Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-01 / 5. szám
.SZÖVETSÉGI SZEMLE A kis szövetkezetekben ki irányítsa az alapszervezetet ? KÖTELES JÁNOS mérnök, az újbodvai szövetkezet elnöke, az alapszervezeti élet legfőbb kellékének a gazdaság kedvező ökonómiai helyzetét tartja. A kérdésben teljes mértékben egyetértek vele. Tény, hogy a szövetkezetek gazdasági helyzete lesz a „mércéje“ annak, hogy milyen alapszervezettel állunk szemben. Az újbodvai szövetkezet azok közé a gazdaságok közé tartozik, amelyek az utóbbi évek folyamán jó hírnévre tettek szert Kelet-Szlovákiában. Ennélfogva érthető Köteles elvtárs felháborodása, amikor nemcsak a gondjaira bízott szövetkezet, hanem az egész kerület nevében szót emel az igazságtalanságok ellen. Ecsetelte, hogy szövetkezetükben már eddig is sok mindent megtettek a tagság szociális és kulturális helyzetének javítására. Kulturális célokra például évente mintegy 100 ezer koronát áldoznak. Érdemlegesen gondoskodnak a munkában elfáradt, megöregedett tagokról is. Minden egyes idős tag, akár dolgozik, akár nem, tíz ár földet vagy annak a termését kapja, nyugdíján, vagy rendes munkadíján kívül. A jövőben azonban az idős embereknél azt is figyelembe veszik, hogy az illető rendes tag-e vagy csak alkalmi dolgozója (nem írta alá a be-A jó alapszervezet lépési nyilatkozatot) volt-e szövetkezetnek. A belépési nyilatkozat aláírói ugyanis nagyabb szociális támogatást élveznek majd nyugdíjaztatásuk után a szövetkezettől. Érthetetlen, hogy ez a 210 tagot számláló alapszervezet a múlt esztendőben egyetlen üdültetési beutalást sem kapott, holott a kerületbe 19 000 üdültetési utalvány érkezett. Egy kis fejszámolás, aztán az elnök fanyar mosollyal kiböki, hogy ebből 5000 darabot a kerület mezőgazdasági üzemeinek kellett volna megkapniuk, de csak 1100 darabot utaltak ki számukra. Mi más lenne ez, mint durva megkülönböztetés. Pedig a földművesek akkor is becsülettel helytálltak a munkában, amikor mások lebzseltek. Szó se róla, az újbodvai szövetkezet kárpótolja saját tagjait. Évente autóbuszos tanulmányútra viszi az arra érdemeseket. A szakemberek pedig külföldre járnak az új módszerek tanulmányozása érdekében. Voltak a Szovjetunióban, Németországban, Magyarországon, Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban. Amit ott el-1962-ben alakították, persze az aktivizálás nem mindig úgy sikerült, ahogyan szerették volna, és ez nem teljesen a vezetőségen múlott. De beszélni kell arról is, hogy jó példát mutattak, amikor az 1967—1968-as években 80 ezer koronát költöttek a szövetkezeti klubra. Ebből az összegből hangszereket és más fontos kellékeket vásároltak. Ugyanakkor a szövetkezet évente 50—60 ezer koronát áldoz sajtótermékekre és más természetű közművelődési célokra. Madarász elvtárs megjegyezte, hogy szövetkezetükben eddig is minden az ember jólétéért történt. A közösség érdekében épül a mintegy 800 ezer korona értékű szociális központ is, melynek földszintjén férfi és női zuhanyozó, konyha és ebédlő, az emeleten pedig iroda, klub és könyvtárhelyiségek lesznek. Ezt az épületet a szövetkezet 600 ezer koronából akarja összehozni. Kétségtelen, hogy ilyen Jól fölszerelt szövetkezetben kitűnően dolgozhat majd a Parasztszövetség alapszervezete. Csupán az a fontos, hogy legyen, aki aktivizálja az embereket. Persze, senki se higyje, hogy az alapszervezeti élet csupán gyűlésekből, vagy finom-dánomból áll majd. A szövetkezeti tagok jól tudják, hogy nem ügy lesz. De sok félreértést elkerülhetnek, ha például a normák megállapításánál, a termelési program meghatározásánál, a prémiumrendszer kidolgozásánál, a prémiumok odaítélésénél, s a szociális ügyek intézésénél az alapszervezet állandó és ideiglenes bizottságai aktív, jó munkát végeznek. Mert a példásan végzett konkrét munka után, az időből csakúgy, mint a jövedelemből telik majd szórakozásra is. —hai— lestek, idehaza, szövetkezetükben hasznosítják. A szövetkezet évente a fönti összegeken kívül körülbelül 8000 koronát költ a sporttevékenységre is. Van saját, eléggé jól szereplő labdarúgó csapata. Ahány ház, annyi szokás. Köteles mérnök akárcsak a lénártfalvai szövetkezet elnöke, egyetért azzal, hogy hozzáértő ember vezesse a Parasztszövetség alapszervezetét. De a szövetkezeti élet annyira bonyolult, hogy ott a termelés és a társadalmi munka meglehetősen közel áll egymáshoz. Egyik a másiktól el nem választható. A magam részéről úgy jellemezhetném, hogy jó az alapszervezeti élet abban a gazdaságban, ahol kitűnő termelési és pénzügyi eredményt érnek el, ezért elégedett a tagság,, mert a jövedelemből sok mindenre telik. De rossz az alapszervezeti élet ott, ahol gyenge a termelési és pénzügyi eredmény. Az ilyen gazdaságban elégedetlen a tagság, mert a munkadíjakra is alig futja. Kétségtelen, hogy az újbodvai szövetkezet az első csoportba tartozik. Ésszerű gazdálkodása eredményeképpen sok mindenre, az emberek szociális és kulturális igényeinek kielégítésére is telik a busás jövedelemből. —ai— Parasztszövetségek külföldön Mezőgazdasági szakembereink és parasztságunk figyelme mostanában' a Parasztszövetség felé irányul. Megalakult a Szövetség központi szerve, de azért nehézségek még akadnak bőven, melyeket hamarosan meg kell oldanunk. Ezért szükségesnek látnám, ha röviden megismerkednénk a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek küldetésével és helyzetével más szocialista országokban is. Két esztendővel ezelőtt Bulgáriában, Magyarországon és Romániában életre keltek a parasztság érdekvédelmi szervezetei. Ezek a szervezeteik napjainkig egyedülállóak a szocialista államokban, ezért úttörő jellegűek. Az eddigi tapasztalatok arra vallanak, hogy a szőbanforgó szövetségek a legjelentősebb társadalompolitikai tevékenységet fejtik ki, s ezért szenteljünk kis figyelmet nekik. A központi és egyéb végrehajtó szervek tevékenységének fő célja koordinációs és érdekvédelmi jellegű. Statutáris és szervezeti felépítésük az egyes államok specifikus sajátosságaiból ered. Közös nevezőjük, hogy a mezőgazdasági termelés növelését, korszerűsítését, s a parasztság jólétének növelését szolgálják. Bulgáriában a szövetség neve a „Mezőgazdasági Termelési Szövetkezetek Központi Szövetsége\ Élén 91 tagú tanács áll. A tanács vezetőségét a szövetség elnöke, négy elnökhelyettes, az ellenőrző bizottság elnöke, 2 tanácsadó és 6 jogász képezik. A központi végrehajtó szerv négy igazgatóságból áll: 1. tervezési és ökonómiai, 2. termelési, 3. gépesítési, 4. üzleti ügyek igazgatósága. A szövetségnek országos viszonylatban 401 alkalmazottja van. Szerveinek' felépítése két fokozatú. Első fokozat a már említett központi tanács, e második az alárendelt kerületi szövetségi tanács. A kerületi tanács nemcsak közvetlen koordinációs és érdekvédelmi tevékenységgel foglalkozik, hanem egyben irányítja az alárendelt üzemeket is, mint például a szövetség konzervgyárait, borüzemeit, takarmánykeverő és előkészítő üzemelt stb. A szövetség kongresszusa négyévenként ülésezik. A tanács tagjait és más vezetőket 50 százalékon felüli szavazattöbbséggel választják. Magyarországon az 1967. év első felében alakult és statutárisan módosult a „Termelési Szövetkezetek Központi Tanácsa“. A szervezetnek önigazgatási jellege van. Célja és feladata a szövetkezeti parasztság érdekeinek a védelme, és a koordináció. A központi tanács élén választott elnök áll két helyettessel és a tanács titkárával. A központi tanács saját köréből három állandó szakbizottságot választ: 1. ökonómiai és áruforgalmi, 2. munkaverseny és propaganda és 3. a szociális ügyek tagbizottságát. A tanács a szükségletnek megfelelően egyéb szakbizottságokat is kinevezhet. A központi tanácsnak 101 tagja van, amelyet négy évre választanak. Évente legalább kétszer ülésezik. Végrehajtó szerve a tanács által választott elnökség, élén az elnökkel. Az elnökség további tagjai az elnökhelyettesek és öt más választott tag. Az elnökséget titkos szavazással választják. Természetes, hogy a központi tanácsot a kongresszus választja, és munkájáért is a kongresszusnak felelős. A szövetség szervezeti felépítése szintén két fokozatú. Központi és területi (megyei). Magyarországi különlegesség, hogy a megyei szervezetek nincsenek a központ alá rendelve. A központ csupán javaslatokat terjeszt a megyei szervekhez. Gyakran találkozhatunk szakágazatok szerinti szövetségekkel, mint pl. a halászati, szőlészeti stb. szövetségekkel. Az ilyen szövetségeknél rendkívüli jelentősége van a tanácsadó tevékenységnek. Érdekes megemlíteni a szövetség által létesített különféle alapokat, amelyek közös érdekű befektetések fedezésére szolgálnak. Romániában már az 1966-os év elején megalakult a „Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége“. Fölépítése úgyszintén két fokozatú vagyis központi és kerületi. Ebbe a szövetségbe összesen 4679 szövetkezet tömörült. Legfelsőbb szerve a kongresszus, arpely öt évenként ülésezik. Az ülések közti időszakban a szövetség .’élén a 201—251. tagig terjedő tanács áll. Végrehajtószerve a 15—21 tagú elnökség, élén az elnökkel. A román szövetség egyedülálló különlegessége, hogy tagja lehet nemzetközi szövetkezeti szervezeteknek. A szövetség küldetésében nagy súlyt fektetnek a mezőgazdasági termékek feldolgozására, a termelés összehangolására, főleg a gyümölcsészetre és a zöldségtermesztésre. Nagy figyelmet fordítanak továbbá a termékek értékesítésére és hasznosítására is. Nagy jelentőségű tevékenységet fejtenek ki a jó minőségű vetőmagvak és ültetőanyagok beszerzésére stb. A román parasztszövetségnek rendkívül nagy jelentősége van abban, hogy maga felelős a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. A népi tanácsoknak (mint a mi nemzeti bizottságaink) nem áll jogukban a szövetségbe tömörült üzemek irányítása és befolyásolása. !gy küszöbölték ki Romániában a mezőgazdasági termelés több szerv általi irányítását. TŰTH ENDRE mérnök Előbb már hírt adtunk róla, hogy K az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága és a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium megegyezett a szövetség járási szerveinek a mezőgazdasági társulások és a termelési igazgatóságok bázisán való fölépítésében. Ez az elgondolás természetesen nem végleges, hanem dsak egy esztendőre szól, s aztán esetleg módosításokat eszközölhetnek a szövetség járási szerveinek összetételében. Bizonyos, hogy a jelenlegi megoldás a legkézenfekvőbb, mert ezzel a koncepcióval az Egységes Parasztszövetség, ahol éppen legközelebb áll az alapszervezeteihez — a járásokban —■ válik fő tényezővé, mert nemcsak beleszólhat, hanem egyben részese is lehet a járás mezőgazdasági termelési struktúrája s tagsága társadalmi helyzetének formálásában. Miért harcolt a Parasztszövetség, hogy érdemleges befolyása lehessen a gazdasági, ökonómiai természetű kérdésekbe? A kérdés nyílt és világos választ kíván. Egyszerűen azért, mert nagyonis köztudott, ihogy amely szervezetnek döntő szava van a gazdasági kérdésekben, az egyben a társadalmi elismerést és a befolyást is maga után hozza. Márpedig a szövetkezetek föltétlenül gazdasági objektumok, ahol népgazdasági szempontból nélkülözhetetlen végtermékeket és nyersanyagokat termelnek. Persze az már más lapra tartozik, hogy régebben járásonként milyen önigazgatási lehetőséget hagytak a szövetkezeteiknek. Ugyanakkor arról is vannak följegyzések, hogy egyes vezető fűnkül SZÁRAD FiírnMÜVFS 1969. február 1. cionáriusok egyre-másra hangoztatták a szövetkezeti parasztság előnyös helyzetét, s hogy ezen a bázison nálunk új osztály jött létre, ami azonban egészen az Egységes Parasztszövetség megalakításáig csak megállapítás maradt, mert a szövetkezeti földművesosztály nem juthatott szóhoz a kívánt mértékben. Szervezeti szempontból nem tartozott sehová, rossz értelmében vett megkülönböztetésben részesült, mert szervezetlen volt. mondani, hogy ami a szövetkezetekben eddig történt, minden az embereknek köszönhető. Ha ezt nem mondják ki a főbeszámolókban, valakiknek föltétlenül beszélniük kellene ezeikről is, s kihangsúlyozni, hogy a járási konferenciát tényleg a huszadik évforduló jegyében tartják. A járási konferenciáknak továbbá feltétlenül foglalkozniuk kell a Parasztszövetség járási szerve belső felépítésével is. Ismeretes, hogy a járási A JÁRÁSI konferenciák elé Egyes járásokban a közeli hetekben tartják az Egységes Parasztszövetség járási konferenciáit, ahol a me. zőgazdaságl üzemek s a társulások és a termelési igazgatóságok küldötteiből megválasztják a jásási bizottságok plénumát, az elnökséget és az ellenőrző bizottságot. Sokan feltehetnék a kérdést, hogy mivel foglalkozzanak a járási konferenciákon. Ez azért lényegbevágó kérdés, mert a mostani konferenciáiknak teljesen más természetű dolgokat kell megoldaniuk, mint például a hajdani szövetkezeti konferenciáknak, amelyeken csupán a járás és egyes gazdaságok termelési-pénzügyi eredményeiről esett szó, de keveset beszéltek az értékek létrehozóiról, az emberekről. Jk szövetkezetek életében az 1969- es év jelentős határkő, mert húsz esztendővel ezelőtt alakították a legtöbb szövetkezetét. Ennélfogva a Parasztszövetség járási konferenciáit is a húsz esztendő jegyében kell megszervezni és levezetni. S ki kell bizottság két küldetés teljesítésére lesz hivatott. Társadalmi és gazdasági kamarát foglal majd magába. Tény, hogy már a konferenciákon meg kell jelölni a két kamara működési jogkörét. Programot kell adni az alapszervezeteknek, mert anélkül a Parasztszövetség lent az alapsejtjeiben kezdettől fogva pangásra lenne ítélve. Véleményem szerint meg kell formálni a Szövetség járási szerveinek jogi helyzetét s viszonyát a többi társadalmi szervezetekkel szemben. Továbbá helyét a Nemzeti Frontban, s a választott államhatalmi szervezetekben, vagyis a nemzeti bizottságokban, s azok al- és főbizottságaiban a szövetség taglétszáma arányában. Beszélni kell arról is, hogy a küldöttek hogyan képzelik el a járásban a szövetkezeti-szövetségi tagok kulturális és szociális igényeinek intézését, s milyen lehetőségek és feltételek nyílnak erre. Vagyis, hogy mi a jelenlegi helyzet és hogyan tovább. Konkrétabban hogyan képzelik el a szövetségi szociális intézmények fölépítését a fiatalok és a rászorult szövetségi tagok számára a lakásépítést, a munkabiztonságot, az egészségügyi gondoskodást, az üdültetést, az idős tagokról történő emberséges gondoskodást, a nők helyzetét, Ihogy megkönnyítsék számukra az életet. Persze arról is szólni kell majd, hogyan oldják meg a több nemzetiséggel lakott járásokban az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Hogyan érvényesítik az arányosság elvét, s mit tesznek a nemzetiségek békés egymás mellett élésének a lenini nemzetiségi politika egyedül helyes elveinek érvényesítése érdekében. P(e beszélni kell arról is, hogyan ** gondolják a gazdasági ökonómiai tevékenység legcélszerűbb kibontakoztatását, hogy a szövetség érdekei összhangban legyenek az állam érdekeivel. Ezt gondolom, néhány tárgykörre kell majd bontani. Az ökonómiai természetű tárgykörben a hoszszúlejáratú koncepciók a kooperációs és integrációs vonatkozások s nem utolsó sorban a termelést serkentő eszközök fölosztásának módját s kritériumait kell meghatározni. Aztán vitatkozni kell arról is, hogyan képzelik el a kereskedelmi és a tanácsadói szolgáltatást, a kutatóintézetekkel való együttműködést, a jogvédelmet, melyet egyéni és üzemi tárgykörre kell majd bontani, s végül az anyagi és műszaki ellátottság valamennyi vonatkozásait. Helyi viszonylatban mindezekkel az alapszervezetekben is foglalkozni kell. Végezetül ismételten még annyit, hogy most, a huszadik évforduló esztendejében úgy készítsék elő és tartsák meg a járási konferenciákat, hogy méltó módon kifejezésre jusson parasztságunk államalkotó társadalmi jellege, s kötelezettségei mellett erre vonatkozó joga. Hoksza István L - _ . . il 0 Január huszonharmadikán a Szlovákiai Egységes Parasztszövetségnek 172 528 tagja volt. A nyugatszlovákiai kerület 495 alapszervezete 85 354, a közép-szlovákiai kerület 551 alapszervezete 52 157, s a kelet-szlovákiai kerület 433 alapszervezete pedig 35 012 tagot tömörített. A három kerületben 104 alapszervezetbe 5629 egyénileg gazdálkodó jelentkezett. £ Szlovákia egyes járásaiban, mint például a trencséniben, a poprádiban és másokban (összesen 8 járásban) rövidesen egybehívják a járási konferenciát. • A Cseh Parasztszövetség jelenleg 333 991 tagot számlál. A 4385 szövetkezetből 3397-ben előkészítő bizottságok vagy alapszervezeti vezetőségek tevékenykednek. A szövetségbe 272 663 földműves, együttesen szövetkezetével, 60 466 egyénenként lépett be, 862 pedig, mint egyénileg gazdálkodó földműves. A legnagyobb taglétszámmal (94 421) a dél-morva kerület rendelkezik. • A Hradec Králové-i kerületben eddig 8 járásban hívták egybe a járási konferenciát, s megválasztották a járási vezetőséget. A kerületben eddig 700 szervezetet alapítottak, s a járási szervezetek közül legerősebb a jiCíni, melynek 8500 tagja van. A kerület alapszervezeteibe megnyert tagok száma meghaladja a 60 ezret. (h) kellene például az emberekkel való bánásmódhoz, mert ahogyan mondani szokás, ahány ember, annyiféle természet. Az alapszervezet Irányítójának ehhez feltétlenül idomulnia kellene. Itt nem arról van szó, hogy a társadalmi munka irányítója úgymond aprópénzre váltsa a szervezői tevékenységet, vagyis ahány tagja van az alapszervezetnek, annyifelé szakadjon, Ihanem arról, hogy a vezetőség többi tagjaival és természetesen a taggyűléssel elvileg megegyezzen az alapvető dolgokban. Az egyénekkel való foglalkozást talán inkább úgy kellene értelmezni, hogy amikor az egyszerű dolgozó rászorul arra, hogy ügyes-bajos dolgaiban segítsék, próbálják őt megérteni még akkor is, ha netalán türelmetlenkedne, s nyújtsanak neki hatékony, konkrét segítséget, hadd érezze, hogy gondoskodnak róla. A lénártfalvai szövetkezetben a megalakulás óta mór sok mindent megoldottak. A szövetkezeti klubot Múlt heti Szövetségi Szemlénkben Smolka mérnökkel történt beszélgetés nyomán írtunk az Egységes Parasztszövetség fakóvezekényl alapszervezetének felépítéséről és tevékenységéről. A cikk természetesen egy nagy szövetkezet, illetve alapszervezet jól kiforrott tevékenységét .mutatta, de a szövetkezetek nagy része a fakóvezekényinél sokkal kisebb, ezért talán hasonló szervezeti forma mellett a gyakorlati megvalósítás más módozatához kellene folyamodni a kis szövetkezetekben — alapszervezetekben. Lényegében ez volt az indíték, hogy ebben a kérdésben Madarász Sándorral a lénártfalvai szövetkezet elnökével is elbeszélgessek, aiki megjegyezte, hogy tanácsos lenne, ha a kisebb szövetkezetekben a szövetségi vagyis a társadalmi alapszervezeti ügyeket az alelnök, vagypedig az ökonómus intézné. Természetes, akár egyikre, akár a másikra esne a választás, ezeknek a vezetőembereknek otthonosaknak kellene lenniük a társadalmi munka minden kérdésében. Érteniük
