Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-12 / 15. szám

FALVAINK'ÉS Az évfordulóhoz méltó ünnepségek As idén ünnepelte megalakulásénak 21). évfordulóját n Vánmsladanyl Egységes Földművesszövetkezet. A húsz év eredményeiről lapunk hasábjain már beszámoltunk. Munkaerőhiánnyal nem küzdenek az említett szövet­kezetben, mert sok fiatal megtalálta számítását a közösben A felvételün­kön látható korszerű épületben három fiatal házaspár lakik. Azonkívül Kt helyezték el az EFSZ irodahelyiségeit Is. —kp— «$♦ «$♦ «$► ♦$* »*♦ »** »J» «J« »J» »J* *** *** «J* •*» *** »** »] Jelentős befektetés Az idén 500 millió koronává! számol Szlovákia költségvetési terve az Állami Talajjavító és Meliorációs Igazgatóság számára. Az igazgatóság 1969. január elsejétől kezdte meg működését, amelynek küldetése a mező és erdőgazdálkodási talajjavítás irányítása, távlati tervezése és szaktech­nikai felügyelete. A jelentős befektetés a patakok, kanálisok felújítására, alagcsnvazésrn, öntözőművek létesítésére, víztárolók építésére, és egyeli löldkultivációk megvalósítására szolgál. Ha figyelembe vesszük, hogy a hafektetett 5(1(1 millió korona hét-tíz éven belül megtérül, könnyen kiszámítható, Hogy Szlovákia évi mezőgazdasági terméstöbbletének értéke mintegy 50 millió koronával növekszik. Ez a tény azt is jelenti, hogy a mezőgazdaság eredményei a hplterjes Ség alkalmazásával pár év alatt megközelítik a világszínvonalai jelentő fejlett gazdálkodási módot. Szabad legyen azonban már most felhívni a figyelmet a következőkre: a mezőgazdasági termetes szintje elérheti evek során a kívánt színvonalat, de ennek esek akkor lesz értelme, ha a termé­kek feldolgozása is korszerű módon történik majd. Tisztában vagyunk az­zal, hogy a termékek minimális veszteséggel történő feldolgozása, tartó sitása komoly beruházást igényel, ezért a feldnlgozó ipar kapacitásának bővítését a jelenlegi körülmények között Is tovább kell szorgalmazni. Milyen lehetőségeket találunk erre? A régi közmondás azt tartja, „ma gad uram, ha szolgád nincs“.' Tehát ha a termelők látják, hogy az állami szervek átmeneti vagy távlati Időszakra nem tudják biztosítani a nyers termékek elhelyezését, tárolását vagy piacra vitelét, magától értetődő, hogy erről a termelőknek kell gondoskodniuk. Tehát a töhbtermelés értékesítő sére a már olyan régen hangoztatott társulási forma jelölhető meg a leg­célszerűbbnek. —erl— Hasznos eltolódások A kerületi talajjavító és meliorációs vállalatok tevékenysége, tervfet­­építése és azok teljesítése befolyásolja a mezőgazdasági üzemek fejődését. Ha figyelembe vesszük a nyugat-szlovákiai (kerület talajjavító vállalatának (jelenleg Hydromeliorácie n. p., Nitra) többéves tevékenységét, ezt tapasz­taljuk, hogy az egyszerű lecsapolási műveletek helyett 1965-től már ez öntözőművek, víztárolók létesítése iránt Is nagyobb érdeklődést tanósíta­­nak a mezőgazdasági üzemek. A vállalat a mezőgazdaság fejlesztése érdekében igyekezett a kívánal­maknak eleget tenni. Ezáltal a tervezés, az anyagigénylés és a gépesítés kihasználása is megváltozott. A termelés áttért a kevésbé produktív föld­­munkálatokról a több technikai tudást igénylő szerelési, építési formákra. A termelési tevékenység így pár év alatt közel 50 százalékkal emelkedett. A hasznos eltolódás számokban így mutatkozik: a patalksaahélyozás a múlt évhez viszonyítva mintegy 15 százalékkal csökkent. Az alagcsövezés Is csökkenő irányzatú (4—7 százalék). Ellenben erősen emelkedett az igény a víztárolók és az öntözöműveik iránt. A vállalat jelenleg hathatósan bekapcsolódott a termelést közvetlen elősegítő építkezésekbe is. Bodoknn és Gényén tojófarmok építését és számos EFSZ-ben mezőgazdasági építke­zést Is végez. A vállalat eredményeit a felsőbb szervek is nagyra értékelik. Eddig há­romszor nyerte el a szocialista versenyben a vandorzászlőt. A legfontosabb azonban az, hogy tevékenységével a többtermelést segíti elő mezőgazda­ságunkban. Demeter István, Garamkalna A vándorzászló kötelez Jelentő* évforduló megünneplésére készülnek földmű­veseink, hiszen kerek húsz esztendővel ezelőtt születtek meg az első egységes földmüvesszövetkezetek. Számta­lan akadályt kellett leküzdeni a szövetkezetesítés út­törőinek, akik a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság alapjait rakták le. Bizony nehéz volt a kezdet, hiszen a földművesek többsége tiltakozott a szövetkezett moz­galom ellen. Hogy miért? őszintén megmondhatjuk, hogy a földművesek ellenállását nagyon sok esetben a szö­vetkezetesítés helytelen formál és módszerei váltották kt. Egyes szervezők gyakran megfeledkeztek a szövet­kezetesítésnél a Lenin által hirdetett önkéntesség fogal­máról. Tény, hogy bizonyos esetekben a szervezők hibá­kat követtek el, amelyek gyakran rossz hatást váltottak ki a földművesek körében. A kezdett nehézségek áthidalása ulán fokozatosan fejlődtek a szövetkezetek. Igaz, volt Időszak, amikor jnnéhányan Ismét az egyéni gazdálkodási formát válasz­tották. De ezek az egyéniek hamarosan rádöbbentek ar­ra, hogy közösen eredményesebben lehet gazdálkodni, A később! évek folyamán állandóan Javultak az EFSZ ek gazdasági eredményei, jelenleg bátran állíthatjuk, hogy az egységes földművesszövetkezetek .megszilárdultak és a szocialista mezőgazdaság pilléreit képezik. Ha napjainkban megkérdeznénk a szövetkezeti dolgo­zókat, melyük gazdálkodási mód eredményesebb, bizo­nyára a szövetkezett gazdálkodást helyeznék előnybe. Ma már a szövetkezeti tagok túlnyomó többsége meg van győződve arról, hogy csak a nagyüzemi gazdálko­dási torma biztosítja a mezőgazdasági termelés fejlődé­sét, Ezzel kapcsolatban szeretném Ismertetni a Bratisla­va! Közvéleménykutató Intézet felmérésének eredmé­nyed. Szlovákia különböző községeiben 1650 személyt kérdeztek meg, hogy ml a véleménye Szlovákia mező­­gazdasági termeléséről és a szövetkezetesítésről A szövetkezeti tagok 82,5 százaléka szilárdan meg van győződve az. EFSZ-ek előnyeiről. Az egyénileg gazdálko­dó 76,3 százaléka, illetve a szövetkezeti tagok,10,7 szá­zaléka ellenben előnyösebbnek tartja ez egyéni gazdál­kodást. A kimutatás azt bizonyítja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás valóban legcélszerűbb gazdálkodási forma, amely elősegíti a mezőgazdaság fellendülését s a föld­művesek életszínvonalának emelkedését. Ha Ihúsz esztendő tükrében értékeljük az egységes földmüvesszövetkezetek tevékenységét, azt tapasztaljuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás jelentősen megváltoztatta falvaitik arculatát Is. Két évtized alatt gyökeresen meg­változóit a földművesek gondolkodásmódja, ami előse­gíti a mezőgazdaság további fejlődését. Az évforduló alkalmából szükséges megemlékeznünk azokról, akik ringatták a szövetkezetek bölcsőjét és ki­tartottak, a legválságosabb Időszakban Is Ezért az .ala­pító tagokat méltán Illeti meg a dlrséref és az elismerés, Fáradságos munkájuk nem volt hiábavaló. Ékesen bizo­nyltja ezt a tavalyi gazdag esztendő is, amikor szövet­kezeteinkben nem várt gazdag gabonatermést takarítót* tak be. Sorolhatnám még tovább az eredményeket, * tényeket, amelyek a korszerű nagyüzem! mezőgazdasági termelés előnyeit bizonyítják. Nem akarok ünneprontő lenni, de ezért szeretnék azokról Is szólni, akiket a szövetkezetesítés Időszakában bármilyen formában ts megbántottak, vagyis mellőzték velük szemben az önkéntesség elvét. Rehabilitáljuk őket! Feledtessük el velük\ múlt szomorú tapasztalatait, mert hiszen mindannyian egy közös szocialista társadalomnak vagyunk a tagja), amelyet számunkra még szebbé és gazdagabbá akarunk tenni. Az EFSZ-ek megalapításának 20 évfordulóját méltó­képpen kell megünnepelni. Ezért a huszadik évforduló ünnepségeinek központi előkészítő bizottsága már mun­kához látott. A központi előkészítő bizottság Ing. Tán lanovtt, a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazda­­sági és élelmezésügyi minisztere elnökletével megtár­gyalta a műsortervet, amelynek legkiemelkedőbb ese­ménye az augusztus 30-31-e között Ny lírán sorra ke­rülő IV. Szlovákiai Aratóünnepélv. Április elején egész Szlovákiából értekezleten vettek részt a szövetkezetek alapító és érdemes tagjai Nyitrán. A húszéves évforduló alkalmából számos értekezletre, tudományos szimpóziumra kerül sor, külföld! vendégek részvételével. Az értekezletek célja felmérni a kis ter­melésről való áttérést a szocialista nagyüzemi termelési módra, értékelni a szövetkezeti osztály tevékenységét, és célkitűzéseit, valamint felvázolni a korszerű mező­­gazdaság fejlődésének további lehetőségeit, távlati ter­veit, A központi előkészítő bizottság „meggyőződése szerint az ünnepségek nagy része az egységes löldművesszövet* kezetekben és a Járási maióUrinepélyekkel egybekötve zajlik majd le. Az ünnepi gyűléseken a legjobb szövet­kezeti dolgozókat kitüntetésben és Jutalomban részesí­tik, Az ünnepségsorozat fénypontja minden bizonnyal a nyliral IV. Szlovákiai Aratóünnepély lesz. Ez alkalomból mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást rendeznek, valamint megtartják a mezőgazdasági gépek bemutató­ját is. Ezenkívül gazdag kultúrműsorral Is készülnek az évforduló ünnepségeire. A kétnapos nyitnál aratóünne­pély tehát kellemes szórakozást ígér a látogatóknak, KAJTOR FAL' Március 21-én már másodszor nyer­te el a garamkálnal talajjavító üzem a vállalat és a szakszervezet vándor­zászlaját. Az ünnepségen megjelentek a lévai járási pártbizottság, a területi talaj­javító Igazgatóság, a beruházási vál­lalatok képviselői, a nyitna! igazgató­ság részéről Karaka mérnök Igazgató vezetésével egy küldöttség, valamint az üzem vezetősége és érdemes dol­gozói. A vándorzászló ünnepélyes át­adása után rövid szórakozás kereté­ül <S7A^ón FÖLDMŰVES 1969. április 12. ben a jelenlevők elbeszélgettek az elmúlt évben felmerült termelési problémákról és az Idei tervről ts. Az üzem 40 millió korona‘értékű ter­vet állított fel, amelynek teljesítése minden dolgozó tudását és tettre­­készségét Igénybe veszi. A terv kötelez, a kétszer elnyert vándorzászlő pedig buzdítja az üzem dolgozóit a jó eredmények elérésé­hez, A tavalyi sok szép eredmény közül megemlíthetjük a Perec és a batl víztároló átadását és a mintegy 15 építkezést, amelyet az üzem minden hiányosság nélkül adott át tulajdo­nosainak. —di— A zéténvt szövetkezet agronómu­­sát Bohécs lánost mindenki határozott, komoly és pontos ember­nek ismeri. Egyik délután elbeszél­gettünk a tavasziNnunkálatokkal kap­csolatban. — Agronómüs elvtárs, hogyan ké­szüllek fél n tavaszt munkám? — Szövetkezetünk még a tavaszi munkálatok megkezdése előtt foglal­kozott ezzel a kérdéssel. Abban a tudatban állítottuk össze a tavaszi munkálatok tervét, hogy a többi agro­technikai Intézkedések mellett a ko­rai vetés a bő termés alapja. Ezért pontosan megbeszéltük az egyes munkálatok elvégzésének Időpontját, IDŐBEN .. ÉS SZAKSZERŰEN valamint a vetőmag és más szükséges anyagok bebiztosításának módját. — Hogyan biztosítottak elegendő és jóminőségű vetőmagot? — Szövetkezetünk saját forrásai­ból fedezi a 330 hektár földterületre szükséges 180 mázsa ve ló mag vakut. Csupán a takarmányrépa, cukorrépa, valamint a. dohányroagot biztosítjuk vásárlás útján. Ami a vetőmagvak csírázőképességét illeti, a hivatalos kivizsgálást még a tél folyamán Ille­tékes helyen elvégezték. A vásárolt és cserélt vetőmagvaknál figyelembe vettük az állami normákat és szövet­kezetünk csak a szerződésben feltün­tetett vetőmagfajtákat vette át a fel vásárlóüzemtől. — Mi a helyzet a műtrágya ellátás terén? — Szövetkezetünk Jelenleg olyan mennyiségű műtrágyával rendelkezik, hogy a tavasz) vetéshez szükséges mutrágyaféleségeket az előre kidol­gozott trágyázást terv alapján zökke­nőmentesen, az egyes növényfélék tápanyag szükségletének megfelelően tudja biztosítani. Csupán a nitrogén­trágyáknál mutatkozik mintegy 552 mázsa hiány. Az említeti hiányt ille­tően szövetkezetünk vezetősége meg­tette a szükséges intézkedést és a megállapodás szerint az említett mű­trágyákat a felvásárló üzem a tavaszi vetési munkálatok ideje alatt szállítja majd. Szövetkezetünkben megvan minden Föltétel ahhoz, hogy a tavaszi mun­kálatokat Időben és szakszerűen el­végezhessék, mert a zétényt szövet­kezet a terebesl járásban arról neve­zetes, hogy évek óta mindig jó ered­ményeket ér el a termelésben. Á nagytétényi szövetkezetről Legalább tízszer kopogtattam á Nagycétény! Egységes Földművesszö­vetkezet Irodájának ajtaján, hogy ta­lálkozzam az elnökkel, de csak a ti­zenegyedik esetben sikerült. Ebből Is kitűnik, a szövetkezet munkáját nem az irodából Irányítja, hanem elmegy a helyszínre és ott adja hasznos ta­nácsait a dolgozóknak. Szladecsek fgnác 1963 éta vezeti a szövetkezet gazdálkodását, s fgy hat év távlatából vizsgálhatjuk munkáját. Nem valami szerencsésnek mond­ható pályafutásának kezdete, mivel annakidején filmforgatók keresték fel és1 így a filmhíradó az egész or­szágban tudtára adta a lakosságnak, hogy a uagycétényl szövetkezet Szlo­vákiában egyike a legrosszabbul gaz­dálkodóknak. S ez valóban így Is volt, Szládecsek Ignác azopban igye­kezett bebizonyítani, hogy Nagycé­­tényben Is tudnak jobban gazdálkod­ni. Évről évre Javultak az eredmé­nyek és így a munkabér Is emelke­dett, ami elősegítette a munkafegye­lem megszilárdítását. telenleg 1105 hektár földön 250 sze­mély dolgozik, s nagy részük elége­dett a szövetkezet gazdálkodásával. Természetesen vannak még hiányos­ságok, amit jóakarattal a jövőben ki lehet küszöbölni. Tavaly például azt gondoltam, — mondja az elnök —, hogy addig fo­gom végezni ezt a hivatást, amíg meg nem nyitom a homokbányát. Ezt meg is valósítottuk, s a tervezettnél 200 százalékkal nagyobb bevételt eredmé­nyezett. A napokban pedig betontég- 1« készítésével kezdtek foglalkozni, ami Ismét a szövetkezethez köti Szlá­decsek Ignácot. Jövóre ki tudja mi­lyen úi ötlete támad, ami ismét bá­torítja ma|d munkájában. Tény, hogy szivén viseli a szövetkezet gazdálko­dását. Meg íveli még említeni, hogy a szö­vetkezetben meg találliatjuk a. kor­szerű istállókat is, ahonnan nem hiányzik a meleg víz és a zuhany sem, 1970-re pedig központi fürdő­szoba felépítését tervezik. VARGA JENŐ, Nagycétény Szűrös Imre, Zetény I. sít s SII* £ e'S 8,1 laßt8 215 a 5 •a 5 * äs S g-3 “ % •3 "S a, W Q —i <S « 5? g S "* »S a K “a s "a"s "go '© r* !S lO .-a « b B 5 0 '5 •s sS* t | - a j 5 •8« 111 M w I? S «5 m e «** « * » 8 „ g A3 fc s®«f S 3 t*. 8 -2 M O wijé 'S «3£S

Next

/
Oldalképek
Tartalom