Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-22 / 12. szám

A vörös vándorzászló úgymond állandó otthonra talált a kissallői szövetkezetben, pedig sokan szerették volna elhódítani tőlük.

Képünk Molnár Jánost a zászló átvételekor mutatja. (hal)

A PARASZTSZÖVETSÉG lévai járási konferenciáján elhangzott beszámolóban Milan Smolika mérnök többek közt méltatta a kissallói szövetkezet kimagasló eredményeit, majd a vitában szóba került az is, hogy a kissallói és a hölvényl szövetkezet rövidesen egy gazdasági egységgé kovácsolódik. Ennek következtében a két szövetkezet egy képviselőt jelölt a járási bizottságba.

De hogyan került szóba az egyesítés? Aki valamennyire Ismeri a két szövetkezet múltját és jelenét, jól tudja, hogy MOLNÁR JÁNOS, a kissallói szövetkezet sokéves tapasztalattal rendelkező elnöke, pár évvel ezelőtt vállalta a hölvényi szövetkezet irányítását is. Ugyanis már abban az időben sürgették a két szomszédos gazdaság összeházasítását, de Molnár elnök abban az időben még nem egyezhetett bele, mert Hölvényben nem voltak kedvezőek az ökonómiai feltételek. Inkább vállalta, hogy

__________________ SZÖVETSÉGI SZEMLE ___________

A „házasságból" szülessen

néhány esztendőt igénylő okszerű szervező munkával kedvező feltételeket teremt, s aztán sor kerülhet az egyesítésre.

Hogyan is egyezhetett volna bele a hamarább! egyésítésbe. hiszen a Ihölvényi szövetkezet 1966-ban búzából 16, árpából pedig 12,6 mázsával alacsonyabb hozamot ért el, mint a kissallói. Az arány a kővetkező esztendőben már jobb volt. Búzából 14,4, árpából pedig 4,5 mázsával értek el kevesebbet hektáronként Hőlvényben, mint Ktssallóban.

A7. ELNÖK SZÁMÍTÁSAI beváltak. A múlt esztendőben Hölvény szorosan felsorakozott partnere mögé, s így a két szövetkezet évzáró közgyűlése után, március 8-án sor kerülhetett a házasságra. Eltérés még mindig volt és van a két gazdaság között. De az alaposan átgondolt tervezés, a hozzáértéssel párosuló szervezés és annak tartozéka az ellenőrzés, meghozta a gyümölcsöt.

Persze minden házasságban van bizonyos kezdeti időszak. Így van ez az egyesített kissallói szövetkezettel is. De el kell ismernünk, hogy alaposan indokolt merész tervekkel léptek frigyre. Búzából például 44, árpából 43, szemeskukoricából pedig 45 má■zsát terveztek hektáronként. Hasonló célt tűztek ki a takermánytermesztésben is.

De vajon indokolt-e Molnár elvtárs magabiztossága? Az eddigi tapasztalatok nem adnak okot a kételkedésre. Tán úgy jellemezhetnénk a legjobban, hogy ő a tettek embere, aki azt a nézetet vallja, hogy nem kizárólagosan a talajviszonyoktól függnek a végeredmények, hanem inkább attól, hogyan használják ki az adott lehetőségeket. S ez minden egyes mezőgazdasági üzemre egyformán érvényes.

A szavak súlyát végtelenül komolyan kell vennünk, mert olyan emberrel állunk szemben, aki 1950 óta elnöke, kormányosa a kissallói szövetkezetnek! Kortársat közül kevesen dicsekedhetnek hasonló pályafutással. De becsületére legyen mondva, az agronómusi teendőket Is hosszú Ideig végezte.

SOKAN CSODÁLTÁK őt, hogyan bírja erővel, Idegekkel. Akik ismerik, azt is tudják, hogy a hivatásával kapcsolatos teendőkön kívül arra is telt idejéből és erejéből, hogy Ipolyságon kitűnő eredménnyel elvégezze a mezőgazdasági műszaki középiskolát., S ez még nem minden. Kedveli a^ igényes mezőgazdasági szakirodalmat. Figyelemmel kíséri az újdonságokat, s amit hasznosnak talál, javasolja a

tagságnak, (hogy próbálják ki és Indokolt esetben vezessék be.

Évekkel ezelőtt nyár elején keresztüMkasul járkáltam vele a kissallói határt, javasoltam adja át az agronómusi teendőket másnak. Mosolygott, s csöndesen megjegyezte, hogy Inkább az elnöki tisztséget ruházná valakire. Azóta persze a kérdés megoldódott, de egy pillanatra sem mulasztja el, hogy betekintést nyerjen a növénytermesztés benkelbe.

Az egyesítő gyűlésen beszélt például erről, hogy Idén ez ezer hektáron felüli szövetkezetben 650 vagon Istái lótrágyát, 50 vagon kom posztot, és 55--60 vagon műtrágyát használnak fel, hogy teljesíthessék e tervben előirányzott termelési pénzügyi feladatokat.

Kétségtelen, hogy az állattenyésztés hasznossága mindig a növénytermesztés színvonalától* függ. így van ez az egyesített szövetkezetben Is. Kezdetben persze mindennel foglalkoznak. Termelnek húst. tejet, tojást, gyapjút stb. Majdnem 30 vagon hús eladását tervezik és 900 ézer litér tejet értékesítenek. Hektáronként közel 900 litert 1

Minden igyekezetük a saját taikarmányalap és a trágyakészftésbéz szükséges szalmamennyiség kitermelésére irányul. Azt akarják elérni, hogy mind a terlmés, mind pedig a szemes takarmányokból kellő tartalék is maradjon. Egyszóval, úgy vezetni a gazdálkodást, hogy necsaik a tervezett hozamokat, hanem többet elérhessenek. Az elnök megjegyezte, hogy a kissallói szövetkezet már ré gebben túlszárnyalta a 3000 literes fejési átlagot, de most a kezdésnél nem srófolhatták túl magasra a tervet, ezért erre az évre tehenenként 2867 literes tejbasznossággial számolnak, s természetesen így sem mondanak le a magasabb eredményről.

A CÉLKITŰZÉSEK végeredményben a pénzügyi mérleg alakulásában csúcsosodnak ki. De mielőtt az egyesített szövetkezet ez évi pénzügyi tervéről beszélnék, hadd mondtam el, hogy a nagyobb területű, illetve a talaj minőségére nézve kedvezőbb feltételekkel rendelkező hölvényi szövetkezet 1967-ben 3 millió 734 ezer koronával alacsonyabb jövedelmet ért el, mint a kissallói. A két szövetkezet jövedelmié tehát 14 millió 406 ezer korona volt. A kedvező (1968-as) esztendőben pedig 16 millió 054 ezer koronás jövedelmet értek el. Természetesen Ismét a kissallőtak voltak a jobbak.

Idén, ar. egyesített gazdaság 15 millió. 840 ezer koronás jövedelmet Irányzott elő, számolva bizonyos tartalékokkal. A tervezett nyerstermelési érték pedig meghaladja a tizennyolc' milliót, hektáronként 17 ezer koronát.

Az. anyagi és a vele kapcsolatos költségekre nem kevesebb mint 7 millió 858 ezer koronát terveztek. Hogy csak a leglényegesebb tételeket említsem: vetőmagvasárlásra 387 ezer, ipari trágyaszerekre 725 ezer, építőanyagokra 750 ezer, speciális takarmányokra 3 millió 57 ezer, üzemanyagokra 664 ezer, leírásokra 730 ezer, termelési eredetű költségeikre 280 ezer stb. koronát Irányoztak elő.

Ilyen magasan lntenzlftkált gazdaságban természetesen kiadásokkal ts számolni kell. Sohasem szabad takarékoskodni olyan tételekkel, amelyek megfelelő hozzáértéssel behozzák a befektetés többszörösét.

A MUNKAEGYSÉGEKRE 4 millió 696 ezer, prémiumokra pedig 1 millió 150 ezer koronát Irányozták elő. A munkaegység értékét pénzben 30, természetbeniben pedig 7,30 koronában szabták meg.

Meg kell még említenem, hogy egy Ilyen kiválóan gazdálkodó, magas termelési és pénzügyi eredményeket elérő szövetkezet, mint a kissallói, nem rendelkezik méltó kultúrházzal. Természetesen ez már szóba került. Ügy döntöttek, hogy az egyesítés után a nemzett bizottsággal való együttműködésben felépítik a környék legkorszerűbb reprezentatív épületét, s odahelyezik majd a szövetkezet Irodáját is.

Az egyesített gazdaság, — melynek dolgozói egyben a Farasztszövetség tagjai, — mintegy íél millió koronát fordít az említett épületre, hogy a szövetség alapszervezetének tagsága, leginkább a téli, nyugalmi időszakban, a társadalmi tevékenység terén is hasonló kitűnő munkát fejthessen ki, akárcsak a földeken.

Kétségtelen, hogy ezek az emberek megérdemlik a róluk történő Ilyen Irányú gondoskodást is. Hiszen a szövetség alapszervezetének a termelésen kívül emberi természetű küldetése is van. Köztudott, hogy az egyesített gazdaságban sok nő, számos fiatal dolgozik. Az alapszervezet vezetőségének ezeknek a problémáival külön kell majd foglalkoznia, amint erről a szövetség programja is megemlékezik. Különben a nőik megbecsülésének, munkájuk elismerésének

fényes bizonyítéka voll március 8-án, amikor a gyűlésen Molnár alvtárs 207 nőnek átadta a szövetkezet ajándékát.

Végtére Is árrá kell törekedni, hogy az egyesített szövetkezetben a szövetség alapszervezetének közreműködésével számos olyan 'kitűnő szakembér nőjjőn fel, mint Molnár János és mások, akiket itt név szerint nem említettem.

SZÍVBŐL Kívánom! hogy a hosszú „Jegybejárás“ után a házasság nagyon boldog legyen.

HOKSZA ISTVÁN

Felkészültek

l.nsnncon, a járási termelési igazgatóságon Ladislay Jánoíík igazgató értékelte ez előkészítő bizottság munkáját ás a járási konferencia előkészületeit. A beszélgetésből kiderült, hogy a járásban 51 szövetkezet lépett a Parasztszövetségbe, ás jelenleg 4380 tagot tartanak számon.

A járásban közel tíz ezer egyénileg gazdálkodó földműves él, ezért érthetően Igyekeznek elősegíteni es egyénileg gazdálkodók társulatainak megalakítását. Március elején 11 társulat tevákenykedett. Lényegében olyan községekről és a falvaktél t# vnlt eső településekről van szó, ahnl nincsenek feltételek a szövetkezeti gazdálkodásra.

A Parasztszövetség társadalmi tevékenységet illetően a termelési igazga lóság vezetője főleg a dolgozókról való gondoskodást, a munkakörnyezet megjavítását és az üdültetések igazságos intézését emelté ki. Fontos feladatnak tartják a dolgozók Szociális és egészségügyi szükségleteiről való gondoskodást is.

A nagykürtös! járás termelési Igazgatóságán Nosko mérnök arról tájékoztatott, hogy az 57 szövetkezetben több mint 8800 taggal megalakult az alapszervezet. Az egyénileg gazdálkodók társulatának 272 tagja van.

Az előkészítő bizottság itt is példás munkát végzett. Jól felkészültek a járási konferenciára, amit március végén szeretnének megtartani, hogy a Parasztszövetség járási bizottsága minél előbb megoldhassa as új járás problémáit.

A nagykürtösi járásban mind a gazdasági-érdekvédelmi, mind a társadalmi tevékenység terén nagyon sok a tennivaló. Reméljük, hogy a járási bizottságba olyan személyek kerülnek, akik szívügyüknek tekintik a járás mezőgazdasági problémáinak megoldását és a termelés további fejlesztését, —kp—

B^Bárclus második fele a Parasztszövetség szempontjából előreláthatólag mozgalmasnak ígérkezik. A jelzett Időben mintegy 12—14 járásban megtartják a konferenciát és megalakítják a Járási bizottságot. Érdemes megemlíteni, hogy az előkészület a nyugat- és a iközép-szlováktal kerületben valahogy egyenlő. így előreláthatóan március végéig a járási bizottságoknak 70 százalékát hozzák födél alá.

Föltehetnénk a kérdést, hogy a jelenlegi ütem megfelel-e a követelményeknek. Erről bizonyosan vitatkozhatnánk. De meg kell mondanunk, hogy a szövetség központi szerve ebben a kérdésben szigorúan az önkéntesség elvét vallja.

Az előkészítő bizottságok tagjai azonban a gyakorlati életben az alapszervezetek és a járási bizottságok megalakításánál számos problémával találják magukat szemben. Az emberek érthetően kérdésekkel, Javaslatokkal fordulnak hozzájuk.

Sokaik előtt még mindig tisztázatlan a szövetség járást bizottsága és az államhatalmi szerv együttműködésének régebben Jelzett formája. Lényegében hasonló kérdéseket tesznek fel a járási előkészítő bizottságok tagjai Nagykürtösön, Dől. Rubinban, Rozsnyón, Komáromban és másutt. S ugyanezeket kérdezik tőlük az alapszervezetek tagjai is. A kérdésekre érthetően választ kell adniuk és a válaszoknak meggyőzően kell elhangzaniuk, máskülönben nem nyerhetnék meg a földműveseket.

Mint ismeretes, a járási bizottságok megalakítása körüli problémák egyike az volt, hogy megoldja a járási államhatalmi és az önigazgatási szerv — a termelési igazgatóság vagy a járási mezőgazdasági társulás — és a szövetség egymáshoz fűződő viszonyát.

Végeredményben éppen ennek a rendezésére bocsájtották ki a 402-es számú kormányrendeletet múlt év november 11-én. A rendelkezés értelmében a járásokban továbbra ts marad a mezőgazdaság irányításának eddigi rendszere. Ezzel összefüggésben szóba került az ts, hogy végre érvényre juttassuk az Irányítás demokratikus módszereit s éppen ezzel kapcsolatosan kerülhetett szóba a Parasztszövetség küldetése.

A mezőgazdaság irányítása rendszerének beindítása és ezzel kapcsolatosan a szövetség befolyásának érvényrejuttatása érdekében mind társadalmi, mind gazdasági téren egyezmény történt a Mezőgazdasági- és Élelmezési Minisztérium, valamint a Parasztszövetség Központi Bizottsága közt. Ezt az egyezményt január 15-én J. Janovtc mérnök, a mezőgazdasági- és élelmezést miniszter jelenlétében kötöttük meg az 1909-es évre. Ez után már sor kerülhetett arra, hogy járási szinten találkozzanak az állam és a szövetség érdekei, vagyis hogy egybehangolhass u'' a szövetség jár >i szerveinek és a mezőgazdasági

4 SZAQ AD FÖLDMŰVES

1969. március 22.

társulások, termelési Igazgatóságok tevékenységét, közös választott szervben, s együttes végrehajtó apparátussal.

Az egyezmény értelmében a Parasztszövetség Központi Bizottsága az alábbi tanácsokkal szolgált a járási előkészítő bizottságoknak:

A hogy az előkészítő bizottságok a jelölésnél vegyék tekín.tetbe és számoljanak a mezőgazdasági társulások, termelést Igazgatóságok azon képviselőivel, akiket a szövetkezetekből választottak az elnökségbe, továbbá azokkal a jelöltekkel, akiket a szövetkezetek vagy ez egyénileg gazdálkodók társulatai javasoltak;

A« r r •

járási

előkészítőbizottságok

problémái

X javasoltuk, hogy a Farasztszövetség elnöki funkciójára a mezőgazdasági társulás elnökét jelöljék;

a járási mezőgazdasági társulás elnökségének más tagjait továbbra is jelöljék a társulás elnökségébe, a módosított alapszabályzat idevágó pontját értelmében. Ugyanis a társulások alapszabályzata 16. bekezdése 44. pontja szerint erre mód nyílik;

A hasonló megoldást kell keresni a bizottságok megalakítására, melyeknek működési köre a társulás és a szövetség közös érdekében módosulhat;

A az együttműködésre való tekintettel a szövetség járási bizottsága az átmeneti Időszakra nem létesít saját végrehajtó apparátust, hanem a szövetség feladatkörét ts a társulás, a termelési Igazgatóság dolgozói végzik. A közös végrehajtó apparátuson belül a társadalmi természetű ügyek intézésére külön részleget kell létesíteni, egy-egy járás szükséglete szerint. A gazdasági tevékenységgel pedig a dolgozók másik hányada foglalkozik. így jön létre tulajdonképpen a társadalmi és a gazdasági kamara;

A a termelési igazgatóság és a Járási mezőgazdaság) társulás apparátusa tevékenységének egybehangolása érdekében tanácsos, hogy a szövetség járási titkárai funkciójára a társulás igazgatóját vagy más vezető dolgozóját Jelöljék. Az, érdekeltek ugyanis már nincsenek munkaviszonyban az Illetékes minisztériummal.

Ez a kapcsolódás — közös együttműködés — természetesen a Ihelyzet további demokratizálódását eredményezi s meg kell mondanunk, hogy a szövetség befolysa a társadalmi és a gazdasági kamarában egyformán érvényesül úgy, ahogyan azt a

szövetség alapszabályzata leszögezi és a nyitral konferencia jóváhagyta. A feladatoknak maradéktalan teljesítése, melyeket egyrészt a szövetkezetek VII. kongreszusa, másrészt a öyítra! konferencia elénk tűzött, elsősorban is a járási bizottságok Bktivitásától, tagjainak készségétől függ majd. A feltételek adva vannak. Kérdés, hogy ki hogyan áll a dolgokhoz.

Számos problémát felvetettek a tagdíjak fizetésével kapcsolatban. A Panasztszövetség központi bizottsága a helyzet alapos elemzése után úgy határozott, hogy a tagdíjaikat a szövetkezetek nyersjövedelmének 0,25 százalékban szabja meg. Ennek az összegnek a nagyobbik része a járási bizottságok, kisebbik fele pedig a központi bizottság rendelkezésére áll majd. így alapjában véve nem kerülhet sor magasabb tagdíj fizetésére, mint eddig a társulási tagdíj volt.

Az egyénileg gazdálkodó földművesek két hektár földterületig 40, s minden további hektár után 10 koronát fizetnek tagdíjként. Ha azxmban a helyt társulatok tagjaivá válnak, a járási mezőgazdasági társulásoknak, mint a Szlovák Mezőgazdasági- és Élelmezési Minisztérium irányelvtervezete javasolja, az egyéniek társulatai tagdíjat fizetnek majd a járási társulásoknak is. A tagdíjak felhasználásának módjáról — járási és központi szinten — külön alapelveket léptetünk érvénybe.

A kérdéscsoport további részét az egyénileg gazdálkodókról történő gondoskodás képezi, ami eddig a Járási és az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozott. A következő Időszakban az egyénileg gazdálkodók ügyelt a járást mezőgazdasági társulások és a termelési igazgatóságok intézik.

Egyetértünk a társulások és a termelési Igazgatóságok dolgozóinak megjegyzéseivel, valamint a lárásl előkészítő bizottságok tagjaival abban, hogy nem lehet elegendő az egyénileg gazdálkodók Ügyeinek átruházása és a járási mezőgazdasági osztályokon ezekkel a kérdésekkel foglalkozó néhány személy átadása, hanem szükséges a költségvetési tételek átruházása Is. Köztudott az Is, hogy az egyénileg gazdálkodók ügyeivel nem kizárólagosan és nemcsak a mezőgazdasági, hanem más osztályok is foglalkoztak járásainkban. S mondjuk meg őszintén, hasonló a helyzet helyi viszonylatokban is.

Többen kérdéssel fordultak hozzánk az új mezőgazdaság! szövetkezeti törvény kiadásával kapcsolatosan. Türelmetlenül várják, mikor kerül kibocsátásra. Tudjuk, hogy szükség van rá, mert az 1959-ben kiadott törvény rég idejét múlta és fékezóje a további fejlődésnek.

Elmondhatjuk, hogy a törvényjavaslatot már elkészítették, s a közeli napokban lesz megvitatva a Parasztszövetséig központi szervében. Ezután kerül aprólékos feldolgozásra, s az Illetékes törvényhozó testület elé terjesztjük jóváhagyás céljából.

JUDr. MICHAL OURDIAK, a SZÉP KB dolgozója

nagy eredmény!