Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-22 / 12. szám

TERMELÉSI TAPASZTALATOK Éljünk az adott lehetőségekkel A sumperki Járás mezőgazdasági területének legnagyobb része hegyvi­déki körzetbe tartozik. Különösen je­­seníky környékén hűvös és csapadékos az éghajlat. Nagyon rövid a vegetá­ciós idő, és ez nehézséget okoz a gazdálkodásban. A Jeseníky tőszomszédságában levő Béla pod Pradedom-i szövetkezet az egyik legtipikusabb hegyvidéki mező­gazdasági üzem. Az egyesült szövet­kezet 1420 hektár földön gazdálkodik, lyen melléktermelési ág űzésével le­hetséges. Most már csak azt kellett kitalálni, mivel lenne érdemes fog­lalkozni. Talán a véletlen avagy a szövetke­zet szegénysége sietett a vezetők se­gítségére. Ugyanis egyre sürgősebbé vált új istállók építése. Mivel nem akartak még nagyobb adósságba ke­veredni, úgy döntöttek, hogy saját erejükből építik fel az istállókat, méghozzá fából. ÍA környéken sok a A szövetkezet udvarán készítik a vaskonstrukciókat amelyből 720 a szántó. A tagoik szá­ma 270, s ebből 224 az állandó dol­gozó. Az alábbiakban arról szeretnék írni, hogyan lett a járás egyik leg­rosszabb szövetkezetéből a legjobb. Kilenc évvel ezelőtt a legnagyobb baj az volt a szövetkezetben, hogy nem volt elegendő munkaerő, s így a takarmány jelentős része tönkre­ment. Akkoriban olyan rossz volt a kereseti lehetőség, hogy csak néhány idősebb ember tett-vett a közösben. Pfemysl Danié, a szövetkezet elnöke és társai sokat töprengtek, hogyan lehetne elegendő munkaerőt biztosí­tani. Végül is arra az örök igazságra Ivukadtak ki, hogy jobb anyagi félté teleket kell teremteni. Igenám, de hogyan ?l Addig addig okoskodtak, amíg végülis kisütötték, hogy az 6 körülményeik között csakis valami­fa és ez a legolcsóbb építőanyag.) Hozzáláttak hát, és panellszerü fal­részeket készítettek fából és abból szerelték össze az istállót. Amikor az első elkészült, a járási funkcionáriu­soknak is nagyon megtetszett és el­kezdték népszerűsíteni az aránylag olcsó és egészséges istállót. A mező­­gazdasági üzemekből egyre többen látogattak el hozzájuk, és lassanként jöttek a rendelések az újszerű istál­lókra. Mivel juhtenyésztéssel Is fog­lalkoznak, a juhaklot szintén ilyen előre készített elemekből építették fel, ami olyan kitünően sikerült, hogy abból is több mezőgazdasági üzem rendelt. Az istállók és a juhakol híre eljutott a járás határán túl is, és egyre több lett a rendelés. Az ott gyártott elemekből még a tőketere bési járásban is van. Az 500 juhra * Érdemes felette elgondolkodni Az állami természetvédelmi intézmények kísérletei Igazolják, hogy a mezsgyék száraz növényzetének égetése nem emeli a terméshozamot, sőt ellenkezőleg: 50%-kai csökkenti. Elnyomja fejlődésében a hasznos növény­zetet, a gyomnövények szaporodását pedig segíti. Károsan 'hat a talaj szer­kezetére, a szél és a víz erózióját fokozza, ugyanakkor sok hasznos rovar pusztulását is okozza. Ilyenek például a fürkésző darazsak. Illetve 557 faltájuk, amelyek lárvái jobbára az erdő-, mező- és kertgazdaságra káros rovarok elszaporodását jelentékenyen gátolják, ezért nagyon hasznosak. A katicabogarak mintegy 1000 fajtája késő ősszel a lehullott lomb, nvar, tokáréig stb. alá húzódnak s tavasszal jelennek meg ismét. Számos nevük van: bődé, Istenkebogara, Katókat, Mária-bogárkája. A 2, 5, 10, 11, 14, 18 stb. pontú bődé mind hasznos, mert levél- és pajzstetvekből, levélbolhák­ból s atkákból álló eleségük szerzése folytán ragadozó életmódot folytat­nak s ezért igen hasznosak. Kártékony közülük csak a lucernabogár és a lucernaböde. Egyszóval igen sok apróbb, de felette kártékony rovart pusz­títanak. A kártékony rovarok általában legtöbbnyíre a talaj mélyebb rétegében telelnek, ahol a tűz veszélye nem éri őket További kísérletek alkalmával bebizonyosodott az is, hogy az égetéssel károsított gyepen 39—73 %-kal kevesebb zőldanyag nőtt, mint a nem ki­égetett gyepterületen Ez a körülmény nyilván arról tanúskodik, hogy az öreg és száraz fűvek égetésevei kereken 50 %-kal csökken a gyepterüle­teik hozama. Ezen felül a kiégetett területeken megbillen a természetes növénykeveredés Is, mivel jobbára a keményebb rostú növények erősödnek meg — elsősorban a gyomfélék —, míg a gyengébb, finomabb és értéke­sebb füfélék háttérbe szorulnak, illetve megtizedeli őket a tűz. minek kö­vetkeztében például a keresztvirágú gyomnövényeken élősködő rovarfajták az Ily módon kiégelett gazdanövények híján tavasszal kénytelenek az el­pusztított gyomnövények családjába tartozó kultúrnövényeken keresni me­nedéket. illetve élelmet, ahol sokszor jelentékeny kárt okoznak. Hasonló körülmények között a káposztalégy 'is, — mely szintén a keresztvipágúak családjához tartozó gyomnövényeken élősködik — 1949-ben konyhakertek­ben garázdálkodott és ott felmérhetetlen károkat okozott A felsoroltakból tehát kitűnik, hogy a mezsgyék száraz füveinek tavaszi égetése nagyon káros. A hagyományos avar- és bokorégetés nem javft a talajon, sőt ellenkezőleg, jelentékeny kárt okoz. Az említett 50 %-os zöld­­anyagveszteség pedig ma — amikor a takarmányalap biztosításánál nehéz­ségekkel küzdünk — nagyon megfontolandó körülmény. Hasonló károkat okoz ilyen égetés a bokros területeken (csenderesek­ben) Is, mert késlelteti a lombosodást, s így nem nyújtanak megfelelő bú­vóhelyet a madarak fészkeléséhez. Azzal, hogy a madarakat ilyeténképpen hajléktalanokká tesszük, arra kényszerítjük őket, hogy az erdők szélén rakjanak fészket. Hagyjunk fel végre a hagyományos rossz szokással annál Is Inkább, mert a 23/62 Zb. számú rendelet értemében vadászterületeken — gyakor- Irtttog az egész ország területén — száraz lombot, falevelet, gallyat, öreg füvet és száraz bokrot égetéssel eltávolítani tilos! Végül a félreértések elkerülése végett megjegyzendő, hogy a nem kívá­natos avart, száraz bokrot stb. olyan helyen égessük el — utakon, gödrök­ben, nyílt helyen —, ahol ezzel semmiféle kárt, esetleg tűzveszélyt nem okozhatunk. MATISZ GYULA épített istállónak az is előnye, hogy a felépítése mindössze egy hónapig tart. Ezt követően vasszerkezetű gép­es tekarmányszínek készítéséhez lát­táik hozzá. De nincs megállás, és je­lenleg az 50 tagú építőcsoport családi házak építését kezdte el. A három­­szobás lakásokat mellékhelyiségekkel és természetesen garázzsal együtt, 150 ezer koronáért építik fel. De ml köze mindennek a mezőgaz­dasági termeléshez? Elsősorban az, hogy egy egész se­reg fiatal lépett a szövetkezetbe, mi­vel hasonló lett a kereset, mint a környékbeli üzemekben. Amíg tíz év­vel ezelőtt három milliót sem tett kt évente a bevétel, addig a tavalyi rossz időjárás ellenére már közel hét­millió ikorona értékű volt a mezőgaz­dasági nyerstermclés. A mellékterme­lésből még többet, 8 millió hétszáz­ezer koronát forgalmaztak. A közel kilenc millió koronának több mint a húsz százaléka tiszta jövedelem. — Sokan azt hinnék, hogy ezt a szép jövedelmet igyekeznek teljes egészében szétosztani a tagság kö­zött. Nem, ezt nem teszik. Jelentős részét beruházzák, kulturális és szo­ciális célokra használják fel. Az előző években a tehénállomány feltöltése volt a fő feladatuk. Jelen­leg 316 fejőstehenük van. A gépesí­tésre nagy gondot fordítanak. A leg­korszerűbb gépeket külföldről vásá­rolják. Mivel a falu köze) nyolc kilo­méterre elnyúlik, az a tervük, hogy a vezető funkcionáriusoknak autót Fapanellból készült növendék-istálló vesznek. Már Jelenleg Is van személy­­kocsija az elnöknek, és a mellékter­melés irányítójának. Legközelebb Ka­rola Pavel, a zootechnikus kap autót, mivel a gazdasági udvarok messze vannak egymástól. A közelmúltban felépítettek egy korszerű műhelyt ts, ahol még a generáljavítást is a mű­hely dolgozói végzik el. Jelenleg a régi, ikastélyszerű épületet korszerű­sítik. Mivel a környék kirándulóhely, már megkezdték egy vendéglátó épí­tését, amely mellett autószervizt és egyéb szolgáltatások házát Is terve­zik. Mind a két gazdasági telepen szociális helyiségeket építettek. Van egy üzemi konyhájuk, ahol 100— 120-an étkeznek naponta. A kiadós fő étel mindössze 5 koronába kerül, és így legtöbben vasárnap is ott kosz­tolnak. Tavaly a kulturális alapra 280 ezer koronát adtak. A múlt évben 54-en voltak a tagok közül külföldi tanulmányutakon. Az alacsony nyug­díjat élvezőknek 300 ezer koronát jut­tatnak évente, vagyis 550 koronára egészítik ki a nyugdíjat. A falu Pfemysl Danii elnök és Karóra Pavel egy látogatóval a juhakol előtt. Nagyobb gondot fordítsunk a vemhes tehenek előkészítésére A borjú vemhesség alatti növekedé­sét az anyaállat takarmányozása nagymértékben befolyásolja. A vem­hesség ideje alatt a tehenek anyag­cseréje éléntkebb, tehát fokozottabb mértékben kell ez állat takarmányo­zásával törődnünk. A gyenge takar­mányozás káros lehet a magzat fejlő­désére. Ugyanakkor a túletetés is za­vart okozhat. Ennek következménye­képpen gyakoribb a nehéz ellés, a magzatburok visszatartása és egyéb zavarok. A tehenet a várható ellés előtt 60 nappal el kell apasztani. A tehenet úgy apasszuk el, hogy hirtelen elvon­juk az abrakot, a nedvdús takarmá­nyokat pedig 3—4 nap alatt. Ugyan­akkor a fejősek számát is csökkent­jük. A napi háromszori fajés helyett kétszer, majd egyszer fejünk. Később már csak kétnaponként, míg ez állat teljesen el nem apaszt. A nehezen el­apadó teheneknek szükség esetén csak szénát és ivóvizet adjunk. Vi­gyázzunk azonban arra, hogy a nedv­dús takarmányok elvonása és az ivó­víz csökkentése emésztést zavarokat ne okozzon. A tehenek szárazna állí­tását kb. egy hét alatt fejezzük be. Ha a tehén már elaj»adt, fokozato­san térjünk rá a bőséges takarmá­nyozásra. Etessünk naponta 6—8 kg jó minőségű pillangós szénát, 20 kg árpát vagy silótakarmányt és ezen­kívül 4—6 kg abrakot fs. A sovány tehenek többet, a jó kondícióban le­vők kevesebbet kapjanak az abrakból. Az előkészítés időtartamát tehenen­ként kell megállapítani. Nem szabad a tehenet az előző évi legmagasabb napi tejtermelése alap­ján abrakolni. A felesleges abrakete­tés ellésl nehézségeket, tőgy-gyulla­dást, magzatburok visszatartást, a jól tejelő teheneknél pedig ellésl bénu­lást is okozhat. A vemhes teheneiknél nagyon vi­gyázzunk arra. hogy romlott, pené­szes, dohos vagy fagyott takarmányo­kat ne etessünk, túl hideg vizet ne Itassunk, mert konal ellést, elvetélést idézhetünk elő. Az újszülött borjú csontozatának felépítéséhez különböző ásványi sók­ra, a gyors fejődéshez pedig vita­minokra van szüksége, elsősorban az anyai szervezetnek. A szárazonálló tehenek takarmányadagját ezért úgy állítsuk össze, hogy az változatos legyen. Etessünk állatainkkal jő mi­nőségű szénát, főleg pillangósokat, sok takarmányrépát vagy silót. Ha ezekben a takarmányokban nem kap­ja meg a tehén a szükséges ásványi sókat és vitaminokat, akkor az állat­orvos véleményét kérjük ki és vásá­roljunk vitaminpótló készítményeket. Erre azonban csak igen ritka esetek­ben kerül sor. Az ellés előtt 6—8 nappal a bőséges takarmányozást szüntessük meg. A te­henektől vonjuk meg az abrakot, csökkentsük a széna és a silóanyagot. Vigyázzunk arra, hogy a tehenek bél­­sána ne sűrűsödjön be, amit a lédűs takarmányok adagjának emelésével kiküszöbölhetünk. Fontos téli Időben is a tehenek rendszeres jártatása, ami élénkíti az életfolyamatot, jobb lesz az emésztés és könnyebb lesz az ellés. Ugyanak­kor az anyaállat fokozott tisztogatá­sáról se feledkezzün - meg. Lász j László, tudományos kutató sportéletének a finanszírozása Is tel­jesen a szövetkezet gondja. Sokat foglalkoztunk az utóbbi idő­ben a hegyvidéki és hegyaljai szövet­kezetek életével. Állami alapokból szintén jelentős segítséget kapnak a nehéz körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek. Énnek elle­nére sokhelyütt nagyon lassú ütemű a fejlődés és egyre komolyabb gond­dá válik a munkaerő kérdése, mivel alacsony a kereseti lehetőség. Az észak-morvaországi szövetkezetei ép­pen azért mutattuk be, hogy nálunk Is keressenek az EFSZ-ekben hasonló megoldásokat, vagyis többet törődje­nek a melléktermelési üzemek fej­lesztésével. Különösen a hegyvidéki körzetekben sok a lehetőség, csak él­ni kell velük. TÖTH DEZSŐ Dohány nikotin nélkül Az indiánok századokkal ezelőtt úgy álltak öntudatlanul bosszút fehér elnyomóikon, hogy cserébe az alko­holért, a vérbajért és egyéb néppusz­tító betegségért, megismertették őket a dohányzás szenvedélyével. Azóta füstöl az egész világ, és mint a leg­újabb kutatások kimutatják, mérgezi magát a nikotinnal. Minden dohányos álma az ártalmatlan cigaretta. Több kutatóintézetben folyt ilyen irányú kísérletezés, de eddig nikotinmentes dohányt előállítani nem tudtak. Né­hány hónappal ezelőtt azonban be­járta a világsajtót a hír, bogy egy kölni kertésznek sikerült nikotin­mentes dohányt termesztenie. Ez a kertész, Franz Kreft, idős ember: 78 éves. Már hosszú évek óta abbahagy­ta foglalkozásét, és egy kölni szociá­lis otthon lakója. Itt kereste fel ót egy svájci újságíró, és elbeszélgetett vele felfedezéséről. — Azzal kezdődött, hogy tízéves karomban, amikor titokban rágyúj­tottam életem első cigarettájára, rosz­­szul lettem tőle. Később megtudtam, hogy ezt a nikotin okozta. Ettől kezd­ve, bár dohányos lettem, minden egyes cigaretta elszívása közben fog­lalkoztatott a gondolat, milyen jő is lenne olyan dohányt termelni, amely­ből ez a veszedelmes méreg hiányzik. Már régen abbahagytam a kertészke­dést, és az aggok házának lakója lettem, amikor olvastam ez egyik újságban, hogy bolgár kertészek ni­kotinban szegény dohányt termesztet­tek, mégpedig úgy, bogy paradicsom­gyökerekbe oltottak dohányt. A dolog rendkívül érdekelt, és itt, az aggok házában kezdtem kísérletezni, a többi öreg állandó gúnyolódása közepette. A kísérleti telepem ugyanis az ablak­deszka volt. Oda helyeztem el a vi­rágcserepeket, benne a paradicsom­­gyökérbe oltott dohánnyal. És a kí­sérlet sikerült: elvittem a kifejlett dohányleveleket a kutatóintézetbe, s ott megállapították, hogy azok mindössze 0,1 ezrelék nikotint tartal­maznak, a cigarettához használt do­hány 1—1,8 ezrelék nikotin-tartalmá­val szemben. Ez az eredmény azonban még nem elégített ki. Most már egy répafajta gyökerébe oltottam dohányt, és így sikerült teljesen nikotinmentes változatot termelnem. Azt hiszem, en­nek a világ össze dohányosai örülni lógnak — mondta büszkén Franz Kreft, akit az elért siker valósággal megfiatalított. A cigarettagyárosok viszont fenn­tartással fogadják a nikotinmentes dohány hírét. Attól félnek, hogy a méregtelenített dohányból készült cigaretta nem elégíti ki majd a dohá­nyosokat. Franz Kreft is tart ettől, ezért tovább folytatja kísérleteit, és reméli, hogy az általa termelt dohány ugyanolyan élvezetet fog nyújtani, mint a nikotintartalmú. Egyetlen fé­lelme az öregúrnak, hogy utoléri majd a feltalálók végzete, és felfede­zését kisajátítják mások, akiknek bi­zonyéra nagyobb lehetőségek állnak rendelkezésére, mint az aggok házé­nak ablakpárkányai és virágcserepei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom