Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-18 / 3. szám
Bratislava, 1969. január 18. Ara: 1.— Kés XX. évfolyam, 3. szám. SZÁMVETÉS ■ assan feledésbe merül a mült esztendő és vele együtt a problémák és a sikerek. Az 1968-as év mindnyájunk számára sokáig emlékezetes marad. Eredményekben gazdag esztendőtől vettünk búcsút, amely a mezőigazdasáig számára mind társadalmi, mind gazdasági vonalon történelmi Jelentőségű volt. Értékelni egy év gazdasági eredményeit nem könnyű feladat.. Erre a nehéz feladatra vállalkozunk, amikor felidézzük a múlt esztendő legjelentősebb gazdasági eredményeit. A legnagyobb sikert kétségkívül a gabonatermesztésben elért eredmények Jelentették. Különösen a gazdag búzatermés örvendeztette meg földműveseinket. Nem kis tétről volt sző, hiszen Szlovákia történetében először sikerült túlszárnyalni a bűvös 30 mázsás átlagos hektárhozamot. Mivel lapunkban a búzatermesztés eredményeivel már részletesen foglalkoztunk, ezért a növénytermesztés szakaszán főleg a kapásnövények terméseredményeit ismertetjük. Bátran állíthatjuk, hogy a bőséges gabonatermésen kívül szép sikereket értünk el a burgonya és a cukorrépa termesztésében is. Biztató a kapásnövények termesztésének fejlődése, hiszen átlagosan 173,8 mázsa burgonya termett hektáronként. A Dőlni? Kubín-i és a poprádi járásban rendkívül gazdag volt a burgonyatermés, ahol 224, illetve 238,7 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. Szlovákiában 13 mezőgazdasági üzemben 300 mázsánál is nagyobb tiektárhozamoknak örülhettek a burgonyatermesztők. Hazánkban a cukorrépatermesztés nagy Jelentőséggel bír. Egyrészt a belföldi cukorigények maradéktalan kielégítése, másrészt a külföldi gazdasági érdekeink megkövetelik (fontos exporttermékünk és jelentős devizaforrás), hogy fokozott figyelmet szenteljünk a cukorrépatermesztésnek. Már ez elmúlt években is Jelentős termésnövekedést észlelhettünk. Az 1967-es évben a 326 mázsás szlovákiai hektárátlagot szép sikerként könyvelhetjük el. Földműveseink a tavalyi aszályos időjárás ellenére, lényegesen túlszárnyalták ez említett év termésátlagát. A cukorgyárak legfrissebb kimutatásai alapján a múlt esztendőben Szlovákiában hektáronként átlagosan már 386 mázsa cukorrépa termett. Valóban szép sikerként tehetjük tarsolyunkba a cukorrépatermesztés eredményeit. U*a kerületek szerint értékeljük a tavalyi cukorrépatermést, egy nagyon kellemes meglepetéssel találkozunk. Ezt a kelet-szlovákiai kerület répatermesztői szolgáltatták, éspedig azzal, hogy szlovákiai viszonylatban ők bizonyultak a legjobb cukorrépatermesztőknek. A kerületi átlagos hektárhozam 414 mázsa, az 1967-es év 262 mázsás termésátlagával szemben. A számok azt bizonyítják, hogy Kelet-Szlovákia mezőgazdasága meggátolhatatlanul és magabiztosan fejlődik. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a nyugat- és közép-szlovákiai kerület cukorrépa-termése 382, illetve 353 mázsa. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére a mezőgazdasági dolgozók a cukorrépa termesztésben is kitettek magukért. Annak ellenére, hogy az állattenyésztésben szerényebb eredménnyel találkozunk, mégis érdemes végigfutni az eredményeken és felmérni a megtett utat. Az állattenyésztés termékeinek hozzávetőleges növekedése 0,6 százaléknak felel meg az 1967-es esztendőhöz viszonyítva. A termelésnek ezen a szakaszán is akadnak olyan eredmények, amelyekre méltán büszkék a mezőgazdasági dolgozók. Főleg a hústermelésben értünk el kitűnő eredményeket. Az 1967-es év termésadataiból kiindulva öszszesen 30 ezer tonnával termeltünk több húst. A tavalyelőtti évhez viszonyítva legnagyobb termelésemelkedés 8.4 °/o, a vágóbaromfinál tapasztalható. Nem Jelentéktelen a sertéshús termelés 4,9 százalékos növekedése sem, pedig gyakran úgy éreztük, hogy sertéshús hiánynyal bajlódunk. A marhahús termelést 3,8 százalékkal fokoztuk. Mindent egybevetve, Szlovákiában tavaly Jelentős mennyiségű húsfölösleget állítottunk elő, amelyet a csehországi kerületekbe szállítottunk vagy exportáltunk. Eredményes évet zártunk a tejtermelésben is, hiszen 7.5 százalékkal emeltük a termelést, és mintegy 80 millió literrel szárnyaltuk túl a tavalyelőtti eredményeket. Végösszegezés után kiderül, hogy Szlovákiában a mezőgazdasági termelés nyersjövedelme a múlt év végén elérte a 19 milliárd 666 millió koronát, ami 306 millióval több (1,6 százalékkal), mint 1967-ben. Az előzetes számítások alapján az idén Szlovákia mezőgazdasági termelésének mintegy 6,1 százalékos növekedése várható, ami pedig azt Jelenti, hogy a mezőgazdaság 26—27 százalékban veszi ki részét az összjövedelem előállításából. Az említett számok szinte önmagukért beszélnek. Ezért a jövőben már nem kezelhető mostohagyerekként a mezőgazdasági termelés, amelytől lényegesen függ mindannyiunk életszínvonala. A felsorakozott eredmények és sikerek mögött emberek állnak, akik fáradtságot nem ismerve végezték mindennapi munkájukat, hogy gazdag évtől vehessenek búcsút. Hogy ez mennyire sikerült? Lehetett volna Jobb is, hiszen az alkotó ember sohasem lehet elégedett az elért eredményekkel. Jelen esetben talán mégis azt kell mondanunk, hogy az aszályos időjárás ellenére legyünk elégedettek az 1968-as esztendővel, amit Joggal nevezhetünk történelmi Jelentőségűnek. A mozgalmas belpolitikai életet leszámítva is, eseményekben nagyon gazdag a tavalyi év. Egységes földművesszövetkezeteink gazdaságilag tovább erősödtek és ez hűen visszatükröződik a mezőgazdasági dolgozók Jövedelmében. A múlt évben Szlovákia EFSZ-eiben egy átszámított dolgozó átlagos havi jövedelme elérte az 1135 koronát. Ez 122 koronával több a földművesek 1967-es átlagos havi keresetétől. Nem volna teljes a számvetés, ha megfeledkeznénk egy olyan eseményről, amely fontos határkövet jelent a mezőgazdasági dolgozók életében. A sok-sok nehézség ellenére húsz év után végre méltó helyre került a mezőgazdaság a társadalmi ranglistán. Már az Egységes Földműves Szövetkezetek VII. Országos Kongresszusán figyelemreméltó elismerésben részesült a szövetkezeti parasztság. A mezőgazdasági termelésben tevékenykedők áldozatos munkájukkal már régen rászolgáltak a dicséretre és az elismerésre, ami a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség megalakulásában jutott kifejezésre. A parasztságnak tehát már Joga van arra, hogy aktívan részese legyen a társadalmi életnek és érvényesítheti befolyását a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. Az 1968-ban elért eredményeket nem kis mértékben a szövetkezeti parasztság, a mezőgazdaságban dolgozók szorgalma és szakértelme tette lehetővé. A sikeres esztendő azt bizonyítja, hogy egyre inkább teljesülnek célkitűzéseink. Az elért eredmények szükséges, hogy további jó munkára ösztönözzenek. A Jövőben főleg a korszerűség és a hatékonyság területén kell még sokat tenni, mert ezen követelmények betartása további fejlődésünk fontos lépcsője. Az újévben tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy majd ismét sikerekben gazdag esztendőt zárhassunk és ezzel tovább nő mezőgazdaságunk társadalmi elismerése. Kajtor Pál A Szojuz 4. és a Szojuz 5. a világ érdeklődésének középpontjában A két szovjet űrhajó — a Szojuz 4, amely fedélzetén Vlagyimir Satalov alezredessel kedden reggel 8 óra 39 perckor, és a Sojuz 5, amely Borisz Volinov alezredessel, Alekszej Jelisze- Jev fedélzeti mérnökkel, a műszaki tudományok kandidátusával és Jevgenyij Hrunov alezredessel, szerdán reggel 8 óra 14 perckor indult el Földkörüli útjára — napjainkban az egész világ érdeklődésének középpontjába került. Ez elsősorban is azzal magyarázható, hogy mindkét űrhajó jóval nagyobb azoknál az űrhajóknál, amelyek napjainkig Földünk körül keringtek, vagy a világűrkutatásban és az űrrepülés területén más Jellegű célokat szolgáltak. A hatalmas szovjet űrhajóknak három fülkéjük van. Egy fülke a tudományos felszerelések elhelyezésére szolgál, tehát ebből a fülkéből nyílik kedvező lehetőség a tudományos meg figyelésekre. A második fülkében az irányító és vezénylő berendezések vannak elhelyezve, vagyis ebből a fülkéből irányítják az űrhajók manőverezését. A harmadik fülkében pedig az egyéb kiszolgáló berendezések találhatók. Megfigyelők állítása szerint a Szojuz 4, amely csak egy személlyel a fedélzetén kezdte meg Földkörüli útját, hasonló fülkerendszerrel van ellátva, mint a Szojuz 5, s így a két űrhajó nagysága megközelítőleg azonos. Az űrkutatással foglalkozó és az űrrepülés fejlődését tanulmányozó tudományos szakemberek véleménye szerint ez a legújabb szovjet siker arról tanúskodik, hogy az Apollo 8 elismerést érdemlő sikere ellenére a szovjet és az amerikai tudományos űrkutatás és űrrepülés fej, fej mellett halad. Most, amikor közvetlen lapzárta előtt állunk, a Föld körül száguldó két szovjet űrhajó teljes programját még nem ismerjük. Ezért mi jóslásokba sem bocsájtkozhatunk. Moszkvai megfigyelők szerint azonban valószínűnek látszik, hogy a két szovjet űrhajó Orrandevút hajt végre. Véleményünk szerint az űrhajósoknak az egyik űrhajóból a másikba való átmenésekor nem kell kilépniük az űrbe. Ezt a feltételtzésüket alátámasztja az a tény, hogy a televíziós közvetítések során az egyik űrhajóson sem volt űrhajós ruha. Feltételezik azt is, hogy a két űrhajó hermetikusan elzárt átjárókkal kapcsolódik egymáshoz, és az űrhajósok majd úgy sétálnak a két űrhajó között, mint az egyik szobából a másikba. Lehetségesnek tartják azt, hogy a négy űrhajós egyszerre, egy űrhajóban száll majd a Földre. Az ismert bochumi csillagvizsgáló igazgatója úgy vélekedik, hogy a szovjet űrkísérletek előkészítik egy Föld körül keringő űrállomás kiépítését, mivel az űrhajósok átlépése az egyik űrhajóból a másikba, feltételezi az ilyen állomások építését. Ezek után azt sem tartják kizártnak, hogy a Szovjetunió a napokban még további űrhajót is felbocsát, űrhajósokkal a fedélzetén. A különböző találgatásokra az is okot ad, hogy a Szojuz 4 parancsnoka, Vlagyimir Satalov alezredes társaitól így köszönt el: „Találkozunk a világűrben!“ Persze szükségesnek tartjuk ismételten hangsúlyozni, hogy az űrhajók tényleges programja ismerteiének hiányában, ma még csak feltételezések vannak. Hisszük azonban és őszintén várjuk, hogy ezek a feltételezések megvalósulnak. Reméljük, hogy mire lapunk az olvosők kezébe kerül, a szovjet tudomány újabb nagyszerű teljesítménnyel és vívmánnyal lepi meg a világot. A múlt hét végén tartotta első munkaértekezletét a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya. A napirenden szereplő kérdésekről Józef Z r a k mérnöktől, a miniszterelnök helyettesétől, Franti&ek Barbfrek mérnöktől, a kormány kereskedelmiigyi miniszterétől és Miroslav V á 1 e it kulturálisiigyek miniszterétől tájékozódtunk. Tudomásunkra jutott elsősorban is az, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya jelenleg az SZNT elé terjesztendő kormánynyilatkozaton dolgozik. Megtudtuk azt is, hogy a készülő kormánynyilatkozat a szlovákiai politikát lesz hivatott tükrözni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikájának alapelveivel összhangban, így a nyilatkozat első része értékeli a Szlovák Szocialista Köztársaság létrejöttének történelmi jelentőségét, feltárja a jelenlegi politikai helyzet jellegét és meghatározza azokat a teendőket, amelyek társadalmi életünk konszolidálásához és sokrétű fejlődésünk meggyorsulásához vezetnek. Hangsúlyozza majd azokat a törekvéseket is, amelyek kifejezésre jutnak abban, hogy Szlovákia részt vállal hazánk külpolitikájának formálásában és abban is, hogy Bratislava, mint a SZSZK fővárosa necsak a meghatározott jogi helyzeténél fogva, hanem az anyagi előfeltételek szempontjából is betölthesse küldetését. A kormánynyilatkozat második része rögzíti a kormány gazdaságpolitikájának alapelveit: így a nemzetgazdaság fejlesztésének jelenlegi és távlati feladatait és kifejezi a kormánynak azt az elhatározását, hogy kedvező előfeltételeket akar teremteni a gazdasági reform kibontakozásához és a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez. A nyilatkozat további része a kormány politikájának koncepcióját ismerteti a közoktatás, a közművelődés, az egészségügy és a szociális gondoskodás fejlesztésével való összefüggésben. A kormánynyilatkozat javaslatát — a kormány tagjaiból alakított bizottság dolgozza ki a kormány január 17-i ülésére, s ha a javaslatot elfogadják. akkor meghatározzák majd azt is, hogy a kormánynyilatkozatot mikor terjesztik a SZNT plénuma elé. A kormány — az említett ülésén — foglalkozott a szlovákiai minisztériumok szerkezeti felépítésével és arra a következtetésre jutott, hogy azok nem lehetnek a föderális, tehát a központi minisztériumok utánzatai. A SZSZK kormányának szervei, amelyek gazdaság-politikai kérdésekkel foglal koznak, létre hoznak majd hatásos ökonómiai ösztönzőket és a vállalatok irányéban gyakorolják az állami ellen őrzést. Ami a szénellátásban mutatkozó fogyatékosságokat illeti — a kormány mindent elkövet a szénhiány megszüntetése céljából. Elsősorban is gyors segélyért fordult a föderatív kormányhoz. Továbbá intézkedett abból a célból, hogy a közlekedés éa az áramfejlesztés szakaszán lévő tartalékokból szabadítsanak fel szenet az iskolák, a kórházak és más szociális intézmények részére. Intézkedések történtek, hogy a bányászok anyagilag is érdekeltek legyenek a széntermelés fokozásában, s az első negyedév végéig terven felül legalább 40 ezer tonna szenet termeljenek ki. A kormány foglalkozott azokkal a törvényjavaslatokkal is, amelyek a föderatív kormány minisztériumainak hatáskörét szabályozzák. Megállapította, hogy a föderatív kormány egyes minisztériumai hatáskörének meghatározásában olyan törekvések is tapasztalhatók, amelyék ellentétben vannak az alkotmánytörvénnyel, s melyek lényegében a nemzeti kormányszervek jogkörének korlátozását szolgálják. Ezért a kormány úgy határozott, hogy az egyes rezortminisztériumok elemzik a föderatív kormány minisztériumainak hatáskörét szabályozó törvényjavaslatot, majd a SZSZK kormánya — az észrevételei alapján — megjegyzéseket fűz a készülő javaslathoz. A kormány foglalkozott a Tervezés- és a Gépipari Minisztérium közös javaslatával is, amely Szlovákiában egy nagykapacitású személygépkocsi gyár létesítését irányozza elő. E napirendi pont tárgyalásakor a kormány megállapította, hogy a közvélemény sokszor helytelen találgatásokra épül. Ezért, ha a tárgyalások eredményekhez vezetnek a kormány részletesen tájékoztatja majd a lakosságot. Napirenden szerepelt a tömegtájékoztató eszközök értékelése is, és munkájuk megjavítása céljából a kormány irányelveket hagyott jóvá. A politikai helyzet értékelésével kapcsolatban megállapította, hogy a jelenlegi helyzetből nem lehet reális kivezető út egyes személyeknek és csoportoknak olyan jellegű akciója, amely bizalmatlanságot hirdet a párt és az állam vezető szervei és személyiségeivel szemben, mert az ilyen törekvések veszélyeztetik az állam és a nemzeteink sajátos érdekeit. A megoldáshoz csakis a tényleges normalizálódást szolgáló novemberi és decemberi párthatározatok vezethetnek. A kormány rendkívül pozitiven értékelte a Prágai Várban megejtett fogadást, mely alkalomból Ludvík Svoboda köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a föderáció létrejöttével a szlovák nemzet történelmi igazságszolgáltatásban részesült. A kormány ezzel kapcsolatban kéréssel fordul Szlovákia lakosságához, hogy nyújtson hathatós segítséget a problémák megoldásában és a fejlődésünk meggyorsításában. (pa) A laboratóriumban a zimankós tél sem gátolhatja a vegyielemzést végző dolgozók munkáját. M. Vojtek felvétele Munkához látott az SZSZK kormánya