Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-07 / 23. szám
Bratislava, 1989. jfinlas 7. Ara: L— KCs XX. évfolyam, 23. ssám. A szocialista fejlődés és a biztonság érdekében Bratislaviban hétfőn a délelőtti órákban nyílt meg as SZLKP KB teljes ülése, amelyen részt vettek a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül az ellenőrző és revíziós bizottság tagjai, a kormány kommunista tagjai, a kerületi és járási pártbizottságok vezető titkárai. A gyűlés lő beszámolóját Stefan Sádovsk?, a KB első titkára mondta el. Több mint három óra hosszat tartó beszédében kiemelte a CSKP KB májnsi teljes ülésének nagy jelentőségét, a viszonyok konszolidálását a párt egységének megszilárdítása szempontjából. A beszámolót a napi sajtó, valamint a televízió és a rádió részletesen közölte. Ennek ellenére szükségesnek tartjuk a beszámoló néhány legfontosabb részletét m is közölni. Sádovsk? elvtárs vázolta pártunk soron lévő legfontosabb feladatait és a legfontosabb problémákat, melyeket halaszthatatlanul meg kell oldani. Főfeladatként megismételte a CSKP KB határozatában felvázolt öt főfeladatot. (Ezeket a feladatokat a második oldalon közöljük.) Majd vázolta a Szlovákiában lezajlott politikai fejlődés sajátosságait. Megállapította, hogy az elmúlt időkben nálunk Is súlyos törvénysértések fordultak elő, amelyek beszennyezték pártunk sok derék funkcionáriusának és tagjának becsületét. A CSKP és az SZLKP akkori vezetősége nem vonta le a szükséges tanulságokat, hanem különféle mesterkedésekkel igyekezett ezeket leplezni, aminek következtében a párt fokozatosan elszigetelődött. Olyan párttagok, akik megkísérelték a hibák helyrehozását, a pártvezetőség határozott ellenállása folytán nem értek el eredményeket. Ebben a légkörben Szlovákia Kommunista Pártja sem volt mentes a torzításoktól, és a törvénysértésektől, melyek pártunk több vezető funkcionáriusát sújtották, csökkentették a Szlovák Nemzeti Felkelés, a szlovák nemzet antifasiszta harcának jelentőségét, amely küzdelmet Szlovákia Kommunista Pártja kezdeményezte és vezette. Az akkori pártvezetőség nemcsak kitért a szlovák problémák elől, hanem a hatvanas években egyre inkább torzította népünk Jogait. Az Illetékesek, de különösen Novotny, állandóan hangsúlyozták, hogy Szlovákia köztársaságunk gyönge pontja, ezzel sértették a szlovákok büszkeségét, és hazafias érzéseit. Mindezzel elmérgesítették nemzeteink viszonyát, aminek folytán a viszályok olyan méreteket öltöttek, hogy újabb válságos helyzet kialakulásával fenyegettek. / A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a januári fordulat szükséges volt, mert ezzel lehetővé vált a régi vezetőség által elkövetett hibák helyrehozása, és a torzítások megszüntetése. Január után ismét érvényesültek a szocialista demokrácia elvei, ami nemcsak a kommunistákat, hanem a párton kívüli dolgozók tömegeit is élénkebb aktivitásra serkentette. Január után vált lehetővé, az önálló szlovák szocialista államiság megteremtése is, ami fokozta a párt tevékenységét és a lakosság aktivitását. Rá kell mutatnunk azonban arra Is, ami a januári események után kedvezőtlenül befolyásolta életünket. Ebben az időben a párton belül különféle opportunista erők és a társadalomban megbújt szocialista ellenes elemek mindinkább visszaéltek a helyzettel. Tevékenységük és befolyásuk azonban nem volt olyan erős, mint országos viszonylatban. Nálunk is követelték a pluralításos politikai rendszer bevezetését, megmozdultak egyes február előtti politikai csoportosulások és különböző elemek visszaéltek az igazságtalanságot szenvedett polgártársaink rehabilitálása adta lehetőségekkel. Mindezzel összefüggésben folyton nőtt a szlovákiai, de különösen a klerikális emigránsok érdeklődése a szlovákiai viszonyok iránt, és felütötték a fejüket a ludák-elemek is. Nacionalista szellemben tüntették fel Stefanik szerepét nemzeteink történetében, s mivel türelmet tanúsítottunk a hívőkkel szemben, egyes egyházi körökben már a katolicizmus politikai szerepét hangoztatták. Lebecsülték a Szovjetunióhoz fűződő barátságot, sértegették és zaklatták azokat, akik hűségesen kitartottak a nemzetköziség elvei mellett. Sajnálatos, hogy ezek a negatív áramlatok nem ütköztek a tömegtájékoztatási eszközökben működő kommunisták éles ellenállásába, sőt sokszor támogatásban részesültek. Gondoljunk csak csupán a Smenában és a Prácában megjelent egyes cikkekre, a rádió és a televízió adásaira, Kalisk? és mások fellépésére. Egyes üzemekben nálunk is ki akarták zárni a kommunistákat a szakszervezetekből, helytelen Irányba igyekeztek terelni a diákmozgalmat, aláásni törekedtek olyan becsületes vezetők iránti bizalmat, akik mindenkor áldozatkészen dolgoztak a nemzeti bizottságokban, a szövetkezetekben és másutt. Vitathatatlan tény, hogy az SZLKP politikájának és a szlovákiai helyzetnek a múlt év januárjától augusztusig főleg pozitív jelenségei voltak, viszont nem szabad elfeledkeznünk a negatív jelenségekről sem, amelyeket szintén elemeznünk kell. Ezután Sádovsky elvtárs részletesen elemezte az augusztus utáni pozitív folyamatot, és az akadályt jelentő jelenségeket. Megállapította, hogy a párt általában sikeres tevékenységet fejtett ki és ezt a párton kívüliek, a kommunisták és a nemzetiségek széles rétegei kellő megértéssel fogadták. Megállapította, hogy nálunk mindenki — a munkásság, a parasztok és az értelmiségiek — a békés fejlődést és a biztonságot akarja. Békében akar dolgozni és kívánja, a szocialista szövetségesekhez fűződő kapcsolatok helyreállítását. Amikor ezekre az eredményekre hivatkozunk, nem szabad szem elől téveszteni az olyan helytelen érveléseket, hogy nálunk jobb a helyzet, mint a köztársaság nyugati részében. Ne használjunk ilyen érveléseket, mert ezek káros hatásúak lehetnek. Munkánkkal és a fejlődéssel nem lehetünk kellő mértékben megelégedve. A lakosság egy része még mindig nem érti meg intézkedéseinket, sokan tartózkodnak és mint kívülállók figyelik törekvéseinket, hogy helyreállítsuk baráti kapcsolatainkat a szocialista országokkal. Még mindig nem lépünk fel eléggé erélyesen a tömegtájékoztatási eszközök tevékenységének kérdésében sem. Politikánk ellen irányuló támadások ugyancsak szórványosak, de a kommunista újságírók munkájának offenzív jellege nem nyilvánul meg elegendő mértékben, és ez a helyzet még a Pravda-ban — a párt sajtószervének szerkesztőségében is. Sádovsky elvtárs ezután fokozott aktivitásra szólította fel a párt tagjait és a párton kívülieket. Meg kell magyaráznunk — mondotta — milyen eszmékhez igazodnak a párton belüli jobboldali erők, és a társadalomban aknamunkát folytató szocialistaellenes csoportok. Meg kell magyaráznunk a párton belüli élet problémáit és döntő érvekkel kell megcáfolnunk a pluralitásos politikai rendszerre vonatkozó elgondolásokat. Elő kell készíteni a képviseleti szervek megválasztásának politikai értelmezését, napirendre kell tűznünk a világnézeti problémákat, síkra kell szállnunk a leninizmus alapelveinek érvényesítéséért. A kommunista újságírók, történészek és szociológusok vegyék fontolóra, milyen segítséget nyújthatnak pártunknak e problémák megoldásában. Az e téren dolgozók, de főleg a kommunisták tanúsítsanak eddigi passzív magatartásuk helyett offenzív magatartást. E téren a tömegtájékoztatást eszközök és az ott dolgozó kommunisták még nagyon sokkal adósai pártunknak. A múltbeli ellentétességet tükrözte a nemzetiségek helyzete is. 1968 Januárjáig nagyon leegyszerűsítették, s nem oldották meg mindenre kiterjedően a magyar és ukrán dolgozók kérdését. Az ezzel kapcsolatos fogyatékosságok a párt politikájában oda vezettek, hogy 1988 januárja után kirobbant a nemzetiségek elégedetlensége s kulturális szövetségeik olyan nézeteket hangsúlyoztattak, hogy ők a nemzetiségek politikai képviselői. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a kulturális szövetségek semmi esetre sem képviselhetik minden téren a kisebbségeket, amelyeknek érdekeit és igényeit az állami szervek, a társadalmi szervezetek juttatják érvényre. Ezeknek a fogyatékosságoknak ellenére is bebizonyosodott a CSKP nemzetiségi politikájának helyessége, s ennek a politikának köszönhető, hogy magyar és ukrán nemzetiségű polgártársaink hazájuknak tekintik a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, pártjuknak tekintik Csehszlovákia Kommunista Pártját, amelyben teljesen megbíznak és ezért tevőlegesen részt vesznek társadalmunk minden politikai, gazdasági és kulturális programjának megoldásában. Nem érthetünk egyet azzal, hogy Szlovákia déli és keleti járásaiban a nacionalizmus és sovinizmus megnyilvánulásaira került sor. Nem érthetünk egyet azzal sem, ha a sajtót, a tömegtájékoztatási eszközöket, a Matica slovenská és a nemzetiségek kulturális szövetségeinek gyűléseit különböző, a párt elveivel és a marxizmus-leninizmus elveivel összeegyeztethetetlen kirohanásokra használják fel. Véget kell tehát vetnünk ezeknek az egészségtelen irányzatoknak, de ez természetesen fokozott politikai tevékenységet igényel a Matica slovenská, a CSEMADOK, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége vezetőségében s járási bizottságaiban, valamint az egyes szervezetekben dolgozó kommunistáktól. Elsődleges feladatuk, hogy elmélyítsék a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közti barátságot. A nemzetiségek problémáinak mindenre kiterjedő pozitív megoldása érdekében törvénybe kell iktatni a Szlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét s ezzel a törvénnyel összhangben kell biztosítani a nálunk élő nemzetiségek teljes érvényesülésének feltételeit. A magyar miniszterelnök hazánkban Foek Jenő, a Magyar Forradalmi Mnnkás-Parasst Kormány elnöke Oldfich Cerník szövetségi miniszterelnök meghívására néhány napos baráti látogatásra hazánkba érkezett. A vendéget ás kíséretét a prágai repülőtéren Cerník miniszterelnök, V. Valei miniszterelnök helyettes, Stanislav Rázl, a CSSZSZK miniszterelnöke, Dr. Cestmir Cisáf, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, ]. Marko külügyminiszter, J. Pelnáf, szövetségi belügyminiszter, ás más vezető személyiségek fogadták. Fock elvtárs még aznap megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, majd Kovács Imre nagykövet kíséretében meglátogatta a párt Központi Bizottsága s Dr. Gnstáv Husák fogadta a magyar vendéget. A két testvérpárt képviselői baráti beszélgetés keretében tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, valamint a politikai, gazdasági és knltnrális együttműködés eddigi tapasztalatairól. Fock elvtárs kedden és szerdán folytatta tárgyalásait • csehszlovák vezetőkkel. A CSKP KB határozata szervezési és káderkérdésröl 1. A CSKP Központi Bizottsága megvitatta az Óta Sík elvtárs külföldi tartózkodását kivizsgáló bizottság jelentését. A bizottság FrantiSek Sorm elnökletével a Központi Bizottság tagjai elé terjedelmes anyagot terjesztett, mely azt bizonyítja, hogy Óta Sík külföldi tevékenysége eltér a Központi Bizottság irányvonalától, különösen pedig a novemberi határozattól. Óta Sík, mint a Központi Bizottság tagja olyan politikai és eszmei álláspontot foglalt el, amely a burzsoá propagandának érveket adott a CSKP elleni támadásokra és súlyosan ártott az államnak. Óta Sík kétszer szólalt fel, a plénum elfogadta a bizottság javaslatát és a nevezettet kizárta CSKP KB elnökségéből, valamint a Központi Bizottság tagjainak sorából. 2. A CSKP Központi Bizottsága megvitatta az elnökség jelentését a pártfegyelem súlyos megsértéséről Franti- Sek Kriegel, a CSKP KB tagja, a Szövetségi Gyűlés képviselője és Franti- Sek Vodsloü, a CSKP KB tagja, a Szövetségi Gyűlés képviselője részéről. 1968. október 18-án a nevezettek a Nemzetgyűlésben, a CSKP KB elnökségének és a Nemzetgyűlés kommunista képviselői klubjának határozata ellen léptek fel. Az elnökség ezért kizárásukat javasolta a Központi Bizottságból. E kérdés megvitatásában F. Kriegel Is felszólalt, mégpedig nyílt, pártellenes, szociallstaellenes, és szovjetellenes platformon. A Központi Bizottság elnöksége ezért megváltoztatva javaslatát, F. Kriegel kizárását ajánlotta a pártból. A Központi Bizottság ezt az Indítványt elfogadta, éppen úgy, mint F. Vodslofí kizárását a Központi Bizottságból. Ugyancsak az említett okok miatt — a pártfegyelem megsértése — a Központi Bizottság Frantiéek Somot és Ivan Skálát megrovásban részesítette. A Központi Bizottság megbízta továbbá az elnökséget, hogy vitassa meg J. Mackó, G, Cakrtová, D. Fuková és 0. Homola fegyelemsértését. 3. A Központi Bizottság ezután néhány tagjának állásfoglalásával foglalkozott, akik a múlt évben aláírták a „2000 szó“ felhívását. Ezt a felhívást a Központi Bizottság elnöksége már 1968. Június 7-én pártellenes dokumentumnak nyilvánította, ugyanúgy, mint a LiterárnI listyban megjelent „Csupán néhány szó“ című adalékot is. Az említett dokumentumokat K. Kosik, 0. Star?, K. Pavliéttk, J. Goőár, F. Pavlííek és M. Vaculík elvtársek írták alá. Az elvtársaknak több tárgyaláson lehetőséget adtak a hibáik becsületes megvallására és arra is, hogy azonosíthassák magukat a párt politikai Irányvonalával. a) tekintettel arra, hogy K. Kosfk, F. Pavlfőek és K. PavliStík elvtársak most sem értenek egyet a „2000 szó“ elvi megbélyegzésével, mint pártellenes platformmal és nem hajlandók álláspontjuk megváltoztatására, a Központi Bizottság kizárta őket tagjainak sorából. b) O. Star? elvtárs a Közpopti Bizottság plénumán való felszólalásán kívül írásban Is közölte az elnökséggel, hogy egész életével, minden tettével hű maradt a kommunizmus eszméjéhez 1931-től fogva, mikor mint 17 éves diák kezdett dolgozni a középiskolában és ettől az időtől kezdve — a fasiszta megszállás alatt is — a párt,, a szocializmus és a proletár nemzetköziség érdekeiért harcolt. 0. Star? elvtérs sajnálatát fejezte ki, hogy aláírásával tekintettel, a „2000 sző“ objektív következményeire, nehézségeket okozott a pártnak, noha „egyénileg sohasem állt szándékában megkárosítani a pártot és megzavarni a tagság egységét.“ Miután 0. Star? elvtárs állásfoglalásával elhatárolta magát a ,„2000 sző“-tól, a Központi Bizottság megrovásban részesítette őt. b) J. Goőár közölte, hogy a „2000 szó“ cikket nem írta alá, csupán a „Néhány szó“ című adalékot, s belátja a hibáját. Tekintettel erre a Központi Bizottság J. Goőárt megrovásban részesítette. d) M. Vaculík elvtárs felszólalásában szintén elhatárolta magát a „2000 szótól“, valamint a „Csupán néhány szó“ című adaléktól, amelyet aláírt. A Központi Bizottság fontolóra vette M. Vaculík elvtársnak, mint a párt sokéves élvonalbeli funkcionáriusának felelősségét, és ezért önkritikája ellenére pártbüntetést rótt ki rá — szigorú megrovásban részesítette. e) A Központi Bizottság továbbá elutasította a CSKP Központi ellenőrző és Revíziós Bizottságát, hogy tekintettel a „2000 szó“ politikai súlyára, indítson eljárást ennek az akciónak a szerzői és szervezői ellen és felelősség mértékének megfelelően javasoljon intézkedéseket az illetékes pártszerveknek. 4. A CSKP Központi Bizottsága választása alapján megerősítette Stefan Sádovsk? elvtársat első titkári tisztségében. 5. A CSKP Központi Bizottsága érvénytelenítette 1969. április 17-én kelt indítványát, miszerint P. Colotka elvtársat javasolja a szövetségi kormány miniszterelnök-helyettesének, tekintettel arra, hogy P. Colotka elvtársat megválasztották a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökévé. 8. A CSKP Központi Bizottsága jóváhagyta azt a javaslatot, hogy Josef Spaöeket saját kérésére mentsék fel titkári tisztje alól, valamint a CSKP KB titkársági tagsága alól. A Központi Bizottság indítványozta a Nemzeti Front Központi Bizottságának, hogy J. SpaCeket bízza meg a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága titkári funkciójával. Ugyanakkor az elnökség javaslatára felmentette Václav Slavík elvtársat a CSKP KB titkársági tagjának funkciója alól. 7. A CSKP Központi Bizottsága érvénytelenítette a Központi Bizottság eddigi bizottságaira vonatkozó határozatát és jóváhagyta a CSKP KB ÚJ bizottságait, ezek: ideológiai bizottság (elnöke J. Kempn?, a CSKP KB titkára): gazdasági bizottság (elnöke J. Lenárt, a CSKP KB titkára); a mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottság (elnöke J. Hetteé, a CSKP KB titkára). A Központi Bizottság továbbá a CSKP KB cseh irodájának két bizottságét is megválasztotta: a gazdasági bizottságot, (elnöke V. Hüla, a CSKP KB irodájának titkára), és a politikaijogi bizottságot (elnöke O. Prüäa, a CSKP KB irodájának titkára). 8. Tekintettel M. Hübel és V. Prchlík elvtársaknak, a Központi Bizottság tagjainak munkájára vonatkozó ismétlődő bíráló megjegyzésekre, a Központi Bizottság utasította az elnökséget, hogy alakítson külön bizottságot a nevezettek tevékenységének kivizsgálására, s a kivizsgálás eredményét a következő plenáris ülésen terjessze elő. 9. A CSKP Központi Bizottsága utasította az elnökséget, alakítson bizottságot a kormány azon tagjai tevékenységének kivizsgálására, akik az augusztust követő időkben külföldön tartózkodtak, és a kivizsgálás eredményét a következő plenáris ülésen terjessze elő.
