Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-28 / 26. szám

SPORT Elmélyülnek a sportkapcsolatok Szebbet, kedvesebbet el sem tudok képzelni, mint két sportszervezet kö­zött létrejött baráti kapcsolatot. A kö­zelmúltban ilyen kapcsolat szövődő szálait volt alkalmam tapasztalni Ne­­mesőcsán, ahol a Bársonyos! TSZ sportkör labdarúgóit látták vendégül. Vendégül a szó legszorosabb értelmé­ben. Együtt meneteltek a május else­jei ünnepségeken, együtt szórakoztak, vigadtak. Délután a helyi sportpályán került sor a két együttes baráti találkozó­jára. Az ünnepi beszédek elhangzása után Máriássy László játékvezető síp­szavára kezdődött a játék. A szerencse a hazai csapatnak kedvezett, mert a vendégek egy góljával szemben hár­mat sikerült Ősz kapus hálójába kül­deni. A visszavágó mérkőzésre június el­sején Bársonyoson került sor, ahová a járási elnökség megbízásából elkí­sértem a nemesócsai csapatot. Kelle­mesen meglepett, hogy az alig 1000 lakosú község dolgozói milyen szere­tettel fogadták sportolóinkat. Soha Miklós sportelnök és Csikós Lajos edző gépjárművel jöttek elénk a komáromi átkelőhelyig. Néhány sportoló is eljött fogadni a barátokat. Alig érkeztünk a községbe, ahol ép­pen járást tűzoltóverseny folyt, meg­jelent ifj. Mészáros Pál tsz elnök is. Ami ezután következett, arról csak „legfelsőbb“ fokon lehet írni. A köz­ség polgárai azon versenyeztek, hogy „elszállásolás“ céljából megszerezze­nek valakit. A visszavágó mérkőzésre délután 5 órakor került sor. A nemesócsai csa­pat nem vallott szégyent, mert ötletes játékával 5:1 arányú győzelmet ara­tott a hazai csapat fölött. A mindvé­gig sportszerű küzdelmet Dobroinil László játékvezető vezette, akit külön meg kell dicsérni tárgyilagos ítéle­teiért. A mérkőzést követően a sportpá­lyán közös vacsora volt, majd a kul­­túrházban folytatódott a szórakozás. Hétfőn reggel újra együtt volt a két csapat Vaderna Ferenc házában, ahol zene hangjai mellett fűződtek tovább a baráti kapcsolatok szálai. Délután az alig 30 kilométerre levő Győrbe rándultak ki a játékosok, ahol meg­tekintették a rohamosan fejlődő, Rá­­ba-menti metropolist. Minden jónak vége van egyszer, így történt ez alkalommal is. Este hét órakor búcsút kellett venni a ked­ves vendéglátóktól. Az elválás nehéz percei következtek, hiszen a fiatalok között igazi barátság fejlődött ki. Amikor kezet szorítottunk Soha Mi­hály sportelnökkel és Csikós Lajos edzővel, úgy éreztük, hogy ezzel a kézszorítással egy új barátságot pe­csételtünk meg. Szavakkal nehéz kifejezni mindazt az élményt, melyet az az út nyújtott előttünk, de láttunk és tapasztaltunk. Köszönjük nektek bársonyosiak! Andriskin József Egy közös emlék a nemesócsai találkozóról. Szinte hihetetlen... Százdon, a 800 lakosú községben is a labdarúgás a legnépszerűbb sport­ág. Már a második világháború előtt ismerték a „környékverő“ százdi ti­zenegyet. Jelképesen akkor ki is érde­melték az „aranycsapat“ jelzőt. Már öt éve nincs a falunak regiszt­rált futballcsapata, de így is igyek­szünk minden évben hat-hét mérkő­zést játszani a környék falvaival. íme egy gyönyörű sorozat a múlt évből: Lontó ellen 5:2 és 3:3, Pásztó ellen (Pászton) 2:1, Kiskeszi ellen szintén idegenben 4:2, Nagyfalu ellen 4:2, Szete ellen 4:0 és 3:0. 1964 óta ját­szunk mérkőzéseket, persze nem hiva­talosan, de mindmáig nem találtunk legyőzőre. 1965-ben Szakállason nyertünk egy labdarúgó tornát, pedig minket csak azért hívtak meg, hogy négyre egé­szítsük ki a részvevők számát. Tehát az eredmények bennünket igazoltak. A helyzet azonban az, hogy nincs a faluban egy olyan egyén, aki szívén viselné a sportélet sorsát. Hiányzik egy agilis sportbarát, aki tűzbe merné tenni a kezét ezekért a tehetséges fiúkért. Sok játékosunk erősíti a környező falvak labdarúgó egyesületeit. Többen már járási szinten is kivívták az elis­merést, sőt Révész János a népszerű „Csikar“ a kassai VSS ifjúsági csapa­tát erősíti. Gambula Pali a pozsonyi Slovan ificsapatához gravitál. Ozank Pálnak is sokat köszönhetnek a dé­­méndiek. Varga István a lévai ificsa­patot erősíti, és talán a falu labda­rúgó sportjának eddigi legnagyobb tehetsége, pedig még 17 éves sincs. Most pedig mi, a falu fiataljai teli illúziókkal azt akarjuk, hogy a cím­ben szerepelt szinte lehetetlent na­gyon is lehetségessé korrigáljuk, illet­ve változtassuk. Mi nagyon reméljük, hogy sikerül. Babiák László Válságban a labdarúgás Martoson Néhány kivételtől eltekintve falun a sportolási lehetőségek a labdarú­gásra korlátozódnak. Így van ez Mar­toson is. A falu még soha nem dicse­kedhetett kiemelkedő eredményekkel a labdarúgás és még kevésbé más sportág területén. A falu labdarúgói évtizedeken keresztül — hisz nem ma kezdtek futballozni Martoson — a környék élenjáró csapataival bár­mikor sikeresen felvehették a ver­senyt, pedig nem volt szép pálya, öl­töző stb. És ma? Van valami, ami nagyon hiányzik: a lelkesedés, a kitartás, a legalább heti egy tréning. Ezek hiá­nyában nem csoda, ha a csapat az utolsók között kullog a 3. osztályban. Várható fellendülés? — Jómagam is ismerek néhány fiatal játékost, akik tehetségüknél fogva képviselhet­nék a csapatot, csak akarni és tenni kell! Reméljük, az együttes vezetői feleszmélnek és keményebben, hatá­rozottabban fogják kézbe a csapatot. A játékosok pedig majd arra törek­szenek, hogy ne bosszúságot, hanem minél több örömet szerezzenek szur­kolóiknak. Akkor bizonyára a mar­­tosi szurkolók nem kézlegyintéssel távoznak a nézőtérről és többen, sok­kal többen lesznek. Horváth Segítséget vérnek az asztaliteniszezők? Sajnos a tél folyamán eredményte­lenül szurkoltunk a Rimaszombati Lokomotíva asztaliteniszező gárdájá­nak. Kiestek a kerületi bajnokságból, ami ismerve a sportág gazdag hagyo­mányait, bizony nem valami felemelő érzés. Az elmúlt idény balsikerei nem múltak el nyomtalanul a szakosztály életében sem. Több neves játékos jelentette be az aktív játéktól való visszavonulását, mások új egyesület­ben próbálnak több szerencsét. Tekin­tettel a már említett komoly hagyo­mányainkra, a szakosztály vezetősége úgy döntött, hogy mindezek ellenére sem engedik szélnek a szakosztályt. Pinzik Lubomír aktív játékost bízták meg a legkisebb utánpótlás — az út­törők nevelésével. A kezdeményezés mindenképpen dicséretre méltó. Sport­emberekhez méltóan szorgalmas, nagy türelmet és energiát követelő mun­kával szeretnék újra rangjára emelni ezt a sportágat. Sajnos, még a meg­szokottnál is több akadályba ütközik az áldozatkész sportbarátok igyeke­zete. Egy a sok közül a teremhiány. Egy olyan nagyobb helyiségre lenne szükség, melyben hetente két aszta­lon végezhetnék edzéseiket az asztali­teniszezők. Ha magánszemélyektől nem is várhatunk el ekkora áldoza­tot — bizonyosan módjában állna ez egy-egy rimaszombati üzemnek. —esi— Lesz még bőven izgalom Míg Magyarországon csak most fe­jeződik be a legfelsőbb labdarúgó­bajnokság első fele, addig nálunk már három héttel ezelőtt eldőlt minden. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a labdarúgók pihenni tértek. A hét ele­jén játszották például a csehszlovák kupadöntőt, melyet mint tudjuk, a prágai Dukla nyert. A jövő héten ke­rül sor a Teplice—Inter közép-euró­pai kupa döntőjének visszavágójára. A 2ilinai, trenőíni, pardubicei gárdát és a VSS-t pedig a Rappan-kupa mér­kőzései várják. A válogatott keret 28 tagja is gon­dosan készül a magyarok elleni szep­tember 14-i prágai világbajnoki selej­tező mérkőzésre. A dánok váratlan győzelme a magyar válogatott ellen ugyan Marko edző malmára hajtotta a vizet, de a csehszlovák szövetségi kapitány ennek ellenére sem biztos még a dolgában. Semmit sem akarva véletlenre hagyni, így már most az előkészítő mérkőzéseken keresi a le­hető legjobb felállítást. A válogatott jelöltek a múlt évhez hasonlóan ismét Karlové Vary-ban jöttek össze, ahol edzőmérkőzéseken két közepes ké­pességű külföldi csapattal, a First Vienna-val és a BK Odense-vel mér­ték össze erejüket. A találkozókat a csehszlovák TV is közvetítette, így a nézők is véleményt alkothattak a csehszlovák válogatott jelenlegi ere­jéről, képességeiről. Persze nem sza­bad szem elől téveszteni, hogy Karlo­vé Varyban csupán előkészítő mérkő­zésekről volt szó, ahol elsősorban a kollektív összeszoktatása, a válogatott mez új jelöltjeinek kipróbálása volt a cél. Hogy Marko edző mennyire komo­lyan vette ezt a néhánynapos össz­pontosítást, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Slovan és a Trnava nem vehetett részt néhány előnyös külföldi mérkőzésen csak azért, mert a szövetségi kapitány azt akarta, hogy valamennyi válogatott jelöltje együtt legyen. Marko elhatá­rozása érthető, hiszen így egy eset­leges csehszlovák vereség esetén nem érheti őt majd vád, hogy a válogatot­tak a közös felkészülés helyett kü­lönböző portyákon vettek részt. Bizonyára sokan vannak olyanok, akjlt túlzásnak tartják, hogy a szövet­ségi kapitány és segítőtársa Hucko 28 embert, tehát csaknem három csapat­ra való játékost hívott meg az össz­pontosításra. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy nőhányuk egészségi vagy más szempontból nem jöhet száz százalékosan számításba, látjuk, hogy ez a keret tulajdonképpen nem is olyan bő, mert Dóbiás még valószínű­leg hosszabb ideig lesz harcképtelen, J Zlochát nemrég operálták, Vesely a nősek táborába lép, Jurkanint vizsgák várják, stb. Ezek mind olyan körül­mények, melyek változásokat hozhat­nak a felállításba. Az új emberek, akik a szeptember 14-i visszavágón elsősorban számí­tásba jönnek, a teplicei Stratil, és az újdonsült gólkirály, az Inter új játé­kosa, Petrás. Marko elsősorban csa­társora ütőképességén kíván javítani, ezért csaknem biztos, hogy a két gól­veszélyes csatár közül valamelyik helyet kap a csapatban Benéék ellen. Az sincs kizárva, hogy a fiatal Hriv­­fták is magára öltheti a válogatott mezt, hiszen a Slovan hátvédje az utóbbi mérkőzéseken nagyszerű for­mában játszott, sőt a KEK döntőjében a Barcelőna ellen még gólt is rúgott. Mindent egybevetve, a 36. csehszlo­vák-magyar mérkőzés nagyon érde­kesnek ígérkezik, különösen azután, hogy a magyarok két pontot vesztet­tek az outseider dánok ellen, mert Prágában a döntetlen eredmény a legrosszabb, amit elérhet Sós Károly legénysége, ha nem akarja végleg el­veszteni a VB-n való szereplés remé­nyét. A döntetlen eredmény — feltéve persze, ha utána a csehszlovákok le­győzik az íreket és Magyarország is győz a dánok ős írek elleni vissza­vágón — egy harmadik mérkőzést je­lentene semleges pályán. A Csehszlovákia—Magyarország mérkőzés után a két csapatot még a következő találkozók várják: október 7.: Csehszlovákia—Írország; október 22.: Magyarország—Dánia, és novem­ber 5.: Magyarország-Írország. O. V. ERESZTREJTVEHY 11 u 11 m 111 w i444^-y4fui^44-ijframMja3Ba; A JÖ MÓDSZER VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 10. sor­ban. 10. Szlovák ki­rály. 11. Battéria. 12. Ezek Szlovákiá­ban. 13. A munka és az energia egy­sége. 14. A háború istene az ókori gö­rög mitológiában. 15. Nem egészen semmi. 16. Francia névelő. 17. Látó­szerv. 18. Jő modor. 19. Viasz szlovákul. 20. Alea betűi. 21. K-betűvel a végén: férfinév. 23. Fagy­­gyú idegen szóval. 24. Hangtalan vég. 25. A múlt század neves cseh festő­művésze. 26. E-be­­tűvel az elején: ókori egyiptomi uralkodó. 27. Hasz­nos rovar. 28. Oj több idegen nyelv­ben. 29. Dal, zene­kari kísérettel. 30. Afrikai ország. 31. Ékezettel: dísz. 32. Ök! 33. Ütöd. 34. Szent __tér és templom Velencében. 35. Megolvadt kőzet. 36. A francia forradalom ki­magasló egyénisége. 38. Szinültig. 39. Latin „és“. 40. Eda tulajdona. 41. Tó Közép-Ázsiában. 42. Korszak. 43. Gyom. 44. Kilátásba helyez. 45. Végnélküli trent. 46. Nagy Gábor biogramja. 47. Hacsaturjan személyneve. 48. Becézett Andor. 49. Nyomdai alkalmazott név­elővel. FÜGGŐLEGES: 1. Nem erre. 2. Lég­szesz (ford.). 3. Igekötő. 4. Liget. 5. Azonos a vízszintes 11-el. 6. Dolog latinul. 7. Fél ember. 8. Attila másik neve. 9. Idő Londonban. 10. A víz­szintes 1. folytatása. 14. A-betűvel a végén: földrész. 15. Német ütés (fon.). 17. Végzet. 18. Gyorsan párolgó. 19. VNEO. 20. Ák! 22. Férfinév. 23. Három KIK NYERTEK? A Sportka 25. hetének nyerőszámai: I. húzás: 19 — 20 - 30 — 32 — 38 — 48 II. húzás: 4 — 8 — 24 — 32 — 36 — 39 A „nyílt“ Wimbledon - teniszezők mekkája 0 Szerencsés húzásnak bizonyult az amatőr és hivatásos spor­tolók közös vetélkedése ® Rekordnevezést értek el az idén ® 80 000 dollár jutalom illeti a részvevőket Q Az amatőrök he­lyezésük esetén nem kapnak pénzjutalmat £ hangzatos nevet szerzett a magyar teniszsportnak. A legnagyobb magyar wimbledoni siker Asbóth nevéhez fű­ződik, aki a második világháború után az elődöntőig jutott. Az angol bajnokságot tavaly „nyílt­tá“ nyilvánították. Ez azt jelenti, hogy amatőr és profi versenyzők játszhat­nak egymással. Eleinte úgy vélték, hogy a hivatásos játékosok nagy si­kert aratnak az amatőrök felett. De a feltevés nem állotta meg a helyét, mert számos esetben döntő küzdelem­ben a passzióból teniszező sportoló értékes győzelmet aratott a hivatásos felett, Wimbledonba az idén rekordneve­zés érkezett, ami minden valószínűség szerint a „nyílt“ versenynek tulajdo­nítható. A több mint 200 jelentkező miatt előselejtezőket rendeztek, hogy csak a legjobbak kerülhessenek be a 16-os döntő csoportjaiba. A férfi egyé­niben a következő éljátékosokat emel­ték ki: Laver, háromszoros wimbledo­ni győztes, idén is a legesélyesebb erre a címre, Roche, Okker, Rosewall, Ashe, Newcombe, Graebner, Drysdale, Emerson, Gimeno, Stolle, Gonzales, Moore, Hewitt, Ralston, Smith. Érde­kes, hogy legnagyobb számmal az ausztrálok szerepelnék a legjobb 16 között, azonkívül az is, hogy a 40 éven felüli veterán Gonzales is cso­portvezető. Meglepő, hogy az egyszer már wimbledoni nyertes spanyol San­tana nem vesz részt a kiemeltek név­sorában. Csehszlovákia részéről a fél­profi Kodeá, Kukái, Holeőek és Zedník indul. A nők közül Vopiőkovát nevez­ték be. Kodeát az ausztrál Rosewall csoportjába sorsolták. A magyarok kö­zül Gulyás, Szikszai, Szőke és Papp vesz részt. Az egy hétig tartó verseny döntőit június 27—28-án játsszák. A részt­vevőket 80 000 dolláros jutalom illeti. A férfi egyes bajnoka pl. 2000 fontot a nőié 800 fontot kap. H. T. hangszerre írt zenemű. 24. Fine ma­gyarul. 26. Ütmenti mélyedés. 27. Ma­gyar író. 29. Betű pótlásával: főütőér (é. h.). 30. A sivatag fuvarosa. 32. Olga Ági Anna Éva. 33. Testrész. 34. Fagy Szlovákiában. 35. Shakespeare király. 37. Porció-e? 38. Lámpaláz. 39. Származó. 41. Török katonai rang. 42. Kevert rend. 44. Pirít közepe. 45. Ke­vert tea. 47. Év franciául. 48. B. Z. Beküldendő a vízszintes 1. és a füg­gőleges 1. sorok megfejtése. A Szabad Földműves 24. számában közölt keresztrejtvény megfejtése a következő: „Aki bottal köszön, annak doronggal felelnek.“ Könyvjutalomban részesülnek: Potháczky Márta, V. Kosihy Faragó Erzsébet, Muzsla Matisz Gyula, Pozsony Piszton Ottó, Szőgyén Leskauszky László, Nagyszombat Az első wimbledoni tornára 1877- ben került sor. Ezen 22 teniszező vett részt. Akkor csak férfi egyes szere­pelt a műsoron. Később a program mindjobban bővült és 1884-ben a női egyessel és férfi párossal gazdagodott a fehér sportot kedvelők hagyományos találkozója. Wimbledonban eleinte az angolok domináltak — hiszen ez a sportág náluk fejlődött ki leghamarabb. Majd 1921—22-ben az amerikaiak kerültek előtérbe. Főleg a sohasem öregedő „Big Bill“ Tilden neve sokat szerepelt a győztesek listáján. 1925-ben a fran­ciák törtek az élre és a „három mus­kétás“ Borotra, Lacoste, Cochet sorra nyerte a világversenyeket. A nőknél Suzanne Lenglen a nagy csillag. Már ekkor feltűnt a magyar Kerling Béla, aki Wimbledonban ugyan nem nyert helyezést, de az európai versenyeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom