Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-25 / 4. szám
A szövetkezetek KERESKEDELMI ÉS IPARI vállalkozásainak létjogosultságáról Az űj államjogi elrendezéssel kapcsolatban a szlovákiai kormány megalakította a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot. E teljes jogkörrel rendelkező fontos állami irányító szerv kereskedelmi és közellátási főosztályának vezetésével Ladislav Spaöinsky mérnököt, CSc., bízták meg. Mivel a mezőgazdaságunkban elért egyre jobb termelési eredmények előtérbe hozták a zökkenésmentes áruértékesítés kérdését, az újonnan kinevezett főosztályvezetőt kértük meg, hogy tájékoztasson bennünket elképzeléseiről, amelyeknek a közeljövőben érvényt kíván szerezni. 9 Milyen lehetőségek kínálkoznak ■ mezőgazdasági üzemek részére érdekeik védelmében, ha az állami vállalat indokoltan vagy indok nélkül nem tartja be az áruátvétel mennyiségére és idejére vonatkozó szerződéses megállapodást, esetleg a vártnál nagyobb a termés? — Az alepvető fontosságú mezőgazdasági termények eladását 1969-ben ts a volt Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari Megbízotti Hivatal 1967 évi 55 számú rendélete szabályozza. Ez a rendelkezés a legfontosabb élelmiszerek csoportjába tartozó nyersanyagok egész mennyiségének eladását tartja szem előtt. Néhány kiválasztott árucsoportra — amelyekhez például a zöldség és gyümölcsfélék is tartoznak — az 1965 évi 113 számú kormányrendelet intézkedései vonatkoznak, amelyek értelmében, gyakorlatilsR a szabad piaci rendszer lépett életbe. Ha az idetartozó árucsoportok esetében a mezőgazdasági üzem nem köt az egész termelt mennyiség eladására, vagy egyáltalán nem köt szerződést az állami felvásárló szervekkel, úgy a termelvényeket maga adhatja el akár közvetlenül a fogyasztónak is. Az eladást az EFSZ, vagy a szövetkezetek csoportja saját üzleteiben, vagy rögtönzött elárusító helyeken végezheti. fö Más járás területén is jogosult saját termésű gyümölcsét vagy zöldségét árusítani a mezőgazdasági üzem? — Bármely járás területén árusíthatja azt. Az intenzív gyümölcstermesztéssel kapcsolatban áll a hűtőházak építésének fontos kérdése is, hiszen a gyümölcsöt és a zöldséget hűtéssel hosszú ideig tartósítani lelhet. 9 Hűtőházak építésével a látszólagos pillanatnyi árufeleslegből eredő eladási problémákat jórészt csökkenteni lehetne és a hosszabb hűtési időszakot elviselő termények esetében kétszeres árat lehetne elérni. — Igen, mivel az eladás ideje a rövid idény helyett egyenletesen szétnyúlna az egész évre — így a pénzt hozó osztályozásra is több idő maradna. — A gyümölcs és a zöldség esetében az osztályozásnak és az úgynevezett kereskedelmi csomagolásnak valóban fontos szerepe van. Dél-Szlóvákiában távolról sem használják ki ezen a téren az adott lehetőségeket, pedig sok női munkaerő foglalkozáshoz juthatna. Ha például kaliberezett, fajta szerint válogatott és minőségi osztályok szerint külön csomagolt gyümölcsöt bocsájtanának áruba a mezőgazdasági üzemek, kiszoríthatnák a hazai piacról a külföldről behozott és így adjusztált árut. 9 Az élelmiszeriparral kapcsolatban milyen új lehetőségek kínálkoznak? — Bizonyos formában együttműködés jöhetne létre az élelmiszeriparral, amelyről Komáromban tárgyaltunk. A mezőgazdasági üzemek előkészíthetnék az árut a tartósításra, például kivághatnák a magházat a paprikából, hámozhatnák a hagymát és a fokhagymát stb., amit a konzervgyárban is csak kézierővel végeznek. d A kisipari húsfeldolgozzással kapcsolatban milyen lehetőségek kínálkoznak a mezőgazdasági üzemek számára? — Még megbízotti hivatalunk idején a prágai minisztériumunkkal való megegyezésünk alapján kiadtunk egy rendelkezést, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Ezidáig azonban csak az első lépések megtételére került sor, mert még nincsenek megoldva a kisméretű vállalkozások ökonómiai vonatkozásai, mindenekelőtt a forgalmas útvonalaktól távoleső helyeken. A kisméretű vállalkozás a kereskedelemben és az iparban nagyobb kiadással jár, ezért fontos, hogy a központi szervek különféle előírásokban gondoljanak az ilyen vállalkozások pénzügyi előnybehelyezésére. Ez elősegítené a kisebb szervezetekben az élelmiszer feldolgozását és a rugalmas kereskedelmet. Az eltérő jövedelmezőségre való tekintettel át kell dolgozni az adórendszert és a kereskedelmi különbözetek kiszámításának szisztémáját. A fogyasztási központoktól távoleső helyeken a vállalkozás sokkal költségesebb, ezért a kereskedelmi árkülönbözetnek itt nagyobbnak kell lennie és csökkennie kell a forgalmi adónak. Hűtőberendezések építése esetén az egyes szövetkezetek esetleg állami hozzájárulást is kaphatnak. Néhány hűtőházat Magyarországról hozunk be ez évben, s ha ezeket saját munkaerők alkalmazásával építik fel a szövetkezetek, úgy egy százvagonos befogadókénességű raktár ötmillió koronába kerül maid. aminek egy részét az állam térítené. Tehát minden vonalon olvan központi Inté7kedések jóváhagyásán fogunk munkálkodni, hogy a kisméretű vállalkozás is kifizetődjön. IC A gyümölcs- és zöldségszállító ládák készítése terén milyen lehetőségeket lát megvalósíthatónak a közeljövőben? — Az ügyes szervezőerőkkel rendelkező szövetkezetekben télen ládakészítéssel foglalkozhatnának. A fafeldolgozó üzemekből meg lehetne venni a hulladék fát és kellő felszereléssel méretre formálni. De lehetséges lenne a hegyvidéki fűrésztelepeken a méretezett ládarészeket előkészíttetni és a szövetkezetben téli foglalkoztatásként a ládákat összeszögelni. Nem egy esetben ládahiány miatt nem vették át a felvásárló raktárak az árut, ami jó szervezés esetén nem fordulhat elő. 0 Papíranyag használatát nem tartja szükségesnek a csomagolás során? — Az már nálunk túl magas követelménynek számítana. Óriási paradicsomtermésünk van, de arra sem vagyunk képesek, hogy legalább 2000 tonna paradicsomot a piaci kívánalmaknak megfelelően osztályozzunk. Magyarországról, Bulgáriából és Romániából vagyunk kénytelenek paradicsomot behozni, csakis azért, mert ez kaliberezett és rendesen osztályozott. Szövetkezeteink szívesebben adják el a paradicsomot az élelmiszeripari üzemeknek feleáron, csakis azért, mert részükre nem kell szépen elrendezni és nagyság szerint osztályozni az árut. Ezzel olykor húszezer korona bevételről mondanak le hektáronként, pedig ennek töredékéért lehetne a válogatást megoldani. Cg Ez persze a zöldségfelvásárló vállalatnál szerzett rossz tapasztalatokkkal, a jóminőségű áru indokolatlan leértékelésével, valamint a fajtakérdéssel is összefügg, hiszen például a Kecskeméti törpe paradicsom keményhúsú, szállításra alkalmas és nagyságra olyan egyforma, hogy válogatni sem kell, csupán szemrevalóan elrendezni a rekeszben. Tehát ezt a kérdést azonnali vetőmag behozatallal, távlatilag pedig hazai nemesítéssel kellene megoldani, bár lemaradásunk olyan nagy ezen a téren, hogy az utóbbi megoldás nem sok reménynyel kecsegtet. — Sajnos vetőmagnemesítésünk terén súlyos problémák vannak. A Komáromi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságon január 9-én tartott, zöldségtermesztéssel és -értékesítéssel foglalkozó értekezleten szintén megakadtunk ezen a kérdésen s arra a megegyezésre jutottunk, hogy főosztályunk össz-szlovákiai értekezletet hív egybe az illetékes mezőgazdasági szervezetek, a feldolgozóipar, a felvásárlás stb. képviselőinek részvételével, am elven közösen keressük a legésszerűbb megoldást. ^ jogosult a szövetkezet arra, hogy saját borát maga palackozza, a palackokat EFSZ címkével lássa el és az így, esetleg díszes kukoricasustya- vagy keskenyievelű gyékénvkötésben értékesítse? Például az egvik dél-morvaországi EFSZ hétdecis oalackozott borát körbeérő, tára emlékeztető karton címkével látja el, a címkére a szöveget és a rajzot izzó rémpecséttel égetik rá és a gvékénvkötés felső végére a dugó átkötése után egy kerek pecsétszerűséget helyeznek. Az egész üveget átlátszó celofánnapírba csomagolják és az ilyen különleges, ízléses adjusztálás után huszonöt koronás áron értékesítik. — Erre az érvényben lévő rendelkezések értelmében joga van az EFSZ- nek, de ezt a lehetőséget ezidáig kevés esetben használták ki. Az engedélyt erre 1964-től a Felvásárlás Központi Igazgatósága adta. Eléggé nehéz ezen a téren versenyezni az állami Borfeldolgozó Vállalattal, amely korszerű technikát alkalmaz a borpalackozásra, bár ezt néhány szomszédos szövetkezet közös erővel szintén beszerezhetné. Magam azon a véleményen vagyok, hogy a szövetkezetek, amennyiben saját borukkal közvetlenül részt akarnak venni a pici választék bővítésében, úgy ezt elsősorban jóminőségü hordóból mért borral tehetnék. Rendszeresen kellene az erre kiválasztott kiskereskedelmi üzemeket ellátni úgynevezett nem pancsolt, eredeti hordós borral, esetleg ezt a saját, állandósított kiméréseikben árusíthatnák. A palackozott bor esetében sok a probléma például az üvegforgalommal, az üvegmosással és egyebekkel, bár alhol elég munkaerő áll rendelkezésre, persze gépek beszerzése után még jövedelmező is lehet ez a tevékenység. 0 Általánosan ismert tény, hogy hazánkban a különféle keveréktakarmányok készítéséhez nem áll rendelkezésre elégséges mennyiségű komponens, ami fékezi állattenyésztésünk fejlődését. Milyen intézkedéseket tesznek az ipari eredetű takarmánykiegészítők hazai gyártásának, esetleg behozatalának fokozása érdekében? — A takarmánykomponensek zömét ezidáig külföldről hoztuk be. Devizaproblémáinkra való tekintettel ezt a kérdést részben a szeparált tej hazai szárításával lehetne megoldani. Itt azonban a nem kielégítő élelmiszeripari kapacitás kérdésébe ütköznek. Szlovákia területén mindössze két tejszárító üzem működik, az egyik Rimaszombaton, a másik egészen korszerű üzem pedig Nagymegyeren. Ezidén további négv tejszárító üzem felépítésére kerül sor. Nyersanyagunk a komponensek készítéséhez van elég, csupán feldolvozásukat kell megoldani, ami előbbrevinné a takarmánykeverékek nagyüzemi előállításának kérdését is. Ennek megoldását segíti elő a lucerna!iszt-készítő, a burgonya- és a répaszeletszárítő üzemek létesítése is. A szárított takarmányok esetében a nagyarányú tárolási veszteségekkel már nem kell számolni, biztosabb a takarmányérték megőrzés, de a keverés, valamint a takarmánytömeggel való manipuláció is könynyebb. A Mindezek szerint főosztályuknak számos olyan kérdéssel kell majd foglalkoznia, amelyek megoldása során különféle munkaszakaszok, sőt különböző minisztériumok együttműködését lesz szükséges kiépíteniük. — Igen. Mi teremtjük meg az összhangot a nyersanyagelőállítás, a feldolgozás és az értékesítés között. Feladatunk ennek a kerekét olajozni, hogy a mozgás a termelő és a fogyasztó érdekében egyenletes, fennakadás nélküli legyen. A piaci ellátásban mutatkozó eddigi hiányosságok kiküszöbölése csakis akkor sikerülhet, ha a szövetkezetek veszik át a kiegészítő nehéz, de hálás szerepét. Szövetkezeti kereskedelemnek és iparnak kell létrejönnie mindenütt, ahol baj van az áruátvétellel. Érzékenyen és főleg gyorsan kell reagálni a mindenkor kialakult helyzetre és annak tudatában intézkedni, hogy a szövetkezett vállalkozásnak teljes a létjogosultsága. KUCSERA SZILÁRD TAGDÍJ ÉS PRÉMIUM Csehországban a parasztszövetség központi bizottsága jóváhagyta akcióprogramját, melynek az 1969 évi tagdíjakkal foglalkozó részét közöljük: „Javasoljuk, hogy minden EFSZ, amelyben megalakult a parasztszövetség alapszervezete, az ökonómiai érdekek védelmében és más szolgálatok nyújtása érdekében kifejtett tevékenységéért bocsásson a szövetségnek hozzájárulás formájában rendelkezésére a béralap 0,5 %-ával egyenlő összeget. Minden munkatevékenységet végző tag a szövetségnek individuális tagdíjat fizet, havt keresetének minden bekezdett 500 koronája után egy korona értékben. Az egyéni tagdíjak öszszegével az alapszervezet rendelkezik. A magángazdálkodást folytató földművesek a szövetségnek egyéni tagdíjat fizetnek, amely legkevesebb havi 3 korona lehet. A tagdíj nagyságát esetükben a szövetség járási bizottsága szabja meg a művelés alatt álló terület méretei alapján.“ A program feladatául adja továbbá a központi vezetőségnek, hogy „követelje a kormánynyilatkozat betartását, miszerint a termésfokozásért prémiumot fizetnek, mégpedig 1970-íg bezáróan.“ -ksz-HÁROM KÖVETELÉS A Rychnovi járás EFSZ vezetői ée parasztszövetségi küldöttel megtárgyalták a jelenlegi helyzetet és a felsőbb szervek irányában megfogalmazták követeléseiket, amelyek közül a legfontosabbakat kivonatosan közöljük: Cl A szövetkezetesek követelik, hogy minden mezőgazdasági kérdésben hozott döntést csakis a parasztszövetséggel történő megegyezés után léptessenek életbe és a szövetség álláspontját minden esetben vegyék figyelembe. 9 Az évi termelési és pénzügyi tervek kidolgozásával kapcsolatban szorongással figyeljük a szolgáltatások valamint a szükségletek árának alakulását. Mindenütt emelkedés tapasztalható, de különösen a mezőgazdasági gépek, az építőanyagok, a pótalkatrészek, a villanyenergia és további fontos szükségletek ára szökött fel. Követeljük, hogy a mezőgazdasági üzemek konkrét biztosítékot kapjanak, miszerint a mezőgazdaság és a többi nemzetgazdasági ágazatok közötti mindennemű egyensúlyi zavart a mezőgazdaságnak kiegyenlftenek. 9 Követeljük, hogy a szövetkezett szektor részére juttatott ökonómiai eszközök, nevezetesen az üzemgazdaság megszilárdítására szolgáló dotációk az állami szektor előnybehelyezése nélkül kerüljenek kiosztásra. Az 19B9. évi előzetes ígéretek ezt az alapelvet nem respektálják. Figyelmeztetjük az illetékeseket arra, hogy ezen alapvető kérdések rendezésének elhanyagolása járásunkban abban mutatkozik, hogy az EFSZ-ek nem hajlandók ez évre eladási szerződéseket kötni. —ksz— Napirenden a szocialista vállalkozás A CSKP KB ideológiai osztálya néhányszáz szakember részvételével szemináriumot rendezett az időszerű gazdasági kérdések megvitatására. Az összejövetelen többek között felszólalt prof. Reznlőek is. a szocialista vállalatról és a szocialista vállalkozásról szóló törvényjavaslatok egyik társszerzője. A felszólaló szerint mindkét törvényjavaslatot februárban tárgyalja meg a kermény, majd márciusban a Szövetségi Nemzetgyűlés. A javaslatok szerint a vállalatok széleskörű önállóságot szereznek és saját számlájukra vehetnek részt a szocialista vállalkozásban amit maga az állam, valamint számos integrációs csoportosulás is megtesz. A gondozásba átadott termelőeszközök tulajdonjoga ezentúl a vállalatot illeti, kivéve ezek eladásának jogát. A vállalati vezetőknek messzemenő jogkört szavatolnak. Mindkét törvény gyakorlati érvényesülése persze gazdasági reformunk továbi alakulásától függ. Ebből azonban nemcsak a mazsolát illik 10 tttt/vn/vn KornMUVFS 1969. január 25. kiszedni, például a vállalati jövedelemrészesedés formájában, hanem teljes egészében, a kötelességeket is beleértve kell érvényesíteni. Szükséges lenne fokozatosan megszüntetni a nagy veszteséggel dolgozó üzemeket, lassanként felszabadítani a felesleges munkaerőket és mindenütt korlátozni a beruházásokat. Prof. Rezniőek alapvető fontosságúnak tartja világosan széjjelválasztani a gazdasági tevékenység vállalati és állami szféráját abból a célból, hogy a kormány sikeresen kormányozhasson, a vállalatok pedig jövedelmezően vállalkozhassanak. A szemináriumon felszólalt továbbá Sucharda mérnök pénzügyminiszter is, akt főleg a nemzetgazdaságunkban mutatkozó egyre erősödő Inflációs jelenségekkel foglalkozott, amely jelenség még ráadásul a befejezetlen beruházások növekedésével és a vállalatok anyagkészleteinek felhalmozódásával is párosul. Hangoztatta, hogy míg a múlt évben a mérleg egyik oldalán a lakosság személyes jövedelme 12 százalékkal növekedett, másik oldalán a befejezetlen beruházásokban 107 milliárd korona holt tőke feküdt kihasználatlanul, a lakásépítés átlagos Ideje 15 hónapra nyúlott és minden 100 korona teljesítményre az iparban 46 koronára emelkedett az anyagkészlet. Ezek Igen veszélyes jelenségek, amelyek ökonómiánkban elmélyítették az egyenetlenséget. Nem engedhető meg, hogy ez a fejlődési folyamt ez évben megismétlődjön. Védekezni ellene azonban ökonómiai eszközökkel, nem pedig adminisztratív intézkedésekkel szükséges. A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban nagyarányú adóreform végrehajtását jelentette be, amely főleg a vállalatok jövedelmének és az alkalmazottaknak juttatott fizetések összterjedelmének adóztatására irányul majd. Az űj beruházásokat kor látozzák, ellenben a lakásépítéssel foglalkozó szervezeteket számos előnyben részesítik. Ez különösen az ú] házasokra és az'olyan vállalatokra vonatkozik, amelyek jó eredményeket érnek el a külkereskedelemben. A különféle dotációkat is korlátozzák, hiszen elfogadhatatlan.hogy az állam, a nyilvános étkeztetéssel foglalkozó üzemek kétes deficitjének fedezésére 520 millió koronával járuljon hozzá évente. A pénzügyminiszter szerint megfelelő megoldás kínálkozik olyan formában, hogy az érdeklődő magánszemélyeknek kifőzdéi engedélyeket adjunk. —ksz— CSÖKKEN AZ ADÖ A kistraktorokat az önállóan gazdálkodók ez évben már hasonló áron kaphatják meg mint az EFSZ-ek. A háztáji kertben foglalatoskodők részére az adót szintén jelentékenyen csökkentették, s a kistraktorok eladási árának 20,48 %-ában állapították meg. Képünkön az egytengelyes M-8 jelzésű kistraktort láthatjuk, amelyhez FZ 80 jelzésű talajmarót alkalmaznak. (Kucsera Szilárd íelv.J
