Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-18 / 3. szám

A CSEMADOK sokoldalúbban segíthetné a falusi népművelést A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak márciusi állásfoglalása a CSKP KB Januári határozatához pozitívan viszonyul s egyben jól átgondolt Ja­vaslatot tett a nemzetiségi kérdés reális megoldására. A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak komoly politikai fellépése nagy visszhangra talált a szervezet tag­ságában s a magyar lakosság körében. Az aktivitás még csak fokozódott, amikor közzétették a párt Akció­­programját. A CSEMADOK által szer­vezett népes gyűléseken munkások, értelmiségiek, szövetkezeti dolgozók bátran mutattak rá azokra a hibákra, amelyek akadályozták a gazdasági és kulturális fejlődés kibontakozását. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége az elmúlt év­ben nemcsak politikai téren volt ak­tív, hanem egyéb kulturális akciók egész sorának megrendezésében is. Említsünk csak néhányat a legkiemel­kedőbbek közül. Nagykaposon a nem­zeti bizottság a CSEMADOK-kal kar­öltve nagyszabású emlékünnepélyt rendezett Erdélyi János költő halálá­nak 100 éves évfordulója alkalmából. A már hagyományossá vált Szenczi Molnár Albert Napokat is gondosan készítette elő és sikeresen rendezte meg a CSEMADOK szenei helyi szer­vezete. De kiemelkedő eseménynek mondhatók a Gömörben megszerve­zett Tompa Mihály Napok is. Komá­romban az évről évre megrendezett Jókai Napokon hat irodalmi színpad és hat színjátszó csoport vetélkedett a helyezésekért. Tavaly első ízben szervezték meg a nép- és táncéneke­sek fesztiválját. Tizenkét járási, két kerületi s az országos döntőben több­száz nép- és táncdalénekes lépett fel. Össze] a Csallóközi Színházi Napok és Kassán a Kazinczy Nyelvművelő Napok megrendezésére került sor. A körzeti és Járási dal- és tánc­ünnepélyekből 30-at szerveztek az elmúlt év során. Az ünnepélyeken, amelyet sokezer ember nézett végig, nemcsak hazai műkedvelők, hanem hivatalos művészek is felléptek. A nyári rendezvények közül a leg­kiemelkedőbb esemény a Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepély volt. Több mint 900 szereplő lépett fel a zöld köntössel körülövezett völgykat­lanban. Attól eltekintve, hogy a jó­­előre beharangozott János Vitéz dal­játék elmaradt, az eddigi legnagyobb számú közönség volt a CSEMADOK rendezvényén. Tavaly első ízben szervezték meg a Csehszlovákiai Magyar Irodalom hetét, és az Országos Magyar Tanító Énekkar is a szereplésben a leggaz­dagabb évre tekinthet vissza. Az említettekből láthatjuk, hagy a rendkívüli események ellenére köz­ponti és Járást ünnepélyek rendezésé­ben gazdag volt az év. Nem mondhat­juk ugyanezt a CSEMADOK szerveze­tek többségének a tevékenységéről. Az ősszel megtartott rendkívüli köz­gyűléseken és járási konferenciákon főleg csak a politikai és a nemzeti­ségi kérdéseket vitatták és keveset foglalkoztak a művelődési tevékeny­séggel. Így az ősz és a tél folyamán jóval kevesebb irodalmi estet, isme­retterjesztő előadást tartottak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A színjátszó mozgalom sem indult a szokott lendülettel. Sok helyütt még csak most kezdenek arról beszélget­ni, milyen színdarabot válasszanak. A CSEMADOK szervezetek és ifjúsági klubok vezetői részéről panasz hang­zik el, hogy kevés a választási lehe­tőség a színdarabokban. Nagy általá­nosságban tehát azt mondhatjuk, hogy bizonyos megtorpanás tapasztal­ható az utóbbi hónapokban. Takács András a CSEMADOK Köz­ponti Bizottságának kulturális osztá­lyának a vezetője Is hasonlóképpen nyilatkozik. Az említett helyzetből szerinte kiutat a művelődési lehető­ség tartalmának a bővítésében kell keresni. Vagyis a jövőben már a ha­gyományos művelődési formák mel­lett többet kell törődni a könyvtárak­kal és a könyvtáros képzéssel. Jobban fel kellene karolni a hivatásos kép­zőművészetet és a zenei életet. Sür­gősen hozzá kellene látni a népmű­vészeti és néprajzi hagyományok gyűjtéséhez és feldolgozásához. En­nek jelentős szerepe lenne a nemzeti tudat ébrentartásának a szempontjá­ból is. Ha a CSEMADOK foglalkozni akar gyűjtéssel, hivatásos művészettel, nyelvi és irodalmi kérdésekkel, szük­ségessé válik a központi apparátus átépítése. Ezt a közeljövőben igye­keznek megvalósítani s hozzáértő szakemberekkel bővíteni a központi titkárságot. Azt hiszem, ezeket az elgondoláso­kat csak üdvözölni lehet. Persze, az ilyen változás nem hozza meg máról holnapra a gyümölcsöt. Márpedig eb­ben az évben, amikor megalakulásá­nak 20. évfordulóját ünnepli a CSE­MADOK, a helyi szervezeteknek még sokoldalúbban kellene tevékenykedni. Gondolom, hasonlóan, mint a rima­­szombati járásban másutt is át kell szervezni a népművelődési bizottsá­got, s ez minőségi változást hozhatna a CSEMADOK munkájába. Természe­tesen a jobb, sokoldalúbb tevékeny­séghez alapvető feladat lenne, a szer­vezeti élet megszilárdítása, s a falu értelmiségének a megnyerése. Mivel az értelmiség száma az utób­bi évtizedben megsokszorozódott, jog­gal várhatnánk, a falus! művelődési élet, ismeretterjesztés eddig soha nem látott méretű fellendülését. Sajnos, nincs ez mindenütt így. Azt hiszem, a legnagyobb hiba ott van, hogy sok­szor nincs olyan szerv, amely össze­fogná és szisztematikusan szervezné az értelmiség tevékenységét. Gondo­lom, ezt a feladatot vagy a nemzeti bizottságnak, avagy a CSEMADOK ve­zetőségének kellene vállalnia. Ha ez megtörténne, minden bizonnyal az összes művelődési szakaszra jutna több értelmiség, és akkor sokkal ha­tékonyabbá válna a népművelő tevé­kenység. Az is lényegesen fontos, és azért is szükséges az értelmiség meg­nyerése, hogy azáltal meg tudjuk kü­lönböztetni a falu lakóinak művelő­dési szintjét. Manapság már falun is kialakult olyan réteg, amelynek unal­mas volna a legegyszerűbb kérdések­kel foglalkozni. Azok számára maga­sabb szintű dolgokat kell szervezni. Viszont azzal is kell törődni, hogy ne­­csak egy bizonyos csoport fejlődjön, hanem a falu egész lakossága, gondo­lunk itt különösen a szövetkezet tag­ságára. Azt hiszem erről a kérdésről nem­csak beszélni kell, (hanem valóban mindent megtenni, hogy az értelmiség többsége bekapcsolódjon a CSEMA­DOK munkájába. Minden bizonnyal a legtöbb szövet­kezet vezetősége örömmel venné és anyagilag is hozzájárulna, ha a CSE­MADOK szervezné a szövetkezeti ta­gok szakmai és általános művelődé­sét. Sajnos, a CSEMADOK irányítói sokszor elfelejtik, hogy a tagság több­sége falusi, elsősorban szövetkezeti dolgozó. Mivel a szövetkezet irányítói valóban el vannak foglalva a fontos gazdasági kérdésekkel, mind a CSE­­MADOK-nak, mind az értelmiségiek­nek bizonyára meghálálná a szövet­kezeti tagság körében végzett műve­lődési tevékenységet. Ha ez így lenne, jelentősen bővülne falun a CSEMA­DOK tevékenységének munkatartalma, és akkor nemcsak járási és országos rendezvényekkel dicsekedhetnének, hanem a falun kifejtett általános nép­­művelődési tevékenységgel is. TŰTH DEZSŐ AEulőliás bébi Az angolok „sültkrumpli-bébinek" nevezik. Az egyik londoni kórházban a hagyományos pólyák helyett alkal­mazzák az alufólia műanyag védő­öltözetet a koraszülött gyermekek testhőmérsékletének megóvására. A születéskor ugyanis hirtelen hőmér­séklet-csökkenés következik be, ame­lyet az egészségos újszülöttek szerve­zetük gyors reagálásával hamar át tudnak hidalni, koraszülött vagy bete­gen született csecsemőknél azonban könnyen végzetessé válhat. A tapasz­talatok szerint a kissé szokatlan pólya hőszigetelőképessége kétszerese a ha­gyományosokénak. Az egyik kórház­ból a másikba, vagy az inkubátorba történő átszállításkor, kisebb műtétek­nél, sőt a gondozóhelyiségekben is már sikeresen alkalmazzák ezt, az élet más területein oly jól bevált „csomagolási módszert“. (h. j. j.) Kovács Kati a köz­kedvelt táncdal­énekes is szerepelt nálunk. Falujának szerelmese Vladimír Kompánek szobrai és rajzai A mai szlovák szobrászatban sajá­tos, új hangot képviselnek Kompánek alkotásai. A tehetséges fiatal művész 1927-ben látta meg a napvilágot a közép-szlovákiai Rajecen. Ott, ahol ameddig a szem ellát, erős hegyek veszik körül a falut. Tűlevelű ás lom­bos fák nyúlnak sudáran az ég felé. Karcsú vagy vaskos törzsük gyakran esik áldozatul a favágók fejszéjének. A nemes anyagot nem csupán gya­korlati célokra szokták felhasználni. Korán ébredő plasztikai érzékét a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán csiszolta fejlett művészetté. Majd a forradalmian újító Galanda művész-, csoport egyik alapítója és tevékeny tagja lett. A fővárosban töltött tanul­mányi idő alatt s utána sem szakadt el szülőfalujától. A játékos gyermek­kor boldog és felejthetetlen emlékei, a későbbi megfigyelések és élmények éltek s tovább élnek benne. Ösztönző, teremtésre serkentő erejük máig sem A MAGYAR-SZLOVÁK TESTVÉRISÉGRŐL A SZABAD FÖLD CIKKE Húsz esztendős a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, szlovák nemzetiségű honfitársaink nagy társadalmi tekintélynek örvendő kulturális szervezete. Az évforduló alkalmából tisztelettel és szeretettel köszöntjük e szövetséget csakúgy, mint hazánk szlovák anyanyelvű állam­polgárait. Sok százada élnek Európa e részében egymás mellett és együtt, szlová­kok és magyarok. E századok bővelkedtek a történelmi megpróbáltatások­ban. Sok félreértés, viszály, de sokkal több együtt szenvedett kín, közös küzdelem és siker avatta kapcsolatunkat testvéri melegségűvé. A magyar történelem legjobbjai a béke, barátság és nagyrabecsülés sza­vaival szóltak mindig a szlovák testvériségről. És mi sem feledhetjük, hogy a híres túrócszentmártoni memorandumban így szóltak a magyarokról: „... ami nekik fáj, nekünk is fáj, amit ők legszentebb kincsük gyanánt őriznek, azt mi is éppoly szent és pótolhatatlan kincsnek tekintjük; nekünk is a mi nyelvünk a legszebb, leghangzatosabb; nekünk is a mi nyelvünk egyedüli eszköze a nemzeti művelődésünknek, valódi mása bennünk mű­ködő szellemi világunknak ...“ Mi nem feledjük, hogy Hruz Mária szlovákul jajongva szülte költésze­tünk csillagát, Petőfit. És számontartjuk, hogy Pavel Hviezdoslav, a szlová­kok klasszikus költője Országh Pál néven kezdte irodalmi pályáját. Bernolák annak idején öt kötetes szlovák-cseh-Iatin-német-magyar nyelvű szótárat készített, hogy megkönnyítse az együttélő, különnyelvű emberek egyetértését. A mi Bartók Bélánk megtanult szlovákul és 1904—18. között több mint 2800 szlovák népi dallamot gyűjtött össze, hogy azzal mind a szlovák, mind a magyar, mind az egyetemes emberi zenekultúrát gazdagítsa. A honi szlovákság színes népi kultúrájával, állampolgári hűségével, a szocialista jövő építése során tanúsított szorgalmával az egész ország tisz­teletét kiérdemelte. Szövetségük jó szervezője, eredményes patronusa e te­vékenységnek. Kívánjuk, hogy további munkájukat is népünk kulturális kincseinek becsületes szolgálata, népeink testvéri barátságának ápolása jellemezze s további sikereivel járuljon hozzá a szlovákok és a magyarok közös, szocialista jövőjének építéséhez. szűnt meg. Kompánek a hazai hagyo­mány hűséges megőrzője, de nem me­chanikus követője. Már egész ifjan a legradikálisabb újítók közé tartozott. S az ősit, a hamisítatlanul népit mo­dern kifejezőeszközökkel formálja egyszerűvé s egyénivé. A bratislavai Városi Képtár kiállí­tási termébe lépve az ő plasztikái vesznek körül. Érezni véljük a friss fa nyers illatát. Halljuk a fűrész pana­szos, a fejsze csattogó hangját. És látjuk, hogy a formátlan tüskök s a törzsek hogyan alakultak szoborrá. Egytől-egyig a falusi környezetet, az egyszerű nép életét testesítik meg, amelynek Kompánek bizalmas isme­rője, valamint a fának, amellyen úgy­szólván együtt nőtt föl. Szinte tapint­­hatóan érzékeljük, hogyan lépnek ki a falusiak házaikból, hogyan állnak meg az asszonyok tereferére munká­­ba-menet, s hogyan érnek haza dol­guk végeztével. A férfiak és nők, a gyermekét karján tartó anya nem a valóság hű másai. Kompánek felbont­ja a természeti alakzatok építésének rendjét. A figurát a falu jellegzetes épületeire emlékeztető formában, mértani idomokból állítja össze. Éles formákba vágja a fát, tömör körvo­nalak közé fogja az alakot. Fogalma­zása fölényesen egyszerű. Megraga­­dóak magas, karcsú kompozíciói, ame­lyeket sötétre éget, vagy természetes színükben hagy meg. Érződik rajtuk a biztos mozdulattal kezelt szekerce nyoma. S mindenüt a falusi motívu­mok ihlető ereje érvényesül. Vörösre pingált lovacskát fogott a zörgő pa­rasztszekérbe, s egyenes, biztos tar­­tású asszonyt és férfit ültetett belé. — Vonzók a szemet a laposan alakí­tott állatfigurák is, amelyeknél el­enyésző a harmadik kiterjedés. Meg­férnek egymás mellett az élénken színezett róka, a farkas és a medve s egy nagy vörös madár is lerepült közéjük. Leegyszerűsített színes ecsetrajzai is a falu tevékenységét vagy szórako­zását mutatják. Magasra púpozott szénaboglya tövében pihenő és dolgo­zó emberek, futkározó gyermekek ez egészséges vidámság kifejezői. Kompánek érdemes művész munkái sajátosan hazai témájúak, de mélyen emberi tartalmúak. Modern nyelveze­tük, eredetiségük széleskörű érdeklő­dést és elismerést kelt. A velencei Biennalén s a montreali világkiállí­táson is jelentős sikert értek el. Bárkány Jenőné ’^PUSKÁSOK A'KAPUíÖlI/^ OAfttMSOXA KAPUHOZ! ^ 't' MOSZ MAR ,VÖK?í HOZHATOD ÁH/DAT. V&lgi HADD HO/.IJO/V • % A POGAA/yA i ÍGY MEZÍTLÁBAS TOßOK MACSKAKÉNT FUTOTT FÍLA HÍD LÁNCÁN. EGY PERCIG FARKASSZEz/t. M^T NÉZTÉK AZ ŰRREL.... •t'WAr.* . . KAPUT NYISSATOK! - HANGZOTT A KIÁLTÁS 3 A LEERESZTETT HÍDON GERGELY AZ EGYIK MOZSÁRRAL SÖPÖRT UTCÁT A HÍDON RAJZÓ TÖRÖKÖK KÖZÖTT. TÖRŐKTŐL KERGETVE DEVIHARZ0TT a KINTREKEDT NAGY • ^ LUKACS b 25 LOVASA. A CSATA UTÁN EGY VALLAS KIS EMBER LÉPETT DOBÓ ELÉ f J£L£Hí£M ALAS5AH. H£6£ftK£ÍT£.H LUKACSPlÁHt f IÁHCOT £PD£H£iSZ A IÁSA3P4 6Í2£*6UZ CWAfiGÓt , AOkmámta/wamaJ . D£PÍK JO KZriZÍHÍy/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom