fólia alagút és fóliaágy típusa között kellett választani, nem volt nehéz a helyes döntés. Most, hogy az említett szerkezeti formákon kívül megjelent a kisebb és nagyobb méretű fóliasátor és ezzel együtt az eddig csak természetes napfénnyel való fűtés mellé bevonult a technikai fűtés újabb két változata Is, Jóval több Ä műanyagból készített zöldséghajtató berendezések területe a múlt évben örvendetesen tovább nagyobbodott. Az előző — 1967. évi — mintegy 200—230 ha-nyl felülettel szemben meghaladta a 460 ha-t. A terület e nagyobbodásával jelentős minőségű változás történt zöldséghajtatásunk jellegében is. A hagyományos melegágyl ablakokkal fedett összes terület 420—440 ha volt, s ennek egy részét virághajtatásra használták. A műanyag termesztőberendezésekből így tehát már több zöldséget kaptunk, mint a hagyományos egy- és kétsoros ún. hollandágyakból. A múlt évi szeszélyes időjárás Jő alkalmat nyújtott a műanyag termesztő-berendezések hasznosítási lehetőségének elmélyültebb tanulmányozásához is. Több olyan összefüggés vált világossá, amely ismeretében zöldséghajtatásunk több vonatkozásban tovább korszerűthető. A fólia ágyak hasznosításának jellegét illetően előtérbe került és országosan általánossá vált az ún. többszakaszos hajtatás. Az ilyen módon elérhető nagyobb jövedelem egyre több termesztőt serkentett a többszakaszos hasznosításhoz szükséges nagyobb szakismeret megszerzésére, Illetőleg a megfelelő palántanevelés feltételeinek biztosítására. A hagypmányos anyagokból készített szaporító és hajtató házak építésével nem tartott lépést a megnagyobbodott palánta igény. A kedvezőtlen helyzetet tovább rontotta, hogy a meglevő házakat sem használták ki kellően erre a célra. Az új helyzet valósággal kényszerítette a zöldséges üzemeket a műanyag termesztő berendezésekben — elsősorban ágyakban és kisebb mértékben fólia sátrakban — történő palántanevelésre. A műanyagfóliás zöldséghajtatásnak további új színfoltja volt a fóliaágyak mellett a nagyobb méretű fóliasátrak megjelenése. A MÉM Műszaki Fejlesztési Főosztályának megbízásából az eddig használatos műanyagvázas sátortípuson kívül kipróbálták az Alumínium Alkalmazási Központtal közösen kialakított fóliasátrakat Is. Területük természetesen jóval kisebb volt, mint a fóliaágyaké. A kétféle anyagból (40 mm átmérőjű műanyagcső és 30 mm átmérőjű aluminium cső) készített vázszerkezetű Farkas György nem kis büszkeséggel mutatja a PCR fajta paprikát, amely önti a pénzt a házhoz. (Fotó: b) Véletlenül „cseppentünk“ Farkas György birodalmába, a Csallóközaranyosl EFSZ kertészetébe. A mestert a paprika között találtuk. Nézegette, becsülgette a termést. Arra volt kíváncsi, ml várható az elkövetkezendő napokban, hetekben. Eddig nagyon jól fizetett, hasonló termésre a kertész nem emlékszik. Érthető tehát, hogy a zöldségfélék közül legkedvesebb növénye a paprika. Annál is inkább, mivel tavaly a komáromi kiállításon első díjat nyert a paprikája. Farkas elvtárs tíz és fél hektáron kertészkedik. Főbb növényei a vöröshagyma, a paradicsom és a paprika. Bár a magról vetett vöröshagymából 300 mázsás termést vár hektáronként, a jelek szerint többet ígér az a fél hektár paprika, melynek palántáját úgymond „feketén" állította elő. Ogy történt, hogy a tápkockázásra nem volt munkaegysége, de önszorgalomból mégis előnevelt 20 ezer darab (két szálával) palántát. Amennyiben nagy reményeket fűzött a szépnek mutatkozó palántához, földjét is megkülönböztetett gonddal, az agrotechnikai követelményeknek megfelelően előkészítette, miközben 3,5 mázsa cereritet Juttatott a növény alá. Április 29-én került sor a palánták _ KERTÉSZET. Szőlőtermesztőink körében nagy az öröm, mert bő termésnek nézünk elébe. Vonatkozik ez a nagyüzemekre, háztájira egyaránt. A szőlő elérte a fejlődés tetőfokát, sőt, a korai csemegeszőlők már sziiretelésre érettek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne folytassuk a növényvédelmi munkákat. Ugyanis a kései szőlők augusztusban is veszélyben forognak. Amíg a júliusi és augusztus eleji forró nyárt napok nem kedveztek a szőlő peronoszpörájának fellépésére, addig a páradús időjárásban bekövetkezhet a fertőzés. júliusban és augusztusban necsak a szőlő permetezésével védekezzünk e peronoszpóra ellen, de a fürtök porozása is fontos követelmény. Ezzel elkerüljük a bogyók fertőzését, amely később a fürt rothadásának előidézője lehet. Bár a fürt permetezésekor főként a kncsányokra tapadó permetlé védi a bogyókat a fertőzéstől, esős időjárás esetén mindenképpen ajánlatos a fürtök porozása, mert ez könnyebben tapad a bogyók viaszos felületére. A permetezést 1 %-os Kuprikollal vagy 1,5 %-os bordőilével végezzük. Ezt követően Nirozyd porozószerrel fújassuk be a fürtöket. Ha szőlőmoly fellépését észleljük, ellene 0,4 %-os Dykollal védekezhetünk. Ezt egybeköthetjük a peronoszpóra elleni védekezéssel. Ugyanis a Dykol minden károsodás nélkül keverhető Kuprikollal, Sulikollal, valamint bordőilével is. Ha már eddig megvédtük a termést a betegségektől és kártevőktől, most se mulasszuk el a szükséges növényvédelmi munkákat, hogy egészséges szőlő kerüljön le a tőkékről. (s)
