Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-07 / 49. szám
A gyümölcsfák téli permetezésének kérdései Manapság nincs szükség a növényvédelem jelentőségét méltatni, hiszen ez minden gyümölcstermesztő előtt világos. Szakszerű növényvédelemmel lényegesen mérsékelni tudjuk a terméshozam kilengéseit, ami nagyon fontos a tervszerű gazdálkodás szempontjából. Az almástermésűek hozamát mintegy 50 %-kal csökkenthetik a különféle betegségek és kártevők. Országos méretben ez nem kevesebb mint 3000 vagon gyümölcsöt jelent, nem beszélve a piacon árusított alma minőségéről, amely ugyancsak termelőnként és évenként változik. A betegségek elleni védekezést kellő időben és szakszerűen kell végrehajtani. Sajnos, jelenleg piacainkon több esetben találkozunk szép formájú gyümölccsel, de nagy mértékben tartalmaz az emberi szervezetre káros, a permetezésektől visszamaradt mérget. Azt hiszem nem mondok újat, ha megemlítem, hogy a nyugati piacokon helyenként drágábban veszik, illetve adják el a férges gyümölcsöt, mint a hibátlant, mivel a termelők elvesztették a fogyasztók bizalmát, éppen a vegyszeres permetezések helytelen haználata révén. Mindezt azért említettem, mert ez összefügg mondanivalómmal Nézetem szerint ugyanis télen végezzünk hatásosabb permetezéseket, fgy megtakarítunk egy két permetezést abból az időből, amikor a vegyszer már árthat a fán levő gyümölcsnek. A permetezés, a vegyi védekezési mód segítségével a fa különböző részeire juttatjuk a ként, a rezet, a cint, a foszfort és egyéb szerves és szervetlen vegyszereket, melyek segítségével védjük a fát és a gyümölcsöt a betegségektől, illetve kártevőktől. A vegyi védekezésen kívül biológiai és mechanikai védekezést is ismerünk. A biológiai védelem markáns példája, hogy a katicabogár lárvái felfalják a levéltetveket. A mechanikai védekezés viszont a kártevők bármilyen nemű összegyűjtése, megsemmisítése emberi vagy gépi erővel. A helyes gyümölcsvédelem megköveteli, hogy már az ősz folyamán megadjuk a fáknak járó agrotechnikai műveletet. Ez alatt a gyümölcsös egyharmadának trágyázását értem szerves és ipari műtrágyák kiszórásával, illetve bemunkálásával. Ha a gyümölcsfák gyökérzete mélyebben fekszik, akkor szántással végezhetjük ezt a munkát, másutt kultivátorral, gyomos talaj esetén pedig tárcsázással A szántást, illetve tárcsázást levélhullás után végezzük. Ugyanis ha a levelek a föld színén maradnak, a rajtuk áttelelő gombák előidézhetik a következő év gyümölcsének varasodását. A befüvesített kertekben tanácsos a levelek összegyűjtése, komposztálása, főleg ha az előző években észleltük a gyümölcs varasodását. Ugyanis a gomba átteielésének jóformán egyedüli módja a leveleken történő áltelelés. A második fontos mechanikai védekezésre akkor kerül sor, amikor a téli metszés folytán lemetéljük, összegyütjük, majd eltüzeljük az előző évben megfertőzött, lisztiharmatos ágvégeket. Ezen világosszürke, aszott ágvégek a Jonatíián egyik veszélyes betegségének, a lisztharmatnak áttelelő helyei. Közismert védelem a fák kérgének megvakarása. Gyümölcsfajtánként eltérően — főleg az almánál, körténél, kajszinál — végezzük ezt a munkát a fák 8—10 éves korától kezdve. Ezzel a művelettel feltárjuk a kártevők téli rejtekhelyeit, s így a későbbi permetezések folyamán elpusztíthatók. Ezeket a mechanikai eljárásokat azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert ezt minden kertésznek el kell végeznie, mielőtt a kémiai védekezéshez hozzálát. Amint említettem a védekezés a betegségek és a kártevők elten irányul. A betegségek közül csa a két legfontosabbat: a lisztharmatot és a varasodást említettem. Megjegyzem, hogy a tulajdonképpeni téli permetezés csak a kártevők pusztítását szolgálja. Éppen ezért az említett két betegség megelőzése, illetve gyógyítása érdekében szükséges az újabb permetezés, mégpedig a rügyfakadás időszakában. A lisztharmat ellen főleg kén és réztartalmú vegyszerekkel védekezünk. Az első permetezést az almánál akkor végezzük, amikor a rügyekből kibújnak a levél képződmények. Megelőző védekezésként Sulkát (1%), Sulikol K-t (1%) használunk. A második permetezést a virágzás kezdetén végezzük Sulkával (0.75%), vagy Sulikol K-val A permetezések csak akkor lesznek hatásosak, ha a két permetezés között 7—10 napnál nem hosszabb az időköz. Szerintem ezen okból a nagyüzemi gyümölcsösökben meg kell reszkíroznunk a virágzás alatti permetezést is, 0,5 %-os töménységű Sulikol K-val. Virágzás után negyedszer permete-A TFH magyar gyártmányú traktoros farázógép elsősorban csonthéjas gyümölcsök lerázására alkalmas, de használható többféle konzervipari feldolgozásra kerülő más gyümölcsfélénél is. A TFH farázógép bármely 25 LE motorteljesítménynél nagyobb teljesítményű függesztő szerkezettel és hidraulikus emelő berendezésű traktorral üzemeltethető. A gép szállításkor függesztett. Czem közben a talajon nyugszik. —tt— zünk, szintén Sulka (1%) vagy Sulikol K-val. Használatosak még a Thiovit (0,75—0,3%), a Zarathane (0,12%) külföldi készítmények Tapasztalatom szerint ezek a vegyszerek semmivel sem jobbak, mint a mi Sulikolunk, ha azt kellő időben és töménységben használjuk. Amint említettem a gyümölcs második veszélyes betegsége a varasodás. Ez a körte és alma esetében igen elterjedt káros betegség. Téti permetezéskor erre a betegségre kevésbé hatásos a (10—15 %-os töménységű) Sulka használata. Ugyanis a védekezésnél meg kell várnunk a gomba ébredését, amely a fa ébredésével egyidőben történik. Varasodás ellen a körte esetében 1 %-os bordőilével védekezhetünk, közvetlen rügyfakadás előtt. Az alma esetében első permetezéskor rügyfakadás idején Sulkát használjunk, és ezzel egyidejűleg a íisztharmatot is fékezzük. A további permetezésekre Novozír N—50 szerves tartalmú keveréket használunk, melyet kezdetben 0,6 %-os töménységben, később 1—1,5 %-os keverékbe adjuk, esetleg egyéb védőszerekkel keverve. Az elmondottakból kitűnik, hogy a betegségek elleni permetezések ideje nem a tél, hanem a koratavasz. A kaliforniai pajzstetű gyümölcsfaiskoláink, valamint termő gyümölcsöseink veszélyes ellensége. Ellene sárgaméreggel védekezünk a fák nyugalmi időszakában, amikor a levegő hőmérséklete eléri a 8—10 C fokot. Használatos vegyszerek a Nitrozan (0,2 %) és a Arborol AC (3%). Rügyfakadás idején kényelmesebb a permetezés, amikor egérfüles állapotban Oleoakarationnal (2%) permetezünk. Az Oleoakaration ebben az időben a varasodás ellen használt Novozír N—50-nel is keverhető. A további áttelelő rovarok ellen, amelyek imágó, báb, lárva vagy tojás (pete) formájában meghúzódnak a törzs repedéseiben, szintén Nitrozant (1%), Arborolt (3%), Oleakarationt (1 %) használunk. A nagyüzemi gyümölcsösökben újonnan kiültetett fák téli permetezésétől eltekinthetünk, mert remélhető, hogy a csemeték jól kezelt faiskolákból kerültek ki. írásommal szeretnék hozzájárulni a gyümölcstermesztés sikeréhez, mert akkor leljük örömünket a gyümölcsben, ha szép és egészséges. Belucz János mérnök, í nyárasdi EFSZ főkertésze A csillagfürt zöldtrágya a termő szőlőben A Dragasani-i borvidéken 1958—1963 között végzett kísérletek szerint a tavasszal vetett csillagfürt helyettesítheti az istállótrágyát. A zöldtrágyát éven ként váltakozva, minden második sorba vetették. A talaj előzetes meszezése, továbbá a zöld tömeg bedolgozásakor adagol P- és K-tártaimé műtrágya eg] részt előnyösen befolyásolta a csillagfürt növekedését, másrészt biztosította a szőlő harmonikus tápanyagellátását. A nyár eleji vetés a július és augusztus havi szárazságok miatt nem adott jó eredményeket. g-y.zv 3
