Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-22 / 8. szám
KÖZÉLELMEZÉS ÉS FELVÁSÁRLÁS A BAROMFIHOS jelentősege TÁPLÁLKOZÁSUNKBAN ízletes tápláló egészséges tos enzim, ez adrenalin és a tlroxln képzésére szolgál. Betegek és egészségesek számára egyaránt A felsorolt néhány adatból nyilvánvaló a baromfihús Jelentősége egészségünk megőrzésére, összetétele és minősége azonban egymástól eltérő, elsősorban a szárnyas korától és takarmányozásának módjától függ. A csirkék mellének húsában például 2— 3 százalékkal több a fehérje, mint combhúsban. A kaparó baromfi húsa fehérjetartalom tekintetében felülmúl ja a többi vágóállatét. A csirkék húsa 20—22, a pulykafiókáké pedig 23,7 százalék fehérjét tartalmaz. Ezzel szemben a kacsa- és libahúsnak kisebb a fehérjetartalma a kaparó baromfiénál, mert a kacsahús 17— 18, a libahús csupán 13—16 százalékot tartalmaz, Jóllehet — amint ismeretes — lényegesen több zsiradékkal rendelkeznek, ami a hlzólibánál a 46 százalékot is elérheti. Ezért hízókúrás diétát tartó betegek számára kacsa- és libahús fogyasztása Javasolható. Zsiradékuk zsírsav összetétele kedvező, mert gyorsan feloldódik és ezért könnyen emészthető. Csirke- és pulykahússal táplálhatjuk például az olyan embereket is, akik gyomorfekélyben, a nyombél megbetegedésében vagy idült gyomorhurutban szenvednek. Fontos, hogy főtt vagy párolt állapotban kapják az említett húsféléket. Akiknek fehérje-diétát írt elő az orvos, annak is csirke- vagy pulykahúst adagolunk túlnyomó részben. Mindent egybevetve tehát megállapíthatjuk, hogy a szárnyashúsnak minél sűrűbben kellene szerepelnie étlapunkon. Hiszen 100 gr baromfihús a fehérjefélék és ásványi anyagok napi szükségletének csaknem egynegyedét pótolja. Sőt, a több zsiradékot tartalmazó tyúkhús az említett szükségletek 38, a libahús pedig 61,5 százalékát pótolja. RN Élelmezési előrejelzések sebb — 120-tól 190 °/o-ig terjedő — mértékben. A fejlődő országok keresletének ilyen mértékű növekedése igen nagy erőfeszítéseket tesz szükségessé tejtermelésünk fejlesztése érdekében. Tekintettel az ennek útjában álló nehézségekre, szükségletük kielégítésének nagyon mérsékelt javítását is csak a fejlett országokból származó behozatal fokozásával lehet elképzelni. A becslések szerint az egy lakosra Jutó évi fogyasztásuk tejegyenértékben kifejezve 1985-ig 14—34 kg-mal növekedne. FIPA Nouvelles Hírneves az ipolysági kenyér Az udvar végén találjuk meg a pék séget. Idegennek eszébe sem Jutna, hogy itt keresse. Az ütött-kopott épület belsejében a korszerűtlen berendezés ellenére is serény munka folyik. Gépekkel dagasztják a kenyértésztát. Orbán Mihály különös szakértelem mel szemlélgeti a készülő kenyeret. Suchetka Józsi szinte dekányi pontos Sággal szaggatja a tésztából a kenyereket. A helyiség másik oldalán pedig a kemencéből hosszúszárú falapátok kai szedik ki a pirosra sült kenyeret. Az állványok sokasága között Jutunk el egy majdnem életveszélyes lépcsőn a pékség vezetőjének igen szűkre szabott irodájába, ahol épp Dangló Anna az ügyeletes. Kisvártatva megérkezik Gáfrik István, a pékség vezetője is. Elbeszélgetünk vele egy kicsit az életútjáról és a szakma eredményeiről, nehézségeiről. Régi pékdinasztia sarja. Apja Selmecen, majd Bratislavában űzte a szakmát. A fiatal István 1928-ban sütötte meg az első kenyeret. Azóta állandóan a szakmában dolgozik s úgy megszerette, hogy mást el sem tudna képzelni. Szenvedéllyel, igazi szakmaszeretettel beszél a kenyérsütés csínjáról-bínjáról. Az ipolysági pékségben háromfajta kenyeret sütnek. Barnát, rozsláng kenyeret [vyraSkoryl és fehér kenyeret. Az itt sütött kenyérnek messzi vidéken híre van. Az átutazók még Pozsonyba is hordják. Ha egy-egy újabb községbe szállítanak kenyeret, a lakosok nem győzik dicsérni. Nemrég például a gyűgyiek kijelentették, amikor megkóstolták az Ipolyságon sütött kenyeret, hogy ilyet még nem ettek. A kenyérsütés titkáról a mester nem túl sokat árul el, de azt mondja, hogy friss lisztből nincs Jó kenyér. Legalább három hétig kell állnia a lisztnek, hogy abból Jó minőségű kenyeret süthessenek. Valamikor a kenyérbe burgonyát is adagoltak, és így tovább tartotta a frissességét. A mostani normák mellett azonban lehetetlen az ilyen pepecselés. Azonban a Jövőben mégis tesznek lépéseket a fogyasztók érdekében, szárított burgonyát kevernek a kenyérlisztbe, hogy ezzel is akadályozzák a kenyér túl gyors kiszáradását. Ezenfelül írós kenyeret sütnek majd, ami iránt előreláthatólag nagy lesz a kereslet. Szívesen sütnének cinét is de a normák ezt sem engedik meg! Az ipolysági pékség újdonsága ez óriás tejeskifli, amit a fogyasztók Dubéek kifli-nek neveztek el. Olyan nagy utána a kereslet, hogy szinte percek alatt elfogy. Amikor ott jártunk, bár a diszpécsernö négy üzletbe telefonált, egyet sem tudtak még mutatóba sem szerezni. Sütnének sósperecet is, csak azzal is sok a babra munka, és erre sincs normájuk. Általában azt tapasztaltam, hogy a kenyérfélék választékának bővülését fékezik a mostani merev sütési normák. Ez pedig nem szolgálja a közös ügyet. A fogyasztóknak meg kell elégedni néhány fajta kenyérrel, kiflivel, pedig, ha rugalmasabbak lennének a sütésj mennyiségi normák, a pékségek bizonyára nagyobb választékkal lepnék meg a fogyasztókat. Beszélgetés közben bekukkantott Varga László pék is. ö 1948-ban sütötte az első kenyeret. Akkor még bizony árpaliszt is volt benne. Nehéz volt abból a lisztből jő kenyeret sütni. Most viszont Gáfrik mester irányításával olyan kenyereket sütnek, hogy szinte mosolyog. Csak a munkahellyel illetve a munkakörülményekkel nincsenek megelégedve, ifjak és öregek egyaránt. De a beszélgetés végén azt is megtudtuk, hogy nem kell már sokáig ebben az ütött-kopott épületben dolgozni a pékeknek. Oj pékség épül Ipolyságon, és abban a korszerű üzemben majd kétannyi kenyeret süthetnek az ipolysági pékek és még sokkal több községben dicsérhetik kenyerüket. Balia József Látogatás egy tejfeldolgozó üzembei A tej és a feldolgozásából származó tejtermékek az emberi táplálkozásban nagy jelentőséggel bírnak. Mindennapi életünkben lépten-nyomon találkozunk a tejtermékek fogyasztásával. Ez a tény adta meg az ötletet, hogy látogatást tegyünk egy vidéki tejfeldolgozó üzemben. így jutottunk el a lévai tejfeldolgozó vállalat ipolysági üzemé be. Tassy Zoltán, az üzem vezetője, készségesen állt rendelkezésünkre, hogy röviden elbeszélgessünk és értékeljük a tejfeldolgozás és a felvásárlás helyzetét. 0 Milyen az üzem kapacitása? — érdeklődtünk Tassy elvtárstól. — A Jelenlegi időszakban naponta 35—40 ezer liter tejet vásárolunk fel, ami nyáron eléri az 50—60 ezer litert is. A felvásárolt tejmennyiségből 12 ezer litert Zsolnára szállítunk, a többivel pedig a környékbeli fogyasztók igényeit elégítjük ki. Ipolyság tejfogyasztása 1500—1600 liter, de a nagyobb igényeket is maradéktalanul kielégíthetnénk. Egyébként a fogyasztási tejen kívül naponta 3000—6000 literből sajtot, a többiből pedig vajat készítünk. Szalámis sajtból télen 5—6 ezer kilogrammot, nyáron pedig 9—10 ezer kilogrammot készítünk. A „Moravsky bochnílk“ elnevezésű sajtból Jelenleg 4000 kg a termelés havonta, nyáron pedig megközelíti az 5000 kilogrammot is. Ha már a tejfeldolgozásnál és az értékesítésnél tartunk, szeretném megemlíteni, hogy általában elég gyér az érdeklődés (naponta 300 —350 liter) a teljes zsírtartalmú tej iránt. Q A szabad szombatok bevezetése nem zavarja a tejfeldolgozás ütemét? — Valóban, hét végén van a legtöbb munka. De nálunk ez nem jelent különösebb problémát. Akik szombaton és vasárnap dolgoznak, 35, illetve 45 korona külön prémiumban részesülnek. Ez a módszer serkenti a dolgozókat, és a feldolgozásban felmerült nehézségek megoldódtak. Havonta erre a célra 20 alkalmazottunk között 2800—3500 koronát osztunk szét. Q Milyenek a kapcsolataik a mezőgazdasági üzemekkel? — Kielégítőnek mondható. Az utób bl Időben lényeges javulás tapasztalható a tej tisztasága körül is. ami számunkra örvendetes jelenség. Egyéb ként három Járás mezőgazdasági üze meiből vásároljuk fél a tejet. A lévai járásból télen 16 ezer, nyáron 20 ezer, a zólyomiból 9000, illetve 18 000, a nagykürtöst Járásból pedig télen 9000, nyáron 17—18 ezer litert vásárolunk fel. A számok azt bizonyítják, hogy az utóbbi két Járásban nagy a termelési ingadozás a téli és a nyáii időszakban, ami az üzem számára nem a legkedvezőbb jelenség. Még azt szeretném megjegyezni, hogy a szövetkezetekben valóban igyekeznek, hiszen 1965-höz viszonyítva mintegy 8Q százalékos javulást észleltünk a tej tisztaságát illetően. Ha a tejhűtő berendezések ára kedvezőbb lenne, akkor bizonyára ezen a téren még jobb eredményekről beszélhetnék. A beszélgetés folyamán megtudtuk azt is, hogy a legjobb tejet 3,9—4 százalékos zsírtartalommal, az Ipolysági Állami Gazdaságban termelik. A tej tisztaságát illetően pedig Ipolyvisik, Palást, Középtúr, Ipolyság és Tesmag a legjobbak. Az üzem jövőjét Illetően lényeges változásra nem számítanak, új korszerű 200 ezer liter kapacitású lévai tejfeldolgozó üzem felépülése után sem. Jelenleg a villanyhálózat korszerűsítése van folyamatban 340 ezer korona értékben, amit a hűtőberendezések javítása és korszerűsítése követ majd. Az ipolysági tejfeldolgozó üzemben szorgalmasan dolgoznak, és ami a legfontosabb, termékeik minősége is kitűnő. Az élelmiszeripari termékek minőségi állami ellenőrzése kimutatása alapján az elmúlt év december 13-án értékelt 2 százalékos tej és vajmintáik az első minőségi osztályba tartoznak. Ez mindennél többet mond. Beszélgetett: K. P, SZABAD FÖLDMŰVES 11 1969, február 22. savtartalmú és kevesebb cholesterlntartelmú zsiradékot foglal megában, egyúttal pedig Jelentős mennyiségű foszfort és B-csoportbeli vitamint tartalmaz. Ebben a viszonylatban a sovány baromfihús fontos szerepet Játszik az idősebb emberek táplálkozásában, akiknek mér nincs szükségük nagy mennyiségű napi kalóriaértékekre, szervezetük viszont megköveteli az elegendő értékes fehérjeféléket. A baromfizsíradék azonkívül elősegíti a könnyű emésztést, és nem sietteti az ember életét megrövidítő betegség, az érelmeszesedés keletkezését. Más a Jelentősége a gyermekeknél. Egészen 25 százalék erejéig terjedő fehérjetartalmával, számos ásványi anyag jelenlétével és könnyű emészthetőségével elősegíti a gyermekek testi és szellemi fejlődését. Magas foszfor- és mésztartalma például előnyösen kihat a fogazat növekedésére, továbbá nukleinsavat és számos enzimet képez, amelyek q szervezet helyes működésének fontos kellékét képezik. A baromfihús fehérjeösszetétele pedig kifejezetten eszményi ebben a vonatkozásban. Az amlnosavaknak valamennyi fajtáját tartalmazza, amelyek elengedhetetlenek az emberi élet számára, így a glutamln-, metionln- és lizinsav elősegítik az idegrendszer fejlődését és tökéletes működését. Az arginin a húgyanyag, a histidin a vörös vérfesték képzésénél szükséges, a fenilalanin, a triozin és az alanin pedig vérsejtek érlelésére és két fonA baromfihús termelésének Iparosítása mindíkább lehetővé teszi, hogy a valamikori ünnepi fogásból — nevezetesen a városi háztartásokban — elfogadható áron beszerezhető, hétköznapi étel váljék, Jóllehet vidéken azelőtt sem ment nálunk ritkaságszámba. A csirke-, tyúk-, liba- és kacsahús, sőt a pulyka már régebben is • legkeresettebb és legtöbbet fogyasztott húsfélékhez tartozott, mert gyorsan és sokféle módon elkészíthető, örvendetes Jelenségnek kell minősítenünk, hogy közkedveltsége folytán ezen hűsfajta fogyasztása is szüntelenül növekedik. A baromfihús értékes összetétele fontos szerepet Játszik az ember, de mindenekelőtt a gyermekek és az idősebbek táplálkozásában. Étlapjukon túlsúlyban kellene lennie a tyúkhúsnak. Az eddigi statisztikái felmérések szerint minden szlovákiai polgár 6 kg szárnyast fogyaszt évente. Még mindig kevesebbet tehát, mint amennyit például az amerikaiak, kanadaiak és franciák megesznek. Gyermekek és aggok előnyben Miért kell ezt a hűsfajtát előnyben részesítenünk a többi hús rovására? Mindenekelőtt azért, mert magas fehérjetartalma és előnyös aminosavösszetétele, tehát magas biológiai fehérjeértéke miatt a legmegfelelőbb diétás ételeik közé sorolható. A sertés- és marhahúshoz viszonyítva a baromfihús lényegesen nagyobb zsíráltal, hosszabb távon, több bizonytalansági tényező mutatkozik. így a takarmánygabonák kedvező kereskedelmi kilátásai annak a feltételezésnek valószínűségétől függenek, hogy a világ fejlett övezeteinek állattenyésztése állandó növekedésben lesz-e. A búza világpiaci kilátásai mindenesetre kevésbé biztatóak, mert a behozatali igény nagymértékben a fejlődő országok termelésének és fogyasztásának irányzatától függ. Ha ezek az országok nem volnának képesek az élelmiszertermelés növelése terén a tervezett ütem betartására, akkor az előrejelzéseket jóval meghaladó világpiaci kerésletre kell felkészülni. A húsellátásban a kereslet erős növekedésével számolnak 1975—1985 között, a világ népességének gyarapodásától és jövedelmének növekedéséről függően. A kereslet növekedésének kielégítésére a termelésnek kb. 70—90 %-kal kellene növekednie az 1961—63. évi színvonalhoz képest. A hosszú távra szóló kilátások nyugtalanító vonása, hogy a kereslet növekedése, az előrejelzések szerint, viszonylag legnagyobb mértékű a fejlődő országokban lesz, ahol a termelés gyors fejlesztéséhez szükséges társadalmi, gazdasági, technikai alapok egyaránt nem kielégítőek. Márpedig a belső termelésnek kellene főként fedeznie a kereslet növekedését, mert semmi ok sincs annak feltételezésére, hogy a behozatalból számottevő kisegítés várható. Ez a körülmény azt Jelenti, hogy a fejlődő országokban a fentebb jelzettnél jóval nagyobb — 100-tól 260 %-ig terjedő — mértékben kellene a hústermelésnek növekednie. Különösen az aránylag gyorsan és nagymértékben fejleszthető sertés- és baromfthústermelés növelésére kell törekedni. A tej és a tejtermékek iránti kereslet növekedése a világon 1975—1985 között évi átlagban 1,5 %-ra tehető (a népesség gyors, a Jövedelmeik lassú gyarapodásának feltételezésével) az 1961—63. és 1975 évek közötti 2,5 százalékos átlaggal szemben; a csökkenés oka az egy főre Jutó kereslet növekedésének lassulása. Eszerint az 1961—63 évekhez képest a kereslet a világon 1985-ig átlagban kereken 60—80 °/o-kal növekedne, a fejlődő országokban azonban Jóval Jelentő-A FAO a fejlődő országok gazdasági helyzete alakulásának két feltételezett — egy borúlátó és egy derülátó — változata alapján vizsgálta az élelmezési helyzet várható fejlődését a világon. E vizsgálat főbb megállapításai a következők: A táplálkozás egészét, tehát nemcsak kalóriatartalmának színvonalát tekintve, a kilátások erősen nyugtalanítóak. Ugyanis ahol a kalóriaellátás állati fehérje forrásai növekedőben vannak, ott is csaknem megsemmisíti ennek hatását a növényi eredetű fehérjékből származó kalóriaellátás csökkenése. Ennek következtében a fejlődő országok széles körében még optimista feltételezések mellett sem lesz kisebb a fehérjeellátás problémája 1985-ben, mint amilyen Jelenleg. Ezért az állattenyésztés és a halászat fejlesztésén kívül elsőrendű feladat a nagy fehérjetartalmú, növényi eredetű élelmiszerek termelésének ösztönzése. A fejlődő országok élelmezésében az oly fontos rizsből a következő húsz évben a szükségletek hatalmas növekedésével kell számolni: 1985-ig ez a növekedés 100 millió tonnára tehető, amiből a Távol-Kelet hagyományosan hiányban szenvedő országaira kb. 70 millió tonna Jut. A rizsellátás kérdése termelési probléma. A termelés Jelenlegi irányzata alapján inkább a hiány növekedésére kell következtetni. A kiviteli feleslegek ugyanis csökkennek, mert a fő kiviteli országok rizstermelésének növekedési üteme lelassul. Az emberi táplálkozásra szánt gabonafélék iránti kereslet a becslések szerint kereken 460—490 millió t-val több mint 1961—63-ban és 50—80 millió t-vaf több mint 1965-ben. , A fejlődő országokban 90—100 mii. t több kenyérgabonára lesz szükség 1985-ben. Ezenkívül azonban az állattenyésztési termékek keresletének emelkedése a takarmánygabonáik keresletének is nagymértékű növekedését fogja előidézni. A jelenlegi közgazdasági irányzatok alapján az előrejelzések általában — a rizstől eltekintve — a gabonafélék összességére nézve a termelés, a fogyasztás és a forgalom volumenének gyarapodásával számolnak a következő évtizedben, valamint a világpiaci Kereslet és kínálat egyensúlyával. Mindazon-