Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-14 / 24. szám
KULTORA séget Is ígér a Habsburgok ellen. A levelezését a francia királlyal elárulják Bécsnek, Rákóczit elfogják nagysárosl kastélyában és Bécsújhelyre hurcolják. Onnan azonban egy német kapitány segítségével megszökik és Lengyelországba menekül, ahol már várják Bercsényiék. Várják a földesurak, polgárok, a robotos Jobbágyok, bujdosók, magyarok, szlovákok, ruszinok. Mind, akiket egyformán sújtott az osztrák ostor. A „Hazáért és a szabadságért“ zászló alatt tízezrek sorakoztak, hogy lerázzák magukról az osztrák zsarnokságot. Rákóczi nemcsak jó hadvezér volt, hanem kiváló politikus is. A dicső kuruc háború nyolc éve alatt sokat harcolt a becsületes békéért. Azt kérte, hogy a békét közvetítő hatalmak Június 13. Péntek Komárom (prem.) 19.30 Handabasa Június 15. Vasárnap Komárom 19.30 Handabasa Június 17. Kedd Nagysalló 19.30 Handabasa Június 19. Csütörtök Csallóközcsütörtök 19.30 Handabasa Június 20. Péntek Súkszelőce 19.30 Handabasa Június 21. Szombat Csúz 20.00 Handabasa Június 22. Vasárnap Felsőpatony 20.00 Hazudj igazat Bátorkeszi 19.30 Ének a romok felett Június 24. Kedd Nyitra 19.00 Handabasa Június 26. Csütörtök Csilizradvány 19.00 Handabasa Zselíz 19.00 Volpone Június 27. Péntek Nagymegyer 19.00 Volpone Dunamocs 19.00 Handabasa Június 28. Szombat Gúta 20.00 Hazudj igazat Alsópéter 19.30 Ének a romok felett Június 29. Vasárnap Bardonnvo 20.00 Hazudj igazat Hatan a szépségverseny résztvevői közül A iegméltóbb lenne, bi az ilsi kastélyban tájjellegű n- izeumot rendeznének be. A MATESZ júniusi játékterve Kontás Jana — Martos, Póda Irén — Gelle, Szabó Éva — Herdics Teréz — Vieska, Baka. helyezzék a magyar ügyet nemzetközi ellenőrzés alá, mert csak ez garantálhatja Magyarország biztonságát. Rákóczi nevéhez fűződik az első magyar újság is, az „Igazmondó“. Latin nyelvű volt a lap, s azzal a céllal írták, hogy a bécsi hivatalos újság hamis híreit, rágalmait ellensúlyozzák. Sajnos, a francia „napkirály“ nem tartotta be adott szavát, a kuruc szabadságharc végétért, s megkötötték a szatmári békét. II. Rákóczi Ferenc emberi nagysága a békekötés után abban mutatkozott meg, hogy inkább vállalta az önkéntes számkivetést, de nem alázkodott meg az emberi hatalmasságok előtt. A hőslelkű vezér Rodostóban halt meg. Most csontjai a kassai Dóm kriptájában pihennek. Kassán, amelyet mindig kedves városának tartott, és ahol oly lelkesedéssel fogadták 1706. december 1-én. Két évszázad múlva, 1906. október 29-én hajnalban ért Kassára az a vonat, amely Rákóczi hamvait hazahozta Törökországból. A nagy vezért ezrek kíséretében helyezték örök nyugalomra az ősi földön. Szobrot lepleztek le Borsiban A kuruc szabadságharc hőslelkű vezérének több szobrot állítottak fel Magyarországon. Egy szobor leleplezésére Zólyomban 1912-ben került sor. Bár Rákóczi zászlaja alatt a szlovákok vállvetve harcoltak a magyarokkal, a megnemértés mégis eltávolította az emlékművet. Aztán több mint negyven évig a zólyomi vár múzeumában volt elhelyezve. A vár tatarozása során majdnem örökre eltüntették. A véletlen, vagy inkább egy becsületes történész, a Madách centenárium ünnepség előkészítőinek javasolta, hogy vigyék el a szobrot. Néhány lelkes kultúrmunkás el is szállította azt. Az ősi várrom alatt sokat vitatkoztak, mi legyen a szobor sorsa. Végül a CSEMADOK funkcionáriusok egyik tanácskozásán eldöntötték. A tőketerebesi járási titkár, Iván József mérnök bejelentette, hogy Rákóczi emlékünnepélyt szeretnének rendezni. A losonci járási titkár, Koncz Béla ott ajánlotta fel a Füleken levő szobrot. Egy kis huza-vona után a lelkes királyhelmeciek elszállították a vezér szobrát a legmegtlletőbb helyre — Borsiba. Az ősi kastély előtt, 1969. június 1-én leplezték le és koszorúzták meg az impozáns szobrot. A június 1-ei vasárnap délután bizonyára soká emlékezetes lesz a borsi és a környékről oda sereglett embereknek. Mi lesz a kastéllyal? A kastély még áll, de nagyon belemart az idő vasfoga. Hámlik a vakolat, rogyadozik a mennyezet. Raktárnak és isten tudja minek használták évek hosszú során. Most legtöbb helyisége üresen tátong, valamire vár, ami méltó lenne az épülethez. A CSEMADOK vezetői, a járási művelődést irányítók már lépéseket tettek, s komoly ígéreteket is kaptak, hogy a kastélyt új „köntösbe“ öltöztetik. Ha a környék régi vágya megvalósul, semmi méltóbb nem lehetne az épületből, mint egy Bodrog menti tájmúzeum. Sok lelkes történelmet, kultúrát szerető ember él Kelet-Szlovákiában, akik mindent elkövetnek, hogy az álom valóra váljon. Az ősi fák árnyékában Kétnapos ünnepre jött össze a falu és a környék népe a kastély melletti ligetben. Az égbetörő tölgyek, nyárfák alatt a szorgalmas borsiak betonkockából szemnektetsző szabadtéri színpadot építettek. Az új színpadon esthajnalkor Dr. Czine Mihály irodalomtörténész, budapesti egyetemi tanár, méltatta II. Rákóczi Ferenc életét és munkásságát. A lelkes előadás után, amikor megszólalt Burka Sándor népművész tárogatója és visszaidézte a szebbnél szebb kuruc nótákat, sokan törülgették a lélekből fakadó könnytől a szemüket. Gál Gabriella budapesti énekesnő s a nálunk is közkedvelt Béres Ferenc, a Magvar Rádió és Televízió népdalénekese és mások, tudásuk legjavát adták. Kuruc est volt a javából, s nemcsak a tábortűz fénye világított, hanem a szívet-lelket gyönyörködtető műsor is. Vasárnap még gazdagabb programmal lepték meg a szépszámú közönséget. A Rákóczi-est szólistái mellett együttesek fellépése tette még színesebbé a műsort. Nemcsak Bodrogközből, hanem Losoncról. Fülekről, Rimaszombatból. Kassáról s ki tudja még honnan vettek részt a jól megszervezett, gazdag mfísorú emlékünnepélyen. Aki ott volt, felejthetetlen élményt vitt haza a tarsolyában. A rendező iskolaügyi szakosztály, a művelődési ház és különösen a CSEMADOK járási bizottsága s nem utolsósorban a helyi szervezetek derék munkát végeztek. Ezt legjobban a lelkes tapsvihar igazolta, amelyben a közönség részesítette a szereplőket, és az, hogy az ősi kastély előtt áll Rákóczi szobra. Tóth Dezső Dojcsan Ilona Kéménd, és Holly Ilona — Egy kis történelem II. Rákóczi Ferenc 1670. március 27-én egy kis kelet-szlovákiai faluban, Borsiban született. Elődei közül sokan hírneves szabadságharcosok voltak. Anyja, Zrínyi Ilona asszony létére hősiesen védte Munkács várát a császári seregek ostroma elől. A vár feladása után a 12 éves Ferencet elszakították édesanyjától, s Prágában és Bécsben a jezsuiták nevelték. Fiatalon nősült, s visszatért Sárosba. A császári udvarban azt hitték, a vér vízzé vált, és a fiatal Rákóczi nem követi apja, nagyapja nyomdokait. Rákóczi hazatérése után a nyugtalan hegyalján újból fellángolt a jobbágy-mozgalom, s Esze Tamás regimentje Rákóczi nevét éltette. Amikor a felkelést leverték, Rákóczi Bécsbe sietett, igazolni akarta magát, hogy ártatlanul keverték hírbe. Kérte, ha nem hisznek neki, cseréljék ki birtokát. Egy udvaronc azonban elszólta magát. „A császár csere nélkül is elviheti a földjét, ha akarja.“ Rákóczi szemét végleg kinyitotta e cinikus beszéd, és a szabadságharc élére állt. Fellelkesíti a szomszédos földesurakat, és kapcsolatot teremt XIV. Lajos francia királlyal, aki segit-KI LESZ a „MISS SZABAD FÖLDMŰVES“? MEGTUDJUK 1969. JÜNIUS 21-ÉN, A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZŰ magyar leányok szépségversenyén! A verseny rendezője: A Szabad Földműves szerkesztősége, a Dunaszerdahelyi Üzemi Klub közreműködésével. A szépségversenyt szórakoztató kultúrműsor és táncmulatság gazdagítja! Jegyelővétel és rendelés: Üzemi Klub vezetősége, Dunajská Streda. Egy szobor „hazatér“ A szülőhelyén is áll már Rákóczi szuura A CSEMADOK ÉLETÉBŐL 0 A lévai járás déli részén, a csendesen foiydogálö kiír patak alsó folyása mentén egy történelmi nevezetességű domb tövében épült Százd. Régen e dombbal összefüggésben emlegették (rejtett alagút ja a török hódoltság éveiben épült), ma jól gazdálkodó szövetkezetéről híres. Azt azonban kevesen tudják, hogy 102 tagú CSEMADOK csoportja az elsők között alakult meg, még 1949. április 4-én. — 1949 virágdlszes tavasza tettre serkentette a százdí magyarokat is — emlékszik vissza Belányi jános, a kultúrcsoport egyik alapító tagja. Vanya József, Pénz Antal, Szabó János, Tóth István, Bállá András kezdeményezésére tartottuk alakuló gyűlésünket és rövidesen 55 tagja lett szervezetünknek. — Felújítottuk a hagyományokkal rendelkező színjátszó csoport tevékenységét, kapcsolódik be a beszélgetésbe Pénz Antal. Kultúrház hiányában kezdetben az iskolában adtuk elő a betanult színműveket. A község magyar tanítói kezdettől fogva aktivan bekapcsolódtak a CSEMADOK munkájába. E téren jelentős tevékenységet fejtett ki Dobos Sándor, a falu első magyar tanítója, Kiss Gyula a színdarab betanítása mellett az új kultúrház felépítésének egyik kezdeményezője és a munkálatok szervezője volt. Az átszervezett tevékenység azonban Nyúl József tanító lelkes munkája nyomén lendült fel, aki 1953-ban költözött a faluba. A szerény pedagógus határtalan lelkesedéssel kapcsolódott be a CSEMADOK munkájába. Titkári teendői mellett a színjátszó csoportot is irányítja. Kérésemre összefoglalta a csoport eddigi tevékenységét: Az eltelt 20 év alatt 22 színdarabot adtunk elő és 21 táncmulatságot szerveztünk, ebből 14-et kultúrműsorral. A szüreti népszokások ápolása érdekében az 1960— 1964-es években szüreti parádét rendeztünk. Két alkalommal a MATESZ színtársulatát, háromszor pedig magyarországi vendégművészeket fogadtunk. A tagság érdeklődésének megfelelően két kirándulást szerveztünk Balatonra és Budapestre. Rendszeresen részt vettünk a faluszépítést akcióban, a mezőgazdasági csúcsmunkák idején pedig segítséget nyújtottunk az EFSZ-nek. Tevékenységük eredményességét ékesen bizonyítják a CSEMADOK járási bizottságától kapott elismerő oklevelek. BUDAI ERNŐ
