Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-21 / 51-52. szám
Ad multos annos MUDr. Eugen Malyt, a tudományok kandidátusát köztársaságunk elnöke egyetemi magántanárrá nevezte ki. Ez a napi sajtóban közölt — habár csak igen szűkszavú — tiírecsjce a méhésztársadalom körében nagy örömet váltott ki. Elégtételt kapott a hosszú éveken át tanársegédként működő kitüntetett, de ugyanakkor mi, szlovákiai méhészek is elégtételt kaptunk. Meggyőződtünk ugyanis arról, hogy a megújhodás időszakában az embereket már nem csak politikai és nemzetiségi, hanem más, pozitívabb kritériumok alapján elbírálva terjesztik fel kitüntetésre. A méhészek társadalma MUDr. Maly személyében egy hosszú esztendők óta tevékeny, áldozatkész dolgozót ismer, aki évek óta vezette és irányította a Csehszlovák Méhészszövetség Szlovákiai Bizottsága mellett alakult méhészet-kutatási szak'bizottságot. Az egész köztársaság méhészei mint a Csehszlovák •' Méhészszövetség méhészeti-egészségügyi szakosztályának elnökét ismerik. A világ számos országának méhészei, elsősorban méhész-szakemberei «lőtt az Apimondie nemzetközi ;méhészkongresszusain elmondott beszámolói és előadásai tették közismertté. Ezeken a kongresszusokon mindig becsületet és elismerést szerzett a jelentős színvonalú szlovákiai tudományos életnek. A méhpempő és klinikai hatásának tanulmányozása terén folytatott kutatásaival, valamint azáltal, hogy gyógyszergyártó iparunkban meghonosította a méhpempőnek liofilizációs tartósítását, maradandó érdemeket szerzett méhészetünk megszilárdítása és gazdasági eredményeinek javítása terén. Ezzel a tudományos tevékenységével, amely megfeszített, rendszeres és fáradságot nem ismerő munkát követelt tőle, nagyban hozzájárult a méhészetnek, mint termelési ágazatnak gazdasági fejlesztéséhez és megszilárdításához. Mi, méhészek olyan embernek ismerjük, akinek szívügye, hogy a munka kifizetődő, eredményes legyen, aki mindig készséges, tetteiben és gondolataiban egyenes és őszinte. Áldozatkészségéért, állhatatosságáért és tiivatásszeretetéért, valamint komoly méhészeti szaktudásáért körünkben közkedvelt és nagy tisztelet övezi. Ezért kitüntetése alkalmából mi, Szlovákia méhészei tiszta szívből kívánunk neki további sok sikert és jó egészséget. —ara— (Ford.: Oy) Mesterséges táplálék a méhcsaládok téli ellátására Meljnyicsuk I. beszámolójából megtudtuk, hogy az édesharmatméz által okozott téli veszteségek megelőzése és a méhcsaládok életerejének megóvása céljából mesterséges táplálékkal kísérleteznek a telelő élelem pótlására. A kísérletek eredményeként a mesterséges táplálékot 74 % répacukorból, 7,5 % mézből és 18,5 °/o vízből készítik. Ezt naponként kétszer megkeverik. A mesterséges táplálékot légritkító készülékben töltik a lépekbe. így a sejtekben levegő nem marad, teljesen megtelnek az eleséggel. A megtöltött lépekre festékszóróhoz hasonló készülékkel forró viaszt permeteznek. A viasz a lépeken megmerevedik és a sejteket befödi. Az így készített téli eleségen a méhcsaládok egészségesen telelnek, és tavasszal jól fejlődnek. A mesterséges méhtáplálékot most nagyobb mértékben is kipróbálják. (Pcselovodsztvo 1968. 8. Szovjetunió) A propoliszozás és a méhfajták Sztarosztyenko a fekete erdei, a szürke hegyvidéki, a kaukázusi, az olasz, a krajnai és a távolkeleti méhek ragasztó tevékenységét vizsgálva azt állapította meg, hogy a legtöbb propolisztet a kaukázusi, a legkevesebbet pedig a távolkeleti méhek gyűjtenek. Ugyancsak mérsékelten ragasztanak a krajnai méhek Is. (Pcselovodsztvo 1968. 7. Szovjetuniói Az anya korának hatása a mézhozamra Drnzik J. négy éven keresztül vizsgálta, milyen hatással van az anya kora a mézhozamra. Egy-, két- és hároméves anyák családjainak teljesítményét négy évig, a négyévesekét két éven át hasonlította össze. Az egyéves anyák teljesítményét vette 100-nak és ehhez hasonlította az idősebbeket. A négy év alatt a következő átlagokat kapta: az agyéves anyák 100 a kétévesek 97,7 a hárűmévesek 94 a négyévesek 57 Az adatokból kitűnik, hogy az anyák a negyedik évben már képtelenek kellő népességűre fejleszteni családjiikat, tehát az anyákat a harmadik termelési évben cserélni kell. (Feltételezhető, hogy a nagyobb kaptárakban, különösen vándorméhészetekben már a harmadik termelési évben is nagyobb visszaesés tapasztalható.) (Vőelár, 1968. 1.) Az anya súlya és a mézhozam Vesely V., a Prostéjovi Méhészeti Kutató Intézet 13 évi adatai alapján a következőket állapította meg: 1. A méhanyák kelés utáni súlya és fiasításuk terjedelme, illetve családjuk mézhozama között határozott összefüggést nem sikerült kimutatni. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy az anyák súlyának egyáltalában nincs hatása a termelésre, azonban a mézhozam olyan sokféle tényezőtől függ, hogy ezek hatása külön-külön nem bizonyítható. 2. A 10 mg-onként különböző súlycsoportokba sorolt anyák együttes vizsgálatából arra lelhet következtetni, hogy a legkönnyebb — 170 mg-on aluli — anyák családjai a mézhozamban lemaradnak. Ezért az ilyen anyákat selejtezni kell. 3. A méhanyák súlya és élettartama között határozott összefüggés nem állapítható meg 4. A természetesen (rajzással vagy csendes anyaváltással) nevelt anyák családjai 3—14 %-kal több mézet gyűjtöttek, mint a mesterségesen nevelt anyák családjai. 5. A mesterségesen nevelt anyák közül a méhcsaládok két százalékkal kevesebbet váltottak le az első termelési évben, mint a természetesen neveltek közül. (Vőelafství 1968. 9.) Az „Olomouc 88“ kertészeti és méhészeti kiállításon bemutatásra került egy bécsi, műanyagból készült kaptár. Bár kivitelezése tetszetős, nem biztos, hogy maradéktalanul megfelel a követelményeknek. (Foto: Kruzinsky) Minél szélesebb körben ismertessük meg a fiatalokkal a méhek életét. (Foto: Kruzinsky) 8
