Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-21 / 51-52. szám
Bratislava, 1968. december 21. Ára: 2,— KCs XIX. évfolyam, 51—52. szám. I Keilendes Karácsonyi ;i Ünnepeket íj és Boldog ÍJ \ kívánunk! \ ■^■indenki előtt világos, hogy társadalmunk fejlődésének, anyagi bázisunk szüntelen gyarapodásának egyik legfontosabb előfeltétele a béke. Ezért természetes jelenség, hogy békés életünk fenntartásának lehetőségeiről sokat beszélnek nemcsak az élvonalbeli és a töbtji hivatásos politikusaink, hanem az egyszerű emberek milliói is. Különösen karácsonykor, a béke hagyományossá vált ünnepén, a jószándékú s örömöket szerző cselekedeteink gyakorlása közben érezzük és tudatosítjuk igazán, hogy mit jelent számunkra a béke. A jómődúsángunkat hirdető karácsonyfa árnyékában — gyakran még a poharazgatással párosuló társalgás közben is — felidéződik a múlt, a feledhetetlen háborús évek szenvedést és nyomort osztogató időszaka és mély együttérzéssel gondolunk azokra, akiket a haza és a szabadságszeretet és az idegen megszállók iránti engesztelhetetlen gyűlölet még napjainkban is a zord lövészárokhoz köt. Szándékaink tehát szépek, tiszták, emberiek és a béke őszinte akarását tükrözik. Az idei ünnepek alatt azonban erkölcsi kötelessége hazánk minden polgárának, hogy a béke általános óhajtása mellett elmélkedjen azokon a szükséges tennivalókon is, amelyek társadalmunk belső békéjét, zavartalan fejlődését hivatottak szolgálni. Kétségtelen, hogy társadalmi életünk kiegyensúlyott fejlődése érdekében és abból a célból is, hogy hazánk a világ béketáborának egyik szilárd bástyája legyen, mielőbb rendezni illik saját sorainkat. El kell szigetelni azokat a rossz szándékú embereket, akik a pártunk által egy évvel ezelőtt meghirdetett demokratizálódási folyamatot nép és szocializmusellenes céljaik megvalósítására akarták és akarják kihasználni. A csehszlovákiai magyarság magatartását — még a legválságosabb időszakokban is — mindenkor a józan észből táplálkozó megfontoltság, az elvhűség és a békességakarás jellemezte. S előfordult már nem egyszer az is, hogy a békesség fenntartása érdekében elhallgattuk azt is, ami fájt, vagyis beletörődtünk abba, hogy a nemzetiségi igazunk helyett átmenetileg az igazságtalanság győzedelmeskedett. Bizony hosszú és göröngyös út vezetett addig, mig elértük, hogy nemzetiségi jogaink alkotmányos elismerést és megfogalmazást nyertek. Most az a feladat áll előttünk, csehszlovákiai magyarok előtt, hogy köztudatba vigyük és mindannyian megértsük végre: nem szégyen és nem lehet kockázatos Csehszlovákiában becsületes szándékú, tehát jó magyarnak lennil A becsületesség és a jó magyar jelző birtoklása elsősorban is feltételezi közös hazánk iránti szeretetünk elmélyülését, a termelő munkában való fokozottabb helytállásunkat, a velünk együttélő nemzetek- és nemzetiségekhez fűződő baráti kapcsolataink ápolását, de ugyanakkor feltételezi azt is, hogy alkotmányos jogainkkal élni tudjunk. A cseh és a szlovák nemzetnek nem lehet célja a magyarság elnemzetlenitése. S éppen ezért feltételezhető, hogy gyanús szemmel néz azokra a magyarokra, akik a közös hazánk iránti lojalitásukat hamis eszközökkel, hovatartozásuk, nemzetiségük megtagadásával igyekeznek bizonyítani. Persze voltak olyan Idők is, amikor a nemzetiségi hovatartozás elhallgatása, vagy meghamisítása előnyöket eredményezett és elismeréssel járt. Szocialista demokráciánk elmélyülésének Időszakában azonban magától értetődőnek tartjuk az említett deformációknak és azok hálátlan következményeinek végleges felszámolását. Ehhez kedvező előfeltételeket biztosít az október 27-én jóváhagyott Nemzetiségi Alkotmánytörvény. Itt szükségesnek tartom ismét hangsúlyozni, hogy tudnunk kell élni vele! Legyen mindenkor gondunk arra, hogy csehszlovák szocialista hazafiságunk meggyőző kinyilatkoztatása mellett ápoljuk magunkban és embertársainkban a nemzetiségi együvétartozés tudatát, ami gyakorlatilag visszatükröződik majd abban is, hogy a nemzetiségi életünk felvirágoztatásának intézményes rendszerét maradéktalanul kihasználjuk az alkotmányos Jogainkkal, a szocialista törvényességgel és népeink közös érdekeivel összhangban. p ékés életünknek egyik nagyon “* fontos előfeltétele — különösen a vegyes lakosú községekben, városokban és Járásokban — a szlovák és magyar nemzetiségű lakosság közötti kölcsönös bizalom helyreállítása és elmélyítése. Feltétlenül tudatosítanunk kell a kölcsönös egymásrautaltságot, hogy érdekeink és céljaink azonosak és közös igyekezetét, erőfeszítéseket igényelnek. Dél-Szlovákia fejlődése, társadalmi és gazdasági életének felvirágzása a magyar és a szlovák dolgozók közös igyekezetétől függ. Az egyenetlenkedés, a nemzetiségi ellentétek és súrlódások, egymás becsmérlése és a nemzetiségi Jogok korlátozását szolgáló törekvések a bizalmatlanság elmélyüléséhez, az akcióegység megbomlásához, a politikai és a gazdasági élet hanyatlásához vezetnek. Tehát Jóvátehetetlen veszélyt jelentenek az össztársadalmi érdekekre is. Ezért következetesen kell küzdeni a bajkeverők, az ellenségeskedések mérges magvalnak hintő! ellen függetlenül attól, hogy azok nemzetiségi szempontból hova tartoznak. Egy pillanatra sem szabad meg-TM feledkeznünk arról, hogy a békéért folyó harc eredményessége többek között népeink belső egységétől is függ. Persze a belső egység megszilárdulásának előmozdítója és szervezője csakis a kommunista pártunk lehet. Ahhoz azonban, hogy a kommunista pártunk betölthesse történelmi szerepét elengedhetetlenül fontos, hogy létrejöjjön minden alapszervezetben a kommunisták — nem formális, hanem tényleges — eszmei és akció egysége. Nem tűrhetjük azt az állapotot, hogy a párt egyes tagjai és csoportjai — a marxizmus-leninizmus, illetve a szocialista demokrácia alapelveivel ellentétes — álmarxista eszmék hordozóivá, hirdetőivé váltak, és Így akarva, akaratlan szövetségre léptek azokkal az erőkkel, amelyek az egy évvel ezelőtt megindult és pozitív vonásaiban is gazdag demokratizálódási folyamatot a kommunista párt vezető szerepének aláásására, szocla-A béke akarása kötelez listaellenes céljaik megvalósítására akarták és akarják kihasználni. Mivel ez az irányzat hordozza jelenleg magában a legfőbb veszélyt, a szocializmus minden őszinte hívének erkölcsi kötelessége harcolni ellene. persze ez nem jelenti és nem je■ lenthetl azt, hogy a letűnt dogmatikus-bürokratikus irányítás híveinek szabad utat engedjünk. A személyi hatalomból táplálkozó, illetve diktált módszerek nálunk már csődbe jutottak. Közömbösség, bizonytalanság, társadalmunk politikai és gazdasági életének hanyatlása Jellemezte a dogmatikus-bürokratikus módszerek időszakát. Nem kérünk! A szocializmus, tehát a saját jól megfontolt érdekünkben nem kérhetünk többet belőlel De ne feledjük, hogy ebben az esetben nem is annyira személyek, mint inkább módszerek felszámolására van szükség. S ha már itt tartunk, be kell vallanunk azt is, hogy a demokratizálódási folyamat egy éve alatt ebből a szempontból tettünk legkevesebbet, főleg az alsóbbfokú irányító szervek szakaszán. Kevesen kísérleteztek és így kevesen vannak még mindig az olyan vezető személyiségek, akik a lakosság széles rétegeinek érdeklődését fel tudják kelteni a közös, tehát a saját problémáik iránt és így a vezetésben a polgártársaik aktív segítségére, közreműködésére támaszkodhatnak. Az ú] esztendőben, a demokratizálódás Jegyében e téren lesz talán a legtöbb tennivaló. Megnyugtató jelenség, hogy a délszlovákiai magyarság általában helyesen, osztályszempontből értékeli az elmúlt egy év alatt történt eseményeket, természetesen a közismert augusztusi eseményeket is. Ez Így van jól és ez ellen a magatartás ellen csak a tévelygőknek lehet kifogása. Továbbra sem feledkezhetünk meg arról, hogy bennünket közös osztályérdekek fűznek össze a többi szocialista ország népeivel, s ezért Internacionalista kötelességünk a baráti kapcsolatok erősítése. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy míg az országon belüli békés életünknek a belső egység, addig a világbéke fenntartásának legfontosabb előfeltétele a szocialista tábor népeinek harci egysége. PATHÖ KAROLY Lapunk tartalmából: Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét mai kettős számunk alábbi cikkeire: VISSZATÉRŐ KÉRDŐJELEK B. P. I. írása a nemzetiségi kérdés megoldásáról 3. oldal * Gál Sándor írása 3. oldal * BŰVÉSZEK KÖZTÜNK Duba Gyula humoreszkje 4. oldal * SZÉP KARÁCSONY SZÉP ZÖLD FÄJA Móra Ferenc elbeszélése 4. oldal * HÁBORÚ VAGY BÉKE Bállá József külpolitikai ! szemléje 11. oldal ; * i SZARATOVIKENYÉR Jakov Gorelik írása 13. oldal ! * LELKES CSALÄD Tóth Dezső riportja 19. oldal i * A FEKETEKESZTYÜS ÖKLÖK IGAZSÁGA Ordódy Vilmos sport- ! kommentárja 22. oldal ; * VENCEL SANYI, A KIVÄLÖ FUTBALLKAPUS ! válaszol sportbarát \ olvasóink kérdéseire 22. oldal : * MÉHÉSZ a Szabad Földműves melléklete ! 25.-28. oldal ; * VADÄSZ ÉS HALÄSZ a Szabad Földműves melléklete I 29.-32. oldal in I
