Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-01 / 9. szám
K U L T Ü R A 1 ALLAH! miau! . Air MONDTAD, E6ßR ÓCSKA AKOL ÉS KE! NAP Al ATT AZ ÖLÜNKRE HULL, \ WD HÁGÁD A H/RT \ A SZULTÁN ELE. ÚGY RONTOTTAK KI A VARBÓL, M/NT A V/HAR! SZÁZ LOVAS EZEN EMBEREMET KONCOIT FEli ___ Y TÁZOM! \ JÖN A T$L. | KATONÁIM ERESEN 1 NEM NARCClMAK!s,f}i VIDD TE A BŐRÖDET A VÁSÁRRÁ! ROGY ÁLLJÁK SZULTÁN GYÁVÁN VA6YT0KÍ AZ OSTROMOT TOL YTA TJÜK, NEM TŰRÖK "ELLENTMONDÁST! A CSEHADOK irta Pathö Károly A közelmúltban mutatta ha a komáromi Magyar Területi Színház Oscar Wilde „Hazudj igazat“ című vígjátékát. Az együttes kíválá teljesítménnyel lepte meg a közönséget, Heke Sándor rendező koncepciőja méltán aratott sikert. Felvételünkön a* előadás egyik jelenete. A CSEMADOK alapszervezetei a dunaszerdahelyL- járásban is lelkesen készülnek kulturális szövetségünk megalakulása 20. évfordulójának megünneplésére. Számvetést végeznek a j sok éves munkásságukról és tisztelettel adóznak azoknak az alapító ta goknak, akik mint a csehszlovákiai magyar kultúra élharcosai — sokszor mostoha körülmények között is — élharcosai, művelői és terjesztői voltak a szocialista tartalmú magyar kultúrának. A duneszerdahelyl járás azok közé a járások közé tartozik, ahova hamar j eljutott 1949 márciusának szele, és I ahol rövid időn helül minden község- J ben megalakult a CSEMADOK helyi szervezete, s ahol kisebb nagyobb sikerrel ma is minden alapszervezet működik. járásunk magyarsága a négy évi kényszerhallgatás után valóban örömmel fogadta a CSEMADOK megalakulását és a kulturális szövetségünk köré tömörülve teljes erővel bekapcsolódott a szocialista építő munkába, j Vagyis pártunk hívó szavára, a CSE| MADOK felvilágosító munkájának se; gitségével, járásunk magyar nemzetiségű földművesei elsőkként értették meg az idők szavát, elsőkként tömörültek az egységes földművesszövetkezetekbe és a gazdaságfejlesztési országos versenyben a legjobb eredményeket érték el. A szövetkezetek megalakulása idején a járásunkban is sok bírálat érte a CSKMADOK-ot. Sokan tették fel a kérdést: „Mi köze van a CSEMADOK- nak a szövetkezetek szervezéséhez?“ Az idő azonban bebizonyította, hogy a CSEMADOK helyesen cselekedett, vagyis, hogy a szövetkezetek szervezésével is a magyarság boldogulását segítette elő. Ma, a kulturális szövetségünk meg alakulásának 20. évfordulójának évében örömmel konstatálhatjuk, hogy nem hangzott el hiába járásunkban sem a többezer ismeretterjesztő elő adás és nem volt hiábavaló a sok ezer kultúrmunkás — színjátszók, néptáncosok és énekesek — fáradságos munkája. Büszkék vagyunk arra is, hogy a tárásunk községeiben működő közéle ti tényezők közül sokan — EFSZ elnökök és más szakemberek, HNR funkcionáriusok stb. — a CSEMADOK kötelékében kezdték és onnan nőttek ki megbecsült szakemberekké s közéleti személyiségekké. Tehát járásunkban van miről beszélni és mivel büsz kélkedni a CSEMADOK megalakulásának. 20. évfordulója alkalmából. járási vezetőségünk gazdag műsorral készül a 20. évforduló megünnep lésére: ünnepi gyűlések, kulturális megmozdulások, járási és helyi méretű kiállítások találhatók munkatér vében. A járási székhelyen a járást méretű kultúrmunkáról rendezünk kiállítást, de ugyanakkor a színjátszó csoportok, a tánccsoportok és a népdalénekesek szorgalmasan készülődnek a „Dolgozók és ifjúság alkotóversenyére“ is. A CSEMADOK járási vezetősége e nagyjelentőségű évforduló alkalmából megjutalmazza a járás ötven legaktívabb kultúrmunkésát, a helyi szervezetek pedig a legszorgalmasabb tagjaikat. A CSEMADOK járási vezetősége természetesen tudatosította azt is, hogy a 20. évforduló méltó megünneplése érdekében szükséges a párt és a köz igazgatás járási szerveihez fűződő jó kapcsolataink további fejlesztése. F é I Miklós, a CSEMADOK járási titkára Ugyanis úigy vélekedtünk, hogy az ilyenirányú törekvések növelik a CSEMADOK tekintélyét, s így a magyar nemzetiségű ipari munkások szélesebb rétegei kerülnek majd közelebb kulturális szövetségünkhöz. Bár ez ismertetett nézetek őagyrészt jók és ésszerűek voltak, a CSEMADOK szervezeti életében és munkájában nem vezettek a várt és feltételezett változásokhoz. S a már említett jelszó is „Ki kell lépni a szűk egyesületi keretek közül!“ — egészen 198B márciusáig — elfeledve, homályban maradt. Ennek, tehát a VII. országos közgyűlésen elfogadott határozatok hiányos tejesítésének az okát a következőkben látom: 1. A CSEMADOK „elsődleges feladatait" meghatározó 1955-ös párthatározatok miatt megtorpanás állt be. A CSEMADOK hivatásos és választott funkcionáriusainak Jelentékeny része pedig könnyebbséget látva a két éven keresztül meghonosodott korlátozott működésben — nehezen tette magáévá a több munkával és fáradtsággal járó új törekvéseket és talán kényelemszeretetből más szervezetek funkcionáriusainak példáját követte. 2 Az új munkamódszereikre való áttérés feltételezte a magyar nemzetiségű műszaki értelmiségiek szélesebb rétegeinek bevonását Is a CSEMADOK népnevelő munkájába. A fiatal magyar műszaki értelmiségünk tagjainak többsége — főleg az Ipari vonalon dolgozók — nem éreztek közösséget a CSEMADOK-kal. De nem történtek kísérletek a kulturális szervezetünk vezető szervet ré széről sem arra, bogy a magyar nemzetiségű műszaki értelmiségieket összefogja, szakképesítés szerint csoportosítsa és a népművelést munkába tömegesen bevonja Persze ezek mellett a megállapítások mellett azt is látni kell, hogy a fiatal magyat nemzetiségű műszaki értelmiségiek — ebben az Időszakban — a saját munkaszakaszukon kezdőkként szerepeltek és sok problémával küzdöttek a termelésben is Ez természetesen vonatkozik a fiatal agrárértelmiségünkre is. 3. A falusi helyi szervezetek helyzetének vizsgálatakor többek között azt is tapasztaltam, hogy sok községben azért nem bontakozhatott ki a CSEMADOK helyi szervezete és a szövetkezet közötti sokrétű együttműködés, mert a CSEMADOK helyi szervezetének vezetőségében főleg olyan dolgozók foglaltak helyet, akik nem a közös gazdaságból éltek, hanem a legközelebbi városban, esetleg távolabbi vidéken vállaltak munkát, s Így nem állt módjukban és az egyéni érdekük sem kívánta, hogy a helyi szervezet működését a szövetkezeti tagság szolgálatába állítsák ügy, mint azt kulturális szövetségünk VII. országos közgyűlése előirányozta. 4. Várost szervezeteink működésének módosítását szorgalmazó határozat pedig főleg azért nem lett teljesítve, mert —. a helyzet tényleges Ismeretének hiányában — e kérdéssel kapcsolatban nem teljesíthető határozat született. Ugyanis nem vettük figyelembe, hogy a CSEMADOK városi szervezeteinek tagsága nem egy üzemből, hanem több üzem és egyéb intézmények, hivatalok dolgozóiból tevődik össze, S ez a körülmény pedig lehetetlenné teszi, hogy a városi szervezet egyetlen üzemének klubjával kössön olyan megegyezést, hogy működését az üzemi klub keretein belül fejti ki. Ilyen megoldáshoz a szakszervezet üzemi szervezete sem járulhat hozzá, mert az üzemi klubot az üzem dolgozóinak pénzén s Így azok részére tartja fenn. 5. Az 1957-ben létrejött új irányzat sikeres kibontakozását véleményem szerint az is megnehezítette, hogy a CSEMADOK legtöbb járási vezetőségében és természetesen a Központi Bizottságában is a humán értelmiségiek vannak többségben. Tehát kevés az olyan bizottsági tag, aki — a kivánalmaknak megfelelő műveltsége mellett — a mezőgazdasággal, nevezetesen az egységes földművesszövetkezetekikel is közvetlen kapcsolatban van. S aki beosztásánál fogva bizonyos felelősséggel is tartozik a szövetkezeti parasztság műveltségének elmélyítéséért. Tehát ezekben a vezető szervekben kevés olyan tag van, akt nemcsak javasolná, hanem követelné és funkciója alapján segítené is, hogy a CSEMADOK falusi szervezetei jobban összefogjanak a szövetkezettel a falu kulturális életének fellendítése céljából. Bár az 1957-es új Irányzat következtében némi ered mények születtek, mégis általában azt mondhatjuk, hogy a CSEMADOK — jó lehet, hogy esetenként magasabb szinten — de lényegében csak azt a munkát végzi, amire az 1955-ös év! működést korlátozó határozatok rávezették. (Következik: „Közelmúlt és jelen“! Az útkeresés időszaka Az előző cikkemben ismertetett, működést korlátozó Intézkedések hatását a CSEMADOK VII. országos közgyűiése igyekezett semlegesíteni. Határozatában hangsúlyozta, hogy a művészeti tömegmozgalom további fejlesztése mellett — abból a célból, hogy a CSEMADOK következetesebben szolgálja társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális fejlődését — szükséges a népnevelő munka sokrétű kibontakoztatása. Továbbá leszögezte, hogy a munka tartalmának és formájának bővítésére azért Is szükség van, mert kulturális szervezetünk életében visszafellödés tapasztalható, vagyis a helyt csoportok műkedvelő színjátszó csoportokká, tánccsoportokká és esetenként népi együttesekké minősültek, s így képtelenek a műkedvelői mozgalmon kívül álló magyar dolgozókat, a papfrformaszertntl CSEMADOK-tagokat aktivizálni, szervezetünk részére megtartani és a tagság sorait ú| tagokkal gyarapítani. Ezzel kezdetét vette tehát az útkeresés időszaka a következő jelsző jegyében: „KI kell törni a szűk egyesületi keretek közüli“ Ennek a jelszónak gyakorlati megvalósulását Központi Bizottságunk — az Időközben szervezeti és gazdasági szempontból Is megszilárdult — egységes földművesszövetkezetekkel való szoros együttműködésben látta. Kiindult abból: — hogy az egységes földmfivesszövetkezetek magukban tömörítik a falusi lakosság döntő többségét, s így a CSEMADOK tagságának tömegbázisát képezik: — hogy az egységes földművesszövétkezetek nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi szervezetek Is, és ezért küldetésük elősegíteni a falusi lakosság kulturális életének fejlődését, szak- és politikai Ismereteinek elmélyülését, tehát társadalmi küldetésük összhangban van a CSEMADOK feladataival; — hogy a szövetkezetek gazdasági Irányitól — a gazdaság irányításából származó gondok és a felgyülemlő gazdasági jellegű problémák miatt — képtelenek arra, hogy a főfeladataik mellett a tagság szakismereteinek, politikai és kulturális tájékozottságának elmélyülését szolgáló rendezvényeket Is szervezzék: — hogy a CSEMADOK helyi szervezetei, amelyek színdarabok és egyéb rendezvényeik alkalmából komoly anyagi gondokkal küzdenek, abban az esetben, ba a szövetkezetekkel szorosan együttműködnének, — a rendezvényeik alkalmából — támaszkodhatnának a falu anyagi bázisára, tehát az egységes földművesszövetkezetek kulturális alapjára annál Is Inkább, mert a CSEMADOK tagságának döntő többségét falvelnkon — ebben az esetben — a szövetkezett tagok képezhetnék. Központi Bizottságunk tehát falusi viszonylatban olyan megoldásra törekedett, hogy a CSEMADOK falusi szervezetei váljanak a falvak kulturális központjává, hogy a műkedvelő színjátszás és egvéb műsoros estek rendezése mellett — az egységes földmüvesszövetkezetek anyagi bázisára támaszkodva és a helybeli mezőgazdasági szakemberek segítségére építve — szervezzék és irányítsák a szövetkezeti tagok sokoldalú művelődésének folyamatát a szakismeretek elmélyülését szolgáló népi akadémiákat, a tudományos és politikai ismereteket terjesztő előadásokat, stb. Ezáltal nyújtsanak közvetlen segítséget a növekvő termelési feladatok teljesítéséhez és tömörttsék maguk köré véglegesen a falvak magver nemzetiségű lakosságának többségét. Ezért a Központi Bizottságunk arra a következtetésre jutott, hogy fel kell újítani a CSEMADOK járási vezetőségeinek előadói testületéit és elsősorban is arra kell törekedni, hogy a fejlettebb városi értelmiségi népneve lók segítsék a falusi szervezetek soikrétű népművelést munkájának kibontakozását. Mivel a várost szervezetek eztdőtájt anyagi gondokkal küzdöttek, ami lényegesen fékezte működésüket, tgy olyan nézet vált uralkodóvá, bogy a városi szervezeteknek — önállóságuk feladása nélkül — be kellene férkőzniük a Dél Szlovákia nagyobb üzemet mellett létező üzemi klubokba, vagy szoros együttműködésre lépni velük. Igv részben azok anyagi bázisára támaszkodva kísérletet kellene tenni arra, hogy a FSZM üzemi szervezeteivel karöltve a CSEMADOK városi szervezetei Is résztvegvenek az Ipari munkások körében folytatott nevelő munkában. S ahol az nem megy, ott kezdeményezzék a sokrétű népművelést munka meghonosítását. / NEM HARCOLUNK V. \ ALLAN ELLEN! FENYEGETŐDTŐL ? AlAVALO NYOMORULT! irrr.p az össze ' CSAPÁST CSAK A IhÚfZZIN IMÁRA SZÓLÍTÓ HANGJA ZAVARTA MEG. PPEVC Ünnepekre készülnek
