Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-27 / 30. szám

Jk múlt században az eső keletke­zését még úgy képzelték, hogy a légkörben Jelenlevő vlzpára egysze­riben „összesflrűsödlk“ vtzcseppekiké, és ezek e vízcseppek kihullanak a lég­körből. Ezen az alapon érthetetlennek látszott, miért van az, hogy a légkör­ből bizonyos években rengeteg víz esik ki, más években pedig meglepően kevés. Többet kellett az esőképződés folyamatáról megtudnunk, hogy eze­ket a súlyos gazdasági követelmények­kel Járő Jelenségeket megmagyaráz­hassuk. Mindenesetre igaz, hogy az esők végeredményben a légkörben jelen­levő láthatatlan vfzpárákbél keletkez­nek. Ez a folyamat sokkal bonyolul­tabb, mint eleinte gondolták. A lég­körben található páraállapotú víznek a súrúsége kereken mllllőszor ki­sebb, mint az esőcseppekben található folyékony vízé. A légkörben tehát olyan folyamatoknak kell lejátszód­niuk, mégjxedig Igen nagy arányok­ban, amelyek során a Jelenlevő víz sűrűsége milliószorosára növekedett meg. Ilyen roppant irányú összesűrüső­­dés nem egykönnyen következik be. A légnyomás Időnként előforduló nö­vekedései korántsem elegendők ehhez, hiszen a légnyomásnak egymillió atmoszférára kellene felszöknie, hogy a légköri anyagok ilyen mértékű összesflrflsödését előidézze, ez pedig * légkörben sohasem fordul elő. Van azonban egy másik nagyszabá­sú folyamat, amely a légkörben való­ban gyakran fellép: a vízpára lehű­lése. Ha a vízpárát kellő mértékben lehűtjük, akkor a páraalakban jelen­levő víz halmazállapota megváltozik. A ritka páraállapotú vízből nagy sű­rűségű folyékony vízcseppek kelet­keznek. A keletkező vízcseppek olyan kicsinyek, hogy külön-külön szabad szemmel nem láthatók, de ha ez a Jelenség sok millió köbméter levegő­ben egyidejűleg megy végbe, akkor felhőt látunk. A felhők a légkör legérdekesebb jelenségei közé tartoznak. Már a ki­sebb felhők is sok billió parányi víz­­cseppből állnak. A felhő abban kü­lönbözik a vízpárától, hogy már fo­lyékony halmazállapotú vizet foglal magában. De a felhők legnagyobb része csak mikroszkóp! kicsinységű vízcseppekből áll. Ezek a cseppek túl­ságosan kicsinyek ahhoz, hogy a lég­körből kieshessenek. Ez az oka annak, hngy az égbolton látható felhők több­sége nem ad esőt. Mikor lesz a felhőből eső? A felhők legnagyobb része csak mikroszkópi kicsinységű vízcseppek­­böl áll, amelyeknek az átmérője szá­zadmilliméter körül van. A lehulló esőcseppek átlagos átmérője viszont egy milliméter nagyságrendű. Ahhoz tehát, hogy egy felhőből eső is le­gyen, arra van szükség, hogy a felhő­ben levő vízcseppek százszoros átmé­rőjű cseppekké növekedjenek. Ez ak­kor következik be, ha egymillió kis cseppecske egyesül egyetlen négy cseppé. Ilyen mértékű átalakulás csak a felhők bizonyos fajtáiban Játszódik le. A nemzetközi osztályozás tízféle fel­hőt különböztet meg, de ezek közül csak kettő van olyan, amelyből eső hull ki. Az egyik a csendes esőket adó felhő, a másik pedig az úgyneve­zett Cumulonimbus-felhő (zivatarfel­hő). A többi felhőben nem történik meg a mikroszkópi cseppecskéknek naggyá növekedése, ezért ezek a kis cseppecskék napokon és heteken át lebegő helyzetben maradnak anélkül, hogy kieshetnének a felhőből. Az esőképződés rejtélye tehát az, hogy a felhők különleges fajtáiban lejátszódik egy olyan folyamat, amely Erek után már csak árt a kérdést kell tisztázni, • hogy mikor ée mitől jönnek létre a légkörben Ilyen nagy­szabású emelkedő légmozgások. A vá­laszt az úgynevezett légköri frontok felfedezése hozta meg. Légköri frontnak hívják a légkör­nek azokat a helyeit, ahol kétféle légáramlás egymással összeütközik. Az összeütközés egyik következmé­nye, hogy a kétféle levegő közül a melegebbik nagy erővel feltaszítódik a magasba. A légköri frontok tehát azért fontosak, a meteorológiában, mert a frontokon Jönnek létre azok a nagyszabású emelkedő légmozgások, amelyek a felső levegőrétegek nagy­fokú lehűlését, a felhőképződést, és az esőkeletkezést létrehozzák. Hogyan keletkezik az aszály? A VlZ A LÉGKÖRBEN a mikroszkópi kicsinységű felhőcsep­pecskékből szabad szemmel látható és lehullásra képes esőcseppeket termel. Bergeron svéd meteorológus évszáza­dunk harmincas éveiben felfedezte, hogy a légkörben kétféle olyan folya­mat következhet be, amely a felhők­nek ezt a nagymértékű átalakulását létrehozhatja. Az egyik folyamat úgy látszik első­sorban csak a meleg égövekben, a trópusok alatt fordul elő. Ez abból áll, hogy a sok kis cseppecske foko­zatosan egyesül egymással nagyobb cseppekké. A mi éghajlatunk alatt azonban csak ritkán képződik ezen az úton eső. Nálunk többnyire a felhőátalaku­lásnak egy másik módja hozza meg az esőt: a felhő felső, hideg részeiben a vízcseppecskék jégszemecskékké fagynak. A Jégszemekre újabb és újabb vízpára fagy reá, ezáltal a jég­szemek rohamosan növekednek. A ne­hézzé vált jégszemek esni kezdenek lefelé, lejutnak a légkör alsó, mele­gebb rétegeibe és ott nagy vízcsep­pecskékké olvadnak, vagyis esőcsep­pek válnak belőlük. A frontok szerepe Végeredményben tehát esőképződés­re ott kell számítanunk, ahol a légkör magasabb részeiben igen nagy fokú és nagy légtömegekre kiterjedő le­hűlés játszódik le. A légkörben ez a nagyfokú és sok levegőre kiterjedő lehűlés akkor következik be, ha nagy­szabású emelkedő légmozgások lép­nek fel. A földfelszínről felemelkedő meleg légtömegek ugyanis minden egyes kilométernyi emelkedés során nem kevesebb, mint tíz fokkal hülnek le, tehát például öt kilométer magas­ságba érkezve már ötven fokkal le­hűlnek. A légköri frontok néha napokig egy helyben nyugszanak. De sokkal nagyobb eset az, hogy a frontok elég nagy sebességgel vonulnak, rendsze­rint nyugatról kelet felé. Vonulásuk közben magukkal viszik a hozzájuk fűződő fontos időjárási jelenségeket, úgy mint a felhőképződést és az eső­keletkezést. Mindezt el kell mondanunk, hogy az aszályos időszakok fellépéséneK közelebbi okait megvilágíthassuk. Ha a légköri frontok nyugatról ke­let felé való vonulása szabályosan és egyenletesen történnék, akkor min­den évszakban pontosan megkapnók a növényzet fejlődéséhez szükséges esőket és az aszály sohasem okozna számunkra gondot. Légkörünknek azonban egyik Jellegzetes tulajdonsá­ga, hogy a benne végbemenő folyama­tok rendszerint nem szabályos módon, hanem ingadozásszerűen játszódnak le. Vannak ugyanis hónapokon át tartó időszakok, amikor a nyugatról kelet felé vándorló frontok pályája az észak­európai országokon halad keresztül. Ilyenkor Norvégia, Svédország, Finn­ország, Dánia, az NSZK és az NDK észak! területei kapnak bőséges eső­ket, Közép-Európa déli felének és különösen Délkelet-Európának viszont alig Jut belőlük eső. Ez az állapot kivétele* esetekben nyolc-tíz hónapig, vagy még valamivel tovább is eltarthat. Azután a légköri frontok pályája Ismét dél felé tolódik, s újból belekerülünk a rendszeres esőzések övébe és az átlagosnál na­gyobb csapadékmennyiséget kapunk. Régebben az aszály fellépése orszá­gos éhínséget okozott. Ma már ilyesmi persze nem fordulhat elő, hiszen a terméskiesést behozatallal lehet pótol­ni. S az aszály sem lehet annyira pusztító, mint azelőtt. A nagyüzemi gazdálkodás, a jelenleg használt agro­technikai módszerek lehetővé teszik, hogy csekély esőménnyiség idején is kihasználjuk a talajban felhalmozó­dott vízkészleteket. Így sok helyen már öntözéses gazdálkodás folyik. Befejezésül még egy érdekes prob­lémát kell érintenünk, az úgynevezett mesterséges esőkeltést. Mi az igazság a „mesterséges eső“ körül 1946. november 13-án egy Nobel­­díjas tudós, Irving Langmuir, a szabad természetben végzett kísérlettel • iga­zolta, hogy bizonyos vegyi anyagok kiszórása segítségével mesterségesen lehet esőt kelteni olyan felhőből, amely magától nem adhat esőt. Azóta már a világ legkülönbözőbb részein sok ezer alkalommal hullott le a földre mesterségesen létrehozott eső és sokan arra gondoltak, hogy az aszály csapását ezzel az eszközzel is enyhíteni lehetne. Sajnos, az eddigi vizsgálatok nem jártak bíztató eredménnyel. Kiderült, hogy nagyobb mennyiségű mestersé­ges esőt csak a magas hegységekben és olyan területeken lehet létrehozni, amelyek a magas hegységek közelé­ben fekszenek. A mesterséges esőkel­tés viszont igen alkalmas arra, hogy az ilyen, esőben amúgy is gazdag területek évi összes csapadékmennyi­ségét megnöveljék vele. éspedig nem is jelentéktelen mértékben (10—20 százalékkal). Az alföldi területeken azonban a mesterséges esőkeltés (leg­alábbis jelenlegi alakjában) még nem alkalmas az aszály leiküzdésére. Dr. Aujeszky L. APRÓHIRDETÉS Eladó 26 méhcsalád teljes fölszereléssel „Ikarus“ ván­dorbódéval, 15 ezer koronáért. Továbbá eladom régebbi gyártmányú gyalugépemet (vastagoló és nagyoló egyben, masszív gyártmányú öntvény) 500D koronáért. Az áru lakásomon megtekinthető. Cím: Domik Karol, CuCma fi. 78., okr. Rozhava. A bő gyermekáldás országa A földkerekségen nincs még egy város, ahol a lakosság gyorsabban szaporodnék, mint Mexico Cityben, nincs még egy város, ahol az ősi kultúra és a legújabb építészeti stílus, a mérhetetlen gazdagság és az ijesztő nyomorúság oly közvet­lenül ütköznék egymásba, mint Mexico Cityben, a világ egyik ieg­­csodálatraméltóbb metropolisában, amely az ott rendezendő 1968. évi olimpiai versenyek révén mindin­kább az érdeklődés előterébe ke­rül. A város lakosságának száma az utóbbi időben 50 év során 500 000-ről 6 500 000-re emelkedett. Nem csoda, hiszen Mexikó a leg­­dúsabb gyermekáldást kimutató államok élén menetel, évi népsza­porulata meghaladja a másfél mil­lió lelket. Emellett a lakosság fele húsz évnél fiatalabb. A népszaporodás robbanásszerű üteme persze súlyos problémát is Jelent az ország számára. Csak az 1917-ben végrehajtott földbirtokos­­reformnak köszönhető, hogy a me­zőgazdaság a földhozamok fokozá­sával többé-kevésbé hozzá tudott idomulni a nagyob élelmiszerszük­séglethez, és az éhséget sikerült bizonyos korlátok közé szorítani. Néhány évvel ezelőtt hozzáláttak az Iparfejlesztés meggyorsításához is. Több ezer gyárat létesítettek. De a dolgozók munkabére kataszt­rofálisan alacsony. És még örül­niük kell, hogy egyáltalán van munkájuk. Ilyenformán érthető, hogy a mexikói kisember legérté­kesebb tőkéjét a gyermekek je­lentik. A gyermekek, akik sűrű rajokban, mint cipőtisztítók, újság- és sorsjegyárusak dolgoznak az éjszakai órákig, vagy rávetik ma­gukat az észak-amerikai turisták­ra, hogy egy-egy pénzdarabot kol­duljanak tőlük. Ezek a félig meztelen, mezít­lábas gyermekeik — más latin­­amerikai államokban élő sorstár­saikkal ellentétben — iskolába is járnak. Nem egy közülük ma ar­ról álmodik, hogy egykor Mexico City világhírű, szinte külön várost alkotó egyetemén élhet és tanulhat majd. Mexikó legismertebb festő- és építőművészei, élükön a kom­munista Diego Riverával, díjtala­nul dolgoztak az egyetem felépí­tésén, amely az ország nemzeti Jel­képévé vált. Ezek a művészek hoz­zá akarnak Járulni, hogy felszínre kerüljön az a nagy kincs, amely a mexikói ifjú fejekben és kezek­ben rejlik. RIDE Hasznos újítás, amely alkalmazásra vár Múlt hét derekén a Bajcsi Állami Gazdaság haraszti rész­legére látogattunk. Ott Hamran László ,a részleg vezetője azzal fogadott, nézzük meg az aratást, az ezzel járó munkát, a szal­ma betakarítását, Illetve a tarlóhántást. A határban azonnal feltűnt, hogy a kombájn nyomában liernyótalpasok száguldanak, hántják a tarlót. Az első pil­lanatban ügy tűnt, egy munkafolyamat — mégpedig a szalma préselése — „kiesett az aratási munkából. A tábla szélén emelkedő kazlak azonban rácáfoltak e feltevésre. Hamran elvtárs nem kis büszkeséggel mutatja a hantolt tarló fekete földjét melynek ily szárazságban is nedve van, mégpedig azért, mert nyomon követi az eke a kombájnt. Már­pedig az utónövény szempontjából nagyon fontos a jó talaj­előkészítés, melynek egyik tartozéka éppen az időben végzett minőségi tarlóhántás. Nem kell külön hangsúlyozni, a júliusi forró napokon egy­két nap is elegendő ahhoz, hogy a takarónövényétől megsza­badított föld kőkeményre szárad, s nagyon sok vizet elpáro­logtat az amúgy is szűkös készletből. Azonnali tarió>iSntá"nl. hornnálással ás hengerezéssel a földben lévő nedvesség nem­csak megőrizhető, de általa az év bármely időszakában apró morzsás magágy készíthető az utónövény számára. Ez pedig nemcsak a vetőmag egyenletes sorolását eredményezi, de ■ növény optimális fejlődését is elősegíti. Egyszóval, a gyors és minőségi tarlóhántás a magas hektárhozam egyik fontos tar­tozéka. A bajcsi ÁG-ban a tarlóhántás azonnali végzését az teszi lehetővé, hogy a szalma összegyűjtését, kazalhoz szállítását nagy térfogatú kocsik végzik, amelyek az elmúlt években Hamran László elgondolása alapján készültek. A kocsik a kom­bájnhoz csatolhatók (a széna, lucerna betakarításánál is al­kalmazhatók). így a szalma a kombájnról egyenesen a kocsiba hull. A kocsi űrtartalma 27 m3 (kb. 10—11 mázsa szalma fér el benne. A kocsin a szalmát egy ember igazítja, míglen ami­kor megtelik, egy másik üressel kicserélik. Kombájnonként két kocsira van szükség, melynek kicserélése 50—80 másod­percet vesz igénybe. A kazalhoz traktor vontatja a kncsit, ahol földben rögzített kampó és két acélhuzal segítségével egy perc alatt földre kéről a szalma. Ezt daru segftségével rakják ka­zalba. A nagy térfogatú kocsik használata, illetve az újítás révén egy-egy mázsa szalma begyűjtési költsége 2.80 koronába ke­A képen jól látható a kombájn után vontatott szalmagyűjtő kocsi. rül. Hamran elvtárs szavai szerint ez jóformán a zsineg ára, amelyre a szalmapréseléskor szükésg van. Az is megjegy­zendő, hogy a magasnyomású szalmapréseket külföldről im­portáljuk, s ez komoly valutát igényel. Viszont a szalmagyüjtő­­kocsik itthon a nagyüzemi gazdaság műhelyében kb. 10 e/Br korona költséggel elkészíthetők. Emellett, amint már mondot­tuk, a kocsi legfőbb előnye, hogy a kombájn után azonnal elvégezhető a tarlóhántás. E művelet értéke pedig a következő termény szempontjából szinte felbecsülhetetlen. Az új módszer sikerét dicséri az is, hogy a kocsik alkalma­zásának révén tavaly az állami gazdaság 50 ezer koronát meg­takarított az aratással járó munkabéreken, ugyanakkor a szal­mával dolgozó emberek keresete 140—150 koronára rúg na­ponta. Az elmondottakból kézzel foghatók a szalmagyűjtő kocsik előnyei. Érdekes, hogy az alkalmazását mégsem szorgalmaz­zák eléggé a környékbeli mezőgazdasági üzemek. Bár néhány nagyüzemi gazdaság már követi a bajcsiak példáját, az új módszer nagyobb figyelmet érdemelne. Ezt bizonyítja a Mi­­chal nad Zitavou-i szövetkezet vezetőinek véleménye. Állításuk szerint gazdálkodásuk folyamán tavaly először történt meg, hogy az aratással egyidöben végeztek a tarlóhántással is. Ezt pedig a szalmagyűjtő kocsik használata tette számukra lehe­tővé. Tanácsos lenne, hogy mezőgazdasági üzemeink szakem­berei az agrotechnikai követelmények betartása érdekében tervbe vennék (kipróbálnák) a szalmagyűjtő kocsik alkalma­zását. Véleményünk szerint megérné! (sándor) A szalmát daru segít­ségével rakják kazalba. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Foto: Sándor l Á kombájn után azonnal végezhető a tarlóhántás. 1988. július 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom