Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-25 / 4. szám
Íz évzáró -----taggyűlések elé A napokban az egységes földművesszövetkezetekben teljes ütemben készülődnek a zárszámadásra és az 1969-es esztendő gazdasági és pénzügyi tervein dolgoznak. Értékelésre kerülnek a múlt év eredményei. A szövetkezetek tagsága mérlegeli a vezetőség munkáját, és ha esetleg szükségét látja, új vezetőséget választ. Az 1968-as év gazdasági és politikai eseményei erősen éreztetik hatásukat az egységes földműves szövetkezetekben is. Jönéhány helyen e szövetkezet vezetőségének összetételében' Jelentős változásokra lehet számítani, ahol ezt a tagság így látja helyesnek. Mivel a zárszámadások ideje közeledik, hasznosnak tartjuk ezzel kapcsolatban néhány gondolatot papírra vetni. Először talán azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy alaposan és részrehajlás nélkül értékeljük a szövetkezetek vezetőinek az elmúlt időszakban kifejtett munkáját. Nem szabad elhamarkodni semmit! Nagyon meg kell fontolni, hogy érdemes-e Jelentősen megváltoztatni a Jelenlegi vezetőség összetételét. Ezzel nem azt akarjuk hangsúlyozni, hogy minden maradjon a régi és ne vegyük figyelembe a demokratizálódási folyamatot. Ellenkezőleg! Csupán arra szeretnénk a szövetkezeti tagság figyelmét felhívni, hogy a megújhódás szellemében megfontoltan cselekedjen. Vagyis azt tartsa szem előtt, hogy a vezetőségbe becsületes, odaadó emberek kerüljenek, akik ]6I Ismerik földműveseink problémáit, megfelelő szaktudással és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Ez a legfontosabb biztosítéka annak, hogy a szövetkezetekben teljes mértékben érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia. KIINDULÓPONT Röviden szeretnénk azon elvekkel foglalkozni, amelyeket szükséges betartani az évzáró taggyűlésen. Minden egységes földművesszövetkezetben a felmerülő nehézségek kiküszöbölésénél a szövetkezeti demokrácia alapelveiből kell kiindulni. A szövetkezeti demokrácia alapelvei a földművesszövetkezetekkel kapcsolatos előírásokban, az EFSZ-ről szóié törvényben és az egységes földművesszövetkezetek mintaalapszabályzatában, valamint az egyes szövetkezetek házirendjében találhatók meg. Az egyik alapelv például kimondja, hogy a szövetkezeti tagnak joga és kötelessége résztvenni a szövetkezet irányításában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jogait a taggyűlésen érvényesítheti, ahol tárgyal és beleszól a szövetkezetét érintő valamennyi kérdésbe. A taggyűlés az egységes földmüvesszövetkezet legfelsőbb fóruma, amelyre többek között az a fontos feladat hárul, hogy megválasztja a szövetkezet vezető személyiségeit és szerveit. A választás azonban csak akkor érvényes, ha a nyilvántartott tagságnak több mint fele jelen van, s ha a jelenlevők több mint 50 százaléka rájuk adta szavazatát. A szövetkezeti tagnak joga van résztvenni és szavazni a taggyűlésen még akkor is, ha a rábízott feladatokat esetleg nem teljesítette. A tagoknak tehát Joguk és kötelességük megjelenni a taggyűlésen, amíg tagságuk nem szűnt meg a mintaalapszabályzat 15. cikkelyének értelmében. Akik már nem dolgoznak a szövetkezetben, nyugdíjasok, továbbra Is joguk van résztvenni a taggyűlésen, amíg tagságuk nem vesztette érvényét a szövetkezetek mintaalapszabályzata értelmében (kilépés, közös megegyezés az egységes földművesszövetkezettel, kizárás, elhalálozás). Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a névsorból való egyszerű törlést a földművesszövetkezetek Jogi előírásai nem engedélyezik. Az elmondottak alapján tehát a taggyűlésen Jogosan résztvehet minden aktívan és nem aktívan dolgozó szövetkezeti tag. A szövetkezetben dolgozó egyének, akik nem tagjai a szövetkezetnek, a taggyűlésen szintén részt vehetnek, de nem rendelkeznek szavazati joggal. Ezért ajánlatos pontos nyilvántartást vezetni a tagságról és a szövetkezetben dolgozókról. . ÉRVÉNYES A TITKOS SZAVAZÁS? Az utóbbi időben egyre több sző esik a titkos szavazásról. Ezzel kapcsolatban ismertetjük a 49/1959 Zb. számó törvény 18. §-ának 3. bekezdését. A taggyűlés nyilvános szavazással dönt a felvetett kérdésekről. Ebből kiindulva elvan vélemények is nap világot látnak, hogy a taggyűlés más formában nem választhat és nem hozhat döntést a szövetkezet ügyeiben. Ezzel az állásfoglalással teljes mértékben nem lehet egyetérteni. Hogy miért? A taggyűlés a szövetkezet legfelsőbb szerve, amely hivatott arra, hogy a szövetkezetét érintő bármely kérdésben döntést hozzon. A törvény értelmében a nyilvános szavazás kerül előtérbe. A törvény azonban nem zárja ki és nem tiltja a titkos választási formát sem. Ezek alapján a titkos választási forma alkalmazása nem sérti a szövetkezeti demokrácia alapelveit. Ha a taggyűlés a titkos választás mellett dönt, a vezetők ilyen formában való megválasztása érvényes. Az évzáró taggyűlésekkel, illetve a választásokkal kapcsolatban arra hívjuk fel a szövetkezeti tagok figyelmét, hogy az elnököt és az elnökhelyettest külön-külön kell megválasztani. A vezetőség többi tagjainak választása egyszerre történik. Reméljük, hogy a szövetkezetek évzáró taggyűlésein teljes mértékben érvényesülnek a szövetkezeti demokrácia alapelvei. K. P. A mezőgazdasági műszaki középiskolák tanulóinak szakismereti A baromfitenyésztés fejlesztése céljából nélkülözhetetlen a csirkenevelde, amely felvételünkön látható. -kp-A nagyvilág mezőgazdaságából vetélkedője Az elmúlt év december 6-án az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatóságának és a Szabad Földműves szerkesztőségének rendezésében értekezletet tartottak a magyar tannyelvű mezőgazdasági műszaki középiskolák tantestületeinek küldöttei abból a célból, hogy megtárgyalják a magyar tannyelvű mezőgazdasági középiskolák együttműködése fejlesztésének lehetőségeit. Az értekezlet résztvevői egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy az együttműködés elmélyülését következetesen szolgálhatják, az olyan rendezvények, amelyekbe a különböző fokozatú mezőgazdasági iskolák bekapcsolódhatnak. Ezért elhatározták, hogy az 1969-es évtől kezdődően, minden évben megrendezik a Szabad Földművessel való együttműködésben a mezőgazdasági középiskolák tanulóinak szakismereti vetélkedőjét. A jelenlevők megegyeztek abban is, hogy az ismertetett vetélkedőt minden évben május 15-ig rendezik meg. Az első vetélkedő megrendezését az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskolára bízták. A szakismereti vetélkedő célja, hogy ösztönözze az iskolák tanulóit a tanulmányi eredmények fokozására. Fontos küldetése az is, hogy az eredmények tükrében vizsgálja a tanítás módszereit, és lehetővé tegye a tantestületek tapaszatlatcsere mozgalmának kibontakozását. A vetélkedő előnyösen fejlesztheti a tanulókban az igényességet, és a versengési szellemet. A mezőgazdasági műszaki középiskolák igazgatósága három diákot küld a vetélkedőre A versenyző diákoknak egy szakkérdésre egy általános mezőgazdaság-politikai kérdésre és egy általános műveltséggel kapcsolatos kérdésre kell majd válaszolniuk. A szakmai vetélkedő győztesei könyvjutalomban részesülnek. Vetőgép a vegyszeres talajművelésben Az új vegyszeres gyomirtási eljárásokhoz olyan gépi eszközöket alakítanak ki, amelyek javítják a kezelés hatékonyságát. A szántás mellőzésével vegyszeresen kezelt tarlón a hagyományos vetőgépekkel nehéz a földbe tenni a magot. Ezért újszerű csoroszlyát alakítottak ki, mely három tárcsából áll. Az első kisebb méretű, éles tárcsa behatol a talajba, majd ezt követően a két nagyobb átmérőjű ferdére állított tárcsa készíti elő a megfelelő magágyat. A burgonya és a répa vitamintartalma A burgonya és a répa C-vitamin tartalmát raktározás és az előkészítés során vizsgálták. Betakarításkor a burgonya C-vitamin tartalma 17,05 mg %, a répáé pedig 10,88 mg % volt. A raktározás során az előbbié 78, az utóbbié 70,11 °/o-kal csökkent. A fagyás következtében beálló veszteség 7,6, illetve 10,8 % volt. Ha a répa megfagy, és rothadni kezd, a veszteség elérheti a 94 százalékot Is. Főzés után a C-vitamin tartalom 16—28,5 %-os veszteséget szenved. A kísérlet tapasztalataiból az a következtetés vonható le, hogy a burgonyát és a répát lehetőleg nyersen kell etetni. Az Onaque-2 kukorica kitűnő takarmány Az USA-ban előállított Opaque-2 el■nevezésű kukorica szemtermése a normál kukoricánál Jóval több fehérjét tartalmaz. Ebben a fehérjében 50—70 %-kal több a lizin és nagyobb a triptofán aránya. Egyelőre kevés van belőle, ezért csak kísérletképpen vizsgálták. A műtrágya növeli a termést A FAO által végzett vizsgálatok és kísérletek, illetve az általuk rendezett kiállítások bizonyították, hogy Jelenleg a műtrágyák fokozottabb alkalmazása a több termelés fő eszköze. A gabonafélék esetében például egy tonna tiszta tápanyag körülbelül 10 tonna terméstöbbletet eredményez. Ez a mennyiség egy éven át 40 személy számára szolgáltat napi 2400 kalóriát. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének vizsgálatai alapján a világ műtrágyatermelése előreláthatólag 1970- re 85,5 millió tonna lesz. A húsforgalom helyzete az USA-ban A személyenkénti húsfogyasztás az USA-ban 1950-es 76,8 kg-ról 96,6 kg-ra nőtt. Ezen belül a marhahúsé 28,8 kg-ról 45,3 kg-ra, illetve 37,5 %-ról 46,9 °/o-ra emelkedett. A sertéshúsé 31,4 kg-ról 29,5 kg-ra, illetve 40,9 °/oról 30,5 %-ra csökkent. Jelentős volt a baromfihús hányadának növekedése is: 11,2 kg-ról 17,5 kg-ra. A burgonya részesedése a világ mezőgazdaságában A világ burgonyatermésének több mint 50 százalékát nyolc ország adja: az NSZK, NDK, Franciaország, Anglia, Szovjetuniói Lengyelország, Csehszlovákia és Hollandia. Európa a Szovjetunióval a világ burgonyatermésének 80 %-át termelt. Az egy személyre eső össz-burgonyetermés több év átlagában 350 kg. Élénk színű mezőgazdasági gépek Az élénk színek alkalmazása a mezőgazdasági gépeken ma világjelenség. Nemrégen még a szín márkát is jelentett, ezt ma kevés cég vallja. A tudomány fenntartja a különböző színek hatását a dolgozó emberre. Ezeknek a színtani hatásoknak munkaélettani és munkalélektani ismerete fontos a mezőgazdasági gépek színezésekor. A kék és a zöld szín általában megnyugtatóan hat, viszont a barna és a szürkésbarna hatása kedvezőtlen. A kellemes piros szín növeli a teljesítményt, a rikító piros szín tartós látása fáraszt. A figyelmet élénkíti a melegsárga és a narancssárga, ezért ez a balesetveszélyes helyek színe. A betegbiztosítás módosításával kapcsolatban A betegbiztosítással összefüggő ügyvitel bizonyos módosításaival kapcsolatban új önálló jogi személyként betegbiztosítási igazgatóság létesül, amely ez év január elsejétől átvette a szakszervezetek betegbiztosítási feladatkörét. Az új igazgatóság részt vesz azoknak a feladatoknak a teljesítésében is, amelyekre az eddig érvényes jogszabályok értelmében a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom volt illetékes. Szlosákia-szerte a gyümölcstermesz lés gyors fejlődése tapasztalható. Ezzel kapcsolatban egyre gyakrabban felmerül a gyümölcs értékesítésének ős (árulásának prublémája. Főleg hűtőtárolók építésével lehet a szakszerű tárolást biztosítani és a tárolási veszteségeket csökkenteni. Fel vitelünkön egy hűtőtéroió alapozási munkálatain dolgoznak. Dr. Karel Antosík, a Központi Betegbiztosítási Igazgatóság igazgatójának a helyettese közölte, hogy a táppénzekről ezentúl is az üzemi szakszervezetek illetékes bizottságai döntenek. Ezért éppen úgy, mint eddig, a jövőben is az üzemekben számolják el és fizetik ki a táppénzt. Kivételes esetekben, főképpen akkor, ha kisüzemek dolgozóiról van szó — az illetékes Járási Betegbiztosítási Igazgatóság dönt a táppénz összegéről s kifizetéséről Is. Az említett átszervezés több okból indokolt — hangsúlyozta dr. Antosík Elsősorban az a célja, hogy a szak szervezetek mentesüljenek olyan ügyek közvetlen intézésétől, amelyek re tulajdonképpen nem hivatottak További célkitűzés, hogy az illetéke sek rugalmasan és szakszerűen végezzék a betegbiztosítással összefüggő teendőket. Az új igazgatóságnak s szerveinek elsőrendű feladata arról gondoskodni, hogy az érvényes előírásnak megfelelően gyorsan és minden fölösleges bürokratikus elodázás nélkül elégítsék ki a dolgozók igényelt. Az új rendszer célja többek között a betegség és anyaság idején szükséges, valamint a sokgyermekes családok támogatásának biztosítósa lesz. A kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa már eddig is többször tárgyalt ezekről a problémáikról. E tanácskozások eredményei arra utalnak, hogy minél előbb, s minden részletre kiterjedően kell kidolgozni a kiskorú gyermekek nevelését, és e többgyermekes családok támogatását biztosító intézkedéseket. Erre való tekintette! megfontolás tárgya lesz az is, hogy az anyaság idején juttatott pénzsegélyt további járadékkal kell kiegészíteni, amelyet az anyák szülést szabadságuk végéig kapnának, abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy otthon, s rendszeresen gondoskodnak három éven aluli gyermekeikről. Tekintettel a jelenlegi népesedési helyzetre, népesedési politikánkra, és a többgyermekes csalódok életszínvonalára, nemkülönben a gyermekek nevelésével s eltartásával kapcsolatos kiadásokra, azt a kérdést is meg kell oldani, hogy mily módon lehet támogatni a már nagyobb gyermekek nevelését, illetve eltartását. Ezt a célt szolgálná az egyszeri pótlékok juttatása a családi pótlékok összegének a gyermekek számához igazódó módosítása, végül pedig e pótlékok aszerinti meghatározása, hogy miként emelkednek az általános létfenntartási kiadások és a bérek. SZABAD FÖLDMŰVES J 1969. január 25.
