Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-28 / 26. szám

CSALÁDI KÖR NYÁRI MELEGBEN: Fokozott gondot az ételek tárolására! A meleg idők beköszöntésével az ételek tárolása nagy gondosságot kíván a háziasszonyoktél. Vannak ételek, amelyekre különösen veszélyes a meleg, mert gyorsan romlanak. Ilyenek a tejjel, tojással, vaníliával készült krémek, sütemények, a tejes, tejfeles, tojásos ételek, főzelékek, a vagdalt és darált húsok. A délről megma­radt ételek estére könnyen megbuggyannak, romlásnak Indulhatnak, ha meleg helyen hagyjuk. A nyáron gyakori bélfertőzéssel járó hasmenést legtöbb esetben a romlott ételek okozzák. Azt pedig a legtöbben már a gyakorlat­ból tudják, hogy ehhez egy falat romlott étel Is elég­séges. Ha nincs hűtőszekrényünk, vagy az ételek tárolására alkalmas hűvös pincénk, meleg időben ne tegyünk el délről megmaradt tejes, tejfölös ételmaradékot, krémes süteményt, vagdalt húst estére, vagy estéről reggelre. Ha kénytelenek vagyunk előre főzni, és az ételt tárolni, s nincs megfelelőbb hűtési lehetőségünk, állítsuk az ételt többször váltott, hideg kútvlzzel telt edénybe. Más­napi fogyasztásra azonban már Így sem tanácsos elrakni. Néhány jó tanács még a tartósításhoz. A tejet felfor­ralva óvjuk a savanyodástól. A megsavanyodott, meg­aludt tej nem romlott, sőt a tejsavas erjedés bizonyos mértékig óvja a tejet a megromlástól. A hideg helyen tartott aludttej néhány napig élvezhető. A megforralt tejet, ha nem fogyasztottuk el, 12 óra múlva újra főzzük fel, s úgy használjuk el. Tovább még hűtőszekrényben sem tároljuk. A forralt tej is megromolhat, bomlásnak indulhat, s ha kellemetlen, rothadt szagát érezzük, in­kább öntsük ki. Gyomorrontást, hasmenést okozhat a meggombásodott tejföl, túró, a megerjedt, felpuffadt sajt, s a melegben gyorsan vajsavas erjedésnek induló vaj is. Ilyen ételt már ne fogyasszunk el! A vajat egyéb­ként egy-két napig szintén többször váltott hideg vízbe állítva tarthatjuk el károsodás nélkül. Több napig, egy hétig is eláll a fel nem használt vaj, ha sóval össze­gyúrjuk, s mázas cserépedényben, sóval meghintve lég­mentesen, celofánpaplrral lekötjük. Használat előtt a sót kiáztatjuk belőle, s többször váltott vízben kimosva, él­vezhető a vaj. A nyers húsok a csontoknál indulnak a leggyorsabban romlásnak. Ezért, ha a húst nem használjuk fel azon­nal, a csontokat vágjuk ki, s zöldség nélkül főzzük fel húslevesnek. Így hűvös helyen, hideg vízbe állítva, 24 óráig nyugodtan eltarthatjuk. A húst egyébként sózással, ecetes páclében vagy átsütéssel, hűvös helyen szintén romlás nélkül eltarthatjuk 2—3 napig. Néhány napig ugyancsak jól eltartható a sertés- és marhahús is, ha erős ecettel átitatott szalvétába csavarjuk, s hűvös, sötét helyre állítjuk. Vagdalt, darált húsokat azonban sem nyersen, sem főve még így se tegyünk el, mert az apró­ra feldarabolt hús, a nagy felületével, a lehető legjobb táptalaj a fertőző csirák megtelepedésére. A húsételeket csak alaposan megfőzve vagy átsütve fogyasszuk. Különösen fontos még nyáridőben, egészségünk védeli me érdekében a konyha fokozott tisztasága. Sem étel­maradékot, sem mosatlan edényt ne hagyjunk, ne tárol­junk benne szabadon. A bomló ételmaradékok szinte vonzzák a legyeket, amelyek a különböző fertőző beteg­ségeknek is hordozói. A húsvágó deszkát, darálót mindig alaposan súroljuk el mosószeres vízzel, mert az esetleg benne maradó, bomlásnak induló ételmaradékok, újabb használat esetén az egészséges húst is megfertőzhetik. Nagyon gondosan mossuk meg a zöldségféléket, gyümöl­csöket is a szennyeződéstől, földtől, permettől, mert ezek is veszélyesek lehetnek az egészségünkre. Hajdú Júlia A kényelmetlen cipő tyúkszemet okoz A láb, az egész testalkat súlyának a hordozója, talán az egyik legjobban igénybe vett testrészünk. Gyakran bi­zony a napi munka végeztével úgy érezzük, mintha ólomsúlyok nehezed­nének rá. A láb ápolásában, védel­mében a legalapvetőbb dolog a rend­szeres, mindennapi tisztálkodás, a nyugtató, meleg szappanos vízzel való mosás, a jő éjszakai pihentetés és nem utolsó sorban a kényelmes láb­beli. A kényelmes cipő gyaloglás köz­ben nem töri fel a sarkunkat, nem nyomorítja, nem szorítja el a lábujja­kat, biztosítja a rugalmas, biztonságos járást, álló foglalkozásunk esetén pe­dig tartja a lábat, segít a testsúly hordozásában. A cipő tehát sohase legyen szűk; inkább mondjunk le a divatos formá­ról, mert a kényelmetlen cipő bőrke­­ményedést, tyúkszemet, fájdalmas körömbenövést okozhat, eltorzítja a lábujjakat. Hidegben, mivel elszorítja a vérkeringést, sokkal könnyebben fagy meg benne a láb. A legkényel­mesebb a középmagas, szélesebb sar­kú cipő — szerencsére most ez diva­tos is — de biztonságos talajon a kényelmes, Jól megépített cipő akkor iisannsESi A fertőző sárgaság vagy Botkin betegség A „piszkos kezek“ betegségének is nevezik ezt a napjainkban nagyon elterjedt fertőző betegséget. A régeb­bi idők úgynevezett diétahibás sárga­sága is e betegséghez tartozott, csak az akkori orvostudomány még nem tudott arról, hogy fertőző betegségről van szú. E betegség ugyanúgy elő­fordulhat a gyermekeknél, mint az agastyánoknál. A kórokozó szabad szemmel nem látható vírus. A fertő­zés történhet piszkos, mosatlan, vagy étel és ital használata útján is. A be­tegség átlábalása után egész életre szóló ellenállóképesség-immunitás marad vissza. A lappangási idő körülbelül 30 nap, vagyis a kórokozó a szervezetbe ke­rülése után ennyi ideig nem ad ma­gáról életjelt. Azután következik a 3—4 napig tartó láz. Ebben az idő­szakban a beteg étvágytalan, hány­ingere van és rossz a közérzete. Az­után hányás következik és erős hasi fájdalmak. A máj és a lép meg szo­kott nagyobbodni, de leginkább a máj, amely a bordák alatti ívet egynéhány centiméterrel túllépheti. E szervek tapintása nagyon fájdalmas szokott lenni. A legtöbb esetben a bőr és a nyálkahártyák intenzív sárga szint nyernek, de vannak a betegségnek olyan formái is, ahol ez a sárga szín nem fejlődik ki. Ebben a stádiumban sokszor az egyedüli klinikai tünet az állandó felfúvódottság és a vizeletben kimutatható epefestékek, amelynek már szabad szemmel látható sötétbar­nás árnyalata V8n. Ez tartozik a leg­korábbi és a legbiztosabb klinikai tünetek közé. Későbben a máj még jobban meg­nagyobbodik és a hasi fájdalmak nő­nek. A pulzus lelassul és a beteg alu­­székony. Megnő az étvágytalanság is és rendszerint székrekedés fejlődik ki. A betegség a diéta megtartásával legtöbbnyire két héten belül javul és a sárgaság lassan elmúlik. A bőr el­halványul, de néha még megmarad pár napig a sárga színt kísérő visz­ketés. Ha a sárgaszín több hétig, pél­dául 3—5 hétig tart, ez csak a beteg­ség súlyos voltát támasztja alá. Ez arra vall leginkább, hogy májzsugo­rodás veszélye áll fenn. Természetes, hogy a fertőző sárgaság kezelése csakis kórházban lehetséges, ahol el lehet a veszélyesen fertőző beteget különítetni és ahol megkapja a leg­hatásosabb kezelést. Legfontosabb a diéta, amelynek fű­­szermentesnek kell lennie, az állati zsírokat növényi olajjal helyettesít­jük a könnyebb emészthetőség miatt, és igyekszünk minél több vitamint juttatni a beteg szervezetébe. Fontos a sok friss gyümölcs és zöldség. Na­gyon jó májvédő hatása van a tejes ételeknek, főképpen a túrónak. Húst ehet a beteg, de csakis teljesen so­ványát. Nagyon jó a hal, baromfi és a nyúl húsa. Természetes, hogy az al­koholt szigorúan tiltjuk e betegeknek, mivel az alkohol nagyon ártalmas a májnak. Legalább egy évig a sárga­ság kezdetétől neift szabad semmiféle alkoholt fogyasztani, még sör vagy praliné formájában sem. Máskülön­ben meggyorsítjuk a májzsugorodás kifejlődését. Minden ételt, amely a májat izgatja, — mint például a fe­ketekávét, tojássárgája és a fűszerek, kitörölünk a beteg étlapjáról. Az étvágy javítására Acipepsolt adunk, a székrekedés ellen enyhe hashajtót, például Karlsbádi sót, a gyomorfájás ellen fájdalomcsillapítót. Vitaminokat adhatunk injekció vagy tabletta formájában is. Nagyon jó májvédő hatású például a metionin, cholin és a cisztin, amelyeket tablet­ták formájában adagolunk. Természe­tesen a betegnek pihennie kell testi­leg és szellemileg is a betegség kez­detén legalább pár hónapig, hogy egészsége túljuthasson a fertőzés e súlyos formáján. A diéta betartása, a gyógyszeres kezelés teljessége és a fegyelmezett pihenés a legfontosabb előfeltétele a teljes gyógyulásnak! MUDr. Juhász István, Tiszacsernő Finom, változatos, laktató Ceylon szigetén, Colombóban ettem először a szingaléz egytálétel-külön­legességet. Ott lestem el elkészítésének módját. Az amerikaiak akkoriban „Mixed dish“-nek [ejtsd: mixt dis-nek] nevezték: # Sűrűbb, sós palacsintatésztából 4 darab, ujjnyi vastag lapot sütünk palacsintasütőben. — Négy személyre számítva Vt kg frissen kifejtett zöld­borsót egy kis sóval vajon puhára párolunk. Továbbá Vi kg gondosan meg­tisztított velőt összevagdalunk, forró hagymás zsírra dobjuk, megsózzuk, borssal fűszerezzük, pároljuk. Végül hasonló módon elkészítünk 30 deka gombát (lehet sampinyon, csiperke- vagy egyéb gomba). — A tortaszerű „alkotást“ zsiradékkal kikent, tűzálló edénybe vagy Jéna-tálba helyezzük, leöntjük tejföllel és bemelegített sütőben 10—15 percig sütjük. Körcikk, Illetve tortaszelet alakú adagokat vágunk belőle, amelyeket úgynevezett tortalapáttal veszünk ki a tálból, hogy szét ne hulljon a töltelék. — Jó melegen, fejes salátával vagy savanyúsággal tálaljuk. Most van itt az idénye, tessék megpróbálnil KOZICS EDE A furfangos kaszás Még annak idején történt, amikor így, szénakaszálás idején 10—20-an is kaszáltak a földesúrnak reggeltől estig. Pista bácsi nagyon szerette a fiata­lokat, s ha tehette, a földművelés minden apróságára megtanította őket. Különösen nagy bogara volt az, hogy az ő keze alól élkaszások kerültek ki. Egy alkalommal olyan keresztelő­­féle kaszálás volt. Pista bátyám há­rom kaszása először került a ban­dába. Mindenki kíváncsi volt, hogy sike­rül a fiatalok vizsgája, megállják-e a helyüket, kitartanak-e, vagy más­nap már'nem jönnek. De akkor az öreget is szégyen érte volna ám! Mert nemcsak a fiatalok vizsgáztak, hanem a mester is! A gazda pedig, mivel nem nagyon szívlelte Pista bátyánkat, valahonnan kerített egy jól megtermett, behemót embert, aki első kaszás volt. Talán így akarta levizsgáztatni az öreget a tanítványaival együtt... Hát délig volt is tennie a három újoncnak, mert az élkaszás után kel­lett menniük, s bizony mi tagadás benne, az ment, mint a gép. S közben állandóan piszkálta a három gyere­ket. De nemcsak azokat bántotta ez a szekírozás, hanem a többi napszá­most is, s talán legjobban a mestert. Tudtak ők kaszálni nagyon jól, de a fölösleges szekírozást egyikük sem szerette. Ebéd után annak rendje-mődja sze­rint megverték a kaszákat, majd egy kis pihenő után folytatták a munkát. Alig értek jó tíz lépést, az idegen élkaszás megáll, fen, majd indul. Alig megy azonban újabb néhány lépést, megint megáll, fen. Most meg a fiatalok nem tudták ezt szó nélkül megállni. Nem felej­tették el a délelőtt történteket, így hát odaszőltak illedelmesen az első kaszásnak. — Tessék mondani, nem fog az a kasza? De a mi emberünk csak sötéten visszanézett, majd olyat suhintott, hogy szinte kiszállt kezéből a kasza. Nyomta, nyomta, izzadt, csörgött róla a verejték, de hiába! Megint meg kellett állnia, s fente nagy dü­hösen a makacs kaszát. S hiába volt minden erőlködése, méregtől dühös arccal morogta a bandának, hogy meg kell vernie a kaszát. El is ment a fűzfa alá, s nagy ide­gességgel hozzáfogott a kaszaverés­hez. Közben Pista bátyánk is odaballa­gott a fa alá, hogy húzzon egyet a korsóból, majd visszament a többihez. Á vendég nemsokára elkészült a veréssel, s újra az élre állt. S most Pista bácsi odaszólt neki: — Hallja-e kend? Reméljük, hogy ezután rendes tempóban megy majd a munka? Vagy továbbra is izzadni akar egy első kaszás? Az idegen nem szólt semmit, csak sötéten nézett az öregre. Valamit sej­tett. S mikor hazafelé ballagtak, a há­rom legény körülfogta mesterét, s megkérdezték, hogy mi történt a réten. Az öreg meg a bajsza alatt moso­lyogva így válaszolt: — Furfang is van a világon, fiaim! Szalonnát tettem a hencegő tokmá­­nyába, s zsíros vízzel hiába fent, nem fogott a kaszája. Mikor meg verni kellett mennie, elmentem vizet inni, s a letett tokmányból kiöntöttem a vizet, azért tudott aztán kaszálni. De azt hiszem, megtanulta a mórest! így vizsgázott a mester és a tanít­ványai. Sikerrel! Budai József, Múlyad MEGFEJTÉS — DICSÉRET A 23. szám minirejtvényének helyes megfejtése: Pöstyén, Trencsénteplic, Szliács, Bártfa. Nyilvános dicséret: Ifjú Piszton Boldizsár, Szőgyén — Borzy László, Tornaija — Kiss Ilona, Pólyán — ifj. Gál Jenő, Fülek — Torna Rudolf, Me­­gyercs — Maszlák Attila, Izsa — Duba Lenke, Fegyvernek — Mikulecz László, Sókszelőce — Berbula János, Palást — Csicsai Mária, Csiliznyárad és sokan mások. ők is egyedül meg tudtak oldani. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy a feladat egészen egyszerű, mert ügyességet és pontosságot köve­tel. Egy kedves, vicces képet vágtunk szét. Ne lepődjetek meg azon, ha mackót s ku­tyát paróká­ban, jelmezben láthattok, ha jól rakjátok össze ez egyes részeket. Aki ügyes közöttetek, az színes ceruzá­val vagy fes-. tékkel kiszí­nezheti a már összerakott ké­pet. * • Kedves Gye­rekek! Írjátok meg, hogy si­került a része­tekre közölt összerakós já­ték? sem ártalmas, ha netán tűsarkú. Ter­mészetesen álló foglalkozásúaknak csakis a bokát jól tartó, magas szárú, zárt vagy nyárra az elől-hátul nyitott cipő viselése ajánlatos. A lábápolást kezdjük az esti me­legvizes mosakodással. Az ázott vagy nedves cipőt, gumicsizmát szellőztes­sük ki, szárítsuk meg. Mosás után fő­leg a lábujjak közét töröljük jó szá­razra, mert a nedvesség elősegíti a gombák megtelepedését, a lábujjak kipállását. A fáradt, elcsigázott lábnak nagyon jót tesz a gyenge ecetes vízben való áztatás. Kitűnőek erre a célra a szén­savas lábfürdők is. A lábizmokra na­gyon jó hatású, ha mosás, áztatás köz­ben szappanos­vizes kézzel boká­tól a térd felé tör­ténő, erőteljes si­­mogatással masszí­rozzuk a lábat. Ha a láb bőre nagyon kiszáradt volna, még nedvesen jól masszírozzunk bele zsíros krémet. Ezt tegyük a sarok megvastagodott bő­rével is, hogy be ne repedezzen, ha­nem megpuhulva, áztatva lesúrolható legyen. Szerencsére, most ez a divatos! A praktikus, széles orrú, félmagas sarkú dái cipők már nálunk is meghonosod­tak. Kár, hogy cipőgyáraink nem rugalmas, puhának egy­általán nem mnndható anyagból készítik a lábbeliket, s így azután kényelmetlen a bennük járás. Ez alkalommal szeretnénk a kicsik kedvében járni. Ne unatkozzanak ők sem, s talajának újságunkban olyan nekik való könnyebb feladatot, amit Összerakós játék

Next

/
Oldalképek
Tartalom