Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-21 / 51-52. szám
Milyen volt földműves szemmel az 1968-as év? Andrej Tatarko mérnök, az SZNT Földművelés- és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatala ökonómiai Szakosztályénak Igazgatója így jellemzi: — A mezőgazdasági üzemek helyzetét ebben az évben a termelés további dinamikus fejlődése, valamint azok további gazdasági megszilárdulása Jellemzi. Ezt a kedvező fejlődést az irányítás új rendszerének feltételei között nem tudták visszatartani sem a kevésbé kedvező éghajlati feltételek, sem pedig az augusztusi események. — Konkrétan miben nyilvánult meg ez a fejlődés? — Abban, hogy a mezőgazdasági szervezetek évi teljesítménytervüket több mint 103 %-ra, a szövetkezetek pedig 102,7 %-ra teljesítették, az előirányzott tiszta jövedelmet pedig még ennél is jobban túlszárnyalták. A jó anyagi feltételek viszont lehetővé tették a termelési-műszaki alap korszerűsítését és pl. Szlovákiában a mezőgazdaságban foglalkoztatott 370 ezer dolgozó anyagi érdekeltségének fokozását. Simunek elvtársat, az SZNT Földművelés- és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatalának dolgozóját olvasóink már hosszú évek óta ismerik. Számtalan mélyreható gazdasági elemzést közöltünk tőle. Évek hosszú sora óta figyeli mezőgazdaságunk fejlődését, gondjait, sikereit, kedvező alakulását. Ezért nem érdektelen, mit tekint az 1968-as évben a legfontosabb mezőgazdasági eredménynek, eseménynek, vagy Intézkedésnek. A kérdést fogasnak, de érdekesnek találta. Mert kinek esne nehezére, ha a sok jő eredmény közül a legjobbat kellene kiválasztania?! A legfontosabbnak vélt adatot szinte gondolkozás nélkül, azonnal kivágta: „A búzatermesztésben elért rekordhozamokat! ...“, óm a többi eredmény sorrendiéről csak hosszas töprengés után döntött: — Az előirányzott bruttó jövedelem túlszárnyalását, azt, hogy a földművesmunkát végre olyan megbecsülés érte, amilyen joggal megilleti (hivatalosan elismerték, hogy stabilizáló hatással van egész népgazdaságunkra), s végül, hogy végre egyenjogosttottuk az egyénileg gazdálkodó földműveseket is. Szóval egész sor rendkívüli jelentőségű eredményt és eseményt említett. Ehhez én még azt is hozzátenném, hogy földműveseink végre megalakították a saját szövetkezeti csúcsszervezetüket, és sorsuk intézését valóban át akarják venni a saját kezükbe. De talán jó lenne, ha szép sorjában közelebbről is megvizsgálnánk az említett rendkívüli eredményeket. — Mezőgazdasági üzemeink ez évben a növénytermesztésben, főként a gabonatermesztésben nálunk soha nem látott hektárhozamokat értek el. Búzából pl. Szlovákiában az átlagos hektározam 31,1 mázsa volt. Ilyen magas hektárohzamokkal a távlati tervek csak 1980-ban számoltak. Ezzel az eredménnyel a világ legjobb agrárállamalnak sorába emelkedtünk. Szlovákiai viszonylatban elértük a háború előtti búzatermelés több mint kétszereséti A búza hektárhozamai 1960-tól így alakultak: 1961—1965-ben az átlagos hektárhozam Szlovákiában 20,3 mázsa volt, 1966-ban 24,4 mázsa, 1967- ben 265, 1968-ban pedig 31,1 mázsa. Az 1966-tól tapasztalható gyors fejlődést a helyes agrotechnika és mindenekelőtt a nagyhozamú búzafajták vetésterületének fokozása, az ipari trágyák észszerű használata, a mun-Jól gazdálkodtunk? Az idei gazdasági eredményeket méig nem vetettük össze a szomszédos országok mezőgazdasági eredményeivel, s így nehéz lenne egyértelműen megállapítani, milyen helyezést értek el földműveseink az emberiség Jólétéért folytatott versenyben. Csupán az előző gazdasági év eredményei figyelmeztetnek minket arra, hogy egyes fejlett szomszédos országokkal összehasonlítva, bizony nagyon lemaradtunk. A Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsának tagállamai között szinte meghökkentően nagy eltéréseket tapasztalhatunk az elért hektárhozamokban. Sajnos, Csehszlovákia nem minden esetben foglalja el közöttük a legelőkelőbb helyet. De hadd beszéljenek helyettem a számok, amelyek ha tőlem függne, figyelmeztetőként ott virítanának minden mezőgazdasági üzem irodájának legfeltűnőbb helyén: Gabonafélékből és hüvelyesekből hektáronként az egyes államokban ilyen hektárhozamot értek el: NDK 32,0 q, Bulgária 30,3 q, Csehszlovákia 26,3 q, Magyarország 24.0 q, Lengyelország 19,7 q, Szovjetunió 14,0 q, Mongólia 9,8 q. Burgonyából: NDK 205 q, Lengyelország 176 q, Csehszlovákia 138 q, Szovjetunió 114 q, Bulgária 105 q. Románia 98 q, Magyarország 89 q, Mongólia 67 q. Cukorrépából: Csehszlovákia 368 q, Lengyelország 356 q, Bulgária 334 q, Magyarország 324 q, NDK 324 q, Szovjetunió 229 q, Románia 217 q. Tehenenkénti átlagos lejhozam literekben: NDK 3166, Lengyelország 2236, Csehszlovákia 2171, Bulgária 2048, Szovjetunió 1937, Mongólia 214 Tojáshozam tojónként: Csehszlovákia 158, Bulgária 110, Magyarország 100, Lengyelország 98, Szovjetunió 95, A többi tagállam nem küldte be adatait. f Érdekes hírek Ha a tehenek takarmányadagjának alapját az ahraktakarmányok képezik, s ha ez kevés terimés takarmányt tartalmaz, akkor csökken a tej zsírtartalma. Michinago egyetemének kísérleti dolgozói szerint a te|zsfrszázalék csökkenését meg lehet akadályozni, ha a tehenek takarmányadagját nátriumkarbonáttal dúsítjuk. Egy amerikai kísérleti dolgozó orvosokkal együttműködve tejtablettákat állított elő. Ezek minősége különböző lehet a teljes tejtől kezdve a fölözött tejig. A tablettáknak karamell íze van, vízben, vagy pedig csak úgy, szájban kitűnően oldódnak. Szokványosán, minden különösebb tartósító intézkedés, tehét hűtés, vagy más konzerválás nélkül évekig tárolhatók. ka Jobb beosztása, valamint a helyes árpolitika segítette elő. Csupán szemiéltetőül annyit, hogy Szlovákiában a búza vetésterületének több mint felén Mironovi búzafajtát termesztettünk és további 20 %-át Bezosztája búzafajtával vetettük be. A dunaszerdaheWi járás jóhírét az idei terméseredmények még öregbítették. A tejelékenységben tavaly elért rekord után most a búzatermesztésben mutattak példát: 18 ezer hektárról 40,24 mázsás átlagos hektárhozamot takarítottak be a 31,3 mázsás országos, és a 34,6 mázsás nyugat-szlovákiai termésátlaggal szembeni A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a rozsból, árpából és kukoricából is várakozáson felüli termést értünk el. A burgonya is 38 mázsával többet fizetett hektáronként mint tavaly, cukorrépából pedig túlszárnyaltuk az 1975-re előirányzott 350 mázsás átlagos hektárhozamot. A hozamokat a jövőben még tovább fokozhatjuk, ha a tala| az eddiginél több és megfelelő összetételű ipari trágyát kap. Van elég és jé ipari trágyánk? Az ipari trágyánk használata világviszonylatban jelenleg nagyon eltérő. Indiában hektáronként csak 5 kg tiszta tápanyagot adnak hektáronként, Japánban. Hollandiában és Belgiumban viszont 250 kilogrammot. Csehszlovákiában ez évben viszont 133 kilogrammot terveztünk hektáronként, de még ezt sem sikerült biztosítanunk. A nagy műtrágyafogyasztásnak pl. Hollandiában meg is van az eredménye. Az utolsó négy évben gabonából 40 mázsás átlagos hektárhozamot takarítottak be, burgonyából 300 mázsát, cukorrépából pedig 420 mázsát hektáronként. A tnt földműveseink sem kételkednek ma már a műtrágya nagy termésfokozó hatásában s ezért nálunk is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a műtrágyaellátás növelése érdekében. A sikeresen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek pénzügyi helyzete is megengedi a nagyobb arányú befektetéseket. Mindenekelőtt a talaj termőerejét Igyekeznek fokozni,mivel tudják, hogy a ta'ajba fektetett költségek rövid időn belül kamatostul visszatérülnek. Sajnos vegyiüzemeinkben augusztusban akadozott a munka, s a kiesést rendkívüli mütrágyabehozatallal Igyekeztünk enyhíteni. Bosszantó azonban, hogy a nálunk előállított műtrágya sok esetben nem kerül Idejében1 rendeltetést helyére — vagonhiány miatt!I Ebből az okbői voltak kénytelenek pl. Lovosicén szeptemberben csökkenteni a termelést, mivel a raktárak úgy tele voltak, bogy a kész szuperfoszfátot nem tudták hova rakni. Sellyén is hasonlóképpen komplikálódott a helyzet. így került sor arra a paradox helyzetre, hogy nálunk vagonhiány miatt csökkentettük a szuperfoszfát gyártását, s ugyanakkor ugyanezt a trágyát kénytelenek voltunk kemény valutáért Tuniszban megvásárolni. A hektárhozamokat továbbra ts fokozni akarjuk, s ezért nyugtalanító hírnek minősítjük, hogy az első félévre előirányzott műtrágyamennytségból jövőre 10—30 ezer tonna nitrogénes és 10—20 ezer tonna foszfortartalmú trágya hiányzik, mindkettő tiszta tápanyagokban. A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket követel. A beavatottak szerint ezt a helyzetet a tavaszt hónapokban csakis rendkívüli műtrágyabehozalallal lehet megoldani. A földművesek joggal kőtik össze a mezőgazdasági tei nény k beadási meny nyiségének szerződéses lekötését a szükséges trágyamennyiség és más mezőgazdasági szükségletek leszállításának garantálásával. Vízből főzni nem lehet, az éhező növényektől sem várhatunk jő termést. A műtrágya minőségével sincsen minden rendben. A fejlődés világszerte a szemcsézett, komplex trágyák irányában halad. A szemcsézett kombinált trágyák ugyanis lényegesen csökkentik a szállítással, kiszórással és tárolással kapcsolatos, valamint a bérköltségeket, a munka termelékenysége is erősen fokozódik. A világ foszfortrágya szükségletének egyharmadát, Angliában pedig a háromnegyedét ma már komplex NPK trágyával fedezik. Nálunk azonban a szuperfoszfát 80 %-át továbbra is por alakban gyártjuk, és elenyészően csekély mennyiségű kombinált trágyát állítupk elő — a földművesek kárára. Az állattenyésztés sem maradt szégyenben Valljuk be, hogy alig néhány évvel ezelőtt hiába magyaráztuk azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a kiöregedett, rosszul tejelő tehenekre a mezőgazdasági üzemek csak ráfizetnek. Az állomány létszámának fenntartása érdekében mégis etetni kellett velük a takarmányt. Felsőbb parancsra tűrték őket mint Indiában a szent teheneket, mivel az irányító szervek dolgozót nem tudták megérteni azt, amit az egyszerű paraszt is tudott. Milyen komolyan magyarázták, hogy a trágyatermelés érdekében is szükség van rájuk. Pedig a több tehén is csak annyi trágyát ad, mint a kevesebb számú állomány, ha ugyanannyi takarmányt fogyaszt. Csakhogy a kevesebb tehén esetében lényegesen kevesebb takarmány használódik fel a létfenntartási adagra, s a többi mind a tej- és hústermelésre használódik fel. Ezt az Idei eredmények is világosan bizonyítják. Szlovákiában ez év szeptember 30-áig 66 637 literrel több tejet termeltünk, mint tavaly, pedig a tehenek számát tavalytól több mint 10 ezerrel csökkentettük! Előzetes számítások szerint ez évben 241 -literrel növeltük a tejelékenységi átlagotl Országos méretben elértük a tehenenkénti 2300 literes átlagot, a tojáshozam tojónként 151, azaz egy darabbal több mint tavaly, fokozódott a juhtenyésztés jövedelmezősége és a sertések átlagos súlygyarapodása is. Végre egyenjogúak lettek Az egyénileg gazdálkodó ktsparasz. tok egyenjogúságáért a megbízotti hivatal dolgozói már régen harcoltak. Megesett a szívük a meredek domboldalakon gazdálkodó szegény kisparasztok sorsán, akik legfeljebb erősen ráfizetéses szövetkezetét alakíthattak volna, s az Irányító szervek ezért nem Is igen szorgalmazták a szövetkezetesítést. A gépekkel nem művelhető, sokszor köves és terméketlen kis földcsíkokon emberfeletti áldozatokkal és erőfeszítéssel termelték ki mindennapi kenyerüket, s tetejében még az állam is diszkriminálő politikát folytatott velük szemben. Drágábban vásárolták a mezőgazdasági szükségleteket, nagyobb beadási kötelezettségeik és adójuk volt, mint a szövetkezeteknek. A most megalakult Szlovák Parasztszövetség saját édes gyermekeként magához fogadta őket. A kormány rendelkezése értelmében ezentúl ugyanazok a rendeletek, kedvezmények és jogok vonatkoznak ráluk, mint a szövetkezett földművesekre. A jövő évre már nem kapnak beadási feladatokat. Saját maguk döntenek arról, mit érdemes termelntök, hogyan szervezik meg termelésüket és mit adnak el a kitermelt termékekből. Amennyiben termékeiket a felvásárló vagy feldolgozó vállalatok, nál értékesítik, ugyanolyan árat kapnak értük, mint a szövetkezetek, s az ő esetükben is az átvevő üzem köteles fedezni a szállítási költségeket. Az Ipar! trágyát, vegyszereket, vetőmagvakat és ültetőanyagokat a szo-Nagynbh a bruttó jövedelem Egységes földművesszövetkezeteink az előző, rendkívül jó gazdasági évnek nyilvánított 1967-es év eredményeihez viszonyítva is sikeresen gazdálkodtak. Az előző évvel szemben 147 millió koronával több növényi és 137 millió koronával több állati terméket állítottak elő. Rendkívül jó pénzügyi eredményeket könyveltek el a kelet-szlovákiai szövetkezetek. A tervezett feladatokat magasan túlszárnyalták és nagyhan elősegítették a három szlovákiai kerület mező* gazdasági termelésének színvonala között eddig fennálló különbségek csökkentését. Nem csoda, hogy ez évben a szlovákiai szövetkezetek az Állami Bankban 137 millió koronával növelték betétjüket, a szövetkezeti dolgozók bére pedig Szlovákiában át'agosau 25 %-kal növekedett. ciaiista üzemek számára érvényes áron vásárolhatják, a takarmányokat és takarmánykeverékeket is ellenszolgáltatás nélkül, eladási áron és az illetékes pótdíj hozzászámításával vehetik át. A mezőgazdasági gépeket és pótalkatrészeket ezentúl ők is nagyüzemi áron vásárolhatják, a gépjavításért pedig ugyanolyan árat számláznak nekik, mint a szövetkezeteknek. A JNB által jóváhagyott beruházási terven belüli akciókra az építőanyagot ezenlül forgalmi adótól mentes áron kapják. Egyenjogúak lesznek az állategészségügyi és fajtatenyésztői szolgáltatásqk terén is. Ott, ahol a szövetkezet differenciális pótlékot kap az államtól, az egyénileg gazdálkodó földműves állami támogatásért folyamodhat. Tehát az egyénileg gazdálkodó földművesek kedvezőbb körülmények között kezdik meg munkáinkat az áj esztendőben. Visszanyerik emberi méltóságukat, ezután senki sem kezelheti őket másodrendű lényként, akiknek nincs joguk jóformán semmire. S ha belépnek a Parasztszövetség tagjai közé, akkor a Nemzeti Front útján részt vehetnek a mezőgazdasági termelés és az egész ország gazdasági és politikai életének irányításában. Dióhéjban így elemezhetjük a mezőgazdaságban idén elért eredményeket. Ez az év a földműveseknek — a zavaró körülményeket leszámítva —sok jót hozott. A haladás feltartózhat h tlan. Megtanultak okosan, hozzáértően gazdálkodni, s talán nincs is olyan messze az idő, amikor a legfejlettebb agrárállamok soraiba kerülünk. Ciderné GaHács Irén A Súllyá—Kolároso-i öntözőrendszer vízkiemelő berendezése. Soha sem látott búzahnzamok Ez az év egyik legkellemesebb meglepetése. Ki várta volna még májusban is, hogy a csapadéktalan, száraz tavasz ellenére nagyobb gabonahozamot érünk el mint a rendkívül sikeresnek minősített 1967-es évben?! Hányán próbálták már azóta Is elemezni, hogy a várakozás ellenére miért fizetett olyan jól a gabona! Nézzük meg, mi a hivatalos álláspont. Tatarko mérnök így indokolja:
