Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-19 / 16. szám

K U T, T 0 R A Űjítást a falusi népművelésben Megváltozott e falu rétegeződétől fi A televízió nnra ad meg mindent 9 Differenciálni kell a népművelést • Ajt értelmiségiek összefogása döntó jelentőségű. • Köztársaságunk köztiszteletben álló elnöke, Ludvfk Svoboda, nemcsak el vas, hanem folyékonyan ts beszél magyarul. A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének fogadása alkalmával anyanyelvűkén beszélt a magyar nem­zetiségű küldöttekkel, ősz elnökünk ugyanis még az első világháború utá­ni években Unigvárott élt, ahol annyi-Abban az Időben, amikor szervezet­ten és tervszerűen kezdtünk törődni a népműveléssel, egész más képet mutattak falvalnk, mint napjainkban. Manapság mindenütt szembetűnő fé­nyeik tanúskodnak arról, hogy pa­rasztságunk egész életmódja eltér a régitől Két három évtizeddel ezelötl kis­en középparasztokra, nagyigazdákra, valamint föld nélküli mezőgazdasági munkásokra rétegeződött a falu népe. Az értelmiségiek száma még a na­gyobb községekben sem haladta meg a tucatnyit. Néhány falu kivételével bz Iparban Is elenyészően kevesen dolgoztak. A lényeges változást falvalnk éle­tében a mezőgazdaság szocialista át­szervezése hozta. Az előbbi rétegező­­dés lassanként megszűnt, a falvakból sbkan járnak el dolgozni az Ipari centrumokba és jelentősen megnőtt az értelmiségiek száma. Közel két évtized telt el azóta, hogy Fámádon Is lerakták e közös gazdál­kodás alapjait. A lévai járásban levő faluban szintén megsokszorozódott az értelmiségiek száma és a szövet­kezetben dolgozók sem aszerint réte­geződnek, hogy a közép- avagy a ka­parásztok csoportjába tartoztak-e ré­gebben. A mai rétegeződés mindin­­ikább a munkahely szerint van. A támad! szövetkezetben 130-an dolgoz­nak az állattenyésztésben, 30-an a dohánykertészetben, közel 60 a trak­torosok száma és Így sorolhatnánk tovább. Ezek az emberek napról nap­ra együtt vannak a munkában, be­szélgetnek, vitatkoznak a prnhlémák­­rál, sőt rendszerint együtt szórakoz­nak Is. Hasonlóan van ez más falvakban Is, mivel a mezőgazdasági üzemeik dol­gozóit összekovácsolta « munkahely, ugyanaz a foglalkozási ág és érdek-' kör. Most a traktorosok vagy a fejögu­­lyások mulatnak — jegyzik meg a kocsmából (kifelé tartók. De a tánc­­mulatságban Is rendszerint együtt ülnek, szórakoznak a különböző fog­lalkozási ágban tevékenykedők. Pél­dák egész sorával Igazolhatnánk, hogy lóban-rosszban együtt vannak a ha­sonló munkahelyen tevékenykedők. Az utóbbi Időben sokszor halljuk a falusi népművelőiktől: „nincs ér­deklődés az ismeretterjesztő előadá­sok és egyéb rendezvények lránt. A legjobb szervezés mellett alig néhá­­nyan lézengenek a tágas kultúrház­ban. Nincs értelme az egész erőlkö­désnek — Jelentik ki. Különben Is, a rádiő, a televízió betölti az Ismeret­terjesztő szerepet.“ A televízió valójában lelentős sze­repet tölt be a népművelésben. De az ts tény, a televízió sok millió ember­nek sugározza műsorát, s nem biztos, hogy mflsorpol!tiká|a minden nézőnél megértésre talál. Több millió ember kapja ugyanúgy, ugyanazt. Minden bi­zonnyal ez Is hozzájárult, hogy éppen a televízió elterjedése óta sajátos, belső átalakulás kezdődött a népmű­velést munkában. Az ötvenes évek elején Jelentkező spontán tudásvágyat mostanában bi­zonyos jóllalkottság váltotta fel és a művelődés, valamint a szórakozás ajánlatai között egyéniségünknek megfelelően válogathatunk. Ez azt jelenti, » népművelésnek alkalmaz kedni kell helyi igényekhez, az egyé nek és kisközösségek felkészültsége hez, érdeklődési köréhez. Vagyis a differenciálás, a népművelés haté konyságának a kulcsa. Talán ez alább) kis anekdota leg jobban érzékelteti az eddigi sablo­nos népművelést. Elfogtak egy csempészt a határon. — Ml van a zsákban? — kérdi a határőr a megszeppenttőt. — Madáreledel — hangzik a válasz. Kirázatták vele a zsák tartalmát. — De hiszen ez kávé! — mondja meglepődve a tiszt. — Ezt nem eszik a madarak. — Ha tetszik nekik, ha nem, mást nem kapnak. Ha tetszik nekik, ha nem, mást nem kapnak elgondolás alapján nem lehet manapság népművelést tevékenységet kifejteni. Éppen ezért kell felismerni a ma falujában kialakult rétegező­­dést, és az egyes csoportok Igénye alapján differenciáltan Irányítani a népművelést tevékenységet. Megkér­dezni, kutatni az egyes csoportokba tartozók között, ml érdekelné őket legjobban, miről hallanának legszfve­­sehhcn. Természetesen a sokoldalú véle­ménykutatás csak akkor valósul meg, ha a különböző szervezetekben. Intéz­ményekben dolgozó értelmiségiek még jobban egymásra találnak és közös erőfeszítéssel keresik a kor­szerű népművelés útját. (Ijltőkra van hát szükség, ha haté­konyabbá akarjuk tennt a falusi nép­­művelést. —lit­re elsajátította a nyelvet, hogy az államvizsgát Is letehette. Petőfi egyes költeményeit ma Is még hibátlanul elmondja. És amikor Svoboda elnök elolvasta Ján Smrek bratlslavai költő és műfordítónk szlovák nyelvbe átül-HÍREK tetett Petőfi-verseit, a szlovák fordí­tás tanulmányozása közben többek között ez „Egy gondolat bánt enge­­met“ című költemény eredeti magyar szövegét ts fennhangon hozzámon­­dotta.- ♦ - , # A Szlovák fröezővetaég pozsonyi klubjában ünnepélyes külsőségek kö­zött dijakat és jutalmakat osztottak ki azoknak a Jeles műfordítóknak, akik az elmúlt év folyamán a szép­művészeti világirodalom egyes termé­keinek fordításával szereztek érdeme­ket. A Szlovák frészövétségén kívül a Könyvkultúra Szlovák Központja és a Szlovák Irodalmi Alap Is kiosztot­ták a „Ián Holl? dílat“. • Zenetörténészek közremúkodé sével sikerült rekonstruálni néhány zenekari mű hiányos partitúráját (ve­zérkönyvét), amelyeknek szerzője An­ton Zimmermann volt a 18. század­ban. Az 1741-ben Ismeretlen helyen született Ztmmerniann hosszú éveken át a pozsonyi dómtemplom orgonistá­ja és gróf Batthyányi józsef berceg­­prtmás-btboros karmestere volt. A fia­talon elhúnyt karmester zenekari szerzeményeit, nevezetesen karácso­nyi hangulatot árasztó „Symphonie In G“-jét most Supraphon védjegyű hanglemezekre vették fel a Muslca antiqua slovaca kiadásában. tavaszi Áradás szólok: bizony nem ts kell csúcsfor­galom ahhoz, hogy a jármüvek csak lépésben haladhassanak. Az is termé­szetes, hogy hiába kerestük a nálunk már megszokott zsúfolásig telt villa­mosokat. Ugyanígy kongott az üres­ségtől az a nagy étterem, ahol 35 silltngért fogyasztottuk el az ebédet. A város régi múltját őrző emlékek annál csodálatosabbak. A Schönbrunn nyaraló 1440 lakosztálya nagy részé­ben ugyan most lakások és hivatalok vannak, de a többiben lel halmozott múzeumi kincsek mesés értékűek. Azt lehet mondani, hogy Kelet és Nyugat művészeti remekei itt adnak egymás­nak találkozót: velencei tükrök, fran­cia gobelinek, porcelánok, kályha- és bútorcsodák, a kínai teremben pedig káprázatos virágdíszekkel tapétázott falak. Nem közömbös megjegyezni, hogy a második világháború alatt a kastély területére ledobott 200 bomba közül csak egyetlen érte az épületet! Estére már Sopronba, a hűség vá­rosába érkeztünk, ahol a gyönyörű fekvésű Fenyves szállóban pihentünk meg. Reggel városnézés után a terv szerint keleti irányban megtekintet­tük a Fertői kastélyt. Ennek építte­tője, a kismartoni Észterházy Miklós herceg a Versailles! kastélycsodát mtntáztatta meg. Méretei ugyan csak tizedrésze a bécsi nyaralónak, de a sok háborús viszontagság után meg­maradt művészi értékei egyenkint fel­veszik a versenyt a császári nyaraló kincseivel. Bizony kár lett volna ezt a megnyugtató érzést keltő összeha­sonlítást elmulasztani! A két buda­pesti nap már semmi különös újat nem hozott, de azért ott ts kitűnően szórakoztunk. Gábris József Levelezőink írják Q Rár fpolyszakállasnn nincs megfelelő kultúrház, mégis tevé­kenykedik a színjátszó csoport. Urbán Béla, a CSEMADOK helyi szervezete elnökének vezetésével legutóbb Gárdonyt Géza „Bor“ cí­mű színművét tanulták be. A he­lyt bemutató után a környező fal­vakba Is ellátogat a szlnészgárda. (Paultk Ferenc, Ipolyszakállas) 0 Vökön nemrégiben Petőfi est lel egybekötött tanitőnapot Ilitek a kis csallóközi falu lakót. Petőfi Sándor élete és munkássága mel­lett megemlékeztek a nagy peda­gógusról, Komenskyről is. Az ün­nepség keretében a hazai iskolá­sokon kívül fellépett az Éberhardi Alapfokú Kilencéves Iskola ének­kara is A kedves, tartalmas estet azóta is emlegetik a falu lakói. (Árva János, Fél) Fővárosunk történetéből I. Mielőtt Szlovákia kultúrtörténeti fejődésével foglalkoznánk, vessünk egy pillantást fővárosunk keletkezé­sére. eredetére és többrendbeli elne­vezésére. Történelmileg bebizonyított lény, hogy a város alapját még a régi ró­maiak vetették meg „Posonlum" néven, miután letgázták a dákokat, kiűzték a keltákat és kvádokat. Az előretolt ró­mai légiók itt ts ún. „limest“ t, afféle határmezsgyét vagy végvárat . létesí­tettek barbár törzsek betörése ellen. Posonlum lett a XIV. és XV. római légió katonai támaszpontja, amiről számos ókori lelet tanúskodik. jóllehet biztosra vehető, hogy a Római Birodalom összeroppanása után a mai Szlovákiát markomannok és a rómatak elől menekülő kvádok népe­sítették be. a történelmi feljegyzések csupán germán településekről emlé­keznek meg. Cervinka, neves réglség­­buvár, a dévényi vár körül végzett ásatások alpján Is azt állnia, hogy kvádok uralták a ml Szlovákiát egé­szen a Dunáig, legalábbis az i. u. első századokban. Ugyancsak germán ere­detű kvádok foglalták el akkoriban Morvaországot, amelynek lakét főrészt a dunántúli Pannóniába szorultak. Ez­zel szemben Attila betörése után már vitathatatlanul csakugyan germánok, valamint germán származású gepidák és svébek harcoltak a hunok ellen. —• I ii 350-ben egyes szláv törzsek ván­doroltak be keletről jövet inai ha­zánkba, noha a történelem csak a 7. században emlékszik meg róluk. Eze­ket 560 körül teigázták a török tatár eredetű nomád avarok, akiket viszont Nagv Károly német-rőmal császár győzött le 796 ban. Az avarok végle­ges leverése után szláv hercegek ve­télkedtek egymással a hatalomért a Kárpátok övezte területen (Mojmír, Pribina stb.j. Rastlslav morva herceg állítólag a bevehetetlennek tartott dé­vényi várban székelt, ahonnan 846 ban elindult a szlávok első önállósu­lási törekvése, a germán fennhatóság megdöntésére Mindenekelőtt meg akarták akadályozni a bajor htttérltők beszivárgását, akik még Pfibtna enge­délyével élve, árasztották el az orszá got. Rastlslav unokaöccse volt Svtito­­pluk, akinek nevét már Ismerjük a történelemből. VAROSUNK ELNEVEZÉSE Ha, nem Is bizonyítható, mégis ké­zenfekvő. hogy a Pozsony szót az egykori Posonlumből vezették le. Tör­ténelmileg Indokolt, nem önkényesen alkotott elnevezésről van tehát sző. — Sokkal homályosabb a német nyelvű Pressburg eredete, amelynek össze­tételében mindmáig nem egyeztek meg a német nyelvtudósok. Mivel a „pressen“ ige sajtolnl-t Jelent, egye­seik a hagyományos borsajtolással. préseléssel hozták összefüggésbe a város elnevezéséi. Mások viszont az egykori fogyasztási vámokra vonat­koztatják a szót, amelyeket a Burg kisajtolt, kipréselt az átutazóktól. Lé­tezett ugyanis vízi- és szárazvám (innen a Szárazvám, (Suché mjHo) elnevezése ma ts még). Mindez abból az Időből származik, amikor még a Kis-Duna pontosan a mostani Duna-híd alatt ágazott el a folyamból, amikor a ma) Hal téren, Hvíezdoslav terén, a Duna utcán (In­nen az elnevezése) és a Malomllgell úton vízfolyások hömpölyögtek végig mellék- vagy holtágak alakjában ... És a város német elnevezése konokul tartotta magát, amin mltsem változ­tatott a magyar honfoglalás, az egyes korszakok nemzeti megmozdulásai, sem az 1848-as magyar szabadság­­harc vagy a századunk elején elindí­tott ún. tulipán-mozgalom. Nemcsak a lakosság zömét képező németek, hanem a Dunántúlról érikező magya­rok Javarésze Is csakhamar „press­­burglnak“ vallotta magát. Sőt, az ak­koriban főleg a városkörnyéken élő szlovákok is csaik „Preáporok“-ként emlegették Pozsony hivatalos nevét. Sok régi, eredeti szlovák népdal szél „PreSporokról“. Végül pedig Fr. V. Sasi nek Ismert szlovák történetíró Is azt állítja, hogy a fuldai kolostor év­könyveiben említett „antiqua urbs Rasticl“, vagyis Rastlslav ősi városa nem Dévény, hanem a magyarországi ..Preäporok“ volt. Lépten-nyomon, még külföldi vonatkozásban is, bele­ütközünk tehát a meggyökeresedett Pressburg-PreSporok elnevezésbe! Megkülönböztetésül1' a mai szlová­kok Is „bratlslavCan“-ként emlegetik a városba telepedett szlovákot, az ős­lakost pedig „preáporátk“-nak hívják. HONNAN SZÁRMAZIK A BRATISLAVA ELNEVEZÉS? Semmilyen bizonyíték vagy törté­nelmi adat nem támasztja aíá egyes kutatók — köztük Ballus és Korabln­­sk^ — állítását, amely szerint Rasti­­slav az egykori római település rom­jain újjáépíttette volna a várost, ame­lyet1 latinosán „Urastlslaburgum“-nak nevezett el. Olyanok Is akadtak, akik „Rastlslav“ (illetve Vrasttslavj nevé­ből Igyekeztek levezetni a Bratislav, azaz a mat Bratislava városnevet mondván, hogy a 10. században a „V“ betűt „B“-nek Is lehetett ejteni (?). Mivel azonban a városunk átkeresz­telésére Irányuló első javaslatot (Wil­­sonstadt], mint nem szláv eredetűt és hangzásút elvetették, alighanem mégis magukévá tették az illetékes szervek a fenti érvelést és elfogadták a Bratislava elnevezést. Egyúttal köz­hírré tették, hogy a város új nevét semmilyen más nyelvre „lefordítani“ nem lehet. Mindezek ellenére maguk a csehszlovák hatóságok még 1919 után ts sokáig használták a „Press­bnrg“ és „Pozsony" elnevezést főleg akikor, ha valamilyen háromnyelvű felhívással, kívánsággal vagy tilalom­mal fordultak a lakossághoz. Amint már említettük, még az Osztrák-Magyar Monarchia Idején, majd annak felbomlása és a csehszlo­vák állam megalakulása után is so­káig tartotta magát a német nyelv a magyar mellett. Számos hivatal „ha­sábosán“, vagyis szlovákul és néme­tül, sőt szlovákul, németül és magya­­dul adta ki a lakosságnak szánt érte­sítéseit, határozatait, döntéseit. Pél­dául szolgálnak erre az Állami Nyug­díjintézet által kiadotton. „vymer“-ek városunk járadékosai számára, ame­lyeket csaknem a második világhá­ború kitöréséig kézbesítettek „hasá­bosán“. A régi pozsonyi járásbíróság mel­lett működő telekkönyvi hivatal be­tétjeiben még az 1867-es „kiegyezés“ után is sokáig német nyelven eszkö­zölték a bejegyzéseket. Magyar nyel­vű bejegyzésekkel csak a már emlí­tett tulipán mozgalom elindítása után találkozunk, ezek viszont gyakran „belenyúltak" első köztársaságunk éveibe. De már a kültelki és perem­várost dűlőik eredeti elnevezéseit még a magyar bejegyzések Idején is meg­hagyták eredeti német alakjukban és újabb bejegyzések foganatosításánál Is németül használták őket a magyar szöveg kellős közepén. 1919 óta any­­nyiban változott a helyzet, hogy a különben bajosan lefordítható dűlő­neveket most szlovák fonetikával ír­ják. így lett a Krammer dűlőből „Kna­­máre , a Poschenból „Poáefi“, a Kuh­­haldeből „Kuchajda“ stb. Szlovák nyelven használatosak azok a dűlők, amelyek értelmük szerint lefordltha­­ték (pld. Ziegelfeld = Tehelné pole, Mtlhlau = Ml^nske ntvy, Brenner = Pálenisko stb. 1 K. E. (Folytatjuk) SZABAD FÖLDMŰVES 13 1989. április 19. A Pedagógusok Napja megünneplé­sének egyik záré pontjaként arról a jutalom-kirándulásról ikell megemlé­keznem, amelyre az érsekújvári ma­gyar tannyelvű AKI tanítói és vendé­gei Indultak el március végén. A négynapos autóbuszút Iránya: Bratt­­slaván át Bécsbe, majd Sopron és Bu­dapest 'következett. Vajon milyen emlékek ragadták meg a résztvevők figyelmét a régi császárvárosban? Először talán a minden negyedik lakosra eső autóról Felejthetetlen kirándulás Ilyen kihalt néha fővárosunk központja

Next

/
Oldalképek
Tartalom