Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-04 / 1. szám
Bratislava, 1969. január 4. Ára: 1.— KCs XX. évfolyam, 1. szám. Ludvtk Svoooda, kőztarsaságuuic eindke, nagy népszerűségnek örvend Becsületes és áldozatos munka vár ránk KÜZTÄRSASÄGI ELNÖKÜNK ÚJÉVI BESZÉDE Kedves Polgártársaim! Tegnap végétért a hatvannyolcas év, amely beíródott nemzeteink történelmébe. Az új esztendő első óráiban szólok Önökhöz, ős úgy érzem, mintha mindazok, akik szavaimat hallgatják, itt volnának velem. Látom szemükben a kíváncsiságot, az érdeklődést és a bizakodást, egyesek szemében az aggodalmat is. Megértem az Önök érzelmeit. Hiszen nemcsak Önökkel vagyok, hanem egy vagyok Önök közül. Érdekeik az én érdekeim is, gondjuk az én gondom is. Mindjárt - bevezetőben meg akarom mondani, hogy mélységesen hiszek mindannyiunk boldog holnapjában. A prágai Várbői beszélek Önökhöz. Arról a helyről, amely a nemzeteink történelmében előforduló minden dráma ellenére valamennyiünk számára bizonyos szimbólumot, biztonságot jelent. A prágai Várban nemcsak a koronaékszerek aranya és drágakövei — függetlenségünk jelképei láthatók. Láthatók itt háborúk tüzében megperzselődött kövek is, a kedvezőtlen idők néma szemtanúi. És itt szeretném megmondani azt az egyszerű tényt, hogy magában a világ középpontjában élünk, abban a részben, amely sohasem tűnt ki nyugalmasságával és idillikusságával. Nem egy nagy és világformáló esemény kezdődött vagy végződött ebben az országban. Államunk nem egyszer volt jelentős háborús és politikai események szintere. Az év elején elszoktunk gondolkodni mindarról, amit az elmúlt évben átéltünk. Nem volt ez könnyű év egyikünk számára sem. Nem volt könnyű nekem sem. Gondolataimban még frissen élnek a tapasztalatok és a benyomások, amelyek arra késztetnek minket, hogy feltegyük a kérdést: a múlt év milyen helyre kerül majd történelmünkben és évkönyveinkben? Nem hiszek a sorsban. A történelmet az emberek formálják, s mindegyikünk legalább bizonyos részt vesz a jövő alakításában. A lövő olyan lesz, amilyennek mi magunk előkészítjük. Igen, mi, közösen. Az elmúlt év történelmi gondolata csakis az lehet, amire népünk, kommunista pártunk és az egész Nemzett Front törekedett. És ez egészséges, áldozatos és haladó igyekezet volt. Azt a célt követte, hogy hazánkban a szocializmus valóban méltó legyen a nevéhez. Így kezdődött a múlt év, és ennek jegyében fejeződik is be, ugyanúgy, mint ahogy az új év a tavalyi január gondolataival kezdődik. Az elmúlt év országunkban a nagy társadalmi kritika éve volt. Néha túlságosan szenvedélyes, néha túlhajtott, de lényegében pozitív volt ez. Kevesen maradhattak közülünk közömbösek a múlt súlyos fogyatékosságaival és hibáival szemben, amelyek meggyengítették a szocializmus építésének eredményeit. Az ország gazdasága sok éven át kedvezőtlenül fejlődött. Felháborodással figyeltük, mily sokszor tönkreteszik a nép szorgalmas munkájának gyümölcseit. Fájó szívvel láttuk, hogy az emberek hogyan vesztik el lendületüket, aktivitásukat és bizalmukat, hogy fokozatosan miképpen élnek vissza a szocializmus nagy művével. Hiszen a szocializmust mi saját akaratunkból választottuk. Benne láttuk mindig jövő vágyaink beteljesülésének és biztonságunknak zálogát. Mindaz, ami egy évvel ezelőtt, januárban és utána történt, nem csupán a vezetésben bekövetkezett változás, a nép elszántságának kifejezője volt, hogy véget vessen mindannak, ami fékezi társadalmunk fejlődését. Polgártársaink elsöprő többsége helyesen értelmezte, hogy hazánk új felvirágzása csakis a szocializmus alapelveinek következetes érvényesítésén alapulhat, demokratizmusának, annak a mélységes emberi lényegének fejlesztésén, amelyet a világtörténelembe hozott. Ebből indult ki a mi őszinte igyekezetünk is, hogy a jogtalanságnak és a törvénytelenségnek soha ne legyen többé helye országunkban. Annak érdekében, Ihogy teljes mértékben kaput nyissunk a nép minden alkotó erejének hazánk javára, s a világ haladó erőinek és a békének előnyére. Ez volt az alapja a nagy nemzeti aktivitásnak. Múltunk legfényesebb hagyományaihoz, a régi nemzedékek küzdelmeiből örökölt, alkotó, forradalmi értékekhez kapcsolódott ez az aktivitás, amely a szocializmus építése művének folytatása volt. Jól tudjuk, hogy minden nagy cél nehezen valósul meg. Népünk nagy törekvése is, a megrázkódtatások és a bonyodalmak nehéz útján ment át. Kísérletek történtek arra is, hogy szándékainktól idegen törekvések érdekében visszaéljenek vele. Nem voltunk mentesek a hibáktól és következetlenségektől sem. Sokszor előfordult a könnyelműsködés Is, és kevéssé vettük figyelembe a világ fejlődését, és belső eseményeink nemzetközi öszszefüggéseit. Ezután nehéz, igen nehéz próbát éltünk át. Azonban becsülettel és méltósággal éltük át. Népünk, a felnőttek és a fiatalok, ebben a próbában megértek és kifejlődtek. Köszönet érte mindnyájuknak! Ma jogosan mondhatjuk, hogy január utáni politikánk pozitív szándékai és céljai tartós, szilárd és kötelező értékeket jelentenek. Megnyerte népünk támogatását és bizalmát és a nemzetközi elismerést is. Ez a múlt év nagy eredménye. Kötelezettség is, hogy a tapasztalatokból okulva ezen az úton haladjunk az új évben is. Mit hoz számunkra ez az esztendő? Ezt a kérdést valamennyien felteszszük, Önök is, én is. Higgyék el, örömmel válaszolnám és örömmel ígérném meg, mi minden valósul meg hamarosan. De nem tehetem ezt felelősségem tudatában. Nem ígérhetek Önöknek könnyű utat. Meg kell mondanom, hogy az idei év nem lesz könnyű. Nem lesz mentes nehézségektől. A mi elszántságunktól és becsületes munkánktól függ azonban, mily gyorsan küzdjük le ezeket. Tőlünk függ, milyen lesz országunk holnapja. És mivel a mai nap a jókívánságok napja, azt kívánjuk, hogy ne csalódjunk önmagunkban. Hazánk jövőjét a szocializmusban látjuk. Számunkra nincs más út. Abból Indulunk ki, hogy a ml nemzetközi támaszunk a Szovjetunióval és más szocialista országokkal való egyenjogú együttműködés. Ebben a szellemben akarjuk kölcsönösen előnyös kapcsolatainkat és barátságunkat elmélyíteni. Minden nemzettel békében és barátságban akarunk élni és együttműködni. Ezek között a nemzetközi feltételek között rendíthetetlenül megvalósítjuk azt az alapelvet, hogy országában népünk az úr. Kedves Barátaim! A ma kezdődő év államunk életében kétségkívül igen jelentős esztendő lesz, és eredményei sok évre meghatározzák sorsunk alakulását. 1969 elsősorban is államunk föderalizálásának éve lesz. Mindkét nemzeti köztársaságunk életének első éve. Az én Szlovákiához fűződő kapcsolatom közismert. Amikor ebből az alkalomból jókívánságaimat fejezem ki a testvéri szlovák népnek, saját államisága betetőzéséért folytatott sokéves küzdelme sikeréihez, tiszta szívemből és mélységes meggyőződésemből teszem ezt. Az új rendezésben mindkét köztársaságnak, mindkét nemzetünknek, úgyszintén a nemzetiségi csoportoknak sok sikert kívánok, hogy ebben az új formában mindegyikünknek és mindannyiunknak jobban menjen, mint azelőtt. Ezekben a napokban mindkét nemzet képviselői saját kezükbe veszik a nemzeti ügyek intézését. Jelentős tisztségekbe néhány új, gyakran viszonylag fiatal emberek, szakképzett egyének és becsületes hazafiak kerülnek. Bízzunk bennünk és támogassuk őket! Hangsúlyozni szeretném, hogy föderációs rendszerünknek mindjárt a kezdettől fogva nagyfokú teljesítőképességet kell tanúsítania. Azért, hogy ne csak több hivatal legyen, hanem hogy valóban a nemzetek, az egész ország érdekét szolgálja. Tartsuk valamennyien szem előtt az államunkért viselt közös felelősségünket. Ez érvényes mindenkor, ha mindkét nemzet, a csehek és a szlovákok csorbíthatatlan jogainak érvényesítéséről és tiszteletbentartásáról van sző. Az ezzel összefüggő problémákat most és a jövőben is, mindenkor igazságosan, [Folytatás a 2. oldalon.) Köztársaságunk elnöke kinevezte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új kormányát Ludvík Svoboda köztársasági elnök 1969. január 1-én a csehszlovák föderációs alkotmánytörvény 61. cikkelyének 1. bekezdése alapján kinevezte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új kormányát a következő összetételben: Oldfích C e r n 1 k mérnök, miniszterelnök Dr. Peter C o 1 o t k a, miniszterelnök-helyettes, Dr. Samuel F a 1 f a n, miniszterelnök-helyettes, Frantísek H a m o u z, miniszterelnök-helyettes, Václav V a 1 e§ mérnök, miniszterelnök-helyettes, Ján Marko mérnök, külügyminiszter, Martin D z ű r mérnök, vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter, Ján P e 1 n á f, belügyminiszter, Dr. Frantísek V 1 a s á k, tervezésügyi miniszter, Bohumil Sucharda mérnök, pénzügyminiszter, Ján Tabaíek mérnök, külkereskedelmi miniszter, Michal Stencel, munkaügyi és népjóléti miniszter, Jifí T y p o 11 mérnök, miniszter, az Árbizottság elnöke, Míloslav HruékoviC mérnök, miniszter, a Műszaki és Beruházás! Fejlesztési Bizottság elnöke, Josef K r e j í í mérnök, miniszter, az Ipari Bizottság elnöke, Dr. Kólómén B o d a professzor, miniszter, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottság elnöke, Dr. Frantiéek Rehák, miniszter, a Közlekedésügyi Bizottság elnöke, Milan S m o 1 k a mérnök, miniszter a Posta- és Távközlésügyi Bizottság elnöke, Dr. Jaroslav H a v e 1 k a, miniszter, a Sajtó- és Tájékoztatásügyi Bizottság elnöke, Dr. Bohuslav KuCera, miniszter^ Jan Pauly, miniszter, Václav P 1 e s k o t, külügyminisztérium! államtitkár, Dr. Ján M a j e r ezredes, belügyminisztériumi államtitkár, Ján Kraus mérnök, a Tervezésügyi Minisztérium államtitkára, Jozef G a j d o S í k, pénzügyminisztériumi államtitkár, Ludvík 0 b 1 mérnök, a Külkereskedelmi Minisztérium államtitkára, Dr. Vlasta Brablcová, a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium államtitkára. A Nemzetvédelmi Minisztérium államtitkárát utólag nevezik ki. KINEVEZÉS Ludvík Svoboda köztársasági elnök 1969. január 1-én a köztársasági elnöki irodáról szóló 1968. évi 176. sz. törvény 2. paragrafusa alapján Dr. Ján Pudlákot a köztársasági elnök államtitkárává nevezte ki. Megalakult a Szlovák Szocialista Köztársaság Bratislavában 1969. január 1-re virradó éjszaka, pontosan éjfélkor Ondrej K 1 o k o fi, az SZNT elnöke üdvözölte az év első percében az újonnan megalakult Szlovák Szocialista Köztársaság lakóit. Az ünnepélyen jelen voltak: Frantiiek Barbírek, FrantiSek Hagara, Jozef GajdoSík, Ladislav Kompi*, dr. Matej Lúöan, dr. Félix VaSeCka, Petronella ViSftovcová, dr. Jozef Zvara és a politikai pártok képviselői: Jozef Mjartan, Michal Zákovié, továbbá Jozef Kríi, az SZNT alelnöke, dr. Ladislav Kogfa, az SZNF KB vezető titkára, valamint a társadalmi szervezetek képviselői: Irena fiuriüová, Vojtech Daubner, dr. Szabó Rezső, Svetozár Stúr, Simon Zbirka és Albert Koít'ál, a nyugat-szlovákiai KNB elnöke. Ondrej Klokofi elvtárs beszéde Kedves Barátaim, a Szlovák Szocialista Köztársaság Polgárai! Engedjék meg, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szlovák Nemzeti Front nevében az új, 1969-es év első perceiben üdvözöljem önöket. Engedjék meg, hogy üdvözöljem önöket a bratislavai várnak ezekből a történelmi jelentőségű helyiségeiből, ahol két hónappal ezelőtt aláírták a csehszlovák föderációs alkotmánytörvényt. Ezekben a percekben ez a törvény életbe lépett és éppen most alakult meg a Szlovák Szocialista Köztársaság. A Nagymorva Birodalom időszaka óta eltelt ezer év alatt a mai bratislavai vár helyén őseink szava hangzott és ez alatt az ezer esztendő alatt népünk a szabadságról álmodott. És amikor ez ötven évvel ezelőtt elérkezett, nagyon hamar láthatóvá vált, hogy ez nem teljes szabadság. Ezt az egész fél évszázadot a szlovák népnek a nemzeti államiságért folytatott vágya és küzdelme jellemzi. Csak 1968 januárja nyitotta meg ez utat a teljes nemzeti szabadságnak állami formában való megnyilatkoztatásáért folytatott ezeréves küzdelem betetőzéséhez. Ma a szlovák nemzet állama itt van — éspedig nem a világ hatalmasainak szeszélyéből és ármánykodásából keletkezett, hanem a szlovák nép, az egész nemzet akaratából, munkájából, verejtékéből, szorgalmának eredményeként teljesülve a legsajátosabb vágya. A Szlovák Szocialista Köztársaságot szoros szálak fűzik a testvéri cseh nemzethez. A köztársaság a közös csehszlovák államiság egyenjogú és szilárd oszlopként kezdi meg életét, mint a csehszlovák föderáció, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyenjogú tagja. Ezzel valósággá vált a CSKP múlt évi áprilisi akcióprogramjának egyik leglényegesebb pontja. Teljesült és valósággá vált az 1968-as évben elénk tornyosuló minden akadály ellenére. Vajon nem azt bizonyítja-e ez is, hogy hasonlóképpen valóraválhatjuk további szándékainkat is. Ha azok valóban nemzeteink és a szocialista jövő felé vezető út érdekeit szolgálják? Olyan esztendőbe lépünk, amelyben ezeket a szándékainkat fokozatosan szeretnénk megvalósítani. Ez nem lesz könnyű munka, és utunk nem lesz rózsákkal szegélyezve. Egyedül csak az könnyítheti meg ezt számunkra, és egyedül az segíthet, ha egységesek leszünk, és a CSKP KB múlt évi novemberi és decemberi határozataiban megjelölt úton haladunk. Józanul nézzük országunk életét, amely nincs és nem is lehet elszigetelve a környező világtól, hogy utunkon feleslegesen ne botladozzunk, hogy feleslegesen sebeket ne kapjunk, hanem bátran dolgozzunk szeretett hazánk gazdagabbá tételéért, a Szlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatásáért és ezzel egész csehszlovák hazánkért és annak népéért. Légy üdvözölve megalakulásod alkalmával szeretett Szlovák Szocialista Köztársaságunk! Legyenek üdvözölve az új élet kezdete alkalmából polgáraid! Kedves barátaim, jő egészséget, sok sikert a munkában, a magánéletben pedig nyugalmat és boldogságot kívánok. Boldog új évet! Az Apollo 8 sikeres útja Az óév utolsó napjaiban a legfontosabb politikai híreket is háttérbe szorította az Apollo 8 űrhajón utazó három amerikai űrpilóta sikeres Hold körüli útja. Borman, Lowell és Anders űrpilóták december 21-én szakadtak el a Földtől és 147 órás útjuk folyamán az Apollo 8 kabinjában háromszor kerülték meg a Holdat, majd sértetlenül visszatértek a Földre. Ötjük alkalmával több televízió közvetítést küldtek. Utazásukról és a Hold fels»*~éröl készült felvételek aránylag jó minőségűeknek mondhatók. A felvételekké' és megfigyeléseikkel sok új ismerettel gazdagították a Föld bolygójáról szerzett ismereteket. Egész útjuk lényegében a tervezett program szerint folyt le és leszállásuk a Csendes-óceánon a Hawai szigetek közelében zavarmentesen sikerült. A tudományos élet képviselői az egész világon magasan értékelik a Hold-repülés sikerét és nagy jelentőségűnek tartják az űrkutatás további eredményeinek szempontjából. Általában arra számítanak, hogy az ember még ez évben megjelenik a Hold felszínén Tekintetbe véve azonban a Szovjetuniónak a Hold-kutatásban elért eredményeit, nem zárják ki, hogy az első ember, aki a Föld bolygójára, a Hold felszínére teszi lábát, szovjet ember is lehet.
