Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-22 / 12. szám
KULTÚRA. irta : Patkó Károly MAGYARÁZATRA SZORULÓ ESEMÉNYEK Az eltelt húsz év alatt a CSEMADOK életében olyan események is történtek, amelyeknek okairól és okozóiról — az akkori viszonyok miatt — a nagy nyilvánosság nem volt kellőképpen tálékoztatva, s ezért eléggé gyakran még ma Is vita tárgyát képezik. Ezek közé a magyarázatra szoruló események közé tartozik: 1. A Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a NEPES feloszlatásának körülményei. 2. Az ifjú Szivek nek a CSISZ Központi Bizottsága Irányítása melletti működése. 3 A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadónak a CSEMADOK kötelékéből való kiválása. 4. A CSEMADOK kerületi bizottságainak megszüntetése. A felsoroláshoz igazodva, tehát először Is arra a gyakran hangoztatott kérdésre válaszolok, hogy „Miért és kinek a parancsára ikerült sor e NEPES feloszlatására?“ Már a bevezetőben hangsülyoztam, hogy a NÉPES feloszlatásával kapcsolatban — az Illetékes pártszervek — sem a CSEMADOK Központi Bizottságának, sem pedig az elnökségnek a véleményét nem kérték kt és nem is voltak hajlandók meghallgatni. Tehát kulturális szövetségünk vezető szervéi nem adták beleegyezésüket a népművészeti egvüttes feloszlatásához. A probléma ott kezdődött, hogy e Központi Bizottságunk túllépte a NÉPES-re előirányzott állami szubvenció kereteit. Ez úgy történt, hogy az együttes műsorára olyan műsorszámokat tűztek a művészeti vezetőink, amelyek megkövetelték a tánccsoport, az énekkar és a zenekar tagjai számának terven felüli gyarapítását, és így a feloszlatás előtti évben kb. 20 személlyel léptük túl az együttes személyi tervét. A létszám emelésének szükségessé- Eét természetesen az együttes művészeti vezetői javasolták. A Központi Bizottságunk elnöksége pedig (szemeiőtt tartva az együttes fejlesztésének szükségességét) megvalósította a javaslatokat gondolva arra. hogy az előző évekhez hasonló módon az év utolsó hónapjaiban kéri majd az állami szubvenció emelését. A tervezett létszám túllépésének természetesen az lett a következménye, hogy október végére a CSEMADOK anyagi bázisa kimerült annyira, hogy november és december hónapra az esedékes béralap sem volt biztosítva az alkalmazottak részére. Magától értetődik, hogy Központi Bizottságunk kérelemmel fordult a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságához, vagyis kétszázezer korona rendkívüli segélyt kért, hogy ezáltal az alkalmazottak kéthavt béralaplát biztosítsa. Mivel az említett központi hivatalnál ellenállásba ütköztünk, kértük SZLKP KB-nak titkárságát . Is. hogy legyen segítségünkre az említett anyagi gondok megoldásában. Elég az hozzá, hogy sok után)árás következtében a szükséges pénzösszeget rendelkezésünkre Is bocsátották. Azalatt az idő alatt azonban még ml az anyagi gondok megoldásával voltunk elfoglalva — tudtunkon kívül — az SZLKP Központi Bizottságának kulturális osztálya kisütötte, hogy: Szlovákiában nincs szükség nemzetiségi, tehát külön magyar, ukrán és szlovák hivatásos népművészeti együttesekre, mert a hivatásos együtteseknek főleg az a küldetésük, hogy külföldön reprezentálják a nemzetek kultúráját. Ezért helyes lesz, ha a Szlovák Népművészeti Együttes, a SEUK — az ukrán és a magyar együttesek feloszlatása után - kibővül magyar és ukrán nemzetiségű tagokkal, s így olvan össz-szlovákiai leltegfi hivatásos népművészeti együttessé válik, amely reprezentálni tudja külföldön Szlovákia nemzetiségeinek kultúráiét. Erről a fantasztikus elképzelésről csak akkor értesflették a CSEMADOK Központi Bizottságát, amikor az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének határozatává vált. De egvben értesítették arról Is, hogy a CSEMADOK következő évi költségvetés-javaslatából a NÉPES-re betervezett állami szubvenció törölve van. A CSEMADOK Központi Bizottsága természetesen tiltakozott ezen intézkedés étién. De minden tiltakozás hiábavalónak bizonyult. S így anyagi eszközök hiányában fájó szívvel széj|el kellett oszlatnia azt az együttest, amit fáradságos munkával létrehozott, s amely rövid Ideig tartó működése alatt a magyar dolgozók kedvencévé vált. A mástik gyakran felvetődő kérdés: „Miért, hogy az „Ifjú Szívek nem a CSEMADOK, hanem a CSISZ irányítása mellett működik? Mint ismeretes az „Ifjú Szívek“ a CSEMADOK Központi Bizottságának kezdeményezése alapján létesült. A Központi Bizottságunk titkársága már a kezdet kezdetén azt a nézetet vallotta, hogy az alakuló együttesnek a CSEMADOK Irányítása alá illik tartozni. Központi Bizottságunk elnöksége, majd az egész Központ) Bizottság pedig arra a következtetésre jutott, hogy helyesebb lesz, ha az együttes a CSISZ Szlovákiai Bizottságához tartozik tekintettel arra, hogy az „If|ú Szívek“ tagságát a közép- és főiskolai tanuló ifjúság képezi, tehát olyan magyar fiatalok, akik nem a CSEMADOK-ban, hanem a CSISZ-ben vannak szervezve. Ez az álláspont lényegében azért is győzedelmeskedhetett, mert az említett időszakban még mindig azzal vádolták a CSEMADOK-ot, hogy elhódítja a magyar fiatalokat a CSISZ- töl, s így központi bizottságunk nem akart új támadási felületet létesíteni. Tehát e kérdés eldöntésében nem egyéni akció, hanem kollektív akarat érvényesült. A harmadik gyakran felvetődő kérdés, hogy „Miért kellett kiválnia a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadónak a CSEMADOK kötelékéből?" Azért, mert a könyvkiadó a CSEMADOK keretein belül önálló gazdasági egységet képezett, s mint olyan a Szlovák Nemzeti Fronton keresztül nem kaphatott állami szubvenciót, tehát ténykedésének rentábilisnak kellett lenni. A kiadást terve azonban abban az időben még korlátozott volt A magyarországi kiadókkal való jövedelmező együttműködés m£g nem bontakozott ki, s ezért ez összes kiadványai kevés példányszámban jelentek meg. Ennek természetes következménye volt, hogv a megjelentetett, illetve a kiadott könyvei drágák voltak. 5—6 koronával drágábbak, mint ugyanazok a könyvek szlovák kiadásban. Központi Bizottságunk ezt az állapotot tárthatatlannak minősítette és több alkalommal indítványozta a kérdés kedvező megoldását. Persze a kérelmek következménye az lett, hogy nem szubvenciót nyújtottak a szlovák és a cseh könyvkiadás jövedelméből, hanem javasolták, hogy a Magvar Könyvkiadó váljon ki a CSEMADÓK- ből, és olvadjon bele a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadóba, s így biztosítják, hogy a magyar könyveik ára sem lesz magasabb, mint a szlovák könyveké. Mivel más megoldási lehetőség ném volt, a Központi Bizottságunk hozzájárult ebhez a megoldáshoz. S igaz az Is. hogy a kiadott magyar könyvek eladási ára ezzel az Intézkedéssel egyidőben csökkent. Tehát ebből a szempontból a megoldás formáié kedvező volt. Később azonban azt tapasztaltuk, bogy a magyar könyvkiadásnak ez a mődja fékezőleg hat a csehszlovákiai magyar Irodalom feilödésére. Miért és ki oszlatta fel a CSEMADOK kerületi bizottságait? Erre az Intézkedésre hazánk területi átszervezésével egyidőben, tehát 1960-ban került sor. Ugyanis az átszervezés következtében a CSEMADOK járási vezetőségeinek. Illetve szervezeteinek szárnia 27-rŐl, 12-re csökkent. Ebből 7 járást vezetőség a nyugat-szlovákiai kerületben, 2 a közép-szlovákiai kerületben. 3 pedtg a kelet-szlovákiai kerületben létezett. Tehát azoknak a tárásoknak a száma, amelyekben CSEMADOK működött, csak eggyel volt több a nyugat-szlovákfat kerület öszszes járásainak számánál. Mivel lényeges kérdésről volt sző, a szervezeti felépítés esetleges módosításának javaslatát megvitatta a CSEMADOK össztitkárl értekezlete, a központi bizottság elnöksége és 1960 március 27-én, Léván kulturális sző vétségünk Központi Bizottsága is. Mindhárom esetben orra a következtetésre Jutottunk, hogy nincs szükség arra, hogy a közép-szlovákiai kerületben működő két járási vezetőség és a kelet-szlovákiai kerületben működő három járási vezetőség felett kerületi bizottság létezzen, mert felesleges közbeeső szervként csak megnehezítené a Központi Bizottság irányító munkáját. S hogy a Központi Bizottságnak nem okoz különösebb nehézséget a tizenkét járási vezetőség közvetlen irányítása. Központi Bizottságunk ezzel kapcsolatos határozata szószerlnt a következő volt: „A fenti megállapításbői kiindulva, alapos mérlegelés után, Központi Bizottságunk úgy határozott, hogy a CSEMADOK kerületi vezetőségeinek működését 1960. április 10- i vei megszünteti. A 12 járási vezető- j ségünk munkáiét a jövőben közvetle- | nül a Központi Bizottság Irányítja.“ Hangsúlyozni akarom, hogy a kerületi vezetőségek megszüntetése nem vezetett a hivatásos funkcionáriusok számának csökkenéséhez annak ellenére, hogy abban az időben több munkatárs kivált a CSEMADOK dolgozóinaik kötelékéből. Ugyanis a Központi Bizottságunk, a kerületi vezetőségek megszüntetésével egyidőben feladatul 1 adta a Központi Titkárság megerősf- . tését .illetve központi népművelési és | központi népművészeti osztály kiépítését úgy, hogy a hatékony központi í irányítás előfeltételét biztosítva le- I gyenek. Tehát a dolgozók létszáma j maradt, csak némi áttolődások tőr- | téritek a Központi Bizottság titkársá- | gának javára. Az említett osztályok felújítását szükségessé tetté az is, hogy a Népművelési Központ magyár osztálya — saját hibáján kívül — nem töltött be olvan szerepet, mint amilyennel a megalakítása idején számoltunk. A hitelesség kedvéért megemlítem még azt ts, hogv az említett szervezett intézkedésekkel egyidőben Központi Bizottságunk úgy határozott, hogy az irányító munka megiavítása céljából, s azért, hogy a művészeti tömegmozgalom fejlődését hatékonyabban irányíthassuk, a központi népművészeti osztály mellett létesíteni kell dramaturgiai, zenei és néptánc-szakbizottságot, a népművelést osztály mellett pedig központi népművelési bizottságot. A járási bizottságokat pedig önállóságuk elmélyítésére serkentette és javasolta, hogy mielőbb létesítsenek minden járást vezetőség mellett népművelési és népművészeti bizottságot, hogy a megnövekedőit járásokban hatékony Irányító munkát végezhessenek. A kerületi vezetőségek megszűntetésével tehát az irányító munkában Is lényeges minőségi változásra számított kulturális szövetségünk Központi Bizottsága. Tdhát egyrészt a területi rendezés, másrészt pedig az irányító munka tökéletesítésére való törekvés volt az indító ok a kerületi vezetőségek megszüntetésekor. Tudatában vagyok annak, hoRV a visszaemlékezéseim alapján készült írásom nem tér ki a CSEMADOK fejlődésének minden mozzanatára. Hanem csak átfogó képet ad kulturális szövetségünk fejlődéséről és egyes kérdések magyarázására szorítkozik. A fejlődés történelmi és részletes értékelését a történészekre hagyom. Ennek ellenére úgy érzem, hogy írásom szolgálja a minimális célt, azt, hogy az ifjúság megismerkedhet a CSEMADOK-kal, meríthet múltbeli tapasztalataiból és okolhat bibéiből. Lányok, figyelem! MEGRENDEZZEK A MEZÖGAZDASÄGBAN DOLGOZÖ MAGYAR LEÁNYOK SZÉPSÉGVERSENYÉT! Lehetőséget nyújtunk a mezőgazdaságban dolgozó leányainknak, hogy a „Miss Szabad földműves 1969" cím birtoklásáért versenyezzenek! A SZÉPSÉGVERSENYRE JELENTKEZHETNEK: — az egységes földművesszövetkezetekbeh, — az állami gazdaságokban, — s egyéb mezőgazdasági szervezetekben dolgozó leányok, — valamint a magyar tannyelvű mezőgazdasági középiskolák leány-tanulói! A jelentkezők korhatára: 17-től 25 évig! ¥ A versenyen résztvevő és jó helyezést elérő leányok értékes Jutalomban részesülnek! t. a „MtSS SZABAD FÖLDMŰVES" jutalma , 1506 korona, 2. helyezett jutóimé......................................... 1000 korona, 3. helyezett jutalma......................................... 500 korona, 4. —10. helyezettek értékes ajándéktárgyakat kapnak. A A jelentkező lapon tüntessék fel: vezeték és kéresztnevüket, születést Időt, lakásuk pontos címét, munkahelyük címét és » munkabeosztásukat, s mellékeljék fényképüket! A jelentkezéseket április 10-ig várjuk a Szabad Földműves szerkesztőségébe, Bratislava, Suvorovova 16. szám alá. Említésre méltó vetélkedő Mintha nyári napsütéses délután lett volna, úgy Indultunk el az érsekújvári járás legnagyobb faluja felé. A vasútállomástól fiatalok sokasága igyekezett a három kilométernyire fekvő faluba. Pillanatokon belül elözönlötték a kultúrház bejáratát. A korszerű kultúrház zsúfolásig megtelt, vagyis sokan voltak kíván csink a Ki mit tud? című műsorra. Valóban élvezetes műsor volt. A szavalatokat énekek és más műsorszámok, Illetve műfajok váltották. Az ifjúság figyelme főleg a tánczene felé irányult. Véleményük szerint sok müsorszám előkelőbb helyezést érdemelt volna. A zsűri azonban másként látta. Kétségtelen azonban, hogy Knllárovits I. — a prózában — méltón került az első helyre. A tánczenekarok vetélkedőjében pedig a tardoskeddi, az udvardi és a köbölkúti együttesek voltak a legjobbak, amelyek persze nemcsak a műsor keretében, hanem az est folyamán is szórakoztatták a vendégeket. Bár a rendezésbe kisebb hibák is becsúsztak, annak ellenére mindenki jól érezte magát, amit az is bizonyít, hogy a jelenlevők többsége csak a reggeli órákban távozott. A tudósításomhoz még azt a megjegyzést fűzöm, hogy az udvardf példát más falvak ifjúsági csoportjai is követhetnek. |EZSÖ GABOR AZ ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN A CSEMADOK farnadi Szervezetének kultűrcsoportja nagy sikerrel mutatta be március elsején Nyírágón a Dalolva szép az élet című esztrádműsorát. A műsort, amit a CSEMADOK megalakulása 20. évfordulójának tiszteletére tanultak be, népdalok, néptáncok és vtdám jelenetek tarkították. A siker, amit a sóik taps is bizonyít, Imre Lászlóné rendezőnetk és a sok tehetséges szereplőnek köszönhető. A farnadiak kezdeményezése példaképül szolgálhat a többi kultúrcsoportoknak is, s remélem a nyírágóiak Is okultak belőle: így a közeljövőben hasonló jellegű műsorral viszonozhatják majd a farnadiak vendégszereplését. Munkájukhoz sok sikert kívánok! Veress Vilmos GERGELY BÁCSI ÉS A CSEMADOK A CSEMADOK járást bizottságának Lenin utca 16. szám alatti székházát meglátogatja egy őszhajú, becsületes munka közepette megöregedett ember. A nyltrat járásban nincs olyan CSEMADOK tag, akt nem ismerné az örökké vidám Kovács Gergely bácsit. Gengety bácsi a Zobor vidékre jellegzetes Zsére községben született a múlt század végén. Élete nem volt tehermentes, gyakorta nehézségek, gondok gyötörték. Harminc esztendőt töltött az erdőgazdaság szolgálatában. Kezdetben, mint nrdőmuokás. később, a felszabadulás után erdőkerülő lett. Ma már nyugdíjas, de szereti ez erdőt. a természetet és hű társát a vadászfegyverét. Érdeklődést köre azonban nem a vadászatnál csúcsosodik kl. Jő nevű méhésznek tartják a községben mindannak ellenére, hogy a több család méh gondozása, idős korára való tekintettel, már nehézséget okoz. Más részről a szőlészetnek ts apostola. Saját szőlőskertjét felesége segítségéve! ápolja. Ott jártunkkor sajnálatát fejezte ki. hogy megszűntek a Szabad Földműves mellékletet. Mint mondotta — Zsérén mindenki sajnálja a met lékleteket, mivet sok érdekes és hasznos dolgot tartalmaztak. A továbbiak folyamán a CSEMADOK fennállásának 20. évfordulójára terelődött a sző. Gergely bácsi elmondot ta, hogy 1940 nyarán lépett a CSEMA DOK-ba és Zsérén részt vett a helyi szervezet megalakításánál. De lássuk, hogyan emlékezik Gergely bácsi a húsz év előtti dolgokra: Ogy történt, hogy Sebők Dezső, akkori járási titkár, gyalogszerré! ment Kolon felé. Megkérdeztem tőle — hová mész Dézső? — azután folytatódott a beszélgetés, majd a CSEMADOK-ra terelődött a sző. így értesültem, hogy megalakulóban van a CSEMADOK. Megkezdtük a tagtoborzást. Eleinte féltek az emberek, mert frissen az emlékezetünkben volt még a kitelepítés és a reszlovaklzálás. Nehezen, de ment, és most láthatjuk, hogy megérte — felezte be rövid összefoglalóját Gergely bácsi. Elmondhatjuk, hogy Gergely bácsi nemcsak a helyi szervezetben tévé kenykedett, hanem bekapcsolódott a lárási bizottság munkájába Is. Több alkalommal beválasztották a -»lé numba és elnökségbe, (elenleg is já rásl bizottsági tag. A CSEMADOK fennállásának 20 év fordulója alkalmából kitüntetésre ja vasolták Gergely bácsit. Azt hiszem méltó helye lesz a kitüntetettek között. MOTESIKY ÁRPÁD
